Zalai Hírlap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

ZALAI RlRLAf s Magyar élelmiszerek külföldi kiállításokon Első ízben vettek részt ma­gyar külkereskedelmi vállala­tok a Barcelonában kétéven­ként rendezett szakosított élel­miszer-kiállításon. A Ter­­impex és a Monimpex ápri­lisi bemutatója széles skáláját vonultatta fel a magyar élel­miszereknek, s elismerést vál­tott ki a szakemberek köré­ben. Az idén először várja Dal­lasban magyar bemutató az április 30-án nyíló élelmiszer­kereskedelmi szakkiállítás lá­togatóit. A négynapos áruse-I regszemle szorosan kapcsoló- i dik az Egyesült Államok élei­j miszerkereskedőinek konfe­renciájához, amelyet hagyo­mányosan Dallasban rendez­nek évek óta. Üzleti lehetősé­geinek további bővülését vár­ja a kiállítástól a Monimpex es a Terimpex. Ez utóbbi ta­valy csaknem 20 millió dol­lár értékben exportált sonka- és szalonnakonzerveket; ez az Egyesült Államokba irányuló magyar kivitel legjelentősebb tétele volt. (MTI) Az álmok valósággá válnak a 30 éves MHSZ klubjaiban Amikor a lévé kedves csali dián A Szép magyar beszéd országos verseny döntője Vasárnap Győrött kihirdet­ték a Kazinczy nevét viselő Szép magyar beszéd országos verseny döntőjének eredmé­nyét. Az idei, sorrendben már 13. vetélkedőn 120-an küzdöt­tek a Kazinczy-éremért és az oklevélért. A gimnáziumok és •zakközépiskolák, illetve a I szakmunkásképző intézetek ta­­! nulói külön kategóriában mér- I ték össze tudásukat egy sza­badon választott és egy köte­lező szöveg tolmácsolásávaL Kiss Róbert, a zalaegerszegi Zrínyi gimnázium negyedik osztályos tanulója Kazinczy ­­dijat kapott. KEPEK EGY SZÍNPOMPÁS FOLKLÓR-MŰSORRÓL Vasárnap délután a zala­egerszegi Megyei Művelődési Központban rendezték meg a nagykanizsai és a zalaegersze­gi járás immár hagyományos, közös kulturális seregszemlé­jét. A műsort Oláh István, a zalaegerszegi járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg, majd előbb a kanizsai járás kilenc községé­ből érkezett három és félszáz szereplő, a program második felében pedig az egerszegi já­rás nyolc községét képviselő 180 fős gárda lépett nagy si­kerrel a színpadra. A szín­­pompás folklór-műsor — amely a tótszerdahelyi diákok Farsangolás című gyermekjá­tékával indult 1— több kitűnő produkciót hozott. így a kani­zsai járásbeli kórusok, továb­bá a becsehelyi népijáték­­együttes és a surdi néptánco­sok mellett főként a gellén­­házi pávakor, illetve Pacsa, Zalalövő, Gellénháza, Zala­­cséb, Söjtör és Pölöske együt­tes néptánc-műsora jelentette a műsor legszebb részeit. Az emlékezetes kulturális sereg­szemle egy-egy pillanatát idé­zi fel az alábbiakban képri­portunk. A KAMASZKOR velejárója I az álmodozás. Ki ne szeretne | gépkocsivezetőként robogni a í végtelenbe vezető országuta­­j kon, eljutni a rádió hullámain l távoli világrészeken élőkhöz, ; vagy olyan miniatűr autó-, ha­­| jó- és repülőmodelleket készí­­teni, amelyek működnek, s ámulatba ejtik az embereket? A Magyar Honvédelmi Szö­vetség 165 zalai klubjában az álmok valóra válthatók. Az MHSZ tagjaiként — közel 9 ezren — élnek is ezzel a lehe­tőséggel és a megyében levő 6 modellező, ugyanennyi rádiós, a százon felüli lövész klubban hódolnak hasznos szenvedé­lyüknek. A törzstagok közül több, mint háromezer a kiszes korosztályú és közel másfél ezer a nők száma. A tagokon felül több ezer azoknak a száma, akik részesei egy-egy rendezvénynek, hon­védelmi napnak, modellező vagy technikai bemutatónak, izmokat erősítő, állóképessé­get növelő sportvetélkedőnek. A különböző ifjúsági szemlé­ken szinte az egész megye fia­talsága részt vesz. A két zala­egerszegi, a nagykanizsai, a zalaszentgróti, a lovászi, a za­­la1 ’bői rádiós, a két városban működő autó-, repülő- és hajó­­modellező-klubban olyan re­mekművek készülnek, amelyek dicsérik az alkotókat, segítői­ket és rajtuk kívül örömet Sze­reznek mindazoknak, akik be­mutatóikon megjelennek. Nagy a vonzása a lövészetnek, s napokig téma az iskolások és felnőttek körében egyaránt az elért löeredmény. EGYRE. TÖBB példa bizo­nyítja, hogy aki egyszer bele­kóstolt az MHSZ klubok éle­tébe, nem is válik meg tőle. Szaporodik az olyan családok száma, ahol az apa gyerme­keivel együtt készíti a model­leket, vesz részt a rádiózásban. Mindez azonban nemcsak a hasznos időtöltést, szórakozást vagy a sportolást, hanem a ne-A letenyel Fáklya Művelődési Központ kiszesekből álló, 12 tagú néptánccsoportja — a na gyközség citerazenekarának kíséretében — az ország különféle tájegységeinek néptáncai­ból álló műsorral szerepelt Zalaegerszegen. Csatár több műsorszámmal is képviselte magát a két járás közös műsorán. Fellépett a bocföldi—baki Üj Élet Tsz és a helyi klubkönyvtár Pungor Antal vezetésével működő pá­vaköre, illetve Bátbori Zoltán citerás és a képünkön látható Toplak Elemérné népi énekes, egyaránt elismerést szerezve a helyi hagyományápoló mun­kának. ( velést is szolgálja. A külön­­| böző klubokban jól ötvöződik : a munka, a sport, a honvé­­j delemre való készülés, a szó- I rakozás, s ez gyakran hidat je­­' lent egy-egy szakma elsajátí­­j fásához, élethivatásszerű vég­­] zéséhez. A megyében is több százan vannak, akik éppen az MHSZ valamelyik klubjában kaptak indítást, ismerkedtek meg az elektronikával, a gép­járművezetéssel, s kötöttek vele egy életre való barátságot. A» MHSZ klubjaiban, sport­rendezvényein bátorságra, fe­gyelemre, pontosságra nevel­nek, s ezek nem jönnek rosz­­szul az élet más területein sem. A fiatalok keménv mun­kával, sok-sok gyakorlás árán szereznek jó állóképességet, edzettséget. Nem kis része van az MHSZ-nek abban is, hogy év­ről évre százával szaporodik a közlekedési szabályok ismere­tét, a gépjárművezetést elsa­játítok száma. A gépjármű­­vezetői iskolában nemcsak au­tót vezetni, de járművet sze­relni is megtanítják őket. So­kat tesznek a klubok veze­tői és a szövetség aktivistái az ifjúság honvédelmi nevelé­séért, a sorkötelesek katonai szolgálatra történő felkészíté­séért is. ALTALÄBAN minden MHSZ-klub patronál egy-egy iskolát, ezzel is segítve a honvédelmi nevelést, de rend­szeresek a fegyveres . testüle­tek látogatásai is a tanintéze­tekben. A szövetség célkitűzé­seinek megvalósítását segítet­te, hogy az elmúlt esztendő­ben 713 előadás, 700 filmvetí­tés, 138 élménybeszámolóval egybekötött laktanyalátogatás, 113 technikai bemutató és 310 honvédelmi nap került -meg­tartásra az MHSZ rendezésé­ben. A jubiláló MHSZ megyei és helyi szervezetei, klubjai mindenütt megfelelő helyisé­gekkel, korszerű technikai esz­közökkel állnak az érdeklődő fiatalok rendelkezésére, s ez­zel, valamint ezreket megmoz­gató rendezvényeikkel olyan társadalmi tömegmozgalommá váltak, amelyre mindenkor számítani lehet, s tevékenysé­gük elválaszthatatlan az ifjú­ság nevelésétől. Takács János Hatvan tagú a Halmos Károly tanár vezette zalaszabari vegyeskórus, amely immkásmoz- és népdalokkal lépett s/ npadra, megérdemeli sikert aratva a kamzsa Járás ko­­^ »useletét képviselő letenyei, nagyradai es mihaldi ( Az elmúlt két hétben láttunk egy jó magyar filmet. Nem a moziban természetesen, hanem a tévében. A négy részben be­mutatott Abigélre célzunk, j amelyet minden bizonnyal l méltán sorolhatunk a televí­zió legjobb produkciói közé. i Szabó Magda rózsaszín j leányregénye Zsurzs Éva ren­­: dezóseben formálódott film­mé. S ha meghódította a tele­vízió nézők millióit — és ter­mészetesen az új olvasók tiz­­; ezreit a regénynek — az első­­j sorban az ő művészetének — j gondos színószválasztásának, | biztoskezű színészvezetésének, j a hatáslehetőségek hozzáértő {kihasználásának stb. — kö­­í szűnhető. Ezzel nem akarjuk csökkenteni a regény értékét. Tisztelettel és megbecsüléssel vagyunk a Kossuth-díjas író­nő nemzetközilfeg is megbe­csült írásművészete iránt. S ha néha idegenkedünk is írói vi­lágától, vagy éppen attól a sa­játos „énközpontú” írói atti­tűdtől, amely például újabb művében, de méginkább rend­kívül gyakori sajtó-, tévé-, rá­dió-, filmhíradó-nyilatkozatai­ban megnyilvánul, elragad eseménydús mesélóereje, lé­lektani ismerete, fordulatos stílusa, technikai érzéke. Szó­val, ami oly népszerűvé és ol­vasottá teszi itthon és külföl­dön egyaránt. Valamennyi re­génye megfilmesíthető, s vajha a Freskót, a Pilátust is egyszer Zsurzs Évára bízná! Kétségtelenül legsikeresebb — és legtermékenyebb — tele­víziós filmrendezőnk receptje tehát egyszerű. Mondhatnánk a Kolumbusz tojása! „Végy egy jó irodalmi müvet” — így kez­dődik. S ez meghatározza mindazt a kelléket, ami még következik. Még a színészi já­tékot is! Lám, milyen szíve­sen, örömmel, természetesen, milyen — filmszínész módra mozog a sok fiatal színésznő, ha nekikvaló, megírt ember­forma szerepet bíznak rájuk! Tehetségük szinte virágba bo­rul. valósággal megélik figu­ráikat. De az idősebbek is. Se­hol egy hamis hang, sehol a sokat kárhoztatott rájátszó színészkedés, ami oly gyakran jellemzi a magyar filmet De bántó rutinmegoldást sem le­het raitacsípni. Élvezik, hogy a rájukbízott figura nem agy­rém, nem Is fancsali kltaládó, Féldecizés kétdecizve Mindössze néhány hónapos múltra tekint vissza az a ren­delkezés, amely reggel kilenc óráig megtartja a vendéglátó­ipari egységekben a szeszes ital kiszolgálást Arról, ki, ho­­gyen tartja be, milyen követ­kezményei vannak a féldecis üvegek ritkulásának, számos riport tudósított Hogy az al­koholfogyasztás elleni küzde­lem ezen akciója féloldalas, arról részben a fogyasztói szo­kások, részben a vendéglők, italboltok, kisebb presszók te­hetnek. Többségében ugyanis inkább a nyitvatartási időt változtatták meg, sok helyen csak kilenckor nyitnak. Hogy ez óhatatlanul a kereskedelem szeszesital-forgalmát növeli, azt ma már adatok bizonyít­ják. A Győri Szeszipari Vállalat nagykanizsai italárugyára mely megyénket a különböző szeszes italokkal ellátja elgon­dolkoztató negyedévi mérleget állított össze. A területükön található mintegy 320 vendég­látóipari egység forgalmával kezdjük. 1977 év első negyedévében 17,4 millió forint értékű rövid­italt rendeltek és értékesítet­tek. Ez 295 hektoliter likőrt, 278 hektoliter kevertet, 57 ab­szolút hektoliter gyümölcspá­linkát, 497 abszolút hektoliter rumot, pálinkát, 76 abszolút hektoliter brandit takar. (Az abszolút azt jelenti, hogy 100 százalékos alkoholra van át­számítva minden 30—40—50 szeszfokú ital.) Tekintélyes fej­adag ez, akárhogyan számol­juk. No, de mit mutat *z idei első negyedév? A gyümölcs­­pálinka forgalma 5,3. a likőrö­ké 12,5,százalékkal nőtt az egy , évvel kora obihoz kepeaí. Ugyanakkor a reggeli féldecik italai csökkentek: a rum és a pálinka 14, a kevert 28, a brandl egy százalékkal. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csökkent a fogyasz­tás. Sőt! Ehhez azonban lás­suk a mintegy 500 kiskereske­delmi egység — boltok, áruhá­zak — forgalmát. Tavaly az el­ső negyedévben 11 millió fo­rintot költöttek a vásárlók tö­ményekre. Ez 290 hektoliter li­kőrt, 67 hektoliter kevertet, 41 abszolút hektoliter gyümölcs^ pálinkát, 187 abszolút hektoli­ter rumot, pálinkát, 45 abszo­lút hektoliter brandit jelentett Idén 56 százalékkal többet fi­zettünk italra, az értékét te­kintve. Ez annyit jelent, hogy a boltokban bár 3,6 százalék­kal csökkent a gyümölcspálin­ka forgalma, de 88,2 százalék­kal megnőtt a rum és a pálin­ka fogyasztása, 67 százalékkal a likőröké, 15 százalékkal a ke verté, s 16 százalékkal a brandié. E számok alapján egyszerű a képlet. Ami nem megy le fél­­decizve a pultoknál, az lemegy kétdecinként, fél literenként a boltok előtt, parkok mellett. Isszák a megrögzöttek egye­dül, kettesével, csoportosan, mikor hogyan. Mi tehát a megoldás? Lehet több is, ezúttal csak egyet emelnék ki. Elsősorban a fo­gyasztói szokásokon kellene változtatni. Ebben pedig ép­pen a vendéglátók hagyták cserben a rendelkezés szülőit. Mert ha zárva tartanak, nem gondoskodnak a reggeli beté­rők kultúrált ellátásáról, reg­geliztetéséről, nincs semmi új j amit megszokjanak, marad a I régi; a féldecizés ezúttal már kétdecinként. 1 Győri András , nem is pusztán szócső —; j amely valami köldöknéző fal­­j védőigazságot kell, hogy ki­­j mondjon úgy. mintha valami j új felfedezés volna — hanem : a különös, távoli, „egyszer volt, j hol nem volt” magyar környe­­| zetben mozogva is valóságos, j hús—vér, okkal és céltalan, ostobán és okosan cselekvő ember és gyerek-ember. S ha a történet végül is oly hab­könnyű. Vítay tábornok ellen­­| állása és Gina lánya megóvá­sának története oly porszem­­] nyien jelentéktelen is azokhoz j a történelmi eseményekhez i képest, amelyekre utal, azért hatalmába keríti a nézőt a művészet legnagyobb csodája: Abigél sodor, magával ragad, beleélésre késztet, felderít és megkönnyeztet. Csak a dicséret hangján le­het szólni a színészi játékról. Mindenekelőtt a- fiatal lányse­regről, amelyet a rendező olyan jól kiválasztott. A re-* génybeli ötödik osztályt per­sze hetedikessé öregítette. de aztán Szerencsi Éva, Zsurzs Kati, Egri Kati, Rátonyx Haj­nal és a többiek olyan szív­­fájdítóan igazi, elragadó he­tedikesekké tudtak fiatalodni, ami valóban színésznői remek­lés. Külön kell szólni Bánfalvi Ágnesről, aki a szegény, csu­paszív Torma Piroska szere­pében alkati adottságait külö­nösen jól kamatoztatta. Az idősebb generáció is a legjobb tehetségét csillogtatta. Básti Lajos a kálvini puritánságú igazgató, Torma Gedeon tes­téhez álló szerepében fájdal­masan érzékeltette, milyen sú­lyos veszteség érte filmművé­szetünket is elhunytával. Go" ras Dezső, akit joggal tartanak a legjobb magyar filmszínész­nek, most is pompás iskolát adott arról, hogyan lehet le­­helletfinom eszközökkel — egy-egy szemvillanással, kéz­mozdulattal, hangváltással — kibontani filmen egy jellemet. Balázsovits Lajos jó úton van ahhoz, hogy hasonló erények­kel tudjon dicsekedni. Piros Ildikó talán még sosem volt ilyen szép, mint most, Zsu­zsanna diakonissza szerepében. Jellegzetes hanghordozása, szép dikciója, nagy, beszédes szemei, fájdalmas mosolya kü­lönösen alkalmassá tették • szigorúan fegyelmezett, de me­legszívű nővér szerepére. Bizonyos, hogy az Abigél és a hozzá hasonló alkotások te­szik a tévét kedves családtag­gá. Egy riport, egy portré valószínűleg nem versenyezhet az ilyen produkciókkal. Érde­mes azért néhány szót szólni a Nyitott könyv sorozat csü­törtök este látott adásáról. Itt Horváth Teri: Sári-gyöp című önéletrajzi elbeszéléskötetéről volt szó. Ezen az ürügyön azonban Horváth Z. Gergely rendező a Kossuth-díjas szí­nésznő önvallomását nyújtotta át, amelyhez a kötet néhány fejezetét mondta el Gobbi Hilda, Juhász Jácint, Meszléri Judit és Venczel Vera. A rész­letek a művésznő meglepően fejlett íráskészségéről tanús­kodtak, de megrázóan érdekes és elgondolkodtató volt Hor­váth Teri vallomása is nem­zedékéről: a fényes szellők korszakában a nép sűrűjéből a színpadra robbantak életút­­járól. sok esetben tragikus sorsáról. Súlyos stílustörésnek éreztük azonban, hogy a val­lomást időnként népdalok .éneklésével szakította meg, amely óhatatlanul is elkomoly­­talanította mondanivalóját, af­féle „népiesch” ízt kölcsönzött neki. Két riportot is feljegyeztünk a hétről. Az egyik a Nézőpont­ban hangzott el kedden este: Tóth Dezső kulturális állam­titkár nyilatkozott a Nemzeti Színház vezetésében bekövet­kezett változásokról és annak a vidéki színházi életre, jele­sül a Kaposvári Csiky Ger­gely Színházra vonatkozó ha­tásáról. Ez utóbbival kapcso­latban nem mondott valami sok megnyugtatót! Érdekes volt a Fiatalok órája riportja a Ferencváros játékosaival és edzőivel a csapat „válságáról”. Évek múlnak el, hogy a nagy­létszámú sportrovat — amely­nek! ez a hivatása —, hasonló, valamely egyesületet, vagy sportágat mélvebben érintő ri­portot készítene. Sajátságot, nem?-Hári Sand« i»,o. „V **— —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék