Zalai Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
MÁJUSI memmmmmmmmmmmmmaammmmm FÉNYEK írta: Fodor László Az emberiség történelmében vannak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1919 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. . Egyként ünnepük a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-amerikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, afrikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársaik jobb életéért. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkásmozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a híres három 8-as bevezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Internacionálé már 1866-ban határozatot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppe ezért döntött úgy a II. Internacionálé első kongresszusa , amely 1889-ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tüntetésen kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890. május elsején. Így lett 1890. május 1. a világ proletáriátusának első nagy harci seregszemléje, amely — Engels szerint — az egész világ tőkéseinek és éldesurainak megmutatta, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek’’. Az azóta megtett út sem volt könnyű a világ munkásainak. Az évenkénti felvonulások, tüntetések szinte minden esztendőben hol itt, holott emberáldozatokat követeltek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak, bátrabbak lettek és megtanulták gyűlölni az osztályellenséget. Akárhány csendőr,sortűz dörrent és rendőrkardap riasztott munkásra, agrárproletárra, erősebb lett a szocialista mozgalom, újabb és újabb százezrek emelték magasba a pirosló zászlókat a Ruhr-vidéken, az angol kikötőkben. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi demonstráció jelentőségét. Első alkalommal hatvanezer munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redőnyét. Pedig Szapáry belügyminiszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vérbefojtsák a nép esetleges felkelését. A szocialista világmozgalomnak, az első marxista munkáspártnak, a proletariátus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917-es októberi forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk erre az útra. (Folytatás a 2. oldalon.) Világproletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CXXVIII. évfolyam, 101. szám Ára: 1,80 forint 1982. május 1., szombat Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be röviden mindarról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjai, valamint az angyalföldi választókerület körzeti párt- és népfront-titkárai. — Érezzük a felelősségünket abban, — hangsúlyozta Deák Gábor, hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes végrehajtásával megőrizzük, a tettek és szavak erejével gyarapítsuk. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők; a termelés hét százalékkal — s például — a nem rubel elszámolású export 16 százalékkal nőtt. Számunkra különösen fontos, hogy nagy vállalataink termelése és gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, fejlődésük folytatódott, jövőjük továbbra is biztosított. Ami Angyalföldet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és félezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esztendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhített a szülők gondjain, két további bölcsődét várhatóan az idén is megnyitnak. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további munkasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyalföldi fiatal képző- és iparművészek kollektív kiállítása — a Központi Bizottság első titkára ennek megtekintésére is szakított időt szorosra szabott programjából. Csavlek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Darugyár Daru- és Kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egyegy NC-esztergánál, hogy kezet szorítson a nagy teljesítményű masináknál dolgozókkal. Hosszasabban is szót váltott Rebenák Irma maróssal; a műhelyben is nagy tiszteletnek örvendő munkásasszony már 33 esztendeje dolgozik a gyárban. „Aki szereti a munkáját, soha nem öregszik meg” — mondta nevetve Kádár Jánosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista brigád naplójába. A Központi Bizottság első titkára ezután részt vett az üzem május elsejét köszöntő röpgyűlésén. Schenk György, a műhely szakszervezeti főbizalmija emlékeztette Kádár Jánost 1961- es látogatására, arra, hogy akkor egy favázas épületben fogadhatták és ma korszerű üzemcsarnokkal büszkélkedhetnek. A jó munka bizonyítéka eredménye: éppen a napokban vették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hiszen magam is régi angyalföldi vagyok — kezdte hozzászólását Kádár János, felidézve ifjúmunkás éveit. — Régi ismeretségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági erejének növekedéséhez is. A Központi Bizottság első titkára e munkáskollektívának is beszámolt az elmúlt napokban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásáról, valamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tárgyalásainak eredményeiről. — Nekünk idehaza — folytatta — feszültebb nemzetközi, politikai, gazdasági köülmények között kell dolgoznunk, és olykor „nem szeretem" intézkedéseket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről annyit, hogy ma lényegesen többet kell ahhoz exportálnunk, hogy ugyanannyit kapjunk külországból, mint például 1974-ben. Meg akarjuk őrizniazt a szintet, ameddig felküzdöttük magunkat — most ez a programunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk minden dolgozó emberének segítségét — mondotta végezetül Kádár János, és kívánt jó május elsejei ünnepet, további eredményes munkát a gyár minden dolgozójának. (MTI) '/✓/ // // //////✓/ ^/////// /////i pilSilíuil '////////////////////////// y////////////////////////// -- jj Brigádnézőben — 10 év múltán (3. o.) «BITONIN Hitvallás negyedszázaddal ezelőtt (4. o.) mmm Ady utcai honfoglalók (5. o.) mtummnH Fúvások a zalakomári határban («■ o.) piiiHimni * Magas a műhely ’ teteje... (7. o.) HIMHIfllB Emberek, évek, munkásotthonok (S. o.) ------------------------------------- Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szakközépiskola a tanulóknak középfokú szakképesítést, illetőleg meghatározott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmunkásképesítést nyújtson. Erre tekintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai tanulók — az eddigi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal összhangban levő érettségiképesítő vizsgát tesznek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi-képesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás célja, a lakossági kiskereskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül legfelsőbb bírósági bírákat választott. Továbbá bírákat mentett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Elismerés a jó munkáért Vállalati kollektívák kitüntetése Kiváló a Kanizsai Sörgyár Már csak a törzsgárda-tagok emlékeznek arra, mikor volt hasonló ünnepségben része a sörgyárnak, mint amit tegnap délután rendeztek a gyár éttermében. Az ünnepségen részt vett Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titkára és Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára is. Dr. Beleki József igazgató elemezte a gyár utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Kiemelte a tavalyi évben végzett tervszerű és jól szervezett munkát, amely együttesen eredményezte a tervek túlteljesítését. Boden Gyula, az MSZMPKB gazdaságpolitikai alosztályvezetője méltatta a sörgyár tavalyi sikereit, majd a dicsérő, gratuláló szavak után átadta a Kiváló Vállalat címet tanúsító oklevelet, amelyet dr. Beleki József vett át a sörgyári kollektíva nevében. Nagy László, a MÉM főosztályvezető-helyettese három dolgozónak: Kaczeus Márton főmérnöknek, Tamás Margit kirendeltségvezetőnek és Fuksics Józsefnének, a palackfejtő dolgozójának a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adta át. Dr. Szilágyi László, az ÉDOSZ titkára, Szolik Istvánnak, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát nyújtotta át. Az ünnepség alkalmából Szőke János, a városi tanács elnökhelyettese, a Sneff József szocialista brigádnak a Társadalmi Munkáért, emlékplakettet adta át. Végül dr. Beleki József igazgatótól 55-en vették át a Kiváló Dolgozó tetthntetést, s 1981-es munkája alapján ismét az Izzó nagykanizsai gyára nyerte meg a több, mint harminc önálló egység között folyó nagyvállalati munkaversenyt. Ezt ünnepelték tegnap délután a gyár étkezdéjében, ahol Fericsán Tibor igazgató szólt a tavalyi eredményekről, a 70 millió forintos költségmegtakarításról, a tőkés export 13 százalékos növeléséről, s számos egyéb tekintélyt érdemlő munkasikerről. Ezt követően Demeter Károly vezérigazgató-helyettes átadta a vállalat Zászlós Kiváló Gyár címet reprezentáló zászlót és oklevelet. Az ünnepség alkalmából Kiváló Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatot kapott Sipos Jánosné, 138-an a Kiváló Dolgozó kitüntetést vehették át. Szakma Ifjú Mestere címet (Folytatás a 2. oldalon.) Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére péntek délután a Parlament előtti Kossuth téren, katonai tiszteletadás közepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. (MTI)