Zalai Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

1983. július 1. Kiszolgáltatott bortermelők A közelmúltban levelet kaptak a zalai borosgazdák és a szőlőtermesztéssel foglalkozó nagyüzemek a velük termeltetési kapcsolatban álló Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombináttól. A levélben az áll, hogy az 1982. évi rekord szőlőtermés a tárolási és értékesítési gondokat jelentősen megnövelte, s csak nagy beruházások és többletköltségek árán tudtak a szerződéses feltételeknek eleget tenni. A meglevő és a közeljövőben jelentkező borértékesítés és tárolás problémái a fennálló szerződések módosítását teszik szükségessé. Az utolsó mondat pedig így szól: „Amennyiben a szerződésmódosítási javaslatunk 1. Cím aláírásával hitelesítve két példányban 1983. július 1-ig Pécs, István tér 12. központi címünkre nem érkezik meg, úgy a szerződés felbontására kényszerülünk.” Mit tesz ennek hatására a borosgazda? Körbejárja a szőlőjét, megállapítja, tényleg jó termést mutat az idén is, aztán szemrevételezi hordóit, csóválja a fejét, megint kellene venni újabbakat. Majd elkezd számolni a szerződésmódosításban ajánlott védőárakkal. Bora az, asztali kategóriába esik, ebben pedig a szőlőnek kilójáért 5,40, az egyszer fejtett borért 7,50, a kétszer fejtettért 7,80 forintot ajánlanak. A korábbihoz viszonyítva ez itegy 20—25 százalékkal kevesebb. Számításai szerint még a ráfordításokat sem fedezi. De hát mit kezdjen a borral, öntse ki? Aszőlőt vágja ki? Az ősidők óta szőlőtermő dombvonulatok, a meredek lejtők más kultúra termesztésére alkalmatlanok. És a termelő fogja a hoszszútávú, 5—10 évre szóló szerződése módosítására vonatkozó ajánlatot, aláírja, elfogadja a minimális védőárat. A megye bortermelő vidékein, a nagykanizsai, a keszthelyi, a zalaegerszegi járásban a kistermelők zömmel a pécsi borkombináttal alakítottak ki hosszútávú kapcsolatot és mintegy tíz termelőszövetkezet tagja a kombinát gesztorságával működő szőlő és bortermelő rendszernek. Az utóbbiakat mint taggazdaságokat is meglepetésszerűen érte az intézkedés. Azt el kell fogadni, hogy a kombinátnak nehézségei vannak a bor elhelyezésében, sok termett, a külföldipiac kiegyensúlyozatlan, s az idén újabb nagy termés ígérkezik. Az azonban, hogy a kombinát olyan hangnemben tárgyal szerződéses partnerével, — amennyiben nem fogadja el az ajánlatát, felbontja a szerződést, — ez enyhén szólva nem tartozik az egyenrangú partneri kapcsolat kategóriájába. A kombinát felvásárlási osztályvezetőjétől megtudtuk, nem az volt a szerződésmódosítási levelekkel a szándék, hogy a termelők visszalépjenek, netán a szőlőtermesztést feladják, hanem az átmeneti A nagyüzemi intenzív állattenyésztés megfelelő takarmánygazdálkodási hátteret kíván. Czigola Sándor, a baki tangazdaság állattenyésztési főmérnöke szerint a gazdaság jelenlegi termelési szintjén a szakembereknek tudniuk kell, hogy a rendelkezésükre álló takarmánnyal képesek-e tartani, javítani az eredményeket? Ez az a pont, amikor a tudomány és a gyakorlat kapcsolódik, a kémia, a biokémia, a laboratóriumi vizsgálatok visszahatnak a termelésre. Laborba megy a széna — Megvárjuk, míg átesik a széna az utóerjedésen, mintákat veszünk és megvizsgáltatjuk a keszthelyi szakszolgálati laboratóriumban, hogy megismerjük a minőségét — mondja Varga Kálmán, a baki tangazdaság takarmánygazdálkodási szakmérnöke. — Az idén kedvezett az idő a szénakészítéshez. — Jól sikerült a betakarítás. A lucerna első kaszálása a pillangós szükséglet 37 százalékát adta, 620 tonnát takarítottunk be. A jól bevált Vámosi-féle hideglevegős szénaszárítást alkalmaztuk. Elég jó a hozam, a korábban telepítetteken a tervezett hektáronkénti 8,6 tonnát elértük, s az új telepítésűek is megadták az előirányzott 6,2 tonna hozamot. A második növedék kaszálása is megkezdődött, reméljük annak a betakarítása is megfelelően sikerül. A gazdaságban tavaly próbálták ki először a Chinosil tejsavbaktérium készítmény felhasználásával tartósított lucernaszilázst. Jól vizsgázott az új módszer, ezért az idén 1200 tonna szilázst készítenek lucernából. A szükséges szárazanyagtartalom beállításához kétféle adalékot használnak, úgynevezett rostaaljat, vagyis a rostáláskor kihullott terményt, valamint sörgyári malátacsírát. — A balti tangazdaságra is,, mint általában a zalai nagyüzemekre jellemző a sok gyepterület. Hogyan hasznosítják? Fedett helyen a bálák — Rengeteg a gyepterületünk, de a hasznosítható 814 hektárt tesz ki. Egy részét legeltetjük, szénaértékben számolva 2270 tonnát legelnek le az állatok. Emellett az idén 3780 tonna szénát tervezünk szárítani, s ennek felét már az első kaszálásból biztonságban tudjuk, s fedett helyen tároljuk. Persze nemcsak arra figyelnek, elég-e a fű, hanem arra is, mit tartalmaz. A zalai legelőkre jellemző a szelénhiány. A gazdaság szarvasmarháinál korábban előfordultak ebből eredő megbetegedések, ezért alkalomszerűen végeztettek vér- és szervizsgálatokat, amiből időben megállapítható a mikroelemhiány és mesterséges adagolásával megelőzhető a betegség . Vér- és szőrvizsgálatok — A takarmányozást ma már nem villaszám, hanem patikaszerűen kell csinálni — szögezi le Czigola Sándor főmérnök. — Ez év tavaszától bevezettük a szarvasmarháknál a vér és a szőr módszeres vizsgálati rendszerét. A talaj- és a takarmányvizsgálat mellett szükség van rá, így kapunk teljes képet arról, milyen összetételű takarmányt igényelnek az állatok. Mert [ hiába vannak kellő mennyi ] ségben a talajban a szükséges elemek, valamilyen gátló tényező megakadályozhatja az állat szervezetébe való eljutásukat. A húsmarháknál például éppen ennek alapján adunk szelén tartalmú injekciót. A takarmányozásban az sem mindegy, mekkora a költség, az olcsóbb megoldások bevez ,zetését is szorgalmazzák e nagyüzemben. Berendezkedett a múlt évben a gazdaság a kukorica nedves tárolására, az ősszel 300 tonnát, az idén már 900 tonnát tartósítanak ily módon. E takarmány újszerű felhasználásának kidolgozására megkezdődtek az előkészületek, ősztől a barnaki sertéstelepen sárvári húspéppel keverve etetik, Bozsér Erzsébet nehézségeket együttesen sikerüljön megoldani. Dél-Dunántúl összes szőlőtermelőjéhez küldtek ilyen levelet, de mint hangsúlyozta, „tájékozódás jellegével” és augusztusban kerül meghatározásra, a felvásárlási ár, ami biztosan magasabb lesz az említett védőárnál. Furcsa „tájékozódás”... Ide tartozik még: van a megyében más borfelvásárlóval is kapcsolatuk a termelőknek, nyilván az ő területén is nagy bortermés volt tavaly, mégsem jelentkezett szerződésmódosítási igénnyel még átmeneti időre sem. (b. e.) Nem villaszámla — patikamérlegen Tudományos takarmánygazdálkodás a baki tangazdaságban ZALAI HÍRLAP 3 Több mint harminc évvel ezelőtt, 1951-ben tárták fel a nagylengyel olajmezőt, azóta megközelítően 18 millió tonna kőolajat hoztak a felszínre. A fénykor 1964-ben volt, akkor 1,3 millió tonnát termeltek. Azóta fokozatosan csökkent a hozam, tavaly 110 ezer tonnát termeltek, az idén pedig 90 ezer tonna várható. Néhány év múlva azonban ismét felfelé ível a nagylengyel olajmező termelése, a szakemberek szerint nem elképzelhetetlen az évi félmillió tonnás olajtermelés, összességében pedig mintegy 5 millió tonna hozható felszínre. Nem csodáról van szó — a természet erőivel folytatott küzdelemben erről szó sem lehet —, hanem az olajipari szakemberek több évtizede felgyülemlett tapasztalatának, tudásának kamatoztatásáról. Csakúgy, mint Bázakerettye és Lovászi esetében, itt is pótolható az elfogyott rétegenerrgia, s persze nem kis áldozatok árán felszínre hozható a tárolóban maradt kőolaj jelentős része. — Majdnem tíz évvel ezelőtt, 1974 márciusában volt egy OKGT, OMBKE szimpózium, ahol kizárólag a nagylengyeli másodlagos művelésről esett szó. Akkor azt hittük, alaposan ismerjük a mezőt, azóta azonban változott a megítélés — mondja Németh Géza, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatóhelyettese. — Az akkori ismeretekre alapozva elsősorban , vegyszeres eljárásokkal pró- sbálkoztunk, felületaktívos kiszorítással, hígok alkalmazásával. Harmadikként készültünk fel a gázbesajtolásra. A vegyszeres kísérletek nem hoztak eredményt, ezekkel továbbá már nem volt érdemes foglalkozni. Mivel időközben a pénzügyi lehetőségeken túl a technikai feltételeket is megteremtettük, kezdhettük el a gázos kísérleteket, 1979-ben. A hatás lebilincselő volt, szinte azonnal jelentkezett az eredmény. Az egyébként alig termelő, inkább csak vizet produkáló kutak egyszeriben napi 30—50 tonna olajat adtak. A bázakerettyei és lovászi mezőkben sikerrel alkalmazott rétegenergia-pótló közeg, a széndioxid vezetett itt is eredményre. Időközben teljes rétegsorokból vett magmintákat elemeztek, ezekből próbálták tisztázni a tárolót. Nem találtak repedéseket, legalábbis nem a feltételezett mértékben. Kiderült, hogy kavernákban, boltozatokban pihen a földben maradt olaj, alig két százalékot tesz ki a repedések aránya. Ez biztató volt a gázkiszorításos kísérletek folytatására. A koncepcióterv kész. Ebben meghatározták az egyes blokkok leművelésének sorrendjét, a gázforgalmazást, hogy milyen létesítményeket — tankállomást, elosztóközpontot, hány kompresszort kell építeni, hogy a széndioxidból mennyi kell naponta és hasonló alapadatokat. — Átvizsgáltuk a meglevő kutakat is. A régiek, ha jól sikerül az átalakításuk, szakszerűbben a kiképzésük, reagáló kútként megfelelnek. Berajtoló kutakat azonban túrni kell. Van több mint tíz lecsövezetlen, elszerencsétlenedett kút, ezek jelentik a legnagyobb nordot, ezeket —, hogy a besajtolt gáz meg ne szökhessen — el kell tömni. Bonyolult, nehéz feladat, de az egész mező további sorsát alapjaiban meghatározza. Idén próbafúrást végzünk, s megkíséreljük tökéletesen elzárni ezeket. Lehet, hogy beomlottak már, s a fúró meg sem leli a lyukakat. Ha ezen túl leszünk, nagyot lépünk előre — mondja Németh Géza. A költségeket 6 milliárd forintra becsülik a szakemberek. Ezen az összegen azonban sokat lehet takarékoskodni a megvalósítás időszakában, például azzal, ha nem kell a drága kompresszorokat beépíteni, elegendő lesz a távvezetéken érkező kerettyei energiapótló széndioxid nyomása a besajtoláshoz. A kivitelezés több ütemben valósul meg. Főgyűjtőt, 40 kilométeres széndioxid-vezetéket kell építeni, a kutakat átalakítani, illetve újakat fúrni. Mindez időt, mintegy 15 évet vesz igénybe. A beruházás előkészítése rendben van, indulhat a vezetéképítés — jelenleg a hazai gázvezetékek maximum 64 bar nyomásúak, most közel 200-ra kell tervezni, építeni! — és a kútmunkálatok is. Erre a tervidőszakra 250 millió forint felhasználását biztosítja az Állami Tervbizottság. A program szerint a Vll. ötéves tervidőszak elején elkezdődik a gázbesajtolás, ami azt jelenti, hogy IQSá-ban már jelentkezik a többletolm a nagylengyeli mezőben. A mai éves hozam jelentős emelkedé-sével számolunk, bízunk hngyy elérjük az 500 ezer tonnás mennyiséget, s hogy az ezredfordulót követően is lesz mit a felszínre hoznunk — mondotta befejezésül Németh Géza. Takáts Sándor — 6 milliárdos beruházás az ezredfordulóig — 5 millió tonna olaj hozható felszínre Vasutas kommunisták mérlegeMegfiatalítják a nagylengyeli olajmezőt Taggyűlés az egerszegi vontatási főnökség I-es pártszervezeténél Nagy körültekintéssel és felelősséggel készültek a kongresszusi félidős számadásra a zalaegerszegi vontatási főnökség I-es pártalapszervezeténél. Májusi taggyűléükön megvitatták a Központi Bizottság áprilisi határozatát, a mostanin pedig a tagság véleményét is figyelembe véve szabták meg a feladatokat. A Horváth Imre párttitkár által ismertetett beszámoló elemezte, hogy milyen eredményességgel valósította meg a párttagság saját területén a XII. pártkongresszus határozatait, miként segítették a gazdasági célok elérését. A beszámoló és a felszólalások is kritikus hangnemben foglalkoztak a VI. ötéves terv eddigi végrehajtásának eredményeivel, gondjaival, a hiányosságok megoldásának módjaival. A vontatás területén a mi feladatunk olyan karbantartási munka végzése, ami biztosítja a személy- és áruszállítás zavartalanságát, miközben érvényesül az anyaggal és az energiával való takarékosság. Az anyagellátási gondok zavart okoznak, javulás azonban nem várható, de az öntevékenység sokszor kisegített bennünket. Eddig sikerült a szükséges motorkocsikat, vagonokat kiállítani — mondja a párttitkár. A párt belső életével kapcsolatos tevékenység értékelése kapcsán elhangzott, hogy biztosított a párt vezető szerepének helyi érvényesülése, a tömegkapcsolatok erősödtek. Kiderült ennek hatékonysága a határozatok, pártmegbízatások teljesítéséből, a taggyűlések, vezetőségi ülések és a pártcsoportok munkájából, a pártonkívüliek körében kifejtett politikai aktivitásból, a párttaggá nevelésből, aminek során hat fiatallal gyarapították az alapszervezet taglétszámát. A pártvezetőség a havi taggyűléseken folyamatosan tájékoztatja a tagságot a végzett munkáról, a feladatokról. A beszámolóban és a felszólalásokban is megfogalmazódott, hogy a politikai munka eredményességének növelése érdekében javítani szükséges a vezetőségen belül a kollektivitást, a munkamegosztást, elérni a reszortfeladatok önállóbb végzését, hogy kevesebb tennivaló háruljon a párttitkárra, megszűnjön a titkár-centrikusság. Az ideológiai munkáról is szóltak a taggyűlésen. Az idén ez még nagyobb hangsúlyt kap, mert a nehezebb körülmények erőteljesebben megkövetelik az egyes párttagok és a kommunista kollektíva tisztánlátását, eligazodását a politikai és gazdasági kérdésekben. Ehhez megfelelő alapot ad, hogy a tagság 80 százaléka vett részt a pártoktatásban. Az ideológiai-politikai nevelő munka erősítése érdekében fogadták el a következő oktatási év programját. Ennek keretében négyen Ma esti egyetemen és középfokú iskolán, 15-en társadalompolitikai kérdések tanfolyamán gyarapítják ismereteiket. Az aktuális kérdésekkel való fokozottabb foglalkozás, a dolgozók körében felmerülő témákra adandó gyors válaszadás céljából határozták el, hogy 9 fővel politikai vitakört hoznak létre, ami azonban nem jelenti azt, hogy csak rájuk hárul az agitációs tevékenység. A párttagság egyetértésével találkozott a javaslat, hogy mindenki a maga területén ismertesse a politikai, gazdasági célkitűzéseket, s rendszeresen adjon számot a taggyűlésen a végzett munkáról, tapasztalatairól. — ti — Ellenőrzik az egyik gépi egységet. Nagy lenne a kereslet, de... Célszámítógép egységek Lentiből Ki hinné, Lentiben a presszó fölött számítógépeket gyártanak. Pontosabban: a számítógépek gépi egységeit szerelik össze a Kerszöv elektronikai üzemében. Mindenki tudja, hogy oly korban élünk, ahol bizonyos területeken a számítógépek használata immár nélkülözhetetlen. Ennek ellenére a laikus még mindig hajlamos a dolog misztifikálására. Például azt hiszi, hogy ezt a munkát titokzatos zsonglőrködések közepette egy szupermodern üzemben végzik. A szóban forgó elektronikai üzem nem így fest. Pár szoba, szerszámok és alkatrészek. — Mit tud ez a masina? — Olyan célszámítógépeken dolgozunk — mondja Farkas Béla üzemvezető —, amelyek a munkaidő nyilvántartással foglalkoznak. Az úgynevezett rugalmas munkaidő fogalma már ismert. Ha feltételezünk egy többszáz, vagy többezer főt foglalkoztató vállalatot, ahol így dolgoznak, akkor ember legyen a talpán, aki mindezt összeszedi. Hatalmas adminisztrációt igényelne a munka, ezt pótolja a számítógép. — Az üzem egy éves múltra tekint vissza. Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Nekifogtunk, aztán körülbelül fél év ment el az alkatrész beszerzésre. Mindennek az igazolására az üzemvezető elővesz egy papírt. Ezt is majdnem egyéves késéssel kapták meg, de ezen sincs semmi biztató. Közlik, hogy a keresett alkatrészt nem tudják küldeni. — Ennyire nehéz? — Kezdetben az alkatrészutánpótlás nyolcvan százalékát importból szereztük be. Ezt az arányt nagy nehezen leszorítottuk ötven százalékra. — Magyarán, hazaival pótolják a hiányt? — Hazaival, illetve szovjet és NDK gyártmányú alkatrészekkel. A kellemetlen csak az a dologban, hogy mindent nem lehet pótolni, s itt jönnek a nehézségek. — Amúgy a piaccal nincsenek gondok? — Majdnem az összes hazai nagyvállalat igényt tart ezekre a számítógépekre, a nyilvántartott érdeklődők száma eléri a kétszázat. Ha lehetőség lenne rá, akkor nagyszériás gyártást is végezhetnénk. — Mennyi készült el eddig? — Három darab — a már említett okok miatt — ezek közül kettő a megrendelőknél van. — Kaptak már visszajelzést? Elégedettek? — Ez nem olyan egyszerű dolog. Mint már szóba került, mi csak a gépi részt csináljuk, a programrész másutt készül. Egy szabadalomról van szó, magánemberek találták ki, így a programrészről sokkal többet mi sem tudunk. — Ettől függetlenül egyik napról a másikra nyilván nem lehet csak úgy számítógépet gyártani. — Így van. A környék nagyban meghatározza a munkaerőt, ha mondjuk kellene nekünk egy matematikus, akkor nem lehet csak a szögről leakasztani. Úgy kellett meghatároznunk a technikát, hogy betanított munkás szinten menjen a dolog. Ez persze sok energiába kerül. Nem nagy létszámmal dolgozunk, de nem is akarjuk felhígítani a csapatot. — A kis darabszámtól függetlenül számítanak nyereségre? — Feltétlenül. Hatmilliós árbevételt terveztünk, s ebből körülbelül egymillió forint lesz a nyereség.