Zalai Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
4 Egy nappal iidítlábr Naponta ismétlődő látvány a Zala megyei tanács balatonberényi gyermeküdülőjében. Nótaszóval érkeznek a pajtások a zászlólevonásra. Trikók, garbók színes kavalkádja. Az arcok barnára sülve, vidámak, bár egy kissé fáradtak, hiszen bő programot kínált a nap. A zalai és a vasi pajtások között új ismeretségek, új barátságok kötődtek, címek és nyakkendők találtak gazdára. Napiparancs hirdetés, értékelés, jutalmazás. Vacsora után disco várja a pajtásokat. A tábor vezetősége megbeszélésre ül össze, ahol jelen vannak az úttörőtanács tagjai is, akik több mint 300 pajtást képviselnek. Az ő észrevételeik, javaslataik alapján is formálódik, alakul a tábor élete. A tábor évről évre szebbé válik. Az épülő teniszpálya, a minden igényt kielégítő egészségügyi és vizesblokk, a tábor belterületén kialakított strand, mind azt a célt szolgálja, hogy az itt üdülő pajtások jól érezzék magukat és kellemes élményekkel gazdagodva utazzanak haza a gyorsan elröppenő tíz nap után. Kiss Pál üdülővezető Július 14-én Nagykanizsáról Zalakarosra utaztam két kis unokámmal fürdeni. A buszra fölszállva odaadtam a vezetőnek 32,5 forintot, a három retúrjegy árát. Kaptam három jegyet, amit el is tettem. A fürdő bejáratánál vette észre a kis unokám, hogy nincs ráírva a jegyre, hogy vissza is érvényes. Ekkor visszamentem a busz vezetőjéhez és reklamáltam. Mire ő azt válaszolta, hogy neki nincs retúrjegye. Én tovább erősködtem, hogy akkor nem kellett volna eltenni a retúrjegyek árát. ő egy másik sofőrrel tárgyalt és betették előttem a busz ajtaját, aminek a rendszáma 60 53—26, így 32 forint helyett 56 forintba került egy út Zalakarosba és vissza — panaszolja levelében Gudlin Lászlóné Nagykanizsa, Ságvári u. 8. alatti lakos. Olvastam a július 24-i számukban megjelent cikket a keszthelyi Georgikon étteremről. Én is mindennap odajárok ebédelni. 18 éves vagyok, szeretem a gyomromat. A 13,70 forintos menüt fizetem elő, de éhesen még nem keltem fel az asztaltól, ebédpótlásra sem volt szükségem. Az asztalokat is tisztának találtam, igaz igénybe veszem a szolgáltatást és tálcán fogyasztom el az ebédemet. Úgy érzem, amit elvárok azt meg is kapom — írja levelében Zombori Viktória Keszthely, Helikon u. 5. Június elején kezdtem a nagykanizsai SZTK fogászatra járni kezelésre. Ekkor kezdődött meg a szabadságolások ideje is. Azóta minden héten be vagyok rendelve, de még a mai napig sem készült el egyetlen fogam sem — írja Strobl József Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 23. Vasárnap este nyolc órakor érkeztem be a városba Csácsbozsoktól feleségemmel és két és féléves kislányommal. Igyekeztünk haza, de a kislányom megszomjazott. Ezért betértünk a pontház presszóba. Ott azonban nem voltak hajlandók 20 óra után pár perccel sem engem, sem kislányomat kiszolgálni — írja levelében többek között Forgács István Zalaegerszeg, Juhász Gyula u. 20. Hazai fétakon r Új múzeum Debrecenben Debrecenben Borsos József neves városépítész (ő tervezte többek között az első hazai krematóriumot) vénkerti házában, nem messze a Déri Múzeumtól nyílt meg ez év januárjában a „Debrecen és a magyar irodalom” című állandó kiállítás. Csaknem öt évszázad irodalmát e szűk helyen bemutatni: a kiállító eszközök tervezőjének és a rendezőnek a mesteri munkája. Debrecen múltja méltó erre a bemutatásra. Huszár Gál nyomdája 1561-től hazánk legrégibb folyamatosan dolgozó üzeme, s a magyar nyelvű nyomtatványai irodalmi nyelvünk letéteményesei, megerősödésének vívmányai. A jobbágy-gyermekeket felnevelő kollégium a felvilágosodás fellegvára, élén Csokonaival. Kölcsey, Petőfi, Arany otthon volt Debrecenben. A „szabadságharc fővárosa” nem feledkezhetett meg Kossuthról, Jókairól sem. Az emeleti kiállítóteremben a századforduló és a 20. század jeleseivel találkozunk. A tudomány vára ekkor még a kollégium. Itt tanult Ady Endre, idejár Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig-jának gyermek-hőse, Nyilas Misi. Debrecenből indul Tóth Árpád, Szabó Lőrinc. Oláh Gábort lehúzza (éppen napjainkban világított be ebbe a roppant küzdelembe Tóth Endre kitűnő könyve Oláh Gáborról), Gulyás Pál felülkerekedik, Juhász Géza szellemi patrónus lesz már egyetemi katedrája előtt is. A kiállítás e harmadik csoportja bemutatja a Csokonai-kör és az Ady Társaság bátor és sokoldalú kísérleteit. Debrecen irodalmi múzeuma 1945-ig vezet el bennünket. Sokat emlegetett világ ez, a kollégium gyűjteménye is felsorakoztatja a múltját. Mégis igen sok meglepetést hoz számunkra, hogy a Csokonai — és Fazekas Mihály — emlékekre figyelmeztessünk. A magyar irodalmi múlt minduntalan előretörő vonulata ez, s a kiállítás három csoportja valóban a magyar művelődéstörténet hőskora. Még mindig van bennük felfedeznivaló. A múzeum kézirattára és relikviái lehetővé teszik a tudós kutató munkát is. Ne sajnáljunk még egy jó negyedórát, hogy a Margit utcában meglátogassuk a Holló László-emlékházat. A magyar festészet nagyjával és java alkotásaival, otthona berendezésével találkozhatunk. Kiskunfélegyháza is híven őrzi képeit, de itt kitárulkozik előttünk a magyar tájjal, a magyar néppel eljegyzett alkotó szinte teljes életműve. Koczogh Ákos A vénkerti ház mint múzeum A Riigás felhívása A Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat ismételten felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a gázömlésre utaló észrevételeiket — ha gázszagot észlelnek, vagy csak a gázömlés gyanúja merül fel — azonnal jelentsék be a vállalat helyileg illetékes telephelyén személyesen, vagy telefonon. A vállalat dolgozói erre fel vannak készülve és minden bejelentést azonnal kivizsgálnak. A bejelentés elmulasztása a személyi és vagyoni biztonságot veszélyeztetheti. Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat ZALAI HÍRLAP Az utazóközönség többségének igényét tartjuk szem előtt Menetrendváltozás — kedvezőtlenül címmel július 10-i számunkban Kaszás József Zalaegerszeg, Gasparich u. 34. sz. alatt lakó olvasónk panaszos levelét közültük. A panaszra a Volán 16. sz. Vállalattól az alábbi válasz érkezett : — A május 31-től érvénybe lépett új helyijárati menetrendben is változatlanul — az elmúlt évivel azonos időpontban 6.40-kor kezd a 16 G jelzésű gyorsjárat a Herszon lakótelepi végállomásról. A megállóhelyeken kifüggesztett indulási jegyzékeken is csak a ban 6.40 órakor kezd a 10 G feladatai találhatók. A reggeli gyorsjáratok lebonyolítására a Kovács Károly térről a Herszoni Végállomásra — egyébként szolgálati menetként — áttelepülő autóbusz valóban kb. 6.38 óra körül van a Gasparich u. — Landorhegyi út kereszteződésében. Figyelembe véve a cikkben felvetett utazási igényt, 1z év augusztus 1-től elrendeltük, hogy ezen áttelepülő autóbusz a Kovács Károly tértől a 10 G jelzésű járat közbeeső megállóiban is álljon meg. Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyi tömegközlekedésben a járatok gyakorisága miatt nem indokolt az egymáshoz való csatlakozások percnyi pontos kialakítása. Ugyanakkor a menetrend összeállításánál az egyéni érdekekkel szemben mindig az utazóközönség többségének igényeit kell szem előtt tartanunk, így nem vehetjük figyelembe a levélírónak a 10 G gyorsjárat és az 1-es számú járat csatlakoztatására tett javaslatát sem. A 10 G gyorsjárat elsődleges funkciója ugyanis a Landorhegyi lakótelep és a városközpont közötti közvetlen kapcsolat megteremtése. A Landorhegyi u. — Gasparich úti csomópont környékéről a 7 órára járó dolgozók igénybe vehetik többek között a 26. sz ebergényi helyi járatot is, amely a menetrend szerint 6 óra 21 perckor van az új Gasparich úti óvoda melletti megállóban. Tulipán József igazgatóhelyettes Szükség van a bitumenemulziós útkezelésre Németh Péter nagykanizsai levélíró július 24-i számunkban megjelent Jó-e, ha érdes? cím alatti észrevételeire a KPM Közúti Igazgatóság 2. sz. üzemmérnökségétől az alábbi választ kaptuk: — A zalaegerszegi KPM Közúti Igazgatóság az 1970-es évek elején az országos átlagnál rosszabb állapotban levő közútjain a többségében fankadámrendszerű utak aszfaltozását határozta el. Az igazgatóságnak biztosított pénzügyi lehetőség azonban csak korlátozott szerkezeti vastagság megépítését tette lehetővé a nagyobb felület érdekében. Ebben az időszakban, de még az 5 évvel ezelőtt épített aszfaltburkolatokon is egyre nagyobb mértékben keletkeznek burkolatromlások. Ennek megakadályozása az eddigi gyakorlat szerint újabb aszfaltréteg építésével történt, melynek értéke átlag 150—200 Ft m2. Nyilvánvaló, hogy, olcsóbb technológiát kellett választanunk, hogy a további aszfaltozási programot teljesíteni tudjuk. Erre a célra alkalmazzuk a bitumenemulziós felületi bevonást, melynek bedolgozási költsége átlag 11 Ft/m2. üzemmérnökségünk az idei évben több mint félmillió négyzetméter felületi bevonást végzett bitumenemulzió alkalmazásával a keszthelyi és nagykanizsai járás úthálózatán. Bedolgozáskor a technológiai fegyelem pontos betartása mellett a kipermetezett bitumenemulziót ún. törési idő alatt (időjárástól függően 40— 60 perc is lehet) pihentetni kellene, ami jelen esetben a forgalom kizárását jelentené. A forgalom elterelése a 7-es és 74-es fk. út szakaszain szinte teljesen lehetetlen lett volna, ezért forgalomszabályozást alkalmaztunk rádió irányítással és felvezető gépkocsival. A levélíró által említett kőfelverődés elsősorban ezen időszakban jelentős, a későbbiekben már szinte teljesen kizárt. A bitumen olvadását — melyet a levélíró kifogásolt — nem az alacsony lágyuláspontú bitumen okozza, hanem azemulzió gyártásánál használt hígítószer, ami a nagy forga- l lom hatására — mint pl. a 7-es úton — párologni kezd és helyenként (emelkedőn, ívben) kisebb felületen kifényesedik. Kiegészítve a levélíró észrevételeit, a bitumenemulzió alkalmazására a jelen gazdasági helyzetünkben továbbra is szükség van elsősorban a jelenlegi útállapot megőrzése érdekében (amely most már eléri az országos átlagot), ugyanakkor nem elhanyagolható — különösen esős és téli időben — az érdesítő hatás sem. Fullár Gyula 2. sz. Üzemmérnökség vezetője Bfl. Jfitts 31. A kemping korszerűsítését a VI. ötéves terv végén tervezzük Lapunk július 24-i számában Hadd törjön? címmel dr. Fülöp György nagykanizsai olvasónk levelének adtunk helyt. A levélre a Zala megyei Idegenforgalmi Hivataltól az őket érintő észrevételekre az alábbi választ kaptuk: — A nagykanizsai kemping — mivel a 7-es tranzit főközlekedési út mellett fekszik — átutazó jellegű turista szálláshely, ahol a vendégek átlagos tartózkodási ideje 1,05 nap. Ebből eredően délelőtt tíz órától 16 óráig általában üres. A kemping jól funkcionál, ezt az a tény is alátámasztja, hogy több vendéget fogadott július 1-ig, mint a tavalyi év első félévében. A levélíró által bódéknak nevezett fa nyaralóházakat nem meszeltetni, hanem festetni szoktuk — kétévente. Ez a munka jövő tasszal lesz esedékes, a teljes felújítás pedig a tervidőszak végén. Lackner László kereskedelmi vezető Szabálysértési eljárást kezdeményeztek Miért sárgul a falevél? címmel lapunk július 25-i számában a bakbecsehelyi összekötő út mellett bekövetkezett környezetkárosodásról írtunk. Az esettel kapcsolatban a Zala megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól kaptuk az alábbi tájékoztatást: A nagy nyilvánosságra való tekintettel a KPM illetékes vezetőivel közösen kivizsgáltuk az ügyet és megállapítottam, hogy a kezelés során nem tartották be a MÉM Növényvédelmi Főosztály 10 268 1971. számú engedélyokirat utasításait, ezért hivatali jogkörömnél fogva Rákos Lajos, a KPM Lenti Üzemmérnökség vezetője ellen a Lenti városi tanács igazgatási osztályán szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Dr. Tihanyi Ferenc igazgató Kaliberjelző „tikett” volt Avar Lajos csúcshoz,soki lakos a helyi boltban vásárolt füstölt kolbászban filmet talált, melyet személyesen hozott be szerkesztőségünknek. A bejelentésről a Zala megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is tudomást szereztek és a vizsgálat eredményéről az alábbiakat írják: A kolbászban levő anyagról egyértelműen megállapítottuk, hogy a természetes belek kaliberének jelölésére szolgáló műanyag „tikett”-ről van szó. Ez a kaliberjelző műanyag lapocska mosáskor véletlenül megtapadt a bél belső felületén és így a töltést végző dolgozó nem vehette észre. Tehát a feldolgozás során a masszába külső anyag nem került. Természetesen nem engedhető meg, hogy hasonló eset előforduljon. Ezért intézkedtem, hogy a vékony műanyag jelzőt vastagabbra cseréljék ki, így a belek töltésére való előkészítését végző dolgozó mindenképpen észreveszi. Az üzem vezetőjét és a gyártást végző brigádot felelősségre vontam. Farkas Imre igazgató Olvasói émszívélylek nyomában Ami nem jár, azt nem lehet kijárni... Vass Gyuláné szentpéterúri tsz-járadékos panasszal fordult hozzánk. A pacsai mezőgazdasági termelőszövetkezetet vádolja. — 73 éves, beteg özvegyasszony vagyok, nincs semmim és a tsz nem ad háztáji föld megváltásként gabonát. Egyedül élek, nincs támaszom. Az 1300 forint járadékból nem tudok megélni, nyomorgok, elvették a kenyeremet. 1959- től vagyok tsz-tag, akkor megkaptam a háztáji földet. Beteg lettem, nem tudtam megművelni, terményt kaptam helyette. Egyesült a szentpéterúri tsz a pacsaival, és most nem kapok. Azt mondják, mert földem van, ezért nem jár nekem semmi. Hát mim’ van nekem? Mutassák meg! Papírokat borít ki a táskájából — a panasza ellen szólót. Van közöttük tulajdoni lap másolat a földhivataltól, amely szerint tulajdonában, illetve haszonélvezetében 4653 négyzetméter földterület van. — Nincs semmim — hajtogatja ennek ellenére Vass Gyuláné. — Nézzék meg. Megnéztük. Nemcsak mi, de a termelőszövetkezet döntőbizottsága, a Zala megyei Munkaügyi Bíróság és a termelőszövetkezet vezetőségéből ennek a kérdésnek a megoldására alakított héttagú bizottság is. A földek magukért be-szélnek. A gyümölcsös ugyan kissé elhanyagolt, de a szántó jól hasznosított, a szőlő pedig kifogástalanul rendbetartott, újszerű kordonos művelésű. Panaszosunk szerint azonban neki a földekhez semmi köze, az a lányáé, illetve az unokájáé. Megkerestük a termelőszövetkezetet. — Vass néni 1972, a tsz-ek egyesülése óta nem kapott háztáji földet a tulajdonában, illetve a használatában levő földek miatt, ő azt állítja, hogy a szentpéterúri tsz-től kapott, bár erre semmilyen bizonyítékot nem találtunk. Amennyiben kapott, az akkor is jogtalan volt. Mi figyelemmel kísérjük öregjeink sorsát, ha bármi jár, azt kérés nélkül is megadjuk nekik. Vass Gyulánénak utaltunk ki szociális segélyt, felajánlottunk számára eszmei bérért megfelelő mennyiségű és jó minőségű bérterületet. Ennyit tehetünk. Jogi szakértőként dr. Teleki Attilánét, a Termelőszövetkezetek Zala megyei Szövetségének szövetkezetpolitikai osztályvezetőjét kérdeztük meg. — Alaposan ismert ügy számunkra is Vass Gyuláné kérése, hiszen minden lehető fórumot bejárt már panaszával — közölte dr. Teleki Attiláné. — Hiába tártuk elé az írásos dokumentumot, hivatkoztunk a mindent bizonyító földekre, amelyeket ő és a lánya művelnek. Kitart amellett, hogy neki semmije nincs a föld a lányáé és az unokáé. Gabonát követel. De nézzük, mi a jogi helyzet! A 12.1977. (III. 12.) évi MÉM-rendelet szerint öregségi nyugdíjasoknak, tsz-járadékosnak a korábban végzett munkája alapján jár a háztáji föld. Vass Gyuláné, bár 1959-től tagja a tsz-nek, de a tényleges közös munkában nem vett részt. A termelőszövetkezetnél a legnagyobb jóindulattal sem tudtak összeszámolni egy éves, s nyolc órával számolt munkáival töltött időt. Tehát ha nagyon méltányos a tsz, akkor sem tud a minimumnál — ami a szövetkezet alapszabálya szerint 1500 négyzetméter — több háztáji jogosultságot megállapítani. Azt pedig a termelőszövetkezetekről szóló törvény előírja, hogy a tag tulajdonában és használatában levő földdel csökkenteni kell a háztáji nagyságát. — Mit javasolhatunk végülis Vass néninek? — A gyermekétől és az unokájától követelje, hogy ha használják a földet, akkor a megélhetését biztosítsák. Ezt a néni nem akarja, ő tudja, hogy miért. De addig, amíg az ő nevén vannak a földek és a haszonélvezeti joga be van jegyezve a többire, addig az a terület az övének számít. Erről Vass Gyuláné jogerős bírói floítást is kapott. F. Zs