Zalai Hírlap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-22 / 171. szám
1918. július 22. Egy éve készen áll, még mindig nincsenek lakók Üres társasházak Becsehelyen Országos jelenség a lakás- hiány. Nincs olyan nagyobb község, vagy város, ahol a felépült lakásoknak rövid időn belül ne akadna gazdájuk. Ki- véve Becsehelyt, Mi is történt ebben a 7-es főút mentén el terülő községben? Tavaly augusztus elején készült el a nyolc OTP-lakás, amelyek még most is üresen állnak, nincs lakójuk. Sok volt az igénylő — A korábban megépült társasházak kelendőségére alapozva úgy döntöttünk, hogy újabb családokatsegítünk megfelelő otthonhoz — mondja Szíva István tanácselnök. — A József Attila utcában közművesített, villannyal, vízzel, úttal és járdával ellátott telket biztosítottunk a letenyei OTP-fiók 1975-ben kezdődött beruházásaihoz. Az első négylakásos társasházat a murakeresztúri tsz építőbrigádja építette. A háromszobás, 85 négyzetméteres alapterületű, kétszintes lakások 425 ezer forintba kerültek. Különösebb gond nélkül sikerült a vevőket ki- jelölnünk. A jelentkezőket illetően a másik nyolc lakásnál is minden könnyen idult. Annyi volt a jelentkező, hogy ragsorolnunk kellett őket. A bajok akkor kezdődtek, amikor a költözés előtti anyagiakat kellett volna rendezni. Min-denki sokallta a 150—160 ezer forint azonnali befizetését. A miértre a kijelölt vevők- től kértünk választ. — Nem a végső árat, a 462 ezret sokalltuk, hanem a törlesztés kezdő összegét — magyarázza Horváth Józsefné, a helyi tsz adminisztrátora. — Az építkezés kezdetén 100 ezerről volt szó. Ezt úgy, ahogy még spórolással, rokoni kölcsönökből és szülői támogatással elő tudtuk volna teremteni. Fiatal házasok vagyunk, s a fizetésünk sem olyan magas, hogy rövid időn belül össze tudnánk rakni a hiányzó pénzt. A férjem autószerelőként három, három és felet keres, a közösben, az én fizetésem pedig 2300 forint Végleg elálltak szándékuktól Horváthék a két kisgyerekükkel együtt pillanatnyilag , a férj szüleinek háromszobás lakásában élnek. Ennél is kedvezőtlenebb Tóthék helyzete. Az Arany János utca végében található pici, kétszobás családi házra heten jutnak. — A férjemen és két gyermekünkön kívül itt laknak a szüleim és öcsém, aki egy hónapja katonának vonult be — mondja a fiatalasszony, Tóth Vera, aki jelenleg gyesen van. — Ha valakinek, hát nekünk igazán szükségünk lenne az új lakásra, amelyet eddig csak kívülről sikerült látnom. Azt mondják, belül is szépek, tágasak a lakások, egyenként megérnek közel félmilliót, csak az a kezdő összeg ne lenne olyan magas. Nekünk is csak kívülről sikerült látnunk a letenyei Mezőép által épített, közel egy éve üresen álló kétszer négylakásos társasházakat. A hozzájuk vezető útra igencsak ráférne a javítás, a rajta elhalad,dó kocsik kerekei óriási porfelhőt csapnak. Ettől aztán porosak, koszosak az ablakok, nem is beszélve az emeleti erkélyekről, amelyeket fecskék , dekoráltak ki az ott készülő fészkeikkel. Néhány helyen már a díszítést szolgáló mozaiklapok is leváltak a falról. Az udvart embermagasságban ellepő gaznak elkelne a kapa, vagy kasza. Amint a tanácsnál és OTP- nél hallottuk, a nyolc lakás egyikét egy tótszentmártoni házaspárnak, sikerült eladniuk, s a napokban két újabb jelentkező érdeklődött ez ügyben a letenyei OTP-fióknál. Ám a jelentkezők között olyan is akad, aki végleg elállt szándékától. Mint például Hári Ferenc és családja. Egyedi engedélyezés alapján — Meguntuk a bizonytalanságot, a hosszas várakozást — közli Hári Ferencné. — A férjem kőműves a tanácsi építőknél, s az ő hozzáértő munkája révén tavasszal nekiláttunk anyámék családi házának a bővítéséhez. Egy nagy előszobával és fürdőszobával lett nagyobb a lakás, s így két gyerekkel is jól elférünk benne. Eddig 80 ezerbe került a bővítés. S mi erről — mármint az üres lakásokról és azok leendő lakóinak helyzetéről — a beruházó ,a letenyei OTP-fiók vezetőjének a véleménye? — Elfogadom a tanács által kijelölt vevők érveit — jegyzi meg Halmi Béla fiókvezető. — Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy az érintetteknek minden törvényes segítséget igyekeztünk megadni. A megyei OTP-igazgatóság engedélyével a szokásos 250 ezer forintos hitel helyett 270 ezret adtunk nekik. S amikor ez sem bizonyult elegendőnek, akkor a megyei fiók révén az országos központtól kértünk újabb fizetési kedvezményt. Amint arról a napokban értesültem, az országos központ abszolút egyedinek mondható engedélyezés alapján lehetővé tette, hogy a becsehelyiek újabb 30 ezer forintos hitelt kapjanak. A jelekből ítélve így már hamarosan gazdára talál mind a nyolc lakás. Mihovics József Kodály-módszerrel A Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben harmadik alkalommal rendezik meg a nemzetközi Kodály szemináriumot. Öt földrészről több mint száz külföldi zenepedagógus ismerkedik meg Kodály zenepedagógiai módszereivel. Százötven hazai zenetanár is részt vesz a továbbképzésen. Képünkön: közös éneklés az intézet udvarán. /MTI fotó : Karáth Imre felvétele — RS) ZALAI HÍRLAP Az SZVSZ új székháza Áprilisban a IX. Szakszervezeti Világkongresszusra Prágába látogatott küldöttségek már csaknem teljes pompájában látták a Szakszervezeti Világszövetség új székházát. A Vencel-tér közelében emelkedő székház 9 szintes. A két alagsori szintet monolit vasbetonból készítették, az épület váza acélkonstrukció. A homlokzati elemek a Spektrofloat nevű üvegből készülek. A kétszeres üvegréteg az egyébként klímaberendezések-kel felszerelt helyiségek hő,veszteségét akadályozza meg. A földszinten kávéház, étterem várja a látogatókat. A harmaddik szinttől a nyolcadikig a Szakszervezeti Világszövetség I helyiségei, irodái, kongresszusi termei kapnak helyet. Az alagsorban különféle raktárak, konyha, gépterem, az épület technikai kiszolgálására szolgáló berendezések vannak. Az acélvázas üvegpalota, minden helyiségét klímaberendezéssel látták el. Hasznosítható felülete 6,5 ezer négyzetméter (BUDAPRESS—ORBIS) Alkotói feszültséget teremtünk... Színjátszók területi tanfolyama Zalaszentgróton Ma fejeződött be Zalaszentgróton az V. területi színjátszói és rendezői tanfolyam, amelyen öt dunántúli megye amatőr színpadainak képviselői vettek részt. DÉLELŐTT 1Z ÓRA, reménytelenül zuhog az eső. A hallgatók fele a ruháit szárítja , bőrig áztak az elmúlt esti hegyi kiránduláson. Ennek ellenére vidámnak tűnnek ezek a pillanatok, de hát itt nem üdültetésről van szó. A dr. Hamburger Jenő Járási Művelődési Központban nagyon is kemény munka folyik. Színjátszói rendezői, dramaturgiai, mozgás- és beszédtechnikai gyakorlatokat végeznek a falak között Bécsy Tamás, Dévényi Róbert, Zsámbéki Gábor és Dölle Zsolt vezetésével. — Mennyiben különbözik ez a tanfolyam a tavalyitól — tudnak-e újat nyújtani? A KÉRDÉS Zsámbéki Gáborhoz, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjéhez szól: — Az elmúlt évben egy gyakorlatsort hajtottunk végre, az idén pedig egyetlen drámát, mégpedig az Éjjeli menedékhelyt elemezzük. Meg kell mondanom, hogy szándékosan választottunk remekművet, ugyanis ennek a törvényeit, a belső lényegét próbáljuk megkeresni. A szöveg elemzése alatt elő kell bukkannia a törvényszerűségnek, így benne van a drámában az is, ami időtlen és az is, ami aktuális. j — Most nem hivatásosok- kal, hanem amatőrökkel dol- l gozik... i — Nem teszek különbséget, és nem érzem azt, hogy most másképpen kellene csinálnom. Ez két különböző módszert jelentene, holott a cél mindkét esetben ugyanaz. — Évente egy ilyen továbbképzést rendeznek. Egyáltalán — használ ez valamit? ZSÁMBÉKI GÁBOR számára nem új a kérdés. — Állandóan visszatérő probléma ez. Sokan ugyanis recepteket akarnak tőlünk. Ám tíz nap alatt mi nem tudunk olyan józan kis recepteket adni, amelyek otthon azonnal beválthatók. De tudunk mást. Alkotói feszültséget teremtünk, és ez a feszültség előbb-utóbb kibomlik az emréniségből, és kamatoztatja önmagát. Merő Béla, a kurzus megyei vezetője nem éppen derűlátó: — Az idén hatvanan jöttünk össze Baranyából, Fejérből, Somogyból, Vasból és Zalából. Tavaly többen voltunk. Ennek az az oka, hogy nagyon sok színjátszót és rendezőt nem engedtek el a munkahelyéről. Olyanok is akadnak, akik teljesen magán alapon utaztak el a továbbképzésre, és mindent ők fizettek. A TANFOLYAMON egyébként nyilvános előadásokat is tartottak. Bemutatkozott Szentgróton a Reflex és a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad, előadások hangzottak el a színházról és a drámáról,, kerekasztal beszélgetést rendeztek a színházi kultúráról, filmeket vetítettek, elemezték Hati novit,s Ady-nagylemezét. — Eljött ezekre valaki? — Senki. Pedig vártunk helybelieket és népművelőket is. A pesti Kristóf Katalin — a Metró Színpad tagja — egyike azoknak, akik saját költségükön jöttek el Zalaszentgrótra. — Mennyibe kerül ez? — Több, mint ezer forintba. — És megérte? — Meg, hiszen Zsámbékival dolgozunk együtt. És ez egy amatőr számára nagyon nagy élményt jelent. Jelenetekre bontva játsszuk és elemezzük az Éjjeli menedékhelyet, a figurák megszólaltatásának a titkait keressük. Nem könnyű ez a munka, mert a rendező sokat■ követel. Csak nagyon kevés ez a tíz nap. — Mennyi kellene? — LEGALÁBB egy hónap. Lehet, hogy azt is megfizetném. PL Kezdeményezések Kanizsán a parlagföldek hasznosítására 61,5 hektárnyi terület vár gazdára Köztudott, hogy évről évre csökken az országban a mezőgazdaságilag művelhető terület. Ugyanakkor léptennyomon látni műveletlen, elhanyagolt földeket. Akad ilyen Nagykanizsa közvetlen környezetében és a városkörnyéki községekben is. Egyik oka, hogy évente körülbelül 10 százalékkal nő a „visszaadott földek mennyisége, öregség, betegség, elhalás, elköltözés, anyagi okok, vagy a kedv hiánya miatt hagynak fel földjeik művelésével a tulajdonosok. Állami kezelésbe kerülnek ezek a területek, de nagyüzemileg nem hasznosíthatók. Művelésükre két mód látszik a legalkalmasabbnak: tartós bérletbe (50 évre) kiadni, vagy egyszerű bérleti szerződéssel haszonbérletet kötni az erre vállalkozókkal. Ezt az utat kívánja most elősegíteni a városi tanács. Terjedelmes listát készítettek, felhívják az állampolgárok figyelmét a parlagföldek művelésének lehetőségére, tájékoztatást adnak a hasznosításra vonatkozó főbb jogszabályokról, végül pedig kimutatást közölnek a városi és a városkörnyéki községekben levő, nagyüzemileg nem művelhető ingatlanokról. Közlik az ingatlan helyét, helyrajzi számát, nagyságát, aranykoronaértékét, végül az éves bérleti díj összegét. Üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek, közületeknek megküldik a listát, kiteszik a hirdetőtáblákra, népesebb fórumokon szólnak róla, hogy felkeltsék az érdeklődést a földhasznosítás iránt. Bárki bőven válogathat alehetőségek között, hiszen nagy a kínálat. A lista 168 parcellát ajánl, van ezekből a város közvetlen közelében éppúgy, mint a községekben. A legtöbb parcella Nagycserfőn, Nagyrécsén, Nagybakónakon, Csapiban, Sormáson, Eszteregnyen található, de akad belőlük a szentgyörgyvári hegyen és Mórihelyen is, hogy csak a városhoz legközelebbi területeket említsük. Mint megtudtuk, a földek minősége különböző, a megközelítési, közlekedési lehetőségek is eltérőek, de éppen ennek a sokféleségnek előnye, hogy mindenki egyéni ízlésének,, elképzelésének, anyagi viszonyainak megfelelőt választhat ki magának. Van miből. Sajnos, óriási területről van szó: 61,5 hektárról! Ezt műveletlenül hagyni vétek, nagy kár a népgazdaság számára. Ugyanakkor a kertészkedést, földi munkát szerető embereknek hasznuk lenne belőle. Saját részükre vagy eladásra termelhetnének konyhakerti növényeket, gyümölcsöt, haszno san tölthetnék ezzel szabad idejüket Amint a kanizsai lista ajánlataiból is kitűnik,, szinte filléreket kell csak fizetni évente, ahol viszont magasabb a bérleti díj, ott lehetőség van a részletfizetési kedvezményre. , Adókedvezményben is részesülhetnek a vállalkozók, tartós használatba vétel esetén halasztást kaphatnak a pénz befizetésére. A többlettermékből pedig nem kevés kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Részt vehetnek a kis gazdaságoknak hirdetett versenyben is. A városi, valamint a községi tanácsok szívesen adnak felvilágosítást a földek iránt érdeklődőknek, részletesen is. Itt a lehetőség. Élni kell vele. V. Gy. 5 1976-1980 Tízezernél több új kórházi ágy jelentőségeinek megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat — mondotta Lázár György az országgyűlés nyári ülésszakán. Belünk nagy gondunk a kórházak zsúfoltsága. A kormány elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után elsősorban a vidők rendkívül elmaradott egészségügyi ellátását kellett megjavítani: a társadalom erre sok energiát és anyagi erőt fordított, s fordít "jelenleg is. Az ötödik ötéves terv célkitűzései között mintegy tízezer új kórházi ágy létesítése szerepel. A kormány az elmúlt évben a helyzetet elemezve kijelölte az egészségügy fejlesztésének közelebbi és távolabbi feladatait. A közeli teendők körében az Egészségügyi Minisztérium mostanában megvizsgálta, hol tartunk a kórházfejlesztési program központi program végrehajtásában, a Minisztertanács pedig legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a vizsgálat tapasztalatait tartalmazó jelentést. Eszerint a tanácsoknál — a kivitelezési nehézségek mellett — a kórházi beruházások jelentékeny költségnövekedése okozza a legnagyobb gondot. Ezt a tanácsok nem képesek teljes egészében saját fejlesztési alapjukból fedezni. Ezért a kórházfejlesztési program központi problémája a költségnövekedés rendezése: ez az előfeltétele a terv teljesítésének. Az 1976—77-ben végbement 4700 ágyas fejlesztésnek megközelítőleg a felét vizsgálták meg és ezeknél még minimális költségeltérést tapasztaltak. A folyamatban levő — és 1980-ig befejezendő — 1750 kórházi ágyat magában foglaló fejlesztési költségei 14 százalékkal emelkedtek. A további bővítéseknél azonban már 34 százalékos költségnövekedés mutatkozik, ez egymilliárd-százmillió forint többletet követel. E többletköltségből 630 milliót a tanácsok fedeznek, a fennmaradó összeg előteremtésének lehetőségeit az érdekeltek vizsgálják, s az 1979—80. évi tervezési muzska során megteszik a szükséges intézkedéseket. A költségnövekedés főbb okai ugyanazok, mint másutt az építőiparban: új szerkezeteket és anyagokat alkalmaztak, az előrejelzettet meghaladóan növekedtek az áraik, a várható költségeket korábban alábecsülték, továbbá a tervmódosítások, az előkészítés hiányosságai, s az újabb hatósági előírások ugyancsak növelték a költségeket. A tervidőszakban, a tízezres számot meghaladóan, további mintegy ezer új kórházi ágy használatba adásával számol az Egészségügyi Mi--nisztérium. Az elmúlt két évben átadott 4700 ágy közül 1500 átadása a negyedik ötéves terv idejéről maradt el, ez nem sok munkát igényelt A vizsgálat azt is megállapította, hogy 1976-ban még lassan haladt egyes kórházak építése, tavaly általában gyorsult a munka, így részben pótolni tudták az elmaradásokat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az ötödik ötéves terv kórházfejlesztési tervei a sok nehézség ellenére megvalósíthatók, sőt további, jobban szervezett munkával, a műszaki feltételek javításával, az anyagi eszközök összpontosításával némileg túl is teljesíthetők. De ha el is készül 1980 végéig a tervezettnél több, a mintegy 11 ezer új kórházi ágy, mégsem ugyanennyivel növekszik a gyógyításra rendelkezésre álló ágyak száma, mert az elavulás, a rekonstrukciók miatt a régi állomány egy része, mintegy öt százaléka időközben kiesik a használatból. A Az ötödik ötéves szervi beruházásokat jellemző sok gond és számos feszültség mellett — az eddigi tapasztalatok alapján — az érdekelt szervek már foglalkoznak a következő középtávú terv előkészítésével. Az átmenet zökkenőmentessége érdekében a várható pénzügyi felhasználásából mintegy 1,8 milliárd forint az „átmenő” fejlesztéseket szolgálja — ez 4000 új kórházi ágy létesítésének előkészítésére elegendő. Szabó Gabriella