Zalai Hírlap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV^c^folyam,1^0. szám Ara: 80 fillér 1978. július 8., szombat Jóváhagyták a kormány beszámolóját Törvényerőre emelkedett az 1977. évi költségvetés Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Focst Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra, újabb kombájnok napi 15—20 vagon búza aratására-cséplésére is képesek. Mindez — úgy gondolom — nem egyszerűen a gép, hanem az ember fontosságát növeli. A kombájnok és a többi gép — legyenek bár a legtökéletesebbek — parancsnokai az emberek, kormánykerekeiknél a kombájnosok vigyáznak. Egyszóval, az idén sem a kombájn, hanem a kombájnos arat! Romány Pál felszólalása után Nagy Miklós budapesti képviselő, a külügyi bizottság titkára felszólalásában ki-emelte kapcsolataink bővülését a fejlődő országokkal. Mint ismertette, az elmúlt két és fél évben hazánk tizenhét fejlődő országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Szépvölgyi Zoltán budapesti képviselő, a Fővárosi Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gazdasági hatékonyság növelése érdekében az egyik legfontosabb feladat a budapesti ipar szerkezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsítése. A következőkben Nagy Miklós Pest megyei, Bodnár Ferenc Borsod megyei Szabó Imre Heves megyei képviselő kapott szót, majd Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. ROMÁNY PÁL: Mezőgazdaságunk termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrárviszonyok alakulásáról elmondotta: Beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer, amely a mezőgazdasági termelés egészét átfogja. A szocialista agrárviszonyok megszilárdultak, az árutermelés bővülése kedvezően hatott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatára. Törekvéseink arra irányulnak, hogy valamennyi forma — szövetkezet, gazdaság, társulás — a szocialista mezőgazdaság haladását segítse megfelelően a hazai adottságoknak, s a társulások, együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. Ennek lényege a hatékonyság fokozása. A következő évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meghatározásánál fontos kiindulási pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság termelési többletének mind nagyob hányada kerül külföldi úi piacokra. Élelmiszerexportunk jövője mindenekelőtt attól függ, hogy a minőség, a korszerűség, a gazdaságosság, egyszóval a versenyképesség terén mekkora változást tudunk elérni. Terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés és feltételeinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése, a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása, a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: Az idén a zfmúlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felásott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búzatáblákon „ott van”! Más kérdés, hogy a viharkárok után, a betakarítás során mennyit lehet majd ténylegesen learatni, elcsépelni, magtárba helyezni. A leg ABRAHAM KALMAN: Rendkívüli építési korszakban élünk Bevezetőben szólt arról, hogy a miniszterelnöki beszámoló, s majd a hozzászólások is gyakran érintették a tárcához tartozók munkáját. Nem véletlenül, hiszen az építés az embert születésétől élete végéig kíséri. Ezt követően az érdeklődés középpontjában álló tárca minisztere a jelenről szólva mondotta: Rendkívüli építési korszakban élünk! A megállapítást adatokkal támasztotta alá. Idézte a 15 éves lakásépítési terv végrehajtásának eredményét: több mint egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket teremtve a beköltözőknek. Arra, hogy mekkora feladatot teljesítettek az alapozók, ácsok, panelkészítők, szerelők — jellemző, az egymillió otthon Pécs jelenlegi lakásállományának húszszorosát, Budapestének másfélszeresét jelenti! Az ágazat a népgazdaság fejlődésében is fontos szerepet játszik, hiszen évente a nemzeti jövedelem 11—12 százalékát hozza létre, a teljes eszközállomány másfél, és a munkaerő 7,5 százalékának igénybe-, vételével. Beszédesek az ötödik ötéves terv eddigi eredményei is, hiszen az első két esztendő mérlegében 260 milliárd forintnyi építési, szerelési munka és 20 befejezett nagyberuházás szerepel. Az idei feladatok is számottevőek, hiszen 41 nagyberuházáson dolgoznak az építők, és 150 milliárd forintnyi munkával számolnak 1978 végéig. Olyan helyzetben vagyunk, hogy sorolnunk kell, mihez (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezik az országgyűlés (MTI fotó — Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) TEHERŰRHAJÓ A VILÁGŰRBEN A Szálját—6 felé tart a Progressz-2 Moszkva (MTI). Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az Interkozmosz program keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet—lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsátották a Progressz—2 jelzésű, automatikus vezérlésű teherűrhajót Mint emlékezetes, a Progressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. Mintegy másfél tonna hasznos terhet és 1000 kilogramm súlyú üzemanyagot juttatott el a Szaljut—6 űrállomásra, amellyel február 22-én kapcsolódott össze. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót, amelybe az űrállomás személyzete, a világűr tartózkodás rekordját tartó Jurij Homanyenko és Georgij Grecsko, elhelyezte feleslegessé vált tárgyait, a feladatukat betöltött berendezéseket és műszereket, leválasztották a Szaljutról. A visszatérés során a Progressz segítségével még további vizsgálatokat is folytattak az atmoszféra felső rétegeiről és lépcsőzetesen vezényelték viszsza a légkör sűrű rétegeibe, ahol a súrlódás következtében, a terveknek megfelelően, elégett. A Progressz—2 teherűrhajót hasonló céllal küldték földkörüli pályára pénteken. A teherűrhajó, amely fedélzetén ismét üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós űrtartózkodáshoz szükséges „közszükségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előreláthatólag vasárnap csatlakozik a Szaljut—6 Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A teherűrhajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivancsenkovnak, köztük a legközelebbi hozzátartozóktól küldött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti berendezései a telemetrikus adatok tanúsága szerint kifogástalanul működnek. Az NSZK parlamenti küldöttségének vidéki látogatásai A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének hazánkban tartózkodó küldöttsége Karl Carstens professzornak, a szövetségi parlament elnökének vezetésével pénteken Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A delegációt elkísérte Gácsi Miklós, kohó- és gépipari államtitkár. A több mint 25 ezer főt foglalkoztató győri gyáróriásban Tóth Béla gazdasági igazgató tájékoztatta a vendégeket. A parlamenti delegáció vezetői behatóan érdeklődtek a gyár fejlesztéséről, exportjáról, a szakmunkásképzésről, a szociális ellátásról, a munkahelyi körülményekről, az üdülési lehetőségekről. A győri program után a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba látogatott az NSZK szövetségi parlamentjének küldöttsége. A kombinát központjában Burgert Róbert köszöntötte a vendégeket és részletes tájékoztatót tartott a kombinát munkájáról, külföldi kapcsolatairól, terveiről. A kombinát vezérigazgatója vacsorát adott a küldöttség tiszteletére, amely az esti órákban utazott vissza Budapestre. (MTI) Gyorsaság és minőség Aratás IKR módra Aratni lehet jól is, rosszul is, lehet nagy szemveszteséggel és minimálissal, lehet gyorsan és vontatottan. Hogyan aratnak az IKR taggazdaságai? — Például így, ahogy egyik zalai társunk, a pacsai termelőszövetkezet — mondják a termelési rendszer szakemberei, aztán Zalaszentmihály határában egy jókora árpatáblán ők kalauzolnak bennünket, hogy a tökéletesen szervezett aratás módját bemutassák. Négy Claas-dominátorral Éder István, Sényi Ferenc, Lugosi István és Molnár Imre ostromolja a szemmel teli kalászokat, a helyenként alaposan megdőlt gabonát. Mohón nyelik a gépek a megérett növényt. Ha tele a szemet fogadó tartály, akkor sincs megállás, a jelzést véve nyomban érkeznek a tehergépkocsik és a gépészek menet közben ürítik a kombájnok hatalmas gyomrát . Ez is időnyerés — mondják, hozzátéve, hogy az idei bizonytalan időjárásban a perceknek is többszörösére növekedett az értéke. Fogy is szaporán az árpa, s a kombájnok után a kicsépelt szalma kígyózik. Nem sokáig. Rendfelszedő kocsik érkeznek és a kazlazás helyére gyűjtik az alomnak valót, szűkebb esztendőkben takarmányozásra is alkalmas árpa szalma. Szaporán szedi fel a rendet egy ügyes szerkezet, a nagy teljesítményű bálázó. Három vagy öt mázsás bálákat présel, ahogyan éppen Rezes Lajos gépész beszabályozza a traktor vontatású munkagépet. Amint a szalmától megtisztították a tarlót, a betakarítókat a talajművelők váltják fel. Két hatalmas Rába—Steigerre vár a tarló feltörése, forgatása. Tehát a kombájnolást követő utómunkákat is az aratás fontos részének tartják a pacsai tsz-ben. — Mint ahogyan a gyorsaságot és a minőségi munkát — mondja Hecz Gábor, az IKR termelésszervezési egységének szervizmérnöke. — Leginkább e két tényezőn múlik, hogy a jónak ígérkező termésből a szeszélyes időjárás ellenére is mennyi kerül a raktárba. Azt kérjük a taggazdaságoktól és ajánljuk másoknak is, hogy nagy figyelmet fordítsanak a kombájnok beállítására, a szállítójárművek réseinek eltömítésére. Elég csak egy aprócskának tűnő figyelmetlenség és a szemveszteség a három százalékos optimumot máris meghaladhatja. — A gyorsaság nem növeli a szemveszteséget? — Nem a gépek túlpörgetésére gondolunk. Vizsgálatok bizonyítják, hogy van még tartalék a Claas-dominátorokban, kapacitásuknak tavaly is csupán 110-70 százaléka volt kihasználva. N. F. A zalaszentmihályi határban csoportosan dolgoznak a kombájnok és menet közben ürítik tartályaikat