Zalai Hírlap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

2 Egy ünnepélyessé vált „szürke” közgyűlés Egerváron (Folytatás az 1. oldalról.) nak, akik hittel és tudássá vettek részt ebben a nagysze­rű küldetésben. Híven a pán szavához — folytatta — nem­csak tonnákban ad ma többet a határ, de végre a méltt emberi életből is illő hányád jut a föld művelőjének. Meg­érdemli, mert fogékony volt az­­újra, mert szorgalmas, mert tehetséges, mert számítani le­het rá azokban a feladatokban amelyek országunk előtt áll­nak. És persze ő is számíthat a párt, a kormány segítségére ami soha nem késett, ha szük­ség volt rá. — Nagy örömmel ragadom meg az alkalmat — mondotta végezetül Varga elvtárs — hogy a szocialista mezőgazda­ság egyik érdemes munkájá­nak átadhatom az Elnöki Ta­nács kitüntetését, a Munka Ér­demrend bronz fokozatát, s el­sőül kívánhatok neki jó egész­­séget, boldogságot a megérde­melt pihenés éveiben. — Ezután is itt élek, mint eddig, s ha szükség lesz rám, szóljatok mint eddig. És ha va­laki így, hetvenévesen azt ta­lálná kérdezni tőlem, hogy mi szeretnék lenni, ha újrakezd­hetném, azt mondanám: agro­­nómus — mondotta a megha­tottságtól elcsukló hangon a kitüntetés átvétele után Amb­rus Zoltán. A közgyűlésen a továbbiak­ban — titk­os szavazással —a vezetőség kiegészítése, majd a szocialista munkaversenyben elért helyezésekért járó, vala­mint a jubileumi jutalmak át­adása zajlott le. Kovács Ferenc HGST együttműködési illés Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából Soltész István, ipariminiszter-helyettes, aki delegáció élén részt vett a KGST együttműködéssel Ku­bában létesülő nikkel-kobalt­­ran beruházási munkáit koor­dináló bizottság VIII. üléssza­kán. Az ülésen egyeztették a létesítmények megvalósításá­val kapcsolatos konkrét fela­datokat. (MTI) A szocialista országok életéből Tervek az Odera szabályozására A gyakori lengyelországi ár­vizek sürgetik a hatékony ár­vízvédelem kiépítését. Len­gyelországban 1958 és 1980 között évi átlagban 4,3 mil­liárd zloty kárt okoztak az áradások. Különösen súlyos pusztítást okoztak a 70-es években: 1979-ben 10, 1980-ban 30 milliárd zloty volt a kár. A károk kétharmada a Visztula vízgyűjtő területén keletkezett A múlt év tava­sza azt is bizonyította, hogy a másik nagy folyóval, az Ode­rával is „számolni kell". Az Odera szabályozása nemcsak Lengyelország, de az ugyan­csak érintett NDK és Cseh­szlovákia érdeke is. A folyó vizeinek sokoldalú szabályozá­sa mintegy 550 milliárd zloty­­ba kerülne. A lengyel folyók évi vízho­zama 58 milliárd köbméter, ebből csupán öt százalékot tá­rolnak 140 kisebb medencé­ben. Célszerű lenne legalább 20 százalékot felfogni völgy­záró gátakban és a kiterjedt csatornahálózatban. A tervek szerint 2005-ig 17 közepes és több tucat kisebb vízgyűjtőt kívánnak építeni, ami a hajó­zást is megkönnyítené. A víz­tárolók jelentősen csökkente­nék az árvízveszélyt Nem kisebb gond a vi­zek , egyre növekvő szennyeződése.­­ Lengyel vízügyi szakemberek szerint 2005-ig csak az Odera vízgyűjtő területén 1065 tisz­títóberendezést kell létesíteni. Az Odera völgyének földjei 10—15 százalékkal többet hoz­nak hektáronként, mint az or­szágos átlag. Ez részben az eddigi talajjavító munkáknak köszönhető. A földek 70 szá­zalékát állami gazdaságok, illetve szövetkezetek művelik. Az Odera-program keretében további nagyarányú talajjaví­tó munkák elvégzését, mint­egy 16 ezer halastó létesítését, illetve felújítását irányozták elő. Az Odera és mellékfolyói szabályozása lényegesen meg­javítaná a környező falvak és gazdaságok vízellátását is. Je­lenleg a helységek 14, a mező­­gazdasági üzemek 84 százalék­­­ka van bekapcsolva a vízhá­­­­lózatba. A tervek szerint 1990-­­ re valamennyi mezőgazdasági­­ üzem vízvezetékhez jutna és­­ 1993-ben már mindenhol csa­­­­tornák vezetnék el a szenny­­i vizeket. 1990-ig a falvak 12­­ százalékát fel­csatornáznák, s 2005-ig az Ode­­ra-menti fal­vak 60 százalé­kába jutna el a vezetékes víz. Mindezek az intézkedések azt is célozzák, hogy növeljék a mezőgazda­sági termelést, különösen a magasabb érté­kű földeken, Legnica, Opole, Wroclav, Wal­­brzych, Szcze­cin és Koszalin vajdaságok 47 községének mintegy 500 ezer hektárnyi területén. Lengyelorszá­got jelenlegi súlyos gazdasá­gi helyzete a legnagyobb fo­­kú takarékos­ságra kénysze­ríti. Beruházá­sokat minde­nekelőtt ott esz­közölnek, ahol azok az ipari, illetve mező­gazdasági termelés növelé­sére szolgálnak. Nem két­séges, hogy az Odera-program jövőbeni megvalósítása ez utóbbiban segítheti a lengyel népgazdaságot­­.­­ A hajózható Glinicki-csatorna, amely ipar­vidéket köt össze az Oderával. ZALAI HÍRLAP Szünet Bécsben Bécs, (MTI): Május közepéig elnapolták a bécsi, közép-euró­pai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásokat. A szünet előtti záróülésen csütörtökön felszólalt Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője és kijelen­tette: a tárgyalások most vé­get ért szakaszában a szocia­lista országok újabb jelentős kezdeményezéseket­ tettek, reá­­lis lehetőséget teremtve arra, hogy már a közeljövőben meg­kezdjék a közép-európai kato­nai szembenállás szintjének csökkentését. Mihajlov felszólította a nyu­­gati résztvevőket, elemezzék a bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet és adjanak építő jel­legű választ a szocialista orszá­gok javaslataira. Befejeződött a varsói unkástanácskozás Varsó, (PAP): Varsóban szerda éjszaka befejeződött az országos munkásaktíva érte­kezlet. Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Miniszter­­tanács elnöke zárszavában el­mondotta: a tanácskozáson építő szándékú javaslatok és megállapítások egész sora hangzott el. A pártot és a nép­hatalmat az az elv vezérli, hogy a népgazdaság számára alapvető, létfontosságú törek­véseket széles körben ismer­tessék, országos megvitatásra bocsássák. A néphatalom egymagában nem küzdheti le a nehézsége­ket, ezt csak az egész nép, mindenekelőtt az ország első számú gazdája, a munkásosz­tály teheti meg — mondotta Wojciech Jaruzelski. A tanácskozással­­ kapcsolat­ban a LEPoIP KB első titkára hangsúlyozta: az ülésen el­hangzott javaslatokat és hoz­zászólásokat közvetlenül az érintett minisztériumok és in­tézmények vezetéséhez jutat­ják el. A párttal, a néphata­lommal, az állami vezetéssel kapcsolatos javaslatokat, meg­jegyzéseket a párt Központi Bizottsága gazdasági ás szerve­zési csoportjának szakértői elemzik majd, s valamennyi hozzászóló érdemi választ kap. Kizis közlemény Fetár Sztamiolicsnak, a JSZSZK Elnöksége elnökének látogatásáról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnöke március 29. és 31. között hi­vatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Losonczi Pál és Petar Sztam­bolics a tárgyalásokon áttekin­tette a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak helyzetét, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és véleményt cse­rélt a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A két elnök tájékoztatta egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményeiről, társadalmi­­gazdasági fejlődéséről. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista ország jószomszédi viszonya, politikai, gazdasági, kulturális együtt­működése gyümölcsözően fej­lődik. A felek újból megerősítették, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok a szuverenitás, a területi integritás, a függet­lenség, az egyenjogúság, a bel­­ügyekbe való be nem avatko­zás elvein, a szocializmus épí­tésének közös céljai®, a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meg­levő különbségek kölcsönös fi­gyelembe vételén alapulnak. Ezek az elvek — amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg — megbíz­ható alapul szolgálnak a ma­gyar—jugoszláv együttműkö­dés kölcsönösen előnyös, sok­oldalú fejlődéséhez, a barátság és a bizalom erősítéséhez a két ország népei között. Megerősítették szilárd elha­tározásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Magyar­­ország és Jugoszlávia között, és újabb erőfeszítéseket tesz­nek a kölcsönösen előnyös két­oldalú együttműködés fejlesz­tésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy egyre gazdagodik a közvetlen együttműködés a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia szocialista köztár­saságai, tartományai, valamint a két ország határmenti terü­letei és testvérvárosai között. Hangsúlyozták a két ország la­kossága közvetlen kapcsolatai­nak fontosságát is. A felek kedvezően értékelték a gazdasági együttműködés eredményeit, a kiegyensúlyo­zott árucsereforgalom növeke­dését. Elismerően szóltak azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyeket a két ország kormánya, a magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság és más gazdasági intézmények tettek ezért. Rámutattak arra, hogy további­­erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együtt­működés új és fejlettebb for­máinak, a termelési kooperá­ció újabb lehetősé­gak feltá­rásáért, az országa... szomszéd­­ságából fakadó előnyök jobb kihasználásáért, a határmenti gazdasági együttműködés és árucsere fejlesztéséért. A két fél egyetértett abban, hogy a magyar—jugoszláv kul­turális, tudományos, oktatási együttműködés eredményesen fejlődik és jól szolgálja a két ország népeinek közös érde­keit. Készségüket fejezték ki, hogy e területeken előmozdít­ják és bővítik az együttmű­ködést. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Ma­gyar Népköztársaságban élő szerb, horvát, szlovén, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban élő ma­gyar nemzetiség kiegyensúlyo­­zott helyzetét és sokoldalú fej­lődése valamennyi társadalmi­gazdasági, kulturális-művelő­dési, és más feltételének biz­tosítását. Kedvezőnek értékel­ték, hogy a két ország jószom­­szédi kapcsolatának fejleszté­sében a nemzetiségek a híd szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspont­ja a nemzetiségi kérdésben a két ország népes barátsága erő­sítésének fontos eleme. A fe­lek ebben a szellemben tovább munkálkodnak a nemzetiségek sokoldalú igényeinek minél tel­jesebb kielégítéséért. Losonczi Pál és Petar Sztam­­bolics beható véleménycserét folytatott az időszerű­ nemzet­közi kérdésekről, különös fi­gyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhítését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyenjogú, kölcsö­nösen előnyös együttműködé­sének fejlesztését szolgáló erő­feszítésekre. A két fél aggodalmát fejezte ki a mostani bonyolult nem­zetközi helyzet miatt, amely feszültségekkel terhes. Rámu­tattak arra, hogy a fegyverke­zési hajsza a legsúlyosabb ve­szély a világ békéjére és biz­­­­tonságára, az országoknak a békés egymás mellett élés el­vén alapuló együttműködésére. A meglevő válsággócok kiter­jednek és újabbak keletkez­nek. A népeknek a világ kü­lönböző részein még mindig­­ harcolniuk kell a gyarmatosí­­t­­ás, az újragyarmatosítás,­­a­­ fajgyűlölet és apartheid kü­­­­lönböző formái ellen, a felsza­­­­badulásért és a függetlensé­gért. Kifejezték meggyőződésüket, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fegyverkezési ver­seny gyors megfékezéséért, a tényleges leszerelésre irányu­ló intézkedések kidolgozásáért és végrehajtásáért. Az európai helyzetről foly­tatott eszmecsere során a fe­lek nagy jelentőséget tulajdo­nítottak az európai biztonság és együttműködés elmélyítésé­nek, a helsinki záróokmány­nak, melynek következetes és maradéktalan érvényesítése megkülönböztetett fontosságú valamennyi európai ország és nép létérdeke szempontjából. A két fél azt várja, hogy a madridi találkozón tartalmas, kiegyensúlyozott záródoku­mentumot fogadnak el, amely magában foglalja az európai bizalommal, biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferencia összehívásáról szóló határoza­tot is. A két elnök hangsúlyozta, hogy a világ különböző pont­jain levő válsággócok súlyosan fenyegetik a világbékét és azokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmányának elvei alapján kell megoldani. A felek kifejezték teljes szo­lidaritásukat a nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásáért küz­dő mozgalmakkal. Megállapították, hogy az el nem kötelezett mozgalom je­lentős tényezője a nemzetközi életnek, és nagyban hozzájá­rul a békéért, a biztonságért, a feszültség enyhítéséért, a gyarmatosító és­­újragyarmato­­sító­ elnyomás ellen vívott küzdelemhez,,, ,­, valamint az­ egyenjogú nemzetközi kapcso­latok megteremtéséhez. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy tárgya­lásaik eredményei hozzájárul­tak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt­működésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítéséhez. Petar Sztambolics, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének elnöke jugoszláviai hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. (MTI) Eurorakéták tiz amerikai javaslat visszhangja Moszkva, (MTI): Az európai nukleáris fegyverzetek korlá­tozására vonatkozó legújabb amerikai javaslat figyelmen kívül hagyja a felek egyenlő biztonságának elvét, mivel — az úgynevezett nulla-változat­hoz hasonlóan — kizárólag a szárazföldi telepítésű rakéták­ról szól — állapítja meg a Reagan elnök által előterjesz­tett közbülső megoldással fog­lalkozó első szovjet állásfogla­­lás, a moszkvai rádió angol nyelvű adásának kommentár­ja.­­Az amerikai javaslat emlí­tést sem tesz a tengeri és légi indítású középhatótávolságú fegyverekről, s változatlanul nem veszi tekintetbe az angol és francia nukleáris fegyvere­ket, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét. A kommentár hangsúlyozza: a Szovjetunió előítéletek nél­kül fogad minden új fegyver­­zetkorlátozási javaslatot,­­ ezeknek azonban az egyenlő­ség és egyenlő biztonság elvei­­ből kell kiindulniuk. Ezzel kapcsolatban idézi a kommen­tár Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának kije­lentését, hogy a szocialista or­szágoknak joguk van ugyan­olyan biztonságra, mint ami­lyenre a nyugati államok igényt tartanak. Hiábavaló az Egyesült Államoknak a kato­nai fölény megszerzésére vo­natkozó törekvése, mert a Szovjetunió soha nem fogja ezt megengedni. Végezetül a kommentár megállapítja: a rakéták csök­kentésével egyidőben megálla­podást kell elérni az egyéb közepes hatótávolságú nukleá­ris hordozóeszközök azonos szinten történő csökkentéséről. A nyugat-európai fővárosok­­ban általában kedvezően, bár változó hangvételű nyilatkoza­tokkal fogadták az amerikai javaslatot a Szovjetunióval köv­í­­­tendő közbülső rakétamegálla­­podásról. A francia külügyminiszté­rium szóvivője szerint Párizs „üdvözöl minden erőfeszítést, amelynek célja az európai ér­dekeket kielégítő megoldás el­érése”. A francia kormány már a múltban is jelezte, hogy a „nullamegoldást” ne kezeljék „mindent vagy semmit” ala­pon. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár üdvözölte az „új amerikai megközelítést”. Bár az ő szemében a nullaváltozat a „legjobb megoldás”, Kohl is azt kívánja, hogy a genfi tár­gyalások vezessenek „a lehető leggyorsabban konkrét és ki­egyensúlyozott eredményre”. A spanyol kormány „pozitív­nak” ítéli Reagan javaslatát, és „végső célként” a nulla­megoldást támogatja — jelez­ték szerdán Madridban hiva­talos forrásból. A spanyol kül­ügyminisztérium megítélése szerint az új amerikai javas­lat „hozzájárul a genfi tárgya­lások élénkítéséhez”. ★ Genf, (TASZSZ). A hadásza­ti fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalá­sok jelenlegi fordulójának be­fejező plenáris ülését tartotta meg csütörtökön Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége. Megállapodtak, hogy a tár­gyalásokat június 8-tól folytat­ják. Fiatalok a vietnami mezőgazdaságban A Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a mezőgazdasági minisztérium, a Vietnami Kommunista Párt V. kong­resszusának útmutatását kö­vetve, a múlt év nyarán elha­tározta, hogy az ifjúságot moz­gósítja az élelmiszertermelés növelésére. A határozatot tet­tek követték. Tízmillió fiatal, az ezen a területen dolgozók több mint fele, teljes erővel látott hozzá az élelmiszerprob­léma felszámolásához. Fél év elteltével ma már megvonható az erőfeszítések eredményé­nek első mérlege A fiatalok sok ezer szakosí­tott brigádot hoztak létre a ta­karmánytermelés, a műtrágya­­gyártás, a vízgazdálkodás és a növényvédelem feladatainak ellátására. Majdnem kétmillió ifjú dolgozó vett részt az ön­tözőművek karbantartásában és kiépítésében, a zöldtrágya termelésben és más munkála­tokban. Az ifjúsági szövetség az állami szervekkel karöltve vállalta a tudományos-techni­kai újdonságok elterjesztését a mezőgazdaságban. Több mint 700 ezer fiatal vett részt a nö­vénytermelés elméleti és gya­korlati kérdéseivel foglalkozó tanfolyamon. A fiatalok a rizs­földek tízezer hektárainak in­tenzív megművelésére is vál­lalkoztak, arra, hogy az elő­irányzott terméseredményt 10 —20 százalékkal túlszárnyal­ják. A Vörös folyó kilenc tar­tományában 80 ezer hektár rizsföldet műveltek meg az év második felében. Az állami szervek mindenütt segítik az ifjúsági szövetség munkáját, s azzal együtt jelölik ki az egyes járások, községek és szövet­kezetek területén a elvégzendő feladatokat Az ifjúsági szövetség ipari szervezeteihez tartozó fiatalok is magukévá tették az élelmi­szerprogram pártfogásának gondolatát. A Hanoi melletti Hai Hung tartományban a szö­vetség 35 alapszervezete véd­­nökségi szerződést kötött a te­rület mezőgazdasági szövetke­zeteivel. Fiatal munkások szi­vattyú- és öntözőberendezés alkatrészekkel látják el őket, társadalmi munkában mező­­gazdasági eszközöket készíte­nek, gépeket javítanak. A Ha Bac megyei fiatalok terven fe­lül 10 ezer permetező felsze­relést készítettek növényvé­delmi célokra. —­L 1983. április 1.

Next