Zalai Hírlap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

2 Észak- és Dél-Vietnam egyesülése, a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulása tiszteletére fotódokumentum-ki­­állítás nyílt a Pataky István Művelődési Házban. A megnyitó beszédet Vass Istvánné, az Elnöki Tanács tagja, az Országos Béketanács alelnöke mondotta. * •' ' " (MTI fotó—KS) MSZMP-küldöttség utazott Líbiába Az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei Pártbi­zottsága első titkárának veze­tésével pártküldöttség utazott a Líbiai Arab Köztársaságba. A küldöttség, amelynek tagjai Szlávics Imre, a KB tagja, az ELZETT soproni gyáregységé­nek esztergályosa és dr. Nagy Gábor, a KB Külügyi Osztá­lyának helyettes vezetője, részt vesz az 1969. szeptember else­jei líbiai forradalom 7. évfor­dulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Varga István, az MSZMP KB Külügyi Osztá­lyának helyettes vezetője bú­csúztatta. (MTI) Namíbia helyzete a Biztonsági Tanács előtt New York (TASZSZ): Ked­den délután New Yorkban ösz­­szeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a dél-afrikai fajüldözők által megszállt Na­míbia helyzetét. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács január 30-án határo­zatban szólította fel a Vorster­­rezsimet, hogy az ENSZ ko­rábbi határozatainak, eleget téve, adja át a hatalmat a na­­míbiai népnek, és haladék­talanul vonja ki csapatait a térségből.­­ A tanács követelte, hogy au­gusztus 31-ig az ENSZ felügye­lete alatt tartsanak népszava­zást Namíbiában. A keddi ülésen az afrikai országok álláspontját Henri Rasolondraibe, Madagaszkár képviselője, az ENSZ-tagálla­mok afrikai csoportjának el­nöke ismertette. Hangsúlyozta, hogy Namíbia népe a teljes győzelemig harcol a független­ségért és a nemzeti haladásért. Ezt a harcot — mint rámuta­tott — teljes mértékben támo­gatják a független afrikai ál­lamok, az összes haladó és de­mokratikus erők. Az afrikai küldött kiemelte az ENSZ határozata megvaló­sításának szükségességét, és újólag követelte általános és szabad választások megtartá­sát az ENSZ felügyelete alatt. Rasolondraibe az ülésen fel­olvasta Sam Nujomának, a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPOT) elnökének táviratát. Nujoma a vita elnapolását kérte, hogy az afrikai kül­ügyminisztereknek lehető­séget adjanak álláspontjuk kifejtésére. A külügyminiszterek szeptem­ber közepén érkeznek New Yorkba, s részt vesznek szep­tember 21-én az ENSZ-közgyű­­lés XXXI. ülésszakának meg­nyitásán. A Biztonsági Tanács elfo­gadta a SWAPCVT elnökének ja­vaslatát, és az ülést újabb idő­pont megjelölése nélkül elna­polta. ZALAI HÍRLAP LESZERELÉSI BIZOTTSÁG Végéh­ez érkezett a nyári ülésszak A genfi leszerelési bizottság keddi hivatalos ülésén egyet­len delegátus sem jelentkezett felszólalásra, ami annak a je­le, hogy a nyári ülésszakra előirányzott munka a végéhez érkezett. A tavaszi és a nyári ülésszak tevékenységéről a titkárság által előterjesztett írásbeli jelentést a küldöttsé­gek — a korábbi évekhez ha­sonlóan — a nap folyamán nemhivatalos ülésen tekintet­ték át. Mivel a terjedelmes jelentésnek csak egy részét ön­tötték végleges formába, ezért szerda délelőttre újabb nem­hivatalos tanácskozást hívtak össze. A jelentés a nukleá­ris leszerelésről, az új típusú tömegpusztító fegyverek tilal­máról, a vegyi fegyverek eltil­tásáról szóló vitákat összegez­ve megállapítja: az idén szá­mos kérdésben előrehaladást értek el. Mindenekelőtt a kör­nyezeti hadviselés eltiltásáról beterjesztett szovjet—ameri­kai tervezet alapján kidolgo­zott konvenció-tervezet végle­ges szövegének elkészítése je­lentette a bizottság ez évi munkájának legnagyobb ered­ményét. Ezzel az okmánnyal ugyanis, megelőző jellegű le­szerelési megállapodást hoztak tető alá. A vegyi fegyverek el­tiltásáról, valamint az új típu­sú tömegpusztító fegyverek ti­lalmáról megtartott szakértői üléseken magyar szakemberek is részt vettek. Kedden délután tartotta ta­nácskozását a környezeti kon­venció-tervezettel foglalkozó munkacsoport is, amely záró­­jelentését készíti elő a lesze­relési bizottság csütörtöki hi­vatalos ülésére, amely előre­láthatólag a nyári ülésszak zá­róülése lesz. TELEX | TELEX |'TELEX’~ TELEX’ | BUDAPEST A Líbiai Arab Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából, a forra­dalom 7. évfordulójának alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Moamer El-Kadhafit, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökét és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdulszalam Dzsallud mi­niszterelnököt. MOSZKVA Hamarosan megkezdik a vnuko­­vói repülőtér rekonstrukcióját. A moszkvai városi tanács a közel­múltban hagyta jóvá a Szovjet­unió egyik legnagyobb légikikötő­jének korszerűsítési terveit. GENF A hátrányos megkülönböztetés ellen és a kisebbségek jogaiért küzdő ENSZ albizottság hétfőn Genfben nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az alapvető emberi és szabadságjogok argentínai meg­sértése miatt. A nyilatkozat elfo­gadásakor csak a chilei küldött szavazott nemr­e. SZÓFIA Kisebb földrengés volt kedden délben a bolgár—jugoszláv határ közelében — közölte a Bolgár Tu­dományos Akadémia geofizikai in­tézete. PRÁGA Bohuszlav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter kedden fogadta a Szovjetunió prágai nagykövetét, Vlagyimir Mackevicset. A szívé­lyes, baráti légkörben lezajlott ta­lálkozón a szovjet—csehszlovák együttműködés továbbfejlesztésé­ről és a nemzetközi helyzet fő kérdéseiről tárgyaltak. LÜNEBURG Súlyos közlekedési baleset za­varta meg Genscher nyugatnémet külügyminiszternek, az FDP elnö­kének keddi választási körútját. Az Alsó-Szászországi Lüneburgba igyekvő gépkocsikonvoj egyik ko­csija előzés közben összeütközött egy vele szembe jövő személy­autóval. A DP­A jelentése szerint az összeütközés következtében négy személy életét vesztette. Genschert orvosi megfigyelés vé­gett kórházba szállították. BUDAPEST Benke Valéria, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle főszerkesztője ked­den Tolna megyébe látogatott. Rendezze be otthonát Ön is a KANIZSA DOMUS lakberendezési áruházból A DOMUS-ban megtalálja: — a hazai és külföldi bútorok nagy és egységes választékát, — a kiválasztott bútorokhoz illő lakástextíliákat és világítótesteket, — kerámia és díszmű árukat, — az ingyenes lakberendezési tanácsadó szolgálatot,­­ a gyorsított OTP ügyintézést és a házhoz szállítási szolgáltatást KANIZSA DOMUS NAGYKANIZSA­­Magyar u. 189. sz. Megközelíthető az 1-es és 7-es autóbusszal: 483 766 „Szadat elnök a tűzzel játszik” Kadhafi nyilatkosata Párizs (MTI): „Szadat elnök a tűzzel játszik” — jelentette ki a Le Monde számára adott interjújában Kadhafi elnök. A líbiai államfő nyilatkozata a lap keddi számában jelent meg. Szadat elnök — mondotta Kadhafi —, „a líbiai határon összpontosítja hadseregét. Bár én tartózkodom attól, hogy ugyanezt tegyem és szüntele­nül hangoztatom, hogy kész vagyok a párbeszédre, de min­denfajta katonai és lélektani nyomást elutasítok”, Kadhafi szerint Szadat har­ciasságát semmi sem indokol­ja, ha csak nem saját orszá­gának válságossá vált belső helyzete. Az egyiptomi államfő kényelmesebbnek látja Líbiát okolni amiatt, hogy országá­ban elszaporodtak a titkos szervezetek, a gyilkos merény­letek, a tüntetések és a sztráj­kok. Arra a kérdésre, hogy hisz-e egy Líbia elleni egyiptomi tá­madás lehetőségében, Kadhafi így válaszolt: „Nem tudom még, blöfföl-e Szadat, vagy sem, de mindkét esetben a tűzzel játszik”. A libanoni helyzetről szólva Kadhafi kijelentette: Szíria és Líbia azonos célokat követ Li­banonban, de eltérő módsze­rekkel. Véleménye szerint „Szí­riát szövetségesei” rossz mód­szert választottak, amikor hadseregüket Libanonba küld­ték, hogy a palesztinok és a libanoni haladó erők ellen harcoljon. Szíria és Líbia — Kadhafi szerint — egyaránt az ország felosztásának megaka­dályozására és a konfliktus nemzetközivé tételének elkerü­lésére törekszik. Ugyanakkor Líbia szünet nélkül azt taná­csolja Szíriának, hogy vonja vissza csapatait és ezzel a li­banoniakra korlátozza a konf­liktust. Az interjúban sok szó esett a nemzetközi terrorizmusról. Kadhafi­ tagadta, hogy a terro­rizmus híve lenne, vagy hogy Líbia állna az Egyiptomban elkövetett merényletek mögött. Ugyanakkor Líbia támogatja a palesztinaiakat, akik Kadhafi véleménye szerint ugyanolyan módszereket alkalmaznak, mint velük szemben az iz­raeliek. KGST-tanácskozás Sompsk­on A KGST Mezőgazdasági Ál­landó Bizottságának az évelő pillangós virágú szálastakar­mányokkal foglalkozó szakbi­zottsága Kompolton tartja ülé­sét. A tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegátusa. A szakértők megvizsgálják a lu­cerna és a vöröshere nemesíté­se és vetőmag termesztése terén eddig elért tapasztalatokat, ösz­szehangolják e két fontos ta­karmánynövény termesztésé­nek feladatait, egyeztetik a legújabb genetikai, nemesítési és vetőmagtermesztési eljárá­sokat, módszereket, közös ter­veket dolgoznak ki a kísérle­tek, valamint a nemesítés és a termesztés fejlesztésére. A KGST-tanácskozás kedden kezdődött Kompolton, és szep­tember 2-án a megállapodást rögzítő jegyzőkönyvek aláírá­sával zárul. (MTI) Nicosiában húszévi börtönre ítélték Nikosz Szampszont, aki 1974-ben az athéni junta segítségével puccsot szervezett Ma­­kariosz érsek-elnök megdöntésére Cipruson. A képen: elve­zetik az elítéltet. (Telefotó—AP—MTI—RP) 1976. szeptember . II Budapesti Pártbizottság, a Munkaügyi Minisztérium ,­GS a Fővárosi Tanács vezetőinek tanácskozása A Budapesti Pártbizottság, a Munkaügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács vezető mun­katársai­­ Katona Imre első tit­kár, Karakas László miniszter és Szépvölgyi Zoltán tanács­elnök vezetésével kedden meg­beszélést tartottak a Budapesti Pártbizottságon. A megbeszé­lésen a korábbi megállapodá­sok végrehajtását kölcsönösen eredményesnek ítélték meg, és megvitatták a főváros jelenle­gi munkaerőhelyzetéből adódó közös tennivalókat. Nagy hangsúlyt kapott többek kö­zött, hogy a vonatkozó párt- és kormányhatározatok alap­ján olyan intézkedések szük­ségesek, amelyek biztosítják a legfontosabb területeken a munkaerőellátást, és mérsék­lik a munkaerőhiányt, fokoz­zák a termelőkapacitások ki­használását, feszesebb lét­­számgazdálkodást eredmé­nyeznek minden területen. Megegyezés született a fővá­rosban erőteljesebben jelent­­kező problémák összehangol­tabb és következetesebb meg­oldására. (MTI) Kissinger szerint csek a tőkés világ segíthet Afrikán Washington: Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter szerint nem a szocialista or­szágok, hanem egyedül a tőkés világ nyújthat segítséget a fej­lődő afrikai országok gazdasá­gi problémáinak megoldásá­hoz. Kissinger, aki kedden kö­zép-európai idő szerint­­­este Philadelphiában mondott be­szédet az amerikai diplomácia ,jelenlegi központi feladataként jellemezte az afrikai helyzet alakulásának befolyásolását. A külügyminiszter,­­ aki a hét végén (ezúttal Zürichben) másodszor találkozik Vorster­rel, a fajüldöző dél-afrikai kormány elnökével — a faji megkülönböztetés felszámolá­­sára hívta fel a pretoriai rend­szert, anélkül, hogy bármi utalást tett volna arra: tud és akar-e Washington a felszólí­tásnál többet is tenni. Az amerikai külügyminisz­ter azt állította, hogy országa „nem kíván magának különle­ges helyet, befolyást Afriká­ban”, s távol kívánja tartani a kontinenstől „a nagyhatalmi versengést”. HARMINCHÉT ÉVE KEZDŐDÖTT HARMINCHÉT esztendeje történt. „Lengyel” katonák — a nürnbergi perben utóbb ki­derült, hogy lengyel egyenru­hába öltöztetett SS-ek —meg­támadták a gleiwitzi német nyelvű rádióadót. Ez a provo­káció vezette be a Hitler által már korábban aláírt, Fehér Terv fedőnevű haditerv végre­hajtását Lengyelország ellen. 1939. szeptember elsején haj­nali 4 óra 45 perckor egy pa­rányi és kopár földnyelvre, a Westerplatte lengyel határőr­­állomásra a németek tüzérségi­ össztüzet zúdítottak. Így kez­dődött el a világtörténelem eddigi legpusztítóbb háborúja, a második világháború. Huszonháromezer-hétszázegy férfi és nő, katona és civil, csecsemő és aggastyán pusz­tult el ennek a háborúnak minden napján, összesen öt­venkét millióan 2194 nap alatt. A történelem összes megelőző háborúi együttvéve sem köve­teltek ennyi áldozatot. ÚJABB ÉS ÚJABB nemze­dékek születtek a második vi­lágháború óta, de az emberi­ség mindmáig nem térhetett napirendre e szörnyű pusztí­tás és vérontás felett. Újra és újra felteszi a kérdést: elke­rülhetetlen volt-e mindez? Igaz, a történelemtudomány nem kedveli a „mi lett volna, ha” meditációt. De erre a kér­désre mégis lehet válaszolni. Ha sikerül a második világhá­ború előtt hatékony kollektív biztonsági rendszert létrehoz­ni, ha a nyugati diplomáciai elképzelések éle nem a Szov­jetunió ellen irányul, akkor az események menete másképp alakult volna. Az emberiség szerencsétlenségére a nyugati hatalmak váltakozó kormá­nyai a realizmus rövidéletű felvillanásai ellenére csupán a szovjetellenességben voltak következetesek. Ebben az érte­lemben 1925-től, a locarnói egyezmény évétől szinte egye­nes út vezetett a tragikus 1939-es esztendőig, amikor az angol és francia fél meghiúsít­­totta a moszkvai tárgyaláso­kat, amelyeket a szovjet kor­mány azért kezdeményezett, hogy hatékony kölcsönös ga­ranciákkal állják el Hitler út­ját. És ebb­ől magától adódik a másik kérdés: mit tanult az emberiség abból a rettenetes 2194 napból? Milyen lett a bé­ke, amely a vérözönt követte? A HÁBORÚ UTÁN más lett világunk, mint előtte volt. Ha ma ezen az évfordulón opti­misták lehetünk, azt a nem­zetközi erőviszonyok megvál­tozásának köszönhetjük. Hiba lenne azt gondolni, hogy az erőviszonyok változá­sa automatikusan vezet eny­hüléshez. Éppen a háború utá­ni több mint három évtized bizonyítja, hogy szüntelen erő­­feszítés, tömegek békeharca, szocialista országaink hajlé­kony és előrelátó diplomáciá­ja szükséges ehhez. Hosszú időt vett igénybe, amíg sike­rült, legalábbis Európában, az összes érdekelt féllel elfogad­tatni a fasizmus felett aratott győzelem eredményeként ki­alakult határokat és viszonyo­kat. A tárgyalások hosszú kor­szakát éltük át — és éljük ma is — meggyőződéssel vallva, hogy nincsenek a nemzetközi porondon olyan vitás kérdések, amelyeket a fegyverek erejé­vel kellene megoldani. A SZOVJETUNIÓ, Lengyel­­ország és Csehszlovákia tár­gyalásai a nyugatnémet féllel, majd a két Németország kap­csolatfelvétele, a Berlin kér­désében született megegyezés, és végül a helsinki értekezlet tette fel a koronát azokra az erőfeszítésekre, amelyek ered­ményeként elmondhatjuk, hogy ma már egy sokkal biztonságo­sabb Európában élünk, mint a XX. században valaha is. Ez azonban még korántsem az út vége. A szerződések rendsze­rét, amelyek az enyhülést és a biztonságot politikai síkon sza­vatolják, ki kell egészíteni olyan katonai intézkedésekkel, amelyek Európát végérvénye­sen és visszavonhatatlanul a béke kontinensévé teszik. És itt korántsem csak Euró­páról van szó. Hadd emlékez­tessünk rá: innen indult az el­ső világháború, s innen az a második is, 37 éve, amelynek végnapjait már a távoli japán városok felett jelezte az atom­fegyverek gombafelhője. Ahogy a béke egy és oszthatatlan, úgy a nemzetközi biztonság ügye is az. Ázsiai biztonsági szerződésre is szükség van, és fegyvermentes övezetekre vi­lágszerte, és újabb és újabb SALT-egyezményekre, újabb eredményekre a fegyverzet- és csapatcsökkentési tárgyaláso­kon, hogy elinduljon, hogy elő­rehaladjon az általános és tel­jes leszerelés ügye, amely az európai és a világbéke lett* főbb garanciáié lehet. ÖTVENKÉTMILLIÓ halott emléke figyelmezteti az embe­riséget, hogy ezt az utat végig kell járni. Sz. L­. I.

Next