Zalai Hírlap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

1918. július 22. Egy éve készen áll, még mindig nincsenek lakók Üres társasházak Becsehelyen Országos jelenség a lakás-­­ hiány. Nincs olyan nagyobb­­ község, vagy város, ahol a­­ felépült lakásoknak rövid időn­­ belül ne akadna gazdájuk. Ki-­­ véve Becsehelyt, Mi is történt ebben a 7-es főút mentén el­­­ terülő községben? Tavaly augusztus elején készült el a nyolc OTP-lakás, amelyek még most is üresen állnak, nincs lakójuk. Sok volt az igénylő — A korábban megépült­­ társasházak kelendőségére­­ alapozva úgy döntöttünk, hogy újabb családokat­­segítünk megfelelő otthonhoz — mond­ja Szíva István tanácselnök. — A József Attila utcában közművesített, villannyal, víz­zel, úttal és járdával ellátott telket biztosítottunk a letenyei OTP-fiók 1975-ben kezdődött beruházásaihoz. Az első négy­lakásos társasházat a murake­resztúri tsz építőbrigádja épí­tette. A háromszobás, 85 négy­zetméteres alapterületű, két­szintes lakások 425 ezer forint­ba kerültek. Különösebb gond­­ nélkül sikerült a vevőket ki-­­ jelölnünk. A jelentkezőket il­letően a másik nyolc lakás­­­­nál is minden könnyen idult.­­ Annyi volt a jelentkező, hogy­­ ragsorolnunk kellett őket. A­­ bajok akkor kezdődtek, amikor a költözés előtti anyagiakat­­ kellett volna rendezni. Min-­­­denki sokallta a 150—160 ezer­­ forint azonnali befizetését. A miértre a kijelölt vevők-­­ től kértünk választ. — Nem a végső árat, a 462 ezret sokalltuk, hanem a tör­lesztés kezdő összegét — ma­gyarázza Horváth József­né, a helyi tsz adminisztrátora. —­­ Az építkezés kezdetén 100 ezerről volt szó. Ezt úgy, ahogy még spórolással, rokoni köl­csönökből és szülői támogatás­sal elő tudtuk volna teremteni. Fiatal házasok vagyunk, s a fizetésünk sem olyan magas, hogy rövid időn belül össze tudnánk rakni a hiányzó pénzt. A férjem autószerelőként há­rom, három és felet keres, a közösben, az én fizetésem pe­dig 2300 forint Végleg elálltak szándékuktól Horváth­ék a két kisgyere­kükkel együtt pillanatnyilag , a férj szüleinek háromszobás lakásában élnek. Ennél is ked­vezőtlenebb Tóthék helyzete. Az Arany János utca végében található pici, kétszobás csalá­di házra heten jutnak. — A férjemen és két gyer­mekünkön kívül itt laknak a szüleim és öcsém, aki egy hó­napja katonának vonult be — mondja a fiatalasszony, Tóth Vera, aki jelenleg gyesen van. — Ha valakinek, hát nekünk igazán szükségünk lenne az új lakásra, amelyet eddig csak kívülről sikerült látnom. Azt mondják, belül is szépek, tá­gasak a lakások, egyenként megérnek közel félmilliót, csak az a kezdő összeg ne lenne olyan magas. Nekünk is csak kívülről si­került látnunk a letenyei Me­zőép által épített, közel egy éve üresen álló kétszer négy­lakásos társasházakat. A hoz­zájuk vezető útra igencsak rá­férne a javítás, a rajta elhalad,­dó kocsik kerekei óriási por­felhőt­­ csapnak. Ettől aztán porosak, koszosak az ablakok, nem is beszélve az emeleti er­kélyekről, amelyeket fecskék , dekoráltak ki az ott készülő fészkeikkel. Néhány helyen már a díszítést szolgáló mo­zaiklapok is leváltak a falról. Az udvart embermagasságban ellepő gaznak elkelne a kapa, vagy kasza. Amint a tanácsnál és OTP- nél hallottuk, a nyolc lakás egyikét egy tótszentmártoni házaspárnak, sikerült eladniuk, s a napokban két újabb jelent­kező érdeklődött ez ügyben a letenyei OTP-fióknál. Ám a jelentkezők között olyan is akad, aki végleg elállt szándé­kától. Mint például Hári Fe­renc és családja. Egyedi engedélyezés alapján — Meguntuk a bizonytalan­ságot, a hosszas várakozást — közli Hári Ferencné. — A fér­jem kőműves a tanácsi építők­nél, s az ő hozzáértő munkája révén tavasszal nekiláttunk anyámék családi házának a bővítéséhez. Egy nagy előszo­bával és fürdőszobával lett nagyobb a lakás, s így két gye­rekkel is jól elférünk benne. Eddig 80 ezerbe került a bőví­tés. S mi erről — mármint az üres lakásokról és azok leendő lakóinak helyzetéről — a be­ruházó ,a letenyei OTP-fiók vezetőjének a véleménye? — Elfogadom a tanács által kijelölt vevők érveit — jegyzi meg Halmi Béla fiókvezető. — Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy az érintet­teknek minden törvényes se­gítséget igyekeztünk megadni. A megyei OTP-igazgatóság en­gedélyével a szokásos 250 ezer forintos hitel helyett 270 ezret adtunk nekik. S amikor ez sem bizonyult elegendőnek, akkor a megyei fiók révén az országos központtól kértünk újabb fizetési kedvezményt. Amint arról a napokban érte­sültem, az országos központ abszolút egyedinek mondható engedélyezés alapján lehetővé tette, hogy a becsehelyiek újabb 30 ezer forintos hitelt kapja­nak. A jelekből ítélve így már hamarosan gazdára talál mind a nyolc lakás. Mihovics József Kodály-módszerrel A Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben harmadik alkalommal rende­zik meg a nemzetközi Kodály szemináriumot. Öt földrészről több mint száz külföldi zene­­pedagógus ismerkedik meg Kodály zenepedagógiai mód­szereivel. Százötven hazai ze­netanár is részt vesz a to­vábbképzésen. Képünkön: kö­zös éneklés az intézet udva­rán. /MTI fotó : Karáth Imre felvétele — RS) ZALAI HÍRLAP Az SZVSZ új székháza Áprilisban a IX. Szakszerve­­­­zeti Világkongresszusra Prá­gába látogatott küldöttségek már csaknem teljes pompájá­ban látták a Szakszervezeti Világszövetség új székházát. A Vencel-tér közelében emelkedő székház 9 szintes. A­­ két alagsori szintet monolit vasbetonból készítették, az­­ épület váza acélkonstrukció. A homlokzati elemek a Spekt­­­­rofloat nevű üvegből készül­­­­­ek. A kétszeres üvegréteg az egyébként klímaberendezések-­­­kel felszerelt helyiségek hő­­,­veszteségét akadályozza meg. A földszinten kávéház, étterem­­ várja a látogatókat. A harmad­­­dik szinttől a nyolcadikig a­­ Szakszervezeti Világszövetség I helyiségei, irodái, kongresszusi termei kapnak helyet. Az­­ alagsorban különféle raktá­rak, konyha, gépterem, az épü­let technikai kiszolgálására szolgáló berendezések vannak. Az acélvázas üvegpalota,­­ minden helyiségét klímabe­rendezéssel látták el. Haszno­­­­sítható felülete 6,5 ezer négy­­zetméter (BUD­APRESS—ORBIS) Alkotói feszültséget teremtünk... Színjátszók területi tanfolyama Zalaszentgróton Ma fejeződött be Zala­­­­szentgróton az V. területi­­ színjátszói és rendezői tan­folyam, amelyen öt dunán­túli megye amatőr színpa­dainak képviselői vettek részt. DÉLELŐTT 1Z ÓRA, re­­­­ménytelenül zuhog az eső. A hallgatók fele a ruháit szárít­ja , bőrig áztak az elmúlt esti hegyi kiránduláson. Ennek ellenére vidámnak tűnnek ezek a pillanatok,­ de hát itt nem üdültetésről van szó. A dr. Hamburger Jenő Járási Művelődési Központban nagyon is kemény munka fo­lyik. Színjátszói rendezői, dra­maturgiai, mozgás- és beszéd­­technikai gyakorlatokat végez­nek a falak között Bécsy Ta­más, Dévényi Róbert, Zsámbé­­ki Gábor és Dölle Zsolt veze­tésével. — Mennyiben különbözik ez a tanfolyam a tavalyitól — tudnak-e újat nyújtani? A KÉRDÉS Zsámbéki Gá­borhoz, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjéhez szól: — Az elmúlt évben egy gyakor­latsort hajtottunk végre, az idén pedig egyetlen drámát, mégpedig az Éjjeli menedék­helyt elemezzük. Meg kell mondanom, hogy szándékosan választottunk remekművet, ugyanis ennek a törvényeit, a belső lényegét próbáljuk meg­keresni. A szöveg elemzése alatt elő kell bukkannia a tör­vényszerűségnek, így benne­­ van a drámában az is, ami időtlen és az is, ami aktuális. j — Most nem hivatásosok-­­ kal, hanem amatőrökkel dol- l gozik... i — Nem teszek különbséget, és nem érzem azt, hogy most másképpen kellene csinálnom. Ez két különböző módszert je­lentene, holott a cél mindkét esetben ugyanaz. — Évente egy ilyen tovább­képzést rendeznek. Egyáltalán — használ ez valamit? ZSÁMBÉKI GÁBOR számá­ra nem új a kérdés. — Állan­dóan visszatérő probléma ez. Sokan ugyanis recepteket akarnak tőlünk. Ám tíz nap alatt mi nem tudunk olyan jó­zan kis recepteket adni, ame­lyek otthon azonnal beváltha­tók. De tudunk mást. Alkotói feszültséget teremtünk, és ez a feszültség előbb-utóbb kibom­lik az emréniségből, és kama­toztatja önmagát. Merő Béla, a kurzus megyei vezetője nem éppen derűlátó: — Az idén hatvanan jöttünk össze Baranyából, Fejérből, Somogyból, Vasból és Zalából. Tavaly többen voltunk. Ennek az az oka, hogy nagyon sok színjátszót és rendezőt nem engedtek el a munkahelyéről. Olyanok is akadnak, akik tel­jesen magán alapon utaztak el a továbbképzésre, és mindent ők fizettek. A TANFOLYAMON egyéb­ként nyilvános előadásokat is tartottak. Bemutatkozott Szentgróton a Reflex és a ka­posvári Fonómunkás Kisszín­­pad, előadások hangzottak el a színházról és a drámáról,, ke­rekasztal beszélgetést rendez­tek a színházi kultúráról, filme­ket vetítettek, elemezték Ha­ti novit,s Ady-nagylemezét. — Eljött ezekre valaki? — Senki. Pedig vártunk helybelieket és népművelő­ket is. A pesti Kristóf Katalin — a Metró Színpad tagja — egyike azoknak, akik saját költségü­kön jöttek el Zalaszentgrótra. — Mennyibe kerül ez? — Több, mint ezer forintba. — És megérte? — Meg, hiszen Zsámbékival dolgozunk együtt. És ez egy amatőr számára nagyon nagy élményt jelent. Jelenetekre bontva játsszuk és elemezzük az Éjjeli menedékhelyet, a fi­gurák megszólaltatásának a titkait keressük. Nem könnyű ez a munka, mert a rendező sokat■ követel. Csak nagyon kevés ez a tíz nap. — Mennyi kellene? — LEGALÁBB egy hónap. Lehet, hogy azt is megfizet­ném. P­L K­ezdeményezések Kanizsán a parlagföldek hasznosítására 61,5 hektárnyi terület vár gazdára Köztudott, hogy évről évre csökken az országban a me­zőgazdaságilag művelhető te­rület. Ugyanakkor lépten­­nyomon látni műveletlen, el­hanyagolt földeket. Akad ilyen Nagykanizsa közvetlen környezetében és a városkör­nyéki községekben is. Egyik oka, hogy évente körülbelül 10 százalékkal nő a „vissza­adott földek mennyisége, öregség, betegség, elhalás, el­költözés, anyagi okok, vagy a kedv hiánya miatt hagynak fel földjeik művelésével a tu­lajdonosok. Állami kezelésbe kerülnek ezek a területek, de nagyüzemileg nem hasznosít­hatók. Művelésükre két mód látszik a legalkalmasabbnak: tartós bérletbe (50 évre) ki­adni, vagy egyszerű bérleti szerződéssel haszonbérletet kötni az erre vállalkozókkal. Ezt az utat kívánja most elősegíteni a városi tanács. Terjedelmes listát készítettek, felhívják az állampolgárok fi­gyelmét a parlagföldek műve­lésének lehetőségére, tájékoz­tatást adnak a hasznosításra vonatkozó főbb jogszabályok­ról, végül pedig kimutatást közölnek a városi és a város­környéki községekben levő, nagyüzemileg nem művelhető ingatlanokról. Közlik az in­gatlan helyét, helyrajzi szá­mát, nagyságát, aranykorona­értékét, végül a­z éves bérleti díj összegét. Üzemeknek, vál­lalatoknak, intézményeknek, közületeknek megküldik a lis­tát, kiteszik a hirdetőtáblák­ra, népesebb fórumokon szól­nak róla, hogy felkeltsék az érdeklődést a földhasznosítás iránt. Bárki bőven válogathat a­­lehetőségek között, hiszen nagy a kínálat.­ A lista 168 parcellát ajánl, van ezekből a város közvetlen közelében éppúgy, mint a községekben. A legtöbb parcella Nagycser­­főn, Nagyrécsén, Nagybakóna­­kon, Csapiban, Sormáson, Eszteregnyen található, de akad belőlük a szentgyörgy­­vári hegyen és Mórih­elyen is, hogy csak a városhoz leg­közelebbi területeket említ­sük. Mint megtudtuk, a föl­dek minősége különböző, a megközelítési, közlekedési le­hetőségek is eltérőek, de ép­pen ennek a sokféleségnek előnye, hogy mindenki egyé­ni ízlésének,, elképzelésének, anyagi viszonyainak megfele­lőt választhat ki magának. Van miből. Sajnos, óriási területről van szó: 61,5 hek­tárról! Ezt műveletlenül hagyni vétek, nagy kár a nép­gazdaság számára. Ugyanak­kor a kertészkedést, földi munkát szerető embereknek hasznuk lenne belőle. Saját részükre vagy eladásra ter­melhetnének konyhakerti nö­vényeket, gyümölcsöt, haszno­­ san tölthetnék ezzel szabad idejüket Amint a kanizsai lista ajánlataiból is kitűnik,, szinte filléreket kell csak fi­zetni évente, ahol viszont ma­­gasabb a bérleti díj, ott lehe­tőség van a részletfizetési kedvezményre. , Adókedvez­ményben is részesülhetnek a vállalkozók, tartós használat­ba vétel esetén halasztást kaphatnak a pénz befizetésé­re. A többlettermékből pedig nem kevés kiegészítő jövede­lemhez juthatnak. Részt ve­hetnek­ a kis gazdaságoknak hirdetett versenyben is. A vá­rosi, valamint a községi taná­csok szívesen adnak­­ felvilá­gosítást a földek iránt érdek­lődőknek, részletesen is. Itt a lehetőség. Élni kell vele. V. Gy. 5 1976-1980 Tízezernél több új kórházi ágy j­elentőségeinek megfele­lően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egész­ségügyi és szociális ellátásá­ra. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltéte­leket, tovább bővítettük az anyagi alapokat — mondotta Lázár György az országgyű­lés nyári ülésszakán. Belünk nagy gondunk a kór­házak zsúfoltsága. A kor­mány elnöke ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után elsősor­ban a vidők rendkívül elma­radott egészségügyi ellátását kellett megjavítani: a társa­dalom erre sok energiát és anyagi erőt fordított, s for­dít "jelenleg is. Az ötödik ötéves terv cél­kitűzései között mintegy tíz­­ezer új kórházi ágy létesítése szerepel. A kormány az el­múlt évben a helyzetet ele­mezve kijelölte az egészség­ügy fejlesztésének közelebbi és távolabbi feladatait. A kö­zeli teendők körében az Egészségügyi Minisztérium mostanában megvizsgálta, hol tartunk a kórházfejlesz­tési program központi prog­­ram végrehajtásában, a Mi­nisztertanács pedig legutób­bi ülésén megtárgyalta és jó­­váhagyta a vizsgálat tapasz­talatait tartalmazó jelentést. Eszerint a tanácsoknál — a kivitelezési nehézségek mel­lett — a kórházi beruházá­sok jelentékeny költségnöve­kedése okozza a legnagyobb gondot. Ezt a tanácsok nem képesek teljes egész­ében sa­ját fejlesztési alapjukból fe­dezni. Ezért a kórházfejlesz­­tési program központi prob­lémája a költségnövekedés rendezése: ez az előfeltétele a terv teljesítésének. Az 1976—77-ben végbe­ment 4700 ágyas fejlesztésnek megközelítőleg a felét vizs­gálták meg és ezeknél még minimális költségeltérést ta­pasztaltak. A folyamatban le­vő — és 1980-ig befejezendő — 1750 kórházi ágyat magá­ban foglaló fejlesztési költ­ségei 14 százalékkal emel­kedtek. A további bővítések­nél azonban már 34 százalé­kos költségnövekedés mutat­kozik, ez egymilliárd-száz­­millió forint többletet köve­tel. E többletköltségből 630 milliót a tanácsok fedeznek, a fennmaradó összeg előte­remtésének lehetőségeit az érdekeltek vizsgálják, s az 1979—80. évi tervezési muz­s­ka során megteszik a szü­ksé­­ges intézkedéseket. A költ­ségnövekedés főbb okai ugyanazok, mint másutt az építőiparban: új szerkezete­ket és anyagokat alkalmaz­­tak, az előrejelzettet megha­ladóan növekedtek az áraik, a várható költségeket koráb­­ban alábecsülték, továbbá a tervmódosítások, az előkészí­tés hiányosságai, s az újabb hatósági előírások ugyancsak növelték a költségeket. A tervidőszakban, a tízez­res számot meghaladóan, to­vábbi mintegy ezer új kórhá­zi ágy használatba adásával számol a­z Egészségügyi Mi--­­nisztérium. Az elmúlt két­ évben átadott 4700 ágy közül 1500 átadása a negyedik öt­éves terv idejéről maradt el,­ ez nem sok munkát igényelt A vizsgálat azt is megállapí­totta, hogy 1976-ban még las­san haladt egyes kórházak építése, tavaly általában gyorsult a munka, így rész­ben pótolni tudták az elma­radásokat. Az Egészségügyi Miniszté­rium szerint az ötödik ötéves terv kórházfejlesztési tervei a sok nehézség ellenére meg­valósíthatók, sőt további, job­ban szervezett munkával, a műszaki feltételek javításá­val, az anyagi eszközök össz­pontosításával némileg túl is teljesíthetők. De ha el is ké­szül 1980 végéig a tervezett­nél több, a mintegy 11 ezer új kórházi ágy, mégsem ugyanennyivel növekszik a gyógyításra rendelkezésre álló ágyak száma, mert az elavulás, a rekonstrukciók miatt a régi állomány egy ré­sze, mintegy öt százaléka idő­közben kiesik a használatból. A Az ötödik ötéves szervi be­ruházásokat jellemző sok gond és számos feszült­ség mellett — az eddigi ta­pasztalatok alapján — az ér­dekelt szervek már foglalkoz­nak a következő középtávú terv előkészítésével. Az át­menet zökkenőmentessége ér­dekében a várható pénzügyi felhasználásából mintegy 1,8 milliárd forint az „átmenő” fejlesztéseket szolgálja — ez 4000 új kórházi ágy létesíté­sének előkészítésére ele­gendő. Szabó Gabriella

Next