Zalai Hírlap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

1982. április 1. Mindenki a munkája szerint Az egyéni bérezés tapasztalatai a zalaegerszegi bőrdíszműben Az új üzemcsarnok ajtaján belépve lányok, asszonyok munkaasztal fölé hajló háza, sok-sok félkész munkada­rab tűnik szembe. Egy targoncáról újabb anyagot pa­kolnak le. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 3. számú zalaegerszegi gyárában jártunk, azt kutatva, hogy a tavaly július 1. óta az egyéni bérezési rendszer hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tatja. A munka i­nnen az egyé­ni lap­gyűjtőre kerül, és a fi­zetést ez alapján számoljuk ki. A dolgozó maga is ellenőrizhe­ti, hogy az elvégzett munká­ját maradéktalanul kifizet­tük-e. A képességek figyelembe­vételével Tóth Emilné három éve mű­szakvezető. Tulajdonképpen az „ütközőpont” a dolgozó és a főnökei között. Rajta múlik ugyanis, ki milyen munkára kerül, milyen műveletet végez, azaz mennyit keres abban a hónapban. — Különösen akkor nehéz a helyzetem, amikor új termék­re állunk át — áll meg egy szusszanásnyi időre. — Ismer­nem kell minden dolgozónkat, ki milyen munkára alkalmas, kire mit­­ bízhatok, teljesít­jük-e a tervet. Tudom, hogy átálláskor a dolgozók egy-két napig kevesebbet keresnek. Igaz, hogy a kis tételeknél ezt be sem lehet hozni. Akad olyan is, hogy minden másnap új modellt, több méretben és színben készítünk. De előttem mindig az van — a képessé­geknek megfelelően és igazsá­gosan kiadni a munkát. Vala­mint az, hogy mindig legyen munkája a szalag mellett lé­vőknél«. Időben biztosítsam a nyersanyagot, a gépek javítá­sát, a kellékeket. — Számomra ez a bérezési forma a kedvezőbb — mondja Laksay Ferencné, mikor né­hány pillanatra elkérjük a gép mellől. — A csoportbérezésnél 2500 forintot vihettem haza, most 3800 van a borítékban. És ugyanannyit dolgozom, mint korábban. Nagyon jó, hogy több műveletet tudok, így a műszakvezetőm bonyolultabb munkára is be tud osztani, ami jobban fizet. Az átállások persze nem zökkenőmentesek, de tisztességes munkával hó­nap végére el lehet érni a­­ megszokott szintet. — Egy éve dolgozom a gyár­ban — szól Horváth T­ászlóné. — A csoportos bérezésben sze­rintem az volt a jó, hogy olyankor a m­űszakvezetőn­ek nem kellett könyörögni a dol­gozónak, hogy az alacsonyabb normájú munkát is végezze el, mert a közös kalapból az óra­bér alapján részesedtek, de csak akkor, ha kész táskákat adtak le. Most viszont attól függ a pénzem, hogy mit és­­ mennyit, milyen minőségben­­ tudok megcsinálni. Amivel­­ nem értek egyet, az, hogy az­­ átálláskor rövid időt adnak a­­ begyakorlásra, jobb lenne az­­ elején órabért plusz a tel­jesí­­­­tés utáni pénzt kapni. Van­­ hogy a napi 30 forintot sem keresem meg. S mire begyako-­o­rolnám magam, az a széria ki­fut. — Mi akkor vagyunk rossz helyzetben, amikor nagy a hiányzók száma — mondja Sé­­nyi Istvánné, aki a kismama­szalagon dolgozik egy műszak­ban. — A csoportos bérezés nekünk nem volt kedvező,­­ mert csak a leadott kész tás­­­­kák után fizettek, viszont az­­ állandóan változó összetétel miatt elfordult, hogy sok­fél­­e kész termékünk volt, de nem­­ akadt, aki be tudta volna fe- f ! jezni. Most elvégzem a rám I­s osztott műveletet, és megka- t­­­tom a pénzemet. Iti jár jól ? Rajkai Mariann a Barátság brigád tagja. Jelenleg női di­vattáskákat varrnak. Az ő bé­re is kedvezőbb lett az egyéni bérezés bevezetésével. A ko­rábbi 2300 helyet 4000-et visz haza általában. — Ebben a rendszerben aki becsülettel tud dolgozni, az nagyon jól jár. A csoportbére­zés idején hiába hoztuk a 105 —110 százalékot, alacsony volt az órabér. — Az egyéni bérezésnél lá­tom, hogy mennyit dolgoztam „potyára” — szólal meg Végh Károlyné. — Hat éve dolgo­zom a gyárban, s mivel betöl­töttem az 50. évemet is, jár a korpótlék. Ez nagyon jól jön, hiszen az idősebb hiába tudja a műveletet, egyéni fogást, azért csak hamarabb fárad, ke­vesebbet teljesít. Én úgy ér­zem, megbecsül minket a gyár, és a munkánk után meg is fi­zet Luis Ibolya Összevontan könnyebb — Először 1976-ban a szabá­szatban és az előkészítésöknél vezetük be az egyéni bérezést, a többi területen a csoportos bérezést alkalmaztuk, mert nem sikerült megfelelő formát találnunk — kezdi beszélgeté­sünket Kulcsár János főműve­zető. — A kedvező tapasztala­tok és a szétszórt üzemrészek megszűnte után (elkészült az új üzemcsarnok, megoldódtak az átcsoportosítások) a csar­­nokbővítést összekapcsoltuk a bérezés megváltoztatásával is. A kismama-szalag is kedve­ző eredményeket mutatott eh­hez: míg csoportos bérezésnél alig érték el a 70—75 százalékos teljesítményt, az egyéni bér bevezetése után már az első hónapban 100 százalékot pro­dukáltak az asszonyok. Azóta ez a csapat — jóllehet örökké változó összetételben — soha nem került e szint alá. A gyár az eredményen felbuzdulva az akatatáska gyártásra is kiter­jesztette az egyéni bérezést. Persze az átmenetet biztosítot­ták: egy hónapig átlagbér mel­lett kóstolgathatták a dolgo­zók az új rendszert — Milyen volt a fogadtatás? — Nem egységes. Az egyéni teljesítménybérezés ellen volt és van talán ma is az, aki ma­gas órabérrel dolgozott a cso­portos bérezés idején. Ott a munkában eltöltött időt hono­ráltuk és nem a végzett mun­kát. Az egyéni bérezés beve­zetése után volt olyan dolgo­zónk, aki 2200 forintos fizetés helyett jóval háromezer fölé került Az időbért már csak termékváltásnál, anyaghiány, gépállás esetén alkalmazzuk. — Kellő felkészítést kaptak a dolgozók a változás előtt? — Igen. Sőt egyfajta bizton­ságérzetet is. Megmutatom ezt a kis füzetet — vesz elő egy átírótömböt Kulcsár János. — Ebben a dolgozó az általa el­végzett műveleteket két pél­dányban rögzíti, a műszak vé­gén csoportvezetőjével igazol­ dekeltség fenntartása mellett­­ — az adottságokhoz igazodó termelési szerkezettel, a köz-­­ gazdasági szabályozókhoz tör­ténő rugalmas alkalmazkodás­sal, az üzem- és munkaszerve­zés javításával, a megfelelő személyi feltételek kialakítá­sával lehet feltárni. — A népgazdasági terv által az ágazat számára meg­szabott feladatok a nemzet­közi piac által elismert ered-­­­ményeken alapulnak. A kül­piac követelményeinek a ter­mékek egyre jobb minőségé­vel kell megfelelni. Erre mi­lyen lehetőségeik lesznek azoknak az élelmiszeripari üzemeknek, amelyek január 1-től önállókká váltak? — Az év elejével végrehaj­­­­tott szervezeti változás, szá-­­­mos tröszt és iparági iroda­­ megszűnésének eredménye-­­ ként számítunk arra, hogy a vállalati önállóság és az ez­által megvalósuló közvetlen érdekeltség, a jogosultság és felelősség növekedése hozzájá­rul a jobb minőségű nyers­anyagok megtermel­tetéséhez, a gazdaságosabb termelési szer­kezet kialakításához, az apró cikkek exportjának növelésé­hez és a piaci igények válto­zásához való rugalmasabb al­kalmazkodáshoz. Az exporttervek teljesítése és a vállalati szintű export­­érdekeltségi feltételek megte­remtése érdekében az iparági adottságokhoz és sajátosságok­hoz kapcsolódó számos intéz­kedést kezdeményeztünk. Pél­dául a baromfiiparban főbb baromfifajtánként és piacon­ként differenciált export-tá­mogatási rendszert vezettünk be: a konzerviparban minden relációba irányuló exportnál vállalati szinten differenciált exporttámogatás van érvény­ben. Egyes iparágak azonos tevékenységük végzésére kö­zös vállalatokat, társulásokat hoztak létre, amelyek a válla­latok megbízásából szervezik meg az egyes tevékenysége­ket.­­ — Ha az időjárás engedi, hét végén is járnak a gépek a határban, az állatokat ün­nepnap is meg kell etetni. A feldolgozó üzemekben is dol­goznak kampány­időszakban. Hogyan oldható meg az öt­napos munkahét bevezetése a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban? — Igen, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élőanyaggal dolgozik, amely gyakran nem tűr naptári munkabeosztást. A növénytermesztési csúcsidő­­szakban a heti szabadnapokat csak részben, vagy esetenként egyáltalán nem lehet kiadni. A szabadnapokat a csúcsidőn kívüli hónapokban veszik ki a dolgozók. Az állattenyésztés­ben az évi 52 szabadnap ki­adása jelenleg még gondokat okoz. Ebben a tevékenység-­­ ben, de különösen a szarvas­marha-telepeken , a szabadna­pok növelését általában csak létszámnöveléssel lehetne meg­oldani. Az új munkarend be­­­vezetését ezért az állatten­yész­­­­tésben fokozatosan oldják meg­­ az üzemek a korszerű munka­­s szervezet kialakításával, lét­szám-átcsoportosítással, a gon­­­­dozási normák felülvizsgálatá­­­­val és új bérezési formák be­vezetésével párhuzamosan.­­ Ennek megfelelően az évi 52­­ szabadnap kiadását több éves­­ folyamatos szervező munká­­i­val érik el. — Milyen lehetőségei van­nak az ágazatnak a népgaz­­­­dasági egyensúly javítására, s ezen belül mit tesz és mit te­het még a racionálisabb ener­giagazdálkodásért?­­ — Az agrártermelésnek je­­­lentős szerepe van az export­­ árualapok előállításában, hi­szen a népgazdaság összes ki­­­­vitelének mintegy egynegye­dét adja, a nem rubel-elszá­­­­molású kivitelünkből pedig­­ több mint egyharmaddal ré­szesedik. A belső ellátás mind a jobb kielégítése következtében­­ az agrártermelés méginkább export-orientálttá válik. Meg­­í­­télésem szerint az agrárter­melés képes a népgazdaság­­ egyensúlyi helyzetéhez való­­ hozzájárulásának eddigi ará­­­­nyát tartani, sőt igényesebb­­ munkával és kedvező körül­­­­mények esetén még növelni is.­­ A mezőgazdaságnak, az élel­miszeriparnak még nagyobb­­ figyelmet kell fordítani a vá­­­­laszték, a minőség javítására,­­ a versenyképes árak kialakí- s­t­ására. Ennek nagyon fontos eszköze a racionális energia-­­ gazdálkodás. A jövőben is alapvetőnek tartjuk a fajlagos energiafo­gyasztás mérséklését. Ezt szol­gálja többek között, hogy köz­zétettünk egy módszertani út­mutatót és irányértékek alap­ján rendeletileg előírtuk az energiafogyasztási és gépi nor­mák üzemi elkészítését és al­kalmazását. Intézkedtünk to­vábbá a mezőgazdasági üze­mek ökológiai és ökonómiai adottságaihoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítá­sa érdekében, a lefolytatott üzemi kísérletek alapján szor­­galmazzu­k az energiatakaré­kos talajművelési módszerek széles körű elterjesztését, ös­­­­szekapcsolva az­ intenzív ga­bonatermelési programmal. A kukoricaszárítás energiaigé­nyének további csökkentése érdekében növeljük a korai tenyészidejű, kisebb mértékű szárítást igénylő hibridek ve­tésterületét. Az energiagazdál­kodási programnak megfele­lően fokozzuk a nedves kuko­rica tárolási és etetési tech­nológiáinak az alkalmazását. A fűtőolaj-felhasználás mér­séklésére, illetve kiváltására új energiaforrások, elsősorban a mezőgazdasági melléktermé-­­ kek­­hasznosítását biztosító be­­­­rendezések üzembe állítását­­ szorgalmazzuk, mégpedig az­­ eddig létesült referencia-üze­­­­mek tapasztalatai alapján. A­­ takarékosabb energiafelhasz­­­­nálásra természetesen anyagi­­­­lag is ösztönözzük a dolgozó­­i­kat. A. G. ZALAI HÍRLAP Speciális — Atlas típusú — autódarukat készítenek a Ka­posvári Mezőgépben. A daru­kat a válalat csesztregi üzemében szerelik fel a gépkocsikra. Képünkön, szállítás előtt el­lenőrzik a pótkocsi rakodásra is alkalmas berendezéseket. (Polgár Tamás felvételt Nem kerül le a napirendről a párttagok javaslatainak hasznosítása a Nagykanizsai Állami Gazdaságban Az éves munkát összegző és elemző, a teendőket meghatá­rozó beszá­móló taggyűlések idején m­egnövekedett a párt­tagok aktivitása. Ennek egyik jele volt hogy a taggyűléseket megelőző egyéni beszélgetése­ken, pártcsoport értekezleteken és a taggyűléseken is sok hasz­nos észrevétel, javaslat hang­zott el a pártélet, a termelés, a gazdálkodás javítására a Nagykanizsai Állami Gazda­ságban is. Mi lett a felvetések sorsa és mit tett a pártvezetőség, vala­mint az általa irányított há­rom pár­talapszervezet a meg­valósítás érdekében? — erről adtak számot a nagykanizsai járási párt-vb legutóbbi ülé­sén. Nagyobb figyelmet a pártcsoportokra Az összevont taggyűlésen a résztvevők 11, az alapszervezet legfőbb fórumán pedig a tag­ság több, mint 30 százaléka mondott véleményt Az ered­mények és gondok reális érté­kelése é­s a kritikus hangvétel volt a jellemző a pártfórumok­­ra, ami mutatja, hogy a kom­munisták felelősséget éreznek a gondok megoldásáért, és ja­vaslataikkal segítik a célkitű­zések valóra váltását. A tag­gyűléseken 11 hasznosítható javaslat hangzott el. Többen javasolták például, hogy a pártvezetőség következeteseb­ben kérje számon a pártmun­kát, többet foglalkozzon a pártcsoportokkal, rendszeres legyen — ahogy fogalmaztak — az elszámoltatás, ami az alapszervezeti vezetőségek kö­telessége is. Legtöbb észrevétel a termelés gazdaságosságával, a takarékosságg­al, a szocialista ver­senymozgalommal, az ötna­­pos munkahét bevezetésével, a munkafegyelemmel, a teljesít­­mény­bérezéssel, a fiatalokkal való fokozott törődéssel, a ház­táji segítésével foglalkozott. Érthető, hogy a párttagok javaslatainak, kritikai meg­jegyzéseinek többsége a mun­kahelyi feladatok jobb ellátá­sára vonatkozott. A felvetések közül háromra a taggyűlésen adtak választ, nyolc valóra váltása került a pártvezetőség munkaprogramjába, amelyből hét a megvalósítás stádiumá­ban van. Ilyenek például: a­­ hűtőházi tevékenységgel párhu­­­­zamosan a bértárolási lehető­ség jobb kihasználása, a fizi­­­­kai munka könnyítése, a va­­­­gonállások kiküszöbölése, s az­­ ötnapos munkahét bevezetésé­­­­vel a targonca­park bővítése.­­ Ennek érdekében a gazdaság vezetői két targonca vásárlást eszközöltek, s ezek a szezonra már dolgoznak is. Előtérben a minőségi mutatók Javaslat hangzott el a gaz­daság területén elfekvő készle­tek (anyagok, alkatrészek) ér­tékesítésére. A felmérés folya­matban van, s az értékesítés is. Javaslatok hangzottak el­­ olyan vetésszerkezet kialakítá­­­­sára, amely a gazdaság adott­ságainak legjobban megfele. Vagyis legkisebb ráfordítással, megfelelő hozam mellett tisz­tességes eredményt biztosít, s nem zavarja az őszi betakarí­tási csúcsmunkákat Az előké­születek e vonatkozásban is megkezdődtek. Többen szorgalmazták a tel­jesítménybérezés fokozott al­kalmazását Bővült e téren a lehetőség és a mennyiséggel párosítva a minőség egyre meghatározóbb lesz az álatte­­­­nyésztésnél, a gyümölcsterme- l lésnél és a gépjavításnál. A­­ háztáji fokozott segítése is megoldódik; hízó alapanyag­gal, takarmánnyal, különféle szolgáltatások teljesítésével serkentenek a nagyobb terme­lésre. Az ötnapos munkahétre való átállás — negyedéves ta­pasztalat alapján — a dol­gozókkal történt széles körű eszmecsere és véleménykérés alapján zökkenőmentesen va­lósult meg, s csupán az állat­tenyésztésnél vált szükségessé 6 új dolgozó beállítása. Évközben is A taggyűléseken és más pártfórumokon elhangzott ész­­revételekkel és javaslatokkal való foglalkozás fontos munka a pártszervezetekben, e tevé­kenység azonban nem korláto­zódhat csak a beszámoló tag­gyűlésekre, hanem évközben is foglalkozni kívánatos e témá­val, s nemcsak minden felszó­lalásba választ adni, hanem a megvalósításig végigkísérve kell lezárni az ügyeket — szö­gezte le a párt-vb, elismerve a végzett munkát az állami gaz-­­­daság pártszervezeteinél. így­­ teremtődik meg a szükséges összhang a párttagok kezde­ményezései és a központi, a megyei és helyi feladatok kö­­­­zött, ami feltétele az alkotó­­ pártmunkának e gazdaságban , és másutt is.­ ­ Takács János S Légkalapács és lapát helyett Nagyarányú gépesítés Zabákon Új korszak nyitányának elő­készületei kezdődtek el a kom­lói Zabák bányán: nagyteljesít­­­­ményű jövesztőgépekkel ös­­­­­szekapcsolt korszerű fejtésbiz­­­­tosító berendezéseket állítanak­­ munkába, s ezzel hetvenöt­­ százalékra növelik az üzem­­ gépesített széntermelésének­­ arányát. . A mecseki szénbányászatban ekkora mértékű gépesítésre­­ még soha nem volt példa, mi­vel a hegység gyűrt földtani szerkezete miatt a kokszol­­t ható feketeszén kincset a ha­­­­gyományos módon­ lehetett a­­ legjobban feltárni és kitermel­ni. A Mecseki Szénbányák és a lengyel bányagépgyártók­­ együttműködésével a közel­múltban olyan önjáró, hidrau­likus fejtésbiztosítókat fejlesz­tettek ki, amelyek a mecseki viszonyok között is kiállták a próbát. A bányászkodás biz­tonságát javító berendezéseket Zobákon most olyan jövesztő­gépekkel kapcsolják össze, amelyek számottevően meg­könnyítik a nehéz fizikai munkát, és felváltják a me­cseki bányászok szinte mind­máig hagyományos munkaesz­közét, a légkalapácsot és a la­pátot. A SOW—50-es típusú fejtés­biztosítót marótárcsával sze­relték fel, s a próbaüzemelés során kifejezetten nehéz vi­szonyok között gyakorolják működtetését.

Next