Zalai Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

1980. december 24. Sandi lehetőségek A község kait­ármunkása — aktuális gondjaikról Usterm­elo, mozigépész és a sandi művelődési otthon ve­­­­zetője egyszemélyben Fekete­­ József. Nem helybeli, de már ,­ vagy két évtizede, hogy 16­­­­ évesen Sandra került Iharos-­­ ról, kanizsai munkahelyét vi­­i­szont jóval később adta fel. A­­ primőr­ termelést dicséri —­­ ■ bár sok munkával jár —, a mozissággal viszont már ke­­­­vésbé van kibékülve. — A 70-es évek elején, ami- m­i­kor belevágtam a mozisságba, i. még heti három vetítés volt­­ nyaranta is. Most csak télen­­, megy el ennyi, nyáron már­­ csak kettőt igényelnek az em­berek. Hajdan átlag 80—90 ember ült be­­egy vetítésre, most kasszasikert jelent, ha a fele összejön, noha 150-en fér­­nének be a kultúrház nagy­termébe. — És a harmadik foglalatos­ság, a kultúrház ügyeinek in­tézése? — A mozi pangását említve erről is sok mindent elmond­tam. E munkára egyébként egy éve kért fel a tanács, az elődöm éppen távozott a köz­ségből, pótolni kellett. Az idén talán három szórakoztató jel­legű műsorra telt meg a nagy­terem. Tavasszal volt egy nó­taestünk, nyáron egy zenés vígjáték, fővárosi előadókkal ment mindkettő- Októberben a nagyrécsei népi együttest fo­gadtuk, november 22-én pe­dig Koós János és társai mű­sorát. Ennyire vállalkozhat­tunk az idén. — Miért? — Valamennyi műsorra rá­fizettünk, kivéve a nagyré­­cseit, az ugyanis terembéres produkció volt. Hogy telt ház volt a többin? így igaz, ám a 20—30 forintos jegyekből alig­ha lehet kifizetni a pestiek gá­zsiját. A Koós-műsorért ösz­­szesen 5300 forintot tettünk le az asztalra, ezt a programot is jókora deficittel zártuk. Ha nem adnánk ki bérbe a kul­­túrházat egy-egy lakodalom megrendezéséhez, még ezt a néhány programot sem sike­rült volna miből megtartani, illetve fedezni a ráfizetéseket Bár nem tudom, mi volt a na­gyobb veszteség, a forintbeli, vagy a­z erkölcsi ... — Mire gondol? — Még mindig a Koós-est-­­ re! Hét óra helyett csaknem­­ fél nyolckor kezdődött ez a műsor, szünet nem volt, a be-­­­ígért magyarnóta-énekes nem lépett fel, s háromnegyed ki­­­­lenckor­ már vége is lett az egésznek, hogy mást ne említ­­­­sek. Állítólag előttünk is, utá­nunk is akadt még egy-egy fellépése az ismert és kevésbé ismert nevekből álló­ társulat­nak. Tény, az emberek véle­ménye igencsak megoszlott a látottakról... Amikor felve­tettük a problémákat, megle­hetősen nyers és kurta választ kaptunk-­­ — Bajar renvezvény­eik­ is akadnak? ! — Ritkán. Iskolánk már­­ nincs, a községben lakó értel­­­­miségiek idegenben dolgoz­­­­nak, egyébként már 700 em­­­­ber sem él itt, s például a fa­­­ luvégen, ahol mi lakunk, öt­­ év múlva bizonyosan egyma­­gunk maradunk. A TIT-prog­­­­­amokról az a vélemény, hogy­­ a tévében jobb előadásokat­­ látni-hallani. Amatőr csopor-­j­­unk sincs, pedig ez is volt itt­­ valaha. Szeretnék változtat­­­­ni, de nehéz konkurrálni a­­ kocsmával.. . Talán egy szín­­i játszó csoportot kellene alakí­tanunk? Megpróbáljuk a té­len! Fekete József nem hiszi, hogy Landon semmi sem sike­rülne. T. A. ZALAI HÍRLAP Előadások a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében Ahogy a közművelődé® munka egészében, úgy az MTESZ-nél és tagegyesületei­nél is a továbbképzés, az elő­adások időszakát jelentik a té­li hónapok, bár számos ren­dezvény , főleg a kiemelt nagyrendezvények nyáron ke­rülnek sorra. A jövő év első heteiben az üzemeknél, válla­latoknál több szakmai ismere­tet bővítő, a teendőkben eliga­zító előadást rendeznek a tag­egyesületek. Január 9-én Zala­egerszegen a MÁV oktatóházá­ban Időszerű munkaügyi kér­dések címmel hangzik el elő­adás. Ugyanezen a napon a KPM üzemmérnökség zalaegerszegi központjában két témakörből hallhatnak tájékoztatást az érdeklő­dők. Az első: Korszerű útfenn­tartó gépek üzemeltetése és fenntartása, a második: Téli felkészüléssel kapcsolatos idő­szerű feladatok, magatartás. Január 13-án Zalaegerszegen, a KÉV központjában Az útépí­tő tröszt VI. ötéves tervi fel­adatai és célkitűzései, másnap a megyeszékhelyi Volán Klub­ban a Hidraulikus berendezé­sek korszerű karbantartása, ja­vítás témakörben és Az egysé­ges irányítási rendszer beveze­tésének lehetőségei a Volán 16. számú Vállalatnál címmel hallhatnak előadást az érdek­lődők. Valamennyi előadás a Köz­­lekedéstudományi Egyesület Zala megyei Szervezetének rendezésében kerül sorra. Több mint 5 órás program szilveszterkor a tv-ben Wesster-paródia, show és Hofi-műsor színesíti a Televí­zió óévet búcsúztató program­­­­ját. A szilveszteri főműsor 20­­ órakor kezdődik, Bendai Nán­dor Hol colt, hol nem colt cí­­­­mű vidám összeállításával. A |­­ humoros, zenés paródiában — | ! amelynek zenéjét Rusznák I . Iván szerezte, dalszövegeit­­ Tardos Péter írta — többek­­ között Balázs Péter, Csákányi László, Gálvölgyi János, Har­­s­sányi Gábor és Kon­cz Gábor lép fel. A szilveszteri műsorok egyik ■ állandó szereplője ismét meg-­­­jelenik a képernyőn, az Al­­ionshow-ban —, amelyet Mol­­­­nár György rendezett — köz­reműködik a Ludas Matyi raj­zológárdája is. Visszatér a ta­valyi öt dudás: Kalmár András rendező irányításával Agárdy Gábor, Bencze Ferenc, Bodro­gi Gyula, Körmendi János és­­ Sztankay István mintegy 40­­ perces összeállítással szóra­koztatja a nézőket. Házibulira­­invitálja a néző­ket a Kállai István—Szálkai­­ Sándor szerzőpáros. Az elkép­zelhetetlen bűneset című adás­ban gyerekek házibulis előké­születeit leleplező szülők — Avar István, Esztergályos Ce­­­­cilia, Őze Lajos és Császár Angéla — nem mindennapi esetét jelenítik meg. Tiszta őrültek háza a címe i­s Hofi Géza óévi búcsúztatójá-­­ nak. A Marton Frigyes rendez­te — 21.50-kor kezdődő —­­ műsort a Mikroszkóp Színpad előadásának felvételeként tűzi műsorára a TV. A Holnapra koccintunk címmel 22.30-kor kezdődik a Televízió nyilvános szilveszte­ri műsora. A Fővárosi Operett­színházból közvetítendő két­órás szórakoztató összeállítás szereplői között fellép Balázs Péter, Bodrogi Gyula, Gálvöl­gyi János, Sass József és Rá­­tonyi Róbert. A Himnusz felcsendülését követően nótaest köszönti az új évet. A Kalapegár negyven fajta „mókás kalapot” hoz­­izga­lomba a szilveszteri és a far­sangi mulatságokra, íme egy a sok közül. (MTI — Fotó Horling Róbert felvétele — KS) A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a szegedi tájkörzet, illetve Csongrád és Békés megye egy részének fűszer­­paprika termését dolgozzák fel. A különböző paprika szál­lítmányokból különleges, csí­­pősségmentes csemege, csípős csemege, édes nemes, félédes, rózsa és erős étkezési piros­paprikát készítenek. A hazai igények teljes kielégítése mellett a híres szegedi piros­­paprikát a világ sok országá­ba szállítják. Angolszalonnával angolosan — Sokba került a rum Csak újságba ne kerüljek Szaporodnak a bolti tolvajlások A fiú, gyanúsan sündörög a zalaegerszegi vasúti ABC gondolái között, aztán leteszi a kosarát, távozna. — Jöjjön velem az irodába — szólítja meg egy fehérkö­pe­nyes eladó. — Miért? — szabódik a fiú, s fülig pirul. Majd nem el­lenkezik, megy a fehérköpe­nyes után. A fiú zsebéből előkerül egy doboz cigaretta. — Hol vette? — Hát... csak úgy eltettem. — Miért? — Mert nem volt pénzem. — És ez természetes dolog? Ezt látja a szüleitől, az isme­rőseitől ? — Nem — mondja halkan. K. László, a zalaegerszegi 407-es szakmunkásképző in­tézet tanulója. A lopásról jegyzőkönyv ké­szül, a bolt értesíti az isko­la vezetőit a történtekről. — Sajnos, sok a bajunk a tanulókkal. A lopásaink zömét ők követik el. A minap Cs. I., a mezőgazdasági szakmun­kásképző diákja akart csokit­­ lopni. Azt mondta, ha úgy­­ veszi meg a csokit, akkor­­ nem tud hazautazni Petrété­­r­re — mondja Horváth Ist­ván, az ABC vezetője. A városközponti Csemege ABC nagy forgalma is soka­kat csábít tolvajlásra. Az el­követők abban reményked­nek, hogy a zsúfoltságban nem veszik észre őket. — Ez sajnos, néha így is van. A nagy munkában ke­vés energiát tudunk fordíta­ni a tolvajok kiszűrésére. Ha úgy lenne rá emberünk mint, ahogy gyakorta nincs, na­ponta több tolvajt elfognánk. Az idén vagy százötven—két­száz tolvajt sikerült tetten ér­nünk. Hogy mennyit nem? Ki tudja? — így Czobor La­jos üzletvezető. December 10-én három tol­vajt is lefüleltek. Sz. Géza, a Dimitrov szakközépiskola ta­nulója 18 forint 80 filléres cigarettát próbált elvinni. V. Antalné négy angolszalonná­val a táskájában akart ango­losan kisétálni az üzletből. T. Arminné ugyan­ezen a na­pon 95 forint értékű árut pa­kolt a táskájába. Az ellenőr­zéskor előbb tagadott, aztán amikor a boltosok rendőrt akartak hívni, aláírta a jegy­zőkönyvet. Majd könyörgésre fogta a dolgot, ha feljelentik — márpedig feljelentik — úgy intézzék, hogy mások ne tud­ják meg a történteket. Arról nem is beszélve, ha a mun­kahelyén megtudják a dol­got, azonnal szedheti a sátor­fáját Az ilyen kifakadások gya­koriak a szabálysértési ható­ság előtt is. A tolvajok fo­­gadkoznak, hogy soha többé nem követnek el ilyesmit. Sokan a sajtót is szóba hoz­zák, hajlandóak bármekkora bírságot megfizetni, csak az újságba ne kerüljön a nevük, a vétkük, mert ekkora szé­gyent nem bírnak elviselni. Zalaegerszegen sajnos, at­tól függetlenül, hogy nőtt a kiszabott pénzbírságok össze­ge, nem csökkennek, sőt je­lentősen szaporodnak a bolti lopások. Évről-évre nő a tu­lajdon elleni szabálysértések száma, s e kategórián belül a bolti lopások teszik ki a sza­bálysértések kilencven szá­zalékát. A tolvajok között diákok, idős nyugdíjasok, alkoholis­ták, notórius tolvajok, s „kü­lönben becsületes”, vagy­i­s ez a leginkább aggasztó — fontos társadalmi pozíciót be­töltő személyek családtagjai is megtalálhatók. Az elbírált szabálysértések között tallózunk. Sok vissza­esővel is találkozunk. Szabó Kálmán Egry József utca 10. szám alatti lakos például a Göcseji úti ABC-ben egy üveg, 106 forint értékű ru­mot lopott, a Csemege ABC- ben pedig egy csomag csirke­combot, és két üveg szabor­­szeszt. A lopásokért 3 ezer fo­rintra bírságolták. A vissz­­esők között található Virág József Zalaegerszeg, Átalsze­­gett utca 11. szám alatti la­kos is, akit korábban ciga­retta lopásért) bírságolta is meg, legutóbb pedig egy üveg rumpuncsot akart elvin­ni a Marx téri élelmiszer­­boltból. Ezért 2 ezer forintra bírságolták. A tolvajok persze nemcsak az élelmiszerboltokat keresik fel. Forgács Józsefné Zalaeger­szeg, Pózva út 17. szám alat­ti lakos, a Color Ruházati Vállalat Kossuth utcai min­taboltjából egy 375 forint ér­tékű aljat próbált elvinni, amiért kétezer forintra bír­ságolták. A felelősségrevo­­násból azonban nem tanult, sőt, a következő alkalommal egy fiatalkorú fiút is felhasz­nált a lopásnál. A Kossuth utcai vasboltban Forgácsné a fiú táskájába tett két kom­binált húsklopfolót, majd előre küldte a gyereket, mintha vásárlás nélkül tá­vozna az üzletből. A fi­út azonban megállították, mire az asszony kiszaladt a boltból. Az ügy vizsgálata so­rán Forgácsnéra sikerült rá­bizonyítani a szabálysértést. Ezúttal 1500 forintra bírsá­golták. Vannak notórius tolvajok, elzüllött emberek, akikkel szemben úgy tűnik, nincs mit tenni. Egy fiatalkorúnak há­rom lopási ügye is lezáratlan a szabálysértési hatóságnál, mert nincs meg a gyerek. El­­csavargott hazulról, az apja jelenik meg az idézésekre a hatóság előtt s pironkodik a történtek miatt. De pironkodnak mások is. A pillanatnyi meggondolat­lanságnak igen súlyos erköl­csi következményei vannak. Nem egy ismert, naponta sok ember előtt szereplő szülő, férj, feleség kényszerült mun­kahelyet változtatni, sőt ese­tenként más helyre költözni a családtag „megtévedése” miatt. Győrffy István Panelházak az árvízsújtotta családoknak Békés városban a Dél-ma­gyarországi Építőipari Vállalat dolgozói felépítették a vállalt tizennégy családi házat pa­nelekből a nyárvégi árvíz­sújtotta családok számára. A huszonhárom lakást magába foglaló házakba kedden megkezdték a beköltözést. Az építők lelkiismeretes, gyors munkájának köszönhe­tő, hogy a hajlék nélkül ma­radt családok­ a karácsonyt már saját házukban ünnepel­hetik. A DÉLÉP munkásai ugyanis november tizedikétől úgyszólván éjjel-nappal dol­goztak, hogy az ígért határ­időre átadhassák a családi házakat. (MTI) ? Vajon mikor van értelme egy elvontabb, jelképes értel­mű, az adott esetben jóval töb­bet mondó, kifejezőbb erejű vizuális nyelvezetről lemon­dani, s a már meghaladottnak tűnő stúdiumokhoz visszatér­ni? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a visszakanyarodás ered­ményeképpen megszülető mű­vek idővel igényesebb, maga­sabb minőséget képviselnek. Kotnyek István legújabb grafikai lapjainak egy részé­re inkább az igényes műgond jellemző- Ám a mindössze né­hány motívumot felvonultató, precízen, aprólékosan kidolgo­zott tanulmányok mellett ott láthatjuk azokat a munkákat is, amelyeknek egy-egy talá­nyos megoldása — például egy erdei táj mögöttes, ismeretlen világának megsejtetése — már jelentős többi­*»t is ad a né­zőnek. Ezeknél a lapoknál — amellett, hogy­ élvezettel ka­landozunk el a részletek kidol­gozottságán — egyfajta titok megfejtésére is rákényszerü­lünk. Ily módon a látvány nyugtalanítóan, végiggondolás­ra késztetően tovább él ben­nünk. Így ezek a grafikai munkák végső soron ismét csak a ka­nizsai alkotó korábbi világá­nak többértelműségét idézik, hozzák újra vissza. Csakhogy itt már nem csökkenti hatá­sukat a véletlenszerűség, az egyes megoldások esetlegessé­ge. Részleteikben, s egészük­ben is kiérleltebbek. A most kiállított két festménye még kevésbé megoldott, inkább csak színvázlatnak tűnik. A továbblépéshez azonban kellő garanciát jelent grafikai te­vékenységének tudatossága, igényessége. Kotnyek István egyike azok­nak a tehetséges kanizsai amatőröknek, akik a kortárs képzőművészet eredményeit megismerve, felhasználva, egyfajta egymást erősítő, tá­mogató műhelymunkát végez­ve mostanában mind többet hallatnak magukról. Ám neki a grafika vagy a festészet csak a kifejezési eszközök egyike, s talán nem is legfontosabbik. Lírai fotóit legutóbb a megyei kiállításon mutatták be, kis­­filmjei pedig egy idő óta már országos elismerést hoznak számára. Bizonyára tanulsá­gos volna egy alkalommal majd ezeket a grafikákat, fest­ményeket, fotókat és kisfilme­­ket együtt is látni. Kár, hogy erre most nem volt mód! Sz.­­ Kiállítás Kotnyek István alkotásai az egerszeg­i Móricz Zsigmond Művelődési Házban

Next