Zalai Hírlap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
IMI. áprilisa. Húsz község randevúja Letenyén Az egerszegi és a kanizsai járás 15. kulturális találkozójáról Évek óta a legnagyobb szabású kulturális seregszemlét tapsolhatták végig vasárnap délután a letenyeiek, vendégül látva az egerszegi és a kanizsai járás hagyományos, immár 15. alkalommal megrendezett közös művészeti bemutatóját. A Fáklya Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nézőtere előtt dr. Dénes Béla, a nagykanizsai járási hivatal elnöke mondott ünnepi köszöntőt, majd a pacsai pávakor lépett a színpadra, megnyitva a színpompás, monstre műsort. Több mint két órán át a vendég egerszegi járásbeli együttesek és szólisták vehették birtokukba a színpadot, ők szolgáltatván a program — egyébként rendkívül látványos — első részét. A citerazenekarból nemrég — úttörők és kiszesek beléptével — pávakörré nőtt tehetséges pacsaiak — Vági József tanítványai — után felléptek többek közt a szép katonadalokkal elismerést szerző nagylengyeli pávosok, hallhattunk csángó és más népdalokat Toplak Elemérnétől és Bocföldi Jenőnétől, a jeles csatári népi énekesektől, s citerával remekelt a botfai Mrakovics József. A botfai Válicka-együttes és a csatári pávakör a novai országos minősítésen előadott műsorát ismételte meg Letenyén, újra nagy tetszést aratva. Évről évre mind feltűnőbb az egerszegi járásbeli községek néptánc-mozgalmának fejlődése, s ezt mostani szereplésük is bizonyította. A Zalai Táncegyüttes és a Kiszöv Táncegyüttes tagjai, vezetői egész sor községben virágoztatták fel a néptáncot, s bár a letenyei színpad szűkösnek bizonyult számukra, a Kiss István vezette zalalövői és pacsai gárda, nemkülönben a Gerencsér Zoltán irányításával működő söjtöri fiúk—lányok, s a Kocsmár Gyula és Kristály Imre által felkészített baki apróságok és pölöskei kiszesek együttese sorra vastapsot aratott. Változatos népviselet, jó tánctudás, szép énekhang és megnyerő temperamentum volt jellemző valamennyiük ígéretes műsorára . A szünetben Vági József és Pungor Antal, a csatárnak vezetője egyaránt örömmel újságolta, hogy a közeljövőben országos bemutatókra kaptak meghívást Ajkára, illetve Bajára. Kiss István arról szólt, hogy ha máshová is hívnák őket, bárhol létrehozhatnának hasonló, tehetséges tánccsoportokat. — Egy ízben már vendégül láttuk a két járás közös bemutatóját, persze évről évre ott vagyok e szép randevúkon, de az egerszegiek még soha nem rukkoltak elő ilyen egységes és tiszta folklórt nyújtó műsorral — állította Tóth Oszkár, a Fáklya Művelődési Ház igazgatója. — Mi sem adjuk alább, 36 község legjobb műsorszámaiból válogattunk erre a találkozóra, három és félszáz szereplőnk következik! — jegyezte meg erre Sebestyén Ferenc, a kanizsai járás közművelődési felügyelője. Ahogy hamarosan kiderült, jogos büszkeséggel mondhatta mindezt, hiszen a kanizsai falvak műsorblokkját kezdő zalaszabari kórus is újra bebizonyította, hogy a megye legjobb községi vegyeskara. Népdalokkal és munkásmozgalmi indulókkal nyújtottak magas színvonalú produkciót Halmos Károly tanítványai, akik közt sok új, fiatal arcot láthattunk. Nagyon jó benyomást keltett a fiatal bánokszentgyörgyi pávakör — elsősorban a Bene Vendel-ballada előadásával —, továbbá a Bindics János vezette, másfél évtizede új és új generációkat a népzene szeretetére nevelő gelsei citerazenekar. (Ez a község még egy ügyes női vokálkórussal is képviseltette magát!) Fejlődésükről adtak számot a szentbalázsi pávások, s a kis Pátra szólistái és népi éneklő csoportja, a műsor egyik eredeti, üde színfoltjának bizonyult. Láthattuk—hallhattuk még a nagyhírű molnári horvát pávakört és a nemrég, a békéscsabai nemzetiségi találkozón nagyszerűen helytállt népi énekesüket, Bubánné Repp Verát, nemkülönben a tótszerdahelyi és a szentliszlói táncosokat, továbbá a 13 széphangú várföldei asszony-lány énekes-táncos műsorát és a Rodek Gyula vezette letenyei citerások produkcióját, majd a beleznai beat-együttes fellépte zárta a csaknem ötórás közös bemutatót Elégedett szereplők és nézők távoztak este a letenyei kultúrházból, ahol ezúttal újra kiderült, hogy töretlenül él, virágzik az öntevékeny művészeti munka megyénk falvaiban. T. A. A söjtöri néptáncosok temperamentumos műsorának egyik szép pillanata. Bubánné Hepp Vera néni énekes és a molnári horvát pávakor a járásközi találkozón is meghódította a közönséget. (Tóth Oszkár felvételei) Szocialista filmek fesztiválja Május 4—10. között — a béke és barátsági hónap eseménysorozatának részeként — rendezik meg hazánkban a szocialista filmek fesztiválját. A programban tíz szocialista ország filmművészetének alkotásai kapnak helyet. A vetítéseken tizennégy alkotás kerül műsorra, ebből hétnek ekkor lesz az ősbemutatója. Több, már nemzetközi sikert aratott film is szerepel a programban, így például Krzysztof Kieslowski lengyel rendező Az amatőr című, a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert műve, továbbá az NDK-beli Konrad Wolf Solo Sunny című alkotása, amely a nyugat-berlini filmfesztiválon kapott díjat. Jugoszlávia filmgyártását Vicsek Károly vajdasági rendező Trófea című filmje képviseli, amely jelentős elismerést vívott ki a pulai fesztiválon. Néhány interjú magánügyben címmel Lana Gogoberidze szovjet alkotó filmjét is megtekintheti majd a közönség, e mű a munka és a magánélet konfliktusát jeleníti meg drámai erővel. A bolgár, a csehszlovák és a román filmművészet egy-egy jeles alkotását ugyancsak bemutatják a programban, s az idei rendezvénysorozat érdekessége, hogy a hazánkban még kevéssé ismert koreai, NDK-beli, kubai és vietnami filmgyártás alkotóműhelyeinek munkájába is betekintést nyújtanak. (MTI) ZALAI HÍRLAP Járási gálaműsor Bázakerettyén Vasárnap este hétkor, a bázakerettyei Déryné Művelődési Házban került sor Lenti város a járás legjobb művészeti csoportjainak és szólistáinak idei gálaműsorára, amely az itteni tavaszi kulturális bemutatók záróeseménye. A 300 fős közönség előtt majd ugyanennyi szereplő mutatta be két és fél órás, zömmel folklór-jellegű műsorát. Szita József, a bázakeretytyei közös tanács elnöke köszöntője után elsőként a gutorföldi pávakör lépett színpadra, majd a népi éneklő csoportok között találkozhatott a közönség a nemrég országos kiváló minősítést szerzett novai, szemenyecsörnyei és csesztregi együttessel. Bemutatkozott az est műsorában a csömödéry népi együttes, a rédicsi citerazenekar, a gutorföldi tánccsoport, a lenti népzenei trió, a bázakerettyei citerazenekar és a lenti Kerka Táncegyüttes, valamint több szavaló és zenész-szólista is. Nagy tetszést aratott a jugoszláviai Velika Polana — első ízben hazánkban vendégszereplő — szlovén vegyeskarának produkciója; a 45 tagú csoport vezetői baráti ajándékkal lepték meg vendéglátóikat. A műsor végén Csondor Gyula, a lenti járási hivatal elnöke okleveleket és tárgyjutalmakat adott át a sikeres gálaest szereplőinek, akik közül a novai és a szemenyecsernyei pávakör országos bemutatóra kapott meghívást Takarmányvizsgáló labor a konténerben Konténerben működő takarmányvizsgáló laboratóriumot konstruáltak az Esztergom Labor Műszeripari Művekben. Az Agromasaxpon első díjat nyert laboratórium mindig oda „vándoroltatható”, ahol éppen szükség van rá. A konténeres laboratórium a megrendelők kívánsága szerint, az építőkocka elve alapján bővíthető, természetesen műszereit is az igényeknek megfelelően, a legmodernebb készülékekből állítják össze. Az infravörös sugárzást „munkára fogó“ Infrapid—31 gyorselemző például egy perc alatt megállapítja a darált takarmány három legfontosabb beltartalmi érzetét. Az Infrapid—61 ugyanezt a feladatot látja el a takarmánykeverékeknél. Különböző készülékek szolgálnak a makró- és mikroelemek, a vitaminok, valamint a takarmányokban esetleg előforduló káros anyagok, illetve pleszticidmaradékok kimutatására. (MTI) AZ EGÉSZ ORSZÁG FIGYEL ★ ★★★★ A torokszorító első rész után felcsigázott érdeklődés várta a Bűn című sorozat második darabját. S ami igencsak ritkán fordul elő: a Marianna című második rész nemcsak megfelelt a felfokozott várakozásnak, hanem felül is múlta azt. Másnap az egész ország erről a filmről, s természetesen szereplőiről beszélt. A filmről, amelyet aligha szabad pusztán a riportfilm mércéjével mérni, hiszen minőségi jogosítványai vannak arra, hogy művészi alkotásként legyen értékelhető. Tudniillik csakis a művészet képes megmutatni az egyes és az általános ilyen érzéki,szemléletes egységét, olyan típust alkotni, amely szélsőségesen, sarkítottan kiélezett, mégis lényegi és igaz. A lányról, Mariannáról, aki olyan nyáran, magától értetődő természetességgel alakította a filmkamera előtt önmagát, miközben rövid kis élete olyan fekete mélységeit tárta fel, amelyek létéről esetleg regényekből tudunk, de a valóságában még elképzelni is óvakodunk. Az anyáról, aki olyan gyűlöletes módon utasította el lányát, jóllehet sorsának alakulásában, „rossz lánnyá” válásában elsőrendű és alapvető felelősséggel tartozik önmaga, lánya és a társadalom előtt. Nem kevésbé a riporterről, Regős Istvánról, s arról a képességről, amikor valaki ilyen közel tud kerülni ahhoz, akit meg akar ismerni, akit ki akar kérdezni, hogy az zavartalanul, gátlás nélkül kinyílik előtte. Még az eddiginél is nagyobb érdeklődéssel várjuk a Bűn további két részét. EGY MAGYAR FILM, AMELY MA IS JÓ ★ ★★★ Amikor még a magyar filmek a nézők számára készültek — tudniillik volt ilyen időszak is — akkor a rendezők adtak arra, hogy filmjeinknek épkézláb történetük, sőt — uram bocsá’ — mondanivalójuk is legyen. A 9-es kórterem című film, amelyet a most induló Makk Károly-sorozat első darabjaként szombaton este mutattak be, ilyen. Érdemes róla szólni annál is inkább, mert 1955-ben készült, s vannak akik az ebből az időből való alkotásokat sematizmus címszó alatt könnyű szívvel elutasítják. Nos, többek között ez a film is bizonyítja, hogy az igazi tehetség akkor is időtálló alkotásokat hozott létre. Azok a naív motívumok, amelyeket később sematizmusként bélyegeztek meg, korántsem olyan hatásúak, hogy velük, általuk a film értékét meg lehessen kérdőjelezni. Ráadásul a 9-es kórterem egész mondanivalója arról, hogy a kritika nem feltétlenül a bizalom rombolását, hanem éppen a bizalom építését szolgálhatja, az igazi tekintély nem is fél a kritikától, ma is éppen olyan élő, mint megszületése idején. Akárcsak a hasonlat arról, figyelni kell a gyalogosok arcát. Az ő arckifejezésük mindent elárul arról, jól, vagy rosszul mennek a dolgok... HAUMANN *★★★ Haumann Péter az egyik legnagyobb magyar jellemszínész. Ha angol nyelvterületen élne, afféle „világ leg”-ként emlegetnék. Nem szeretem a lelkendezést, de talán megbocsátják, ha ez a megjegyzés most, Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékának Madách Színház-beli közvetítése után, kicsúszik a tollam alól. Az egyébként is kitűnő előadásban, ahol minden szerepre volt megfelelő színész, és Almási Éva is kirobbanó formában alakította Beatrice szerepét, a jók között is a legjobb Haumann Péter volt. Talpától a kopasz fejebúbjáig minden porcikájával játszik. Dehogy játszik, élő embert alakít! Arca, szemei, kézjátéka, testtartása, még hallgatása is alakítás. Még modorosságai is ahhoz járultak hozzá, hogy az általa megformált Benedetto nem csupán egy figura, de valóságos, hús, vér ember legyen a színpadon. Az ő játékát nézve azt hiszem senki sem kételkedik benne, hogy a színészet a művészet. KÖZJÁTÉK VICHYBEN jobk A színészi alakítás volt a legfőbb értéke az Artur Miller drámájából készült tévéfilmnek is. A dráma azt a sokakat foglalkoztató kérdést kutatja, vajon mi volt az oka annak a — történelmi távlatból nézve kétségtelenül felfoghatatlan — cselekvőképtelenségnek, amelynek következtében milliók és milliók ellenállás nélkül adták meg magukat a sorsuknak és hagyták magukat a fasiszták vágóhídjaira terelni. A dráma egy másik szálán pedig azt a kérdést boncolgatja, amit a magyar Babits Mihály már jó két évtizeddel korábban klasszikus tömörséggel megfogalmazott: bűnösök közt cinkos, aki néma. Hajdufi Miklós, a dráma rendezője jelentős színészeket nyert meg a szerepekre. Közülük különösen örültem Gábor Miklós eszköztelen, egyszerű, korábbi manírjait nélkülöző alakításának, Garas Dezső, Kern András és Kottár János tőlük megszokott természetes játékának. Madaras József viszont különféle kipróbált fasiszta ábrázolásokból kölcsönözte az általa alakított figura mozdulatait, jóllehet az ellentétben volt az író által megrajzolt sokkal simulékonyabb, intellektuálisabb alakkal. ITT VOLT KARD A Karda Beáta igazán csinos jelenség. Csenterics Ágnes a Figyelem! Itt vagyok című show műsor rendezője mindent meg is tett, hogy bizonyítsa ezt. Rendelkezésünkre bocsátotta még az énekesnő gyermekkori képeit is, nyilván, hogy tudtunkra adja: Beáta a csecsemő, egykor csecsemő is volt. Ez nagyon szép! De azért az az igazán nagy dolog, hogy a művésznő kiejtése megjavult, ő volt tudniillik, aki korábban a sz-t t-nek, a t-t p-nek ejtette. Nála tehát a szerettem, tereppem-nek hangzott! Nos, ez ma már a legritkább esetben fordul elő, örüljünk hát neki. Hári Sándor Három éve alakult meg — megyénk horgász-egyesületei- nek életét összefogandó — a Zala megyei Horgász Intéző Bizottság, amely vasárnap délelőtt az egerszegi BM-klub- ban tartotta meg tisztújító küldöttközgyűlését. A 28 zalai horgászegyesület képviseleté- ben csaknem félszáz küldött vett részt az 1985-ig terjedő időszak feladatait is megvitató tanácskozáson, sajnálatos viszont, hogy a dél-zalai vízmű, a miklósfai tsz, valamint a surdi és a zalakomári egyesület képviselői hiányoztak. A küldötteket és az elnökségben helyet foglaló dr. Csokona Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Keszei Károlyt, a Magyar Horgászok Országos Szövetségének főtitkárát Bényi Imre, az IB elnöke köszöntötte, majd Bácsi János, az IB titkára egészítette ki az IB írásos jelentését. Többek közt elmondotta, hogy az elmúlt öt év során csaknem megduplázódott — 1980 végére 6254 főre nőtt — a zalai horgászok tábora, több új egyesület alakult és a vízterület is számottevően nőtt. Örvendetes az is, hogy a megye horgászainak majd egyharmada 18 éven aluli fiatal, nemkülönben, hogy jelentős haltelepítés történt az utóbbi három évben az IB és az egyesületek vizein, csaknem kétmillió forintos értékben. Ennek megfelelően — 1977 és 1980 között — 75 ezerről 115 ezer kiló fölé nőtt a becsült halfogás az egyesületek körében. Zömmel konszolidált egyesületi és IB-gazdálkodásról valamint fegyelmi helyzetről adott számot Horváth László az ellenőrző, továbbá dr. Valentini Tibor a fegyelmi bizottság részéről. A vita során a küldöttek elsősorban a halasztási tervekkel, valamint a horgászerkölcsök állapotával és a fegyelmi gondokkal foglalkoztak felszólalásukban. Dr. Csokona Sándor — jónak ítélve az IB eddigi munkáját és a terveket — ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a fegyelmi problémák leküzdéséért maguk az egyesületek tehetik a legtöbbet. Felhívta a küldöttek figyelmét arra is, hogy nagy feladatok várnak a zalai horgásztársadalomra a környezetvédelem, a vízpartok tisztasága és a vízminőség megóvása terén. Ács Sándor, megyei halászati felügyelő ígéretet tett arra, hogy a tanácsi szabálysértési hatóságok a jövőben értesítik az egyesületeket, kik ellen kellett eljárniuk. Többen hangsúlyozták, a Gébárti-tározó körüli viták megelőzhetők, ha a horgászok és a sportolók egyeztetik vízhasználati elképzeléseiket. Kesztei Károly, a MOHOSZ főtitkára hozzászólásában elismerően szólt az IB és a zalai horgászok tevékenységéről, majd országos célokat ismertetett. A küldöttkizgyűlés végül 11 tagú IB-t választott melynek elnöke újra Bényi Imre titkára — a leköszönt Bácsi János helyett — Takács József lett A munkabizottságok mellett megválasztották az országos közgyűlés héttagú zalai delegációját is. Több mint hatezer horgász képviseletében A zalai horgász 1B tisztújító küldöttközgyűlése