Zalai Hírlap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
1983. március ) ZALAI HÍRLAP Sörösnek lenni.•• Csempézett falú lépcsőházban jutunk fel Furák Zoltán üzemvezető irodájába a Nagykanizsai Sörgyárban. Az ajtó elől látni a régi főzőház hatalmas vörösréz üstjeit, amelyekben már csak nagyritkán, a karbantartások idején fő a sörlé. A néhai Király Sörgyár utolsó maradványai is kikerültek a termelésből. — Ma már a sörgyártás is egészen másként megy, mint néhány évtizede. Ha minden sörre szomjas toroknak adni kívánunk valamit, akkor elengedhetetlen, hogy korszerű technológiával termeljünk — mondja a 26 éves üzemvezető. — Persze a folyamat lényegében azonos — maláta készítés, a sörlé kifőzése, erjesztés, ászokolás és fejtés —, de a módszer más. — Hol lehet megtanulni a korszerű sörgyártást? — Én biokémikusnak tanultam Prágában, s speciális sörszakon végeztem. Csehországban köztudottan nagy hagyományai vannak a sörfőzésnek, tulajdonképpen a cseh és a német mesterektől tanulták a magyarok a szakmát valamikor is, most is. Szakmunkásképzés itthon is van. S, hogy miként dolgozunk, erre csak a főzőüstök, az érlelő kádak mellett, az ászokpince folyosóin lehet jó választ kapni. Az új főzőház ragyog a tisztaságtól, s a családiháznyi ezüst színű üstök üvegablakain jól látszik a fortyogó sörlé. A folyamatra egy hatalmas pult mellől Arany Attila sörfőző ügyel. — Más itt dolgozni, mint a régi helyen. Kellemes a hőmérséklet, kényelmes a munka. A műszerek mindent megmutatnak, hogy mit kell tennem. Gombnyomásra nyílnak és csukódnak a szelepek. De ez nem véletlen, hiszen Európa egyik legkorszerűbb berendezése ez. — Akkor bizonyára jó sört is tudnak készíteni vele. — Azt a régi főzőházban is lehetett. . . Itt annyival könynyebb a munka, hogy a műszerek minden pillanatban pontos információt adnak a főzet állapotáról. A legfontosabb, hogy a hőfokokat meghatározott ideig, pontosan betartsuk. Persze van még egy sor feladat. Például itt állítjuk be a sör ballingfokát, ami a cukortartalom pontos belövésével történik, de itt keverednek össze az alapanyagok, a maláta, a komló, s az adalékok, a tengeri- és az árpadara. Mivel a sör nagyon érzékeny a PH-értékekre, egy csapon keresztül mintákat veszünk az üstükből, sha kell, szerves savak hozzáadásával visszatereljük az 5,3—5,6-os PH-érték közé a főzetet. Aztán ellenőriznem is kell a többiek munkáját, hiszen felelős vagyok azért, amit főzök, főzünk. De a kollektíva jó, így nagyon ritkán fordul elő, hogy rosszabbul dolgozik valaki. — Hogyan lett sörös? — Vegyésztechnikus vagyok, s átképeztek sörfőzővé. Az iskola jó alapot adott az itteni munkához, hiszen javarészt kémiai folyamatok sorozatán keresztül lesz az alkotóelemekből folyékony kenyér. A főzőházból az ütepítés után egy gondosan tisztított csőrendszeren keresztül jut a sörlé az érlelőbe. A hagyományos, kádakban történő erjesztő toronyban is végbemegy a folyamat, amelynek végén a sör már csaknem teljesen elkészül. A jó minőségű söröket azonban mindig a hagyományos technológiával készítik. Mi is erre vesszük az útunkat. A hatalmas teremben 29 kád 12600 hektó fér beléjük — sorakozik, nagyobb részt az erjedő sörlével. Némelyik tetején a vastag fehér habot barna pettyek tarkázzák, mintha egy hatalmas tál somlói galuska lenne ott, nem is folyadék. — Meglátszik a lehellet. Nincs itt nagy meleg. — Talán tíz fok lehet — válaszol Németh László sörkezelő. — Hűteni kell a matériát, az erjedés sebességét ezzel lehet befolyásolni. A minőségi söröket alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig érleljük, a Balatoni gyorsabban elkészül. De itt van minden kád mellett ez a „lázlap”, rajta, hogy mikor került ide a sörle, hány ballingfokos, mekkora a még érlelhető cukortartalom, de a hőfokot is jelöli egy grafikon. Egyébként itt ülepedik le igazán a sörlében úszkáló kevés maláta és komló maradék, s az élesztő is. A kiforrás és a tisztulás után aztán irány az ászokpince, a sör ott lesz igazán sör. Neki is indulunk, s minden lépcsőfordulónál érezni, hogyan csökkent a levegő hőmérséklete, legalul, a pincében bizony alig van 2 Celsius foknál több. Salamon László sörkezelő a munkaruha alatt pulóvert és több trikót hord, s időként felveszi a szőrmellényt, a speciális munkaruhát is. O Tt a továbbérletés folyik, de már zárt térben és alacsonyabb hőmérsékleten. Ezt hívjuk ászokolásnak — mondja. — A hűtés fokozatosan történik, s a szellőző csapokat is csak a második napon zárjuk el, hadd levegőzzön egy kicsit a sör. Innen aztán a késztermék szűrőbe, s onnan tovább a hordóba, vagy a palackfejtőbe vándorol, s közben megtörténik a pasztőrözés is. — Miért lett éppen sörös? __Nem azért, mert szeretem ezt az italt. Én inkább a kisfröccsre szavazok. Valahogy úgy van ez, hogy az ember ide jön dolgozni, s egyszer csak azt veszi észre, hogy megszerette ezt a szakmát, s a szíve nem engedné elmenni. Nem véletlen, hogy sörös dinasztiák alakultak ki. Itt a gyárban is van olyan család, amelyikből a harmadik, vagy talán már a negyedik nemzedék szolgál a söriparban. Különben is, sörösnek lenni nagy dolog. Ez nem egyszerűen egy szakma a sok közül. Én 68 óta vagyok itt, de azt hiszem, nyugdíjba is innen megyek majd. Meixner Zoltán Az új főzőház irányító pultja. Itt gombnyomásra megy a sörfőzés (Kiss Fere»« felvétele) jobb kilóra venni, mint kenőpénzért... Az Agroép bontójában öreg kasznik, lebontott motorok, s egyéb géphullák... Hát, ezek is megjárták már a hadak útját. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az enyészetre ítéltettek. Ám ez csak csalóka látszat. Mert elméletileg valamennyiben ott van az az oly sokat keresett alkatrész, ami még vígan felhasználható valamire. A keszthelyi Agroép szövetkezeti vállalkozás bontórészlege tavaly több mint hárommillió forintos forgalmat bonyolított le. Lehet a dologban fantázia, mert az idén már ennek a duplájára számítanak. Két lengéscsillapító és egy ülés fekszik a mérlegen, a mutató százötven kilóra lendül ki. Az ülés rettenetesen rongyos. Vajon mi az ördögöt lehet ezzel csinálni? Valamit biztos, mert a kuncsaft mosolyog. — Csak be kell kárpitoztatni, aztán kész is. Tudja menynyit jártam utána, amíg megtaláltam? Hát, itt van a kutya eltemetve." Mert ugye ha egy alkatrészt nagyon-nagyon keresünk, akkor az többnyire nincs. Sokan esküsznek rá, hogy valahol biztos létezik. Raktárak mélyén, pult alatt, vagy valahol a számítógépes elosztás útvesztőiben. S lám, itt van egy olyan gépturkáló, ami meglepetéseket tartókat. — Mit keresnek a legjobban? — Főleg a Roburokat, illetve ezek alkatrészeit — mondja. Kása István gépbontó. — És mi nem megy? — A Nysa és a Zuk. Közben terepszemlét tartunk egy jócskán lerobbantnak tűnő Izs kocsi felett. A gépbontó elmondja, hogy ebből többek között a szélvédőt, az ülést, a sebváltót és a futóművet lehet majd értékesíteni. A többi mehet a MÉH- telepre, illetve az olvasztóba. — Hányan fordulnak meg itt naponta? A gépbontók számolgatnak. Délelőtt szabályos diliház volt, most csendesebb a műhely. Azt mondják, hogy olyan negyven —ötven fős átlagot lehet számítani. — Csak zalaiak? Nevetnek. — Dehogy. Voltak már itt Kecskemétről és Miskolcról is. A miskolciak például 130 ezer forintos tétellel távoztak. Tudja mennyi alkatrészt jelent ez? Rengeteget. Egyre nagyobb keletje van ennek a boltnak. — Mi benn a legnagyobb vonzerő? Kósa István erről a következőket mondja: — Azt hiszem még mindig olcsóbb az ország másik végéből ideutazni és itt kilóra megvenni az alkatrészt, mint másutt vastag kenőpénzért hozzájutni .. . Lehet benne valami. De vajon hogyan született meg a bontó létrehozásának ötlete? Horváth Ferenc telepvezető: — Manapság ez divatos dolog, meg hasznos is. A bontó másfél éve működik, hasonló nincs Zalában. Remélem hasznos segítője lesz majd az itteni vállalatoknak és szövetkezeteknek. Mi ezekből a gépekből kibányászunk mindent, azaz még használható, s ha kell felújítjuk. A kisfődarabok, generátorok, rásegítők, dinamók, sebváltók mindig kellenek. Csak az megy a kohóba, amit végképp nem tudunk felhasználni. A behozott anyagért persze valamivel többet fizetünk, mint a híH. — Magánosok is bejöhetnek? — Természetesen. Jönnek is, főleg a barkácsolók. Mondjuk, talál négy kereket, kész a kézikocsi. Megvesz két hidat, és csinál egy kistraktort... — Előnyt élvez itt valaki? — Nézze, ha valaki nekünk sokat szállít, akkor nyilván figyelembe vesszük az igényeit, ha vásárolni akar. Elmondja még, hogy ezzel korántsincs vége a boltnak, hiszen az úgynevezett haszongépjárművek eladásával is foglalkoznak. Ha valamelyik cég úgy határoz, hogy csökkenti a gépparkját, akkor behozhatja ide a masinát, s az itteni telepen bizományosan eladják. Most is legalább hat panorámás busz vár gazdára. — Bejött maguknak ez a bolt? — Be —vágja rá a telepvezető, — s a véleményem szerint egyre jobban be fog jönni. Rövidesen megkezdjük a gumifutózást is, a futózott gumi köztudottan keresett cikk. Természetesen garanciával dolgozunk. Ez a nominál egy év, a fődaraboknál pedig hat hónap, vagy tízezer kilométer. Az az elvünk, ha valaki a szívét kéri a dolgoknak, akkor azt is kapja. Saép e*»--les~ ^ f FEJLŐDÉSÜNK, társadalmi vívmányaink és kedvező életkörülményeink megtartásának -gyarapításának alapvető feltétele , gazdasági helyzetünk, s benne mindennapi munkánk milyensége. Ezért is kísérte fokozott érdeklődés a közelmúltban megyeszerte lezajlott gazdaságpolitikai pártnapokat, rétegtalálkozókat kommunisták és pártonkívüliek körében egyaránt. Úgy is mondhatnánk, hogy e nyilvános fórumokon mindnyájunkat naponta és közelről érintő, közös dolgainkról volt szó, s folyt igen sok helyen érdekes,értelmes eszmecsere. A megnövekedett kíváncsiságnak, a jelenlevők nagy számának és aktivitásainak volt azonban egy nem elhanyagolható formai — de a tartalmasságot jelentősen elősegítő— oka is. Történetesen az, hogy — szakítva a hagyományokkal — e rendezvények jóval több, mint fele nem nagy létszámú és heterogén hallgatóság előtt, hanem rétegek, szakmák szerinti csoportokban, sőt nem ritkán szűkebb munkahelyi és brigádközösségekben zajlottak le. Az sem volt mellékes tényezője a sikernek, hogy az esetek döntő többségében olyan gazdasági, pártszervezeti vezetők, tisztségviselők vezették az eszmecseréket, akik értő módon világították meg az országos, megyei és helyi viszonyok, eredmények és gondok, tennivalók közötti összefüggéseket. Nemkülönben a pártnapok eredményességét szolgálta, hogy azoknak csaknem a felén jelen voltak, s véleményükkel, válaszaikkal a jobb eligazodást segítették a felsőbb párt-, állami és tömegszervezeti vezetők. De nézzük, mi minden foglalkoztatta a pártnapok — megyénk minden rétegét, felnőtt és ifjúsági korosztályát magában foglaló — résztvevőinek sokezres táborát? MINDENEKELŐTT KI KELL EMELNI, hogy az előadók, vitavezetők nyíltságával, az általuk megjelölt helyzetképpel és követelményekkel egy „hullámhosszon” volt a felszólalók legnagyobb része — méghozzá nem szűkölködve a céltudatos, építő kritikával. A legtöbben a jobb munka és szervezés, a még tervszerűbb, következetesebb gazdasági vezetés-irányítás, valamint a kor követelményeinek és a nyújtott teljesítményeknek méginkább megfelelő érdekeltségi, elismerési rendszer mellett törtek lándzsát. Elismerésre méltó érettségről tanúskodott azoknak a véleményeknek a sora, amelyek szerint nemcsak idejétmúlt, hanem veszélyes is minden gondunkat csak a kedvezőtlen külgazdasági viszonyokra hárítani. Annál célravezetőbb egy-egy termelő-gazdálkodó üzem, vagy intézmény gyerngéit, mulasztásait, s méginkább anyagi, szakmai-szellemi és szervezeti tartalékait feltérképezve — cselekedni. E belső tartalékok megteremtése, sürgetése mellett sokan felvetették az üzemek közötti termelési és szállítási együttműködés kihasználatlan lehetőségeit, azokat a veszteségeket, amelyeket olcsó alkatrészek hiánya okoz, mert nagyteljesítményű gépek állnak emiatt. Nem kerülte el a figyelmet, hogy a tényleges ipari szakemberigényt még nem mindenütt mérik fel időben és ez beiskolázási, továbbképzési zavarokhoz, végül a kvalifikált szakemberek hiányához vezet. EGYÉRTELMŰ ugyan a differenciált bérezésre való törekvés, de — főként a budapesti irányítású üzemekben — ezzel ellentétesnek találják az anyavállalatoknál alkalmazott kiemelt bérezést. Hasonlóan helytelenítik a tröszti szintű ,,nagy kalapból” történő nyereségelosztást. A pártnapok, találkozók felszólalóinak többsége úgy véli, hogy a személyszállítási díjak túlzott növelése hármas kárt okoz: elsősorban a bejárókat sújtja, csökkent a személyszállítás kihasználtsága, s végül a lakó- helyektől távolabb eső szőlők, kisgazdaságok művelése gazdaságtalanná válik. Nemcsak a falun élők, dolgozók vetették fel: fokozott fejlesztés szükséges egyes mezőgazdasági termékek exportképességének megtartása, elérése érdekében. Ezzel összefüggésben — sokak szerint — jobban meg kellene vizsgálni, mit mennyiért termelnek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A községi felszólalók aggasztónak tartják az utóbbi években biztatóan fejlődő baromfinevelés ráfizetéses voltát és intézkedéseket várnak a szarvasmarha tartás árpozícióinak javítására is. Érettséget tükröz az életszínvonal megítélésével kapcsolatban az a többségi vélemény, miszerint rosszabb ne legyen, de keményen meg kell dolgozni azért, hogy ezt a jövőben is kimondhassuk. A párt- és állami vezetés ide vonatkozó céljait, törekvéseit szinte mindenütt elismeréssel nyugtázták és támogatják. Részkérdésekben viszont már szintén nem maradtak el a jogos bírálatok, javaslatok. Például, hogy a munkakezdő fiatalok és a hátrányos helyzetbe került idős emberek fokozottabb megbecsülést, támogatást illetnek. Ellentmondásos helyzet, hogy a hitelek kiterjesztése növeli az építkezési kedvet, ugyanakkor a családiház építéshez alig lehet kisméretű téglát kapni. Sok helyen felhívták a figyelmet, hogy a még mindig nem kielégítő kereskedelmi szervezés, áruterítés következtében sok kenyér és tej megy veszendőbe. A kisebb községek lakói szerint még az alapellátás is hiányos, nem beszélve arról, hogy amíg a baromfiipar eladási gondokkal küzd, családok ezrei nem jutnak vágott baromfihoz. Javaslatnak is felfogható kritika: miért nincsenek legalább a nagyközségekben is szezonális kedvezményes áruvásárok? TALÁN AZ EDDIGIEK IS megvilágítják: tartalmukban sokoldalúak, hangvételükben nyíltak és közös dolgainkért nemcsak aggódóak voltak, hanem a tenniakarást is kifejezésre juttatták a közel egy hónapon át tartó nyilvános pártnapok. S, hogy zömük a tavalyinál is jobban sikerült demokratikus fórummá válhatott, abban — a bevezetőül említett, a tényezők mellett — a házigazda pártszervezetek és az előadók gondos rákészülésének is komoly szerep jutott. Az elhangzott észrevételek, kritikák — nem ritkán önkritikák — nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is szóló megszívlelendő tanulságokkal járnak. Sokféle intézkedésre, s mindnyájunkat összefogottabb közös cselekvésre , mindenek előtt a termelő, alkotó munka minőségének fokozott becsülésére kell, hogy sarkalljanak. L. J. Eszmecserék közös dolgainkról ■Ml Ilii Ilin !■■■■ ■Will ill ....................................■1111111IMMMI I Mill« UH m ii ■■lmIMIM Ml IU I IIIIIHB Komámasszony — hol a boltunk? Egerszegi üzletkeringő Van aki még most is nyomja az ajtaját, azt vélve, hogy ott találja az Állami Biztosító járási fiókját. Nagy dolog a megszokás. Karácsony előtt ajándékbolt ütött sátrat a biztosító volt, Kossuth utcai irodája helyén, aztán a közelmúltban a Szabadság téri elektrika rendezkedett be falai között — úgymond — végleg. Az utóbbit régi helyén még most is sokan keresik. Hiába, mert egy hete még méteráru boltot találtak a villanyvezetéket keresők, ma pedig hintalovat vehetnek ugyanott. Ugyanis a Kossuth utcai játékbolt költözött másfél, két hónapra a Széchenyi utcai boltba. A vándorlás oka többrétű. A Marx téri méteráru bolt átalakítása, önkiválasztóvá történő átépítése miatt volt átmeneti „lakó” — péntektől a régi helyén árusít. A Kossuth utcai játékboltra igazán ráfért már a tatarozás, hisz régi kereskedők sem emlékeznek rá, mikor történt ott felújítás, mely ezúttal azzal is jár — húsvét után nyit — hogy ez is önkiszolgáló lesz. A megürülő „fregoli” bolt átmenetileg üres lesz, ha csak valami alkalmi vásárt nem rendeznek benne az iparcikkesek. Az elképzelés megvalósítása ugyanis jelentős váltotzásokat okoz majd a városköz, pontban. A városi-járási OTP várhatóan a tavasszal költözik ki a műemlék épületbe. Akkor az irodát a volt elektrikával összenyitva ez ad majd helyet az Arany Bárány üzletháznak. Hosszabb távon — átmenetileg. Mert a végleges Bárány-bolt a csipkeház folytatásában épülő lakóház földszintjén kap helyet — majd. Mi lesz a jelenlegi helyén? Ha a Pannónia „zsebe” is úgy akarja, akkor egy elegáns söröző. Ez is — majd. Egy éven belül új helyre költözik a jelenleg Rákóczi — Sallai utcák sarkán álló háztartási bolt is. Nem messzire, csak a mellette, mögötte épülő garzonház földszintjére. Ugyanitt kap helyet a vállalat oktatási kabinetje. Többen hiányolják, elsősorban a kórházba látogatóként üres kézzel érkezők — „majd a Csányi téri boltban veszek valamit” — az ottani bolt bezárását. A 300—400 méteres körzetben megtalálható élelmiszerboltok miatt ennek alig 100 ezer forintos volt a havi forgalma. Helyén — mint írtuk — mezőgazdasági szakbolt nyílik. S hogy a betegekhez igyekvők se érkezzenek üres kézzel, a látogatási idő tartalmára meghosszabbítják a kórházi élelmiszer árusító bert nyitvatartását .