Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

1983. február 15. N­óvál hogyan, mikor? Tájékoztató az egyetemi,ipiskolai felvételikről Hétfőtől már kapható Bu­dapest néhány nagyobb köny­v­­szaküzletében, a következő na­pokban pedig országszerte az 1983. évi felvételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizs­gákra vonatkozó tudnivalók­kal, a felsőoktatási intézmé­nyek kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány új­donságával ismerteti meg a fiatalokat. Új nyomtatványok A tájékoztatóból kitűnik, hogy 1983-ban már nem érvé­nyesek az egyetemi és a főis­kolai felvételi vizsgákra vo­natkozó korábbi rendelkezé­sek, előírások. A felsőoktatási intézmények­ nappali tagoza­taira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves ta­nulói, illetve azok az érettsé­gizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Ebben az évben új felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a minisztérium, ezeket már számítógépen dol­gozzák fel. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Je­lentkezési adatlap”, mind a kettő beszerezhető a budapesti (XIII., Hegedűs Gyula u. 27.), illetve a megyei nyomtatvány­­boltokban. A minisztérium illetékeseitől kapott tájékozta­tás szerint a kötet végén ta­lálható a nappali, és az esti, levelező tagozatra mintaként kitöltött jelentkezési adatlapok (545—548. oldal) két hátoldala sajnálatos módon felcserélő­dött. Ezért a nappali tagozat jelentkezési adatlapjának (545. oldal) hátoldala az 548. olda­lon, az esti, levelező tagozat jelentkezési adatlapjának hát­oldala az 546. oldalon találha­tó. A kitöltéshez a kötet végén utasítás található. Ott közlik azokat az egyetemi és közép­iskolai kódszámokat is, ame­lyeket a jelentkezési nyomtat­vány rovataiba kitöltésekor azokba be kell írni. A koráb­ban rendszeresített jelentke­zési nyomtatványok nem hasz­nálhatók fel, mivel azok nem kódolhatók, és így a számító­­gépes feldolgozást nem teszik lehetővé. A felvételi kérelemben csa­tolni kell a szükséges előkép­zettséget tanúsító eredeti is­kolai bizonyítványt (okleve­let), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1982- ben, vagy korábban érettségi­zetteknek (képesítőzötteknek) hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására való alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszer­zéséhez szükséges igazolást a jelentkező kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelent­kezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szó­beli felvételi vizsgán köteles bemutatni. Kevés a kollégium Budapesten A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszony­ban állók kérelmükhöz a mun­káltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt­ intézmény töltheti ki. Budapesten a Szakmunkásta­nulók Egészségvédelmi Inté­zete. VII., Kertész u. 32., vi­déken pedig a szakorvosi ren­delőintézetek munkaalkalmas­ságot véleményező orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1981-ben vagy korábban, illet­ve esti vagy levelező tagoza­ton végezte, közvetlenül a fel­sőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldte kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött, és az elő­írt mellékletekkel ellátott fel­vételi kérelmeket fogadják el. A jelentkező ugyanazon tan­évre csak egy hazai felsőok­tatási­­intézménybe (karra) ad­hatja be kérelmét, de egyide­jűleg pályázhat művészeti fő­iskolára, a Testnevelési Főis­kola tanári szakára, a Néphad­sereg katonai főiskoláira, kül­földi egyetemre, illetőleg a tá­jékoztatóban részletesen is­mertetett szabályok szerint kérheti átirányítását. A tudományegyetemek ter­mészettudományi karain az utóbbi évek tapasztalatai sze­rint Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés és itt a kol­légiumi férőhelyek száma is erősen korlátozott, ezért a vi­déki jelentkezők közül na­gyobb a felvételi esélyük a­zoknak, akik lakóhelyükről legjobban megközelíthető vi­déki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. A tanár­képző és tanítóképző főisko­lákra, illetve óvónőképző in­tézetekbe jelentkezők csak az intézménynél feltüntetett fel­vételi körzet szerint kérhetik felvételüket a megfelelő intéz­ménybe. A felvételi kérelmet a kö­zépiskolák március 10-ig, a felsőoktatási intézmények pe­dig március 30-ig fogadják el. Katonai szolgálatot teljesítők nappali tagozatra az illetékes parancsnokságok engedélyével jelentkezhetnek. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nap­pal a kitűzött vizsgaidő előtt­i felvételi vizsgára hívja be A felvételi vizsgákat június 23. és július 8. között tartják, kivéve a matematika, a ké­mia, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az érettsé­gi és a felvételi közös írás­beli vizsgák időpontja 1983. május 23. és 24. E vizsgán részt kell vennie minden olyan, felsőoktatási intéz­ménybe pályázónak, akinek matematikából, fizikából, ké­miából vagy biológiából írás­beli felvételi vizsgát kell ten­nie, tekintet nélkül arra, hogy nappali, esti, vagy levelező ta­gozatra jelentkezik és középis­kolai tanulmányait mikor be­­fejezte, vagy fejezi be. Az új pontozás A felvételi vizsga értékelése már az új rendelkezések és előírások szerint történik, a 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen minősítést nullának véve kü­­lön-külön pontozzák a felvé­teli tantárgyakból az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli fe­leleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy pontszám összegét, az esti levelező tagozaton a négy pontszám összegének kétszere­sét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozatra felvételiző hatvan, az esti és levelező ta­gozaton 120 pontot érhet el maximálisan. A nappali tago­zaton a pontszámhoz hozzá kell adni a középiskolákban elért eredmény alapján kiszá­mított pontszámot A pontozási rendet vala­mennyi felsőoktatási intéz­ményben alkalmazni kell, a művészeti oktatási intézmé­nyek kivételével. Fontos tudnivaló, hogy az 1983. évi felvételi tájékoztató­­­­ban közöltekhez képest már változások történtek. A tájé­koztatóban szereplő, de nem induló szakok a következők: József Attila Tudományegye­tem, Természettudományi Kar, történelem, földrajz szak (nap­pali) ; Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, Természettudo­mányi Kar: programtervező matematikus szak (levelező); Szombathelyi Tanárképző Fő­iskola: biológiával és földrajz­zal párosított szakok (a ter­mészettudományi szakos kép­zés fokozatosan indul, ezekre a szakokra a későbbiekben ke­rül sor). Az Ybl Miklós Építő­tőipari Műszaki Főiskola kari tagozódása megszűnt, az építő­ipari szakok Budapesten és Debrecenben, a gépészeti szak Debrecenben indul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozata az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem általános iskolai ta­nárképző főiskolai karaként működik tovább, a meghirde­tett szakpárokban változás nincs. A tájékoztatóban nem sze­repel, de a múlt évhez hason­lóan az agrár felsőoktatási in­tézmények mezőgazdaságtudo­mányi karaira, a Mezőgazda­­sági Főiskolai Karra (Szarvas), a Kertészeti Egyetemre, a Kertészeti Főiskolai Karra (Kecskemét), valamint az Élel­miszeripari Főiskola élelmi­szertechnológiai szakára je­lentkezők részére biológia, ké­mia vagy matematika, bioló­gia alternatív tárgyválasztási lehetőség kínálkozik. (MTI) ZALAI HÍRLAP Farsang a Rózsakertben A színes kartonból kiaztrt vékony szem takaró ugyan csak jelkép lehet a régi farsangok gazdag jelmezválasztékához képest, mégis megkülönbözteti ezt az estét a többitől. Farsan­gi vígságra érkeztek a vendé­gek a nagykanizsai Rózsakert étterembe, őseink hitére, a rossz szellemek elűzésére, a tél búcsúztatására senki sem gon­dol — előbbit badarságnak, utóbbit pedig korainak tekin­tenék, hiszen kint még vastag a későn jött hótakaró. — öregem, duplán megége­tem a jegy árát, csak engedj bemenni! — könyörög az ajtó­ban álló pincérnek egy enyhén illum­inált állapotban levő fér­fi, de elutasítják. A felújítás nemcsak külsejében, vendég­körében is megváltoztatta a hajdan kétes hírű éttermet Aztán meg hová is ültetnék — a pótszékek is elkeltek elővé­telben. — Nem láttam őket a váro­si döntőn, most legalább talál­kozhatok itt a legjobbakkal — magyarázza barátnőjének a középkorú hölgy, amikor a csi­nos konferanszié bejelenti, hogy a Ki mit tud? városi­­járási bemutatóról továbbju­tott versenyzők lépnek fel a műsorban. Milasin Valéria a cigánylá­nyok öltözékében lép a mikro­fonhoz. Fityegőkkel, függőkkel díszített ruhadarabjainál, ki­festett arcánál, mezítlábas vol­tánál a hangja eredetibb csak. Cigánydalai hangulatot terem­tenek, akárcsak a 15 éves kis­— velük együtt" dúdolják"­ a dallamot az asztaloknál. Az operarészleteket előadó Dávi­­dovics Yvettet előbb tartózko­dóan fogadják, ám a Carmen részletet taps követi. A műsor szünetében a zene­kar táncba hívja a vendégko­szorút Szűknek bizonyul a tér, csak az első pároknak si­kerül ütközés nélkül kilépni a spanyol tangó lüktető ütemét A pincérek már sűrű járatban közlekednek. Lefut közben a műsor má­sodik fele is. Az egykori Ki mit tud?-os Milasin József­né fellépése után kiderül, hogy kitől örökölte szép hangját a leánya, Sereg Mariannáról pe­dig, hogy nemcsak énekelni, táncolni is tud. A bűvész, Ga­lambos Ferenc trükkjei sem maradnak taps nélkül. — Lássuk, ki szereti jobban a fánkot!? — hív versenyre mindenkit a műsorvezető. A zongora új szerepet kap, rajta helyezik el a magát kínáló fánkhalmazzal teli tálcát Ha­­mar kitisztul a mezőny, ketten veselkednek jelei az olajban sült, szalagos tésztáknak. Mint a mesében, a mázsán felüli, hatalmas termetűvel vézna versenyez. A huszadik fánkig, fej-fej mellett »küzdenek”. Megegyeznének a döntetlen­ben, de a nagyobb fiút csábít­ja az elsőnek járó üveg bor, s legyűr még kettőt a 23 fánk mellé. A vendégek tágra nyílt szemmel nézik a pusztítást, s valaki megjegyzi: — Én fánkokkal jutalmaz­nám őket a győzelemért! Hogy hová fér beléjük ennyi? Elfogytak a táncolást meg­szakító műsorszámok, elfogyott az italkészlet jó része is. Éj­fél utánra tetőfokára hág a hangulat. Nem lesz semmi a tervezett 5 órás zárásból. Régen jelez­ték már a hajnalt a Magyar utcai kakasok, amikor a szo­kásos szombati forgalom dup­láját teljesítő személyzet hoz­zákezdhet a rendcsináláshoz, ők is elégedettek. Kaiser László — Egészségünkre! Egy vidám asztal társaság a sok közül. Bemutatkozott a Videomozi Nagy sikere van a XV. Magyar Játékfilmszemlén a Videomozinak. A Vörös Csil­lag Filmszínház egyik helyisé­gében az eseménysorozat ide­je alatt működteti a FOMO. A berendezéssel a televíziós képet kivetítik egy 250 centi­méter átlójú ernyőre. Hazánk­ban ez az első ilyen, ám kül­földön sok helyen használják a legkülönfélébb oktatási és kulturális célokra. A tervek szerint a filmszemle után a Vörös Csillag moziban meg­kezdi működését az első hazai videomozi. (MTI) S a­hír? mmopMói PESTI EMBEREK ★★★★ Mesterházi Lajos Pesti emberek című drámájának alap­képlete — az egyetemi évek alatt véletlenül összeverődött baráti közösség hányódása — valóban alkalmasnak látszik arra, hogy rajta keresztül áttekintést adjon az író arról, mi történt hazánk sorsdöntő jelentőségű másfél évtizedében, a negyvenes évek elejétől az ötvenes évek közepéig, s hogyan hatottak ezek az események az emberek életére? A hét fiú és egy lány friss diplomás pedagógusok, akik szociális hely­zetük, tudati állapotuk alapján valószínűleg az akkori ma­gyar társadalom keresztmetszetét jelzik, így sorsukban a társadalom különféle rétegeinek helyzete, magatartása, sorsa tükröződik. Ebből és születésének időpontjából (1958) egy­aránt levonható az a következtetés, hogy kulcsdrámáról van szó. Abban az értelemben is, hogy alakjait élő emberekről mintázta, de abban az értelemben is, hogy az író az ellen­­forradalom leverő sokkja után megpróbál kulcsot keresni a kor fejleményei, az emberi magatartások megértéséhez, a tanulságok megfogalmazásához. A mű színházi sikerei után már rég időszerű volt, hogy a televízió is feldolgozza. S a Várkonyi Gábor rendezésében pénteken este bemutatott tévéváltozat igazolja, hogy a drá­ *­ma megállja a helyét filmes formában­­. Igaz, egyes szer­kezeti gyengéi jobban kiütköztek. Sándornak (Husíti Péter) például meghatározatlan a szerepe és megmagyarázatlan a távolmaradása kollégáitól is, az országtól is közel két évti­zeden át. Ezért valószerűtlen az alakja. Deske (Lukács Sán­dor) olyan mértékben a régi uralkodó osztályhoz kötődik, hogy elképzelhetetlen, hogy akárcsak átmenetileg is baráti kapcsolat jöjjön létre közte és plebejus iskolatársai között. Aztán, ha a magyar társadalomban, vagy a pesti emberek, vagy csupán a pesti értelmiség körében hasonló arányban lettek volna felvilágosultak, sőt ellenállók, mint Mesterházi nyolcas körében, lehet, hogy a történelem másként alakul. Mindezek a gondolatok azonban csak a néző előadás utáni elmélkedő kételyeit jelzik, az előadás maga bűvkörébe von­ta és fogva tartotta a nézőt. Ez­ nem kis részben a rokon­szenves és tehetséges színészek érdeme, különösen Piros Il­dikót, Huszti Pétert, Dunai Tamást, Bálint Andrást, Vajda Lászlót dicsérem és némi aggodalommal Lukács Sándort, akit úgy tűnik beskatulyáztak snájdig horthista katonatisz­tek szerepére,­­ mintha már erősen modoros lenne ebben az alakban. EGY JÓ FILM ★★★★★ Régi meggyőződésem igazolódott, és a Jancsó Miklós—Her­nádi Gyula páros későbbi műveinek ismeretében is meg me­rem kockáztatni, hogy a szombat este látott Így jöttem a felszabadulás utáni magyar filmművészet egyik legjobb, a hí­res rendező és forgatókönyvszerző legigazabb és legszebb al­kotása. S aki hasonló életkorban, hasonló körülmények kö­zött élte át 1945 tavaszát, mint Jóska, a film Kozák András kevésszavúságában is sokat mondóan megjelenített főszerep­lője, az valószínűleg egyetért velem. Hiszen hasonló élet­helyzeteket, hasonló hangulatokat, hasonló tanulságokat hoz­tak számunkra is ezek a hónapok, mint Jóska számára. Ha­sonlóm megszeppenve, félelmek és kétségek között léptük át a gyermekkor és a felnőttkor küszöbét, amely sajátságo­­san és soha nem volt módon a mi korosztályunk számára egybeesett egy társadalmi korszakváltással is. Ez a film az­­ia, amely hamis pátosz nélkül, reális módon és mégis olyan felejthetetlenül szépen festi meg a szovjet katona arcát, min­denekelőtt a Jóskához hasonló korú, de élet és emberisme­retben, harcedzettségben összehasonlíthatatlanul tapasztal­tabb Kolja alakjában. A szerepben Szergej Nyikonyenko életszerűen természetes. Amellett persze érdekes megfigyelni, hogy a filmben már jelen vannak azok a stílusjegyek, ame­lyek Jancsó későbbi filmjeiben jellegzetessé, aztán modoros­sággá válnak. De a meztelen lány lélekszakadt futása, a lo­vak körbe nyargalása, a felhangzó kórusok itt még a törté­net részei, nem pedig jelképek, amelyek a film történetét pótolják. S a hosszú beállítások is technikai megoldások, amelyek a kifejezést szolgálják. Később aztán Jancsónál a kifejezés legfőbb eszközei lesznek. ÚJ KVÍZ EGRIVEL ★★★ A televízióval egyidős az úgynevezett kvíz-játék, a szelle­mi vetélkedő, a „Ki mit tud?” eredeti formája, amelyben az a műsor, hogy a néző, vállalkozó kedvű nézőtársai segítsé­gével gyarapíthatja ismereteit és közben szurkolhat is, hogy a számára legrokonszenvesebb versenyző nyerjen. A Magyar Televízió is kezdettől fogva szolgáltatja ezt a műsort különféle változatos, nem ritkán agyafúrt formában. A Vágó István által vezetett A fele sem igaz! vetélkedő például éppen agya­fúrtságánál fogva olyan népszerű és teljes okkal került im­már a szombat esti főműsorba, a Rózsa György-féle Kapcsol­tam pedig kezdettől fogva a vasárnap esti programban kap helyet A kvíz-műsorok igazi bajnoka azonban Egri János, aki szívósan és nem csökkenő lelkesedéssel találja ki és ve­zeti az egyszerűbb, kevébe agyafúrt, ezért főműsorba sem pályázó, de ettől még népszerű vetélkedőit. A legújabbat va­sárnap délután indította el azzal a címmel, hogy Elmebaj­nokság, láthatólag nem törődve vagy inkább provokálva, hogy a néző majd úgy olvassa ezt a címet, hogy elmebaj­nokság ... Nos, ezzel a műsorral a kvíz legelső televíziós formájához nyúlt vissza és valószínűleg tanulmányozta hoz­zá az osztrák televízió korábban évekig folytatott vetélke­dőjét Az igen egyszerű kérdés-felelet Játékhoz csuda­ tetszetős „villamosszéket” terveztek a versenyző számára, akit a vá­laszop­ után akkurátusan helyére is kísér­egni, hogy az újabb versenyzőt hasonló reverenciával kísérje a „villamosszék­be”. Az idők folyamán a fölösleges sallangok (a piros és zöld lámpák kigyulladása, a helyrekísérés szertartása) bizonyára lekopnak, s megmarad maga a szellemi torna, ami bizonyá­ra nemcsak a versenyzőknek, hanem a nézőknek is hasznot hoz. Meg­tudják például, hogy mi az a klapancia, avagy van-e két és félmázsás strucc?... BOSSZANTÓ! * Azzal kezdődött, hogy az olyan sokak által hétről hétre érdeklődéssel várt Krónika, a 2. magyar hadsereg doni ka­tasztrófájáról készült dokumentum-műsor logikus időbeni sorrendjét felborította a műsorszerkesztés. Aztán hirtelen felgyorsította a tervezett közvetítések rendjét és mostaná­ban az első és második műsorban egyaránt adják egyes ré­szeit Ráadásul pénteken, a második műsorban sugárzott részt félig elrejtették az első műsorban, hasonló időpontban sugárzott Pesti emberek mögé. Vajon miért? Hári Sándor

Next