Zalai Hírlap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Kádár János fogadta Petar Sztambolicsot Elutazott hazánkból a jugoszláv államfő Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fo­gadta Petar Sztambolicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Elnökségének elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott ha­zánkban. Kádár János és Petar Sztam­­bolics áttekintette a két szom­szédos szocialista ország kap­csolatainak alakulását és vé­leménycserét folytatott a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­séről Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy országaink együttműködése kiegyensúlyo­zottan, gyümölcsözően fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcso­latok további elmélyítésére, ami megfelel népeink érdekei­nek. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Losonc­i Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Pazar Mojszov, a JSZSZK kül­ügyminisztere, továbbá Simon Pál hazánk belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Hivatalos, baráti látogatását befejezve csütörtökön, a dél­utáni órákban elutazott Buda­pestről Petar Sztambolics. A szomszédos baráti szocialista ország államfőjét ünnepélye­sen búcsúztatták. Erre a ma­gyar és jugoszláv zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren került sor, ahol felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszzászló­alja. A vendégek búcsúztatá­sára megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sar­lós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Trautman­n Rezső, az Elnöki Taanács helyettes elnö­ke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pója Frigyes külügyminiszter, a kormány több más tagja, s az állami, a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott volt Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsani, a díszzász­lóalj parancsnoka jelentést tett Petar Sztambolicsnak, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Losonczi Pál társasá­gában elhaladt a katonák sor­fala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására a téren össze­gyűlt budapesti dolgozókat, fiatalokat. A jugoszláv államfő és kíséretének tagjai elköszön­tek a magyar közéleti veze­tőktől, s a budapesti diplomá­ciai testület megjelent képvi­selőitől Az ünnepélyes ese­mény a zászlóalj díszmeneté­vel zárult. Ezután a vendégek Losonczi Pál és felesége társaságában gépkocsikba szálltak és dísz­­motorosok kíséretében a Keleti pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron Losonczi Pál és felesége baráti búcsút vett Petar Sztambolicstól és feleségétől, s néhány perc múl­va az elnöki különvonat kigör­dült a pályaudvarról. A látogatásról kiadott közös közleményt lapunk 2. oldalán közöljük. Kádár János és Petar Sztam­bolics az MSZMP KB székhá­zában (Telefotó — MTI fotó — Manek Attila felvétele — KSH Felszabadulási és doktorrá avatási ünnepség a keszthelyi egyetemen Tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem Tanácsa. Az ülésen a magyar és a szov­jet Himnusz elhangzása után dr. Debreczeni Béla egyetemi tanár, rektor köszöntötte a megjelenteket, köztük az el­nökségben helyet foglaló Kar­­valits Ferencet, az MSZMP Zala megyei Bizottsága titká­rát, Szijártó Endrét, a keszt­helyi városi­ járási pártbizott­ság első titkárát. Az üdvözlést követően dr. Búzás Gyula, egyetemi tanár, rektorhelyettes mondott ünne­pi beszédet. Méltatta hazánk felszabadulásának közelgő, 38. évfordulóját, majd doktorrá avatásokra került sor. Az egye­tem díszdoktorává avatták dr. Soós Gábor nyugalmazott ál­lamtitkárt, címzetes egyetemi tanárt. Dr. Soós Gábor mun­kásságát, életútját dr. Schmidt János, az egyetem mosonma­gyaróvári karának dékánja is­mertette. Ezt követően dr. Soós Gábor tartott előadást az agrárfelső­oktatás időszerű kérdéseiről majd köszönetet mondott a magas elismerésért. — Azon leszek, hogy az agrárfelsőok­­tatást segítve, hozzájáruljak népünk boldogulásához — mondotta befejezésül A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem 1971 óta adomá­nyozhat doktori címeket: a tegnapi ünnepségen tizenha­tan­­jutottak ehhez a címhez többéves kiemelkedő, mun­kásságuk eredményeként: ké­­­­relmüket Török Lajos terj­esz-­ tette elő, majd letették az es­­­­köt és átvették doktorrá ava­­­­tásuk dokumentumát. Dr. Soós Gábor átveszi díszdoktorrá avatásának dokumen­tumát dr. Debreczeni Béla rektortól Tízezer munkás érdekében a vasas szakszervezethez tartozó zalai gyárakban közel tízezren dolgoznak, a szakszer­vezeti tagság létszáma az ipari tanulókkal együtt 12 ezer 695. Tehát meglehetősen nagy szá­mú dolgozó élet- és munkakö­rülményeinek alakulásában kell közreműködniük a moz­galmi szerveknek, a szociális tervek készítéseinél megfogal­mazni a reális igényeket. A gazdálkodó egységek többségénél a feladatok közép­pontjába került a munkavé­delem, ezen belül is a munka­­körülmények javítása, a zaj­ártalom csökkentése, a lég­­technikai állapotok javítása, az anyagmozgatás korszerűsí­tése. Jelentősen növekedett a megmunkáló gépek műszaki, biztonságtechnikai színvonala, egy sor vészkapcsoló, kétkezes indító, zuhanásgátló került beépítésre. Ezek eredménye, hogy a vasas üzemeinknél csökkent az üzemi balesetek száma. Az üzemegészségügyi vona­lon történt korábbi nagyobb beruházások következtében most csak kisebb felújítások­ra töreke­dnek. Napjainkig öt főállású orvos dolgozik a vasas üzemek orvosi rende­lőiben. Előtérbe került a meg­előzés, rendszeressé váltak a szűrővizsgálatok, a tapasztala­tok szerint csökkent a beteg­­állományban levők száma. A dolgozók üdültetésében nem várható előrelépés, új üdülők nem épültek, a gyár­egységeknek nincs saját üdü­lőjük. Sokszor elhangzott pa­nasz, hogy kevés a SZOT-be­­utaló, ezzel szemben például tavaly az Egyesült Izzó alkat­részgyárának 64 dolgozója pi­hent szakszervezeti alapon és csak 32 a nagyvállalat saját üdülőjében. A lakástámogatás mértéké­nek a korábbi 20 százalékról 10 százalékra való csökkenté­se növeli a juttatásban része­sülők számát, de nehezíti az egyéni befizetést. A közművelődés és a sport támogatásánál nagyok az el­térések, több helyen nem fo­galmazták meg a konkrét cé­lokat. Vitág proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 77. szám Ara: 1,40 forint 1983. április 1., péntek Ki mire kap hitelt? (3. o.) mmmn Mérlegek a mérlegen (3. o.) ammn A rádió és a televízió jövő heti műsora (3. o.) Alapvető feladat a falvak ellátása (5. o.) m­mn­Mi Egy kisvállalkozó nagy bukása 13. o. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazálkodással kapcso­latos jogszabályok végrehajtá­sát, valamint a lakbérrendezés előkészítését szolgáló munká­latok menetéről és a további tennivalókról. Ennek kereté­ben elfogadta azokat az irány­elveket, melyek alapul szol­gálnak a lakásépítés és -fenn­tartás helyi támogatási rend­szerének véglegesítéséhez. A kormány elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi fel­adatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az idő­ben és jó minőségben elvég­zett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi—műszaki eszközök — átlagos időjárással számolva megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési elő­irányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgazda­ság előtt álló további felada­tok végrehajtásához adják meg a szükséges támogatást. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy az előző évekhez viszo­nyítva a helyzet javult, de to­­­vább kell erősíteni az árak ellenőrzését és nagyobb szi­gorral kell fellépni a szabá­lyok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasz­nosítani­­kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfog­lalását, amely feladatul tűzte ki, hogy a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechni­ka alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltéte­lek összehangolt fejlesztésére. Varga Gyula elvtárs a megyei párt- és állam­­vezetés nevé­ben köszönti a közgyűlést, s méltatja a tsz tagság, személy szerint a nyugállományba vonuló kitüntetett elnökhelyettes (az elnökségben jobbról a második) Ambrus Zoltán érde­meit. (Kiss Ferenc felvétele) Nagy tisztelet jár azoknál­,­ akik megtermelik a nép kenyerét... Egy ünnepélyessé­ vált „szürke“ közgyűlés Egerváron Igazán egyszerű, hétköznapi közgyűlést hirdetett tegnap délelőttre az egervári terme­lőszövetkezet vezetősége. A zárszámadás már korábban le­zajlott, így a tavaszi munkák idején néhány aktuális tenni­való megbeszélésére gyűltek össze. A vezetőség munkájá­ról szóló beszámoló kapcsán részletesebben szólni az elmúlt év gazdálkodási tapasztalatai­ról, az észrevételek idei hasz­nosításáról, elvégezni az alap­szabályon a szükséges korsze­rűsítéseket, módosításokat ki­­egészíteni,a vezetőséget, stb. Az első napirendek során ment is minden a maga útján, Gróf István elnöktől igazán kritikus és önkritikus számve­tést hallhatott a tagság, s a meghívott vendégek, köztük Varga Gyula, a megyei párt­­bizottság első titkára, a vá­lasztókerület országgyűlési képviselője, Szabó Jánosné, a zalaegerszegi városi pártbizott­ság első titkára, dr. Kustos­­ Lajos, a városi tanács elnöke (Egervár úgynevezett város­­■ körzeti település). A növény­­termesztésről szólva elhangzott például, hogy sokkal eredmé­nyesebb lehetett volna, ha jobban odafigyelnek a szálas­takarmányok termelésére és begyűjtésére, ami által bizo­nyára a tejtermelés is több hasznot hajtana a gazdaság­nak. A példa a felszólalások so­rán is követésre talált, hiszen Pál Antal állattenyésztési bri­gádvezető szintén tartalékokra világított rá, mégpedig nem is csekély mértékűekre. Mint mondotta, csupán egy kilomé­ter hosszúságú úton múlik, hogy egy majort, aminek a megépítése ma milliókba ke­rülne, használatba vehessen a szövetkezet, történetesen a jól fizető marhahizlalás számára. Továbbá olyan épületük is van, amit megfelelő kiegészítő tevékenység folytatásával hasz­nosítva amolyan „konyhapénz­termelő” egységet nyerhetné­nek,é s ily mód­on nem kellene annyi, súlyos kamattételű rö­vidlejáratú hitelt felvennie a tsz-nek. Egyszóval ebben a „prózai” mederben folyt a tanácskozás, mígnem „a vezetőség kiegészí­tése” című napirendhez érke­zett a közgyűlés. Két főről volt szó, előbb azonban arról, hogy miért üresedett meg a helyük. Különösen egyiküké. A te­remben minden szempár az el­nökségi asztalnál ülő elnökhe­­lyettes-főagronómus tekinte­tét kereste. Ambrus Zoltán, négy falu Zolija, Zoli bácsija ugyanis nyugdíjba készül. Egy élet paraszti munkája, a szo­cialista mezőgazdaság harminc esztendei hozzáértő, lelkes, becsületes szolgálata után. — Nagy tisztelet jár azok­nak, akik megtermelik a nép kenyerét — mondotta felszó­lalásában Varga Gyula elvtárs. — Ambrus Zoltán egyike azok­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next