Zalai Hírlap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV^c^folyam,1^0. szám Ara: 80 fillér 1978. július 8., szombat Jóváhagyták a kormány beszámolóját Törvényerőre emelkedett az 1977. évi költségvetés Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb tör­vényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Focst Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kor­mány tagjai. Az emeleti páho­lyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emelkedett szólásra, újabb kombájnok napi 15—20 vagon búza aratására-cséplé­­sére is képesek. Mindez — úgy gondolom — nem egysze­rűen a gép, hanem az ember fontosságát növeli. A kom­bájnok és a többi gép — le­gyenek bár a legtökéleteseb­bek — parancsnokai az em­berek, kormánykerekeiknél a kombájnosok vigyáznak. Egy­szóval, az idén sem a kom­bájn, hanem a kombájnos arat! Romány Pál felszólalása után Nagy Miklós budapesti­­ képviselő, a külügyi bizottság­ titkára felszólalásában ki-­­­emelte kapcsolataink bővülé­sét a fejlődő országokkal.­­ Mint ismertette, az elmúlt két és fél évben hazánk tizen­hét fejlődő országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Szépvölgyi Zoltán budapesti képviselő, a Fővárosi Tanács elnöke felszólalásában hang­súlyozta, hogy a gazdasági hatékonyság növelése érdeké­ben az egyik legfontosabb fel­adat a budapesti ipar szerke­zeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsí­tése. A következőkben Nagy Miklós Pest megyei, Bodnár Ferenc Borsod megyei Szabó Imre Heves megyei képviselő kapott szót, majd Ábrahám Kálmán építésügyi és város­­fejlesztési miniszter emelke­dett szólásra. ROMÁNY PÁL: Mezőgazdaságunk termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az agrárvi­szonyok alakulásáról elmon­dotta: Beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialis­ta nagyüzemi rendszer, amely a mezőgazdasági termelés egé­szét átfogja. A szocialista ag­rárviszonyok megszilárdultak, az árutermelés bővülése ked­vezően hatott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsola­tára. Törekvéseink arra irá­nyulnak, hogy valamennyi forma — szövetkezet, gazda­ság, társulás — a szocialista mezőgazdaság haladását segít­se megfelelően a hazai adott­ságoknak, s a társulások, együttműködések jól szolgál­ják agrárviszonyaink fejlődé­sét, a lenini szövetkezeti el­vek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a ter­melőerők és a termelési vi­szonyok összehangolásában. A mezőga­zdasági és az élel­miszeripari fejlesztés fő irá­nyairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját jár­hatjuk. Ennek lényege a ha­tékonyság fokozása. A követ­kező évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meg­határozásánál fontos kiindu­lási pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság ter­melési többletének mind na­­gyob hányada kerül külföldi úi piacokra. Élelmiszerexportunk jövője mindenekelőtt attól függ, hogy a minőség, a kor­szerűség, a gazdaságosság, egyszóval a versenyképesség terén mekkora változást tu­dunk elérni. Terveinkben megjelölt cél­jaink eléréséhez nélkülözhe­tetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tá­rolás, az értékesítés és felté­teleinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése, a termelés és a kapcsolódó ipa­ri alapok folyamatos fejleszté­se, a nemzetközi együttműkö­dés lehetőségeivel való össze­hangolása, a termelés üzemi és területi szakosodása, a gaz­daságközi együttműködés elő­nyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vál­lalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvona­lának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: Az idén a zfmúlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk az aratáshoz. Az ara­tási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felásott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehe­zíti a gépi munkát. A hiva­talos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a föl­deken, a búzatáblákon „ott van”! Más kérdés, hogy a vi­harkárok után, a betakarítás során mennyit lehet majd ténylegesen learatni, elcsépel­ni, magtárba helyezni. A leg­ ABRAHAM KALMAN: Rendkívüli építési korszakban élünk Bevezetőben szólt arról, hogy a miniszterelnöki beszá­moló, s majd a hozzászólások is gyakran érintették a tárcá­hoz tartozók munkáját. Nem véletlenül, hiszen az építés az embert születésétől élete vé­géig kíséri. Ezt követően az ér­deklődés középpontjában álló tárca minisztere a jelenről szólva mondotta: Rendkívüli építési korszakban élünk! A megállapítást adatokkal tá­masztotta alá. Idézte a 15 éves lakásépítési terv végrehajtá­sának eredményét: több mint egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket te­remtve a beköltözőknek. Arra, hogy mekkora feladatot telje­sítettek az alapozók, ácsok, panelkészítők, szerelők — jel­lemző, az egymillió otthon Pécs jelenlegi lakásállomány­á­nak húszszorosát, Budapesté­nek másfélszeresét jelenti! Az ágazat a népgazdaság fejlődé­sében is fontos szerepet ját­szik, hiszen évente a nemzeti jövedelem 11—12 százalékát hozza létre, a teljes eszköz­­állomány másfél, és a munka­erő 7,5 százalékának igénybe-, vételével. Beszédesek az ötödik ötéves terv eddigi eredményei is, hiszen az első két esztendő mérlegében 260 milliárd fo­rintnyi építési, szerelési mun­ka és 20 befejezett nagyberu­házás szerepel. Az idei felada­tok is számottevőek, hiszen 41 nagyberuházáson dolgoznak az építők, és 150 milliárd fo­rintnyi munkával számolnak 1978 végéig. Olyan helyzetben vagyunk, hogy sorolnunk kell, mihez (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezik az országgyűlés (MTI fotó — Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) TEHERŰRHAJÓ A VILÁGŰRBEN A Szálját—6 felé tart a Progressz-2 Moszkva (MTI). Lélegzetvé­telnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az Interkoz­­mosz program keretében vég­rehajtott második nemzetközi, szovjet—lengyel űrkísérlet si­keres befejezését követő má­sodik napon, pénteken, moszk­vai idő szerint 14 óra 26 perc­kor, a Szovjetunióban felbo­csátották a Progressz—2 jel­zésű, automatikus vezérlésű teherűrhajót Mint emlékezetes, a Prog­ressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. Mintegy másfél tonna hasznos terhet és 1000 kilogramm súlyú üzem­anyagot juttatott el a Szaljut—6 űrállomásra, amellyel feb­ruár 22-én kapcsolódott össze. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót, amelybe az űrállomás személy­zete, a világűr tartózkodás re­kordját tartó Jurij Homanyen­­ko és Georgij Grecsko, elhe­lyezte feleslegessé vált tár­gyait, a feladatukat betöltött berendezéseket és műszereket, leválasztották a Szaljutról. A visszatérés során a Progressz segítségével még további vizs­gálatokat is folytattak az at­moszféra felső rétegeiről és lépcsőzetesen vezényelték visz­­sza a légkör sűrű rétegeibe, ahol a súrlódás következtében, a terveknek megfelelően, el­égett. A Progressz—2 teherűrhajót hasonló céllal küldték föld­körüli pályára pénteken. A te­herűrhajó, amely fedélzetén ismét üzemanyagot, tudomá­nyos berendezéseket, műszere­ket, a tartós űrtartózkodáshoz szükséges „közszükségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előreláthatólag vasárnap csatlakozik a Szal­jut—6 Szojuz—29 űrkomp­lexumhoz. A teherűrhajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivancsenkovnak, köztük a legközelebbi hozzátartozóktól küldött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti be­rendezései a telemetrikus ada­tok tanúsága szerint kifogásta­lanul működnek. Az NSZK parlamenti küldöttségének vidéki látogatásai A Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi parlamentjé­nek hazánkban tartózkodó küldöttsége Karl Carstens pro­fesszornak, a szövetségi parla­ment elnökének vezetésével pénteken Győrbe, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárba lá­togatott. A delegációt elkísérte Gácsi Miklós, kohó- és gépipari államtitkár. A több mint 25 ezer főt fog­lalkoztató győri gyáróriásban Tóth Béla gazdasági igazgató tájékoztatta a vendégeket. A parlamenti delegáció ve­zetői behatóan érdeklődtek a gyár fejlesztéséről, exportjáról, a szakmunkásképzésről, a szo­ciális ellátásról, a munkahelyi körülményekről, az üdülési le­hetőségekről. A győri program után a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nátba látogatott az NSZK szö­vetségi parlamentjének kül­döttsége. A kombinát központ­jában Burgert Róbert köszön­tötte a vendégeket és részletes tájékoztatót tartott a kombinát munkájáról, külföldi kapcsola­tairól, terveiről. A kom­binát vezérigazgatója vacsorát adott a küldöttség tiszteletére, amely az esti órákban utazott vissza Budapestre. (MTI) Gyorsaság és minőség Aratás IKR módra Aratni lehet jól is, rosszul is, lehet nagy szemveszteséggel és minimálissal, lehet gyorsan és vontatottan. Hogyan aratnak az IKR taggazdaságai? — Például így, ahogy egyik zalai társunk, a pacsai terme­lőszövetkezet — mondják a termelési rendszer szakembe­rei, aztán Zalaszentmihály ha­tárában egy jókora árpatáblán ők kalauzolnak bennünket, hogy a tökéletesen szervezett aratás módját bemutassák. Négy Claas-dominátorral Éder István, Sényi Ferenc, Lu­gosi István és Molnár Imre ostromolja a szemmel­ teli ka­lászokat, a helyenként alapo­san megdőlt gabonát. Mohón nyelik a gépek a megérett nö­vényt. Ha tele a szemet fogadó tartály, akkor sincs megállás, a jelzést véve nyomban érkez­nek a tehergépkocsik és a gé­pészek menet közben ürítik a kombájnok hatalmas gyomrát . Ez is időnyerés — mond­ják, hozzátéve, hogy az idei bizonytalan időjárásban a per­ceknek is többszörösére növe­kedett az értéke. Fogy is szaporán az árpa, s a kombájnok után a kicsépelt szalma kígyózik. Nem sokáig. Rendfelszedő kocsik érkeznek és a kazlazás helyére gyűjtik az alomnak valót, szűkebb esztendőkben takarmányozás­ra is alkalmas árpa szalma. Szaporán szedi fel a rendet egy ügyes szerkezet, a nagy telje­sítményű bálázó. Három vagy öt mázsás bálákat présel, aho­gyan éppen Rezes Lajos gé­pész beszabályozza a traktor vontatású munkagépet. Amint a szalmától megtisz­tították a tarlót, a betakarító­­kat a talajművelők váltják fel. Két hatalmas Rába—Steigerre vár a tarló feltörése, forgatá­sa.­­ Tehát a kombájnolást köve­tő utómunkákat is az aratás fontos részének tartják a pa­csai tsz-ben. — Mint ahogyan a gyorsasá­­­got és a minőségi munkát — mondja Hecz Gábor, az IKR termelésszervezési egységének szervizmérnöke. — Leginkább e két tényezőn múlik, hogy a jónak ígérkező termésből a szeszélyes időjárás ellenére is mennyi kerül a raktárba. Azt kérjük a taggazdaságoktól és ajánljuk másoknak is, hogy nagy figyelmet fordítsanak a kombájnok beállítására, a szál­lítójárművek réseinek eltömí­tésére. Elég csak egy aprócs­kának tűnő figyelmetlenség és a szemveszteség a három szá­zalékos optimumot máris meg­haladhatja. — A gyorsaság nem növeli a szemveszteséget? — Nem a gépek túlpörgeté­­sére gondolunk. Vizsgálatok bizonyítják, hogy van még tartalék a Claas-dominátorok­­ban, kapacitásuknak tavaly is csu­pán 110-70 százaléka volt kihasználva. N. F. A zalaszentmihályi határban csoportosan dolgoznak a kombájnok és menet közben ürítik tartályaikat

Next