Zalai Hírlap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
4 zAUi ilizt A három szövetkezeti ágazat közötti együttműködés helyzete és lehetőségei Zalában. Az Országos Szövetkezeti Tanács felhívására 1972-ben megalakult a Zala megyei Szövetkezetek Koordinációs Bizottsága. Az alakuló ülésen jóváhagyásra került az együttműködési megállapodás, mely magában foglalta az ügyrendi szabályokat. A koordinációs bizottságba a három szövetség akkori vezetőin kívül beválasztásra kerültek jól működő termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek és áfészefő vezetői is. A koordinációs bizottság jelenleg tehát 10 éves múltra tekint vissza. A bizottság létrejöttét az indokolta, hogy a szövetkezetek közötti szervezett, tartós gazdasági és szövetkezetpolitikai kapcsolatok verzítoárja fejlődése elmaradt rz országos gazdasági fejlődés által diktált követelményektől. A bizottság tevékenysége nyomán jelentős előrelépés történít. A gazdasági együttműködés volumene például az 1977. évi 200 millió forintról közel 500 millió forintra nőtt. A kooperációs jellegű termelés ebből 340 millió forint, s az ipari szövetkezetek megyén belüli egymás közötti kooperációja öt év alatt megtízszereződött. A legnagyobb volumenű kapcsolatok a gépipari—villamosgépipari tevékenységben »»észter sw WJS. XT. 33—»-t országé* szövetkezeti konferencián, re*tor»eenben elhangzott felszólalásból alakultak, elsősorban budapesti szövetkezetekkel, csaknem 20 millió forint értékben. Az együttműködés főbb területei: villanymotorok, villamos I gépipari alkatrészek, részegységek, faakkatelemek, bútorvasalatok, gépipari szerszámok I gyártása, egyéb bérmunka (galvanizálás stb.). A mezőgazdasági szövetkezetekkel való együttműködés az 1977. évi 14 millió forintról 30 millió forintra növekedett 1982-ben, ebből megyén belül 19 milió forint realizálódott. Az együttműködés a faiparban 15,5 millió forintot, a gépiparban 6,2 millió forintot, a bányaüzemeiknél 4,1 BRAWD forintot, az építőiparban 3,2 millió forintot, a ruhaiparban 10 millió forintot tett ki. Az ífésseklinl vső együttműködés fő tartalma a termék előszállítás, áfész-rendelésre. A Zalaapáti Építőipari Szövetkezet nyílászáró szerkezeteket szállít több áfész-nek, a Zalaszevker-nek. A Zala- I szentgróti Faipari Szövetkezet kolóniás bútoraiból ad át értékesítésre a Zalaszentgróti Áfésznek. A Nagykanizsai Ru- Iaipari és a Nagykanizsai Pannónia Cipőipari Szövetkezetek a tőkés és szocialista export termékeik egy részét adják át a Nagykanizsai Áfész-nek. A Zalaszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezet farmer nadrágokat értékesít a Zalaszentgróti Áfész-nél. A Parsai Faipari Szövetkezet különböző kereskedelmi és vendéglátóipari berendezéseket szállít országos ellátásra a VOSZK részére. A szolgáltatások értéke körülbelül 2,5 milló forint/év, ami elsősorban kereskedelmi, vendéglátóipari berendezések , tűzoltókészülékek stb. garanciális és fizető javítására terjed ki, részben szerződéses alapon. Mindemellett megálla- ipítható, hogy a helyi árualapok bővítése érdekében viszonylag kevés számú áfész vette fel a kapcsolatot az elmúlt években az ipari szövetkezetekkel, az éves forgalom 20—30 millió forint között van, ami igen kis részarányt az áfészek forgalmában. Jó kapcsolat alakú» kis lakásfenntartó szövetkezetek és az ipari, építőipari szövetkezetek között. A Lakásszövetkezetek felújítási karbantartási jellegű megrendeléseiket a szövetkezeteknek időben megadják, s mint fogyasztói jellegű (fogyasztói szolgáltatásnak minősülő) lakáskarbantartási igények kielégítését, elsősorban a Nagykanizsai Általános Szolgáltató Szövetkezet és a Zalaegerszegi Univerzál Szövetkezet végzi. A felújítás, fenntartás jellegű megrendeléseket valamennyi építőipari szövetkezet teljesíti. összességében leszögezhető, hogy a három szövetkezeti ágazat együttműködése a fejlődés ellenére nem tartott lépést az igényekkel és a lehetőségekkel. az alábbi okok miatt : — a szövetkezetek nem eléggé ismerik egymás tevékeny-ségét, lehetőségeit; — személyes, vagy presztízsű okokból elzárkóznak, féltik üzleti titkaikat, vagy azt, hogy a másik szövetkezet kedvezőbb feltételekkel tud együttműködni; — eseten Irén a késedelmes, pontatlan szállítás bizalmatlanságot okoz, gazdasági hátrányt jelent, és ez az együttműködési szerződések felbontásához vezet; — a mezőgazdasági melléküzem ágak idény jellege, valamint az ipari szövetkezetek folyamatos és egyenletes igényének, kielégítésének ellentmondása; — a mezőgazdasági szövetkezeteknél a kedvezőtlenebb műszaki-technikai feltételek, az ütemes szállítással, minőséggel, határidők betartásával kapcsolatos problémák; — a megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetei 1977—1982. között 94 milió forint termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást kaptak, így e szövetkez s zetekben az ipari tevékenység már elérte a kívánatos mértéikét, és több támogatás igény,bevételére már nincs lehetőség; — a kiegészítő és ipari tevékenységekben foglalkoztatottaik keresete a mezőgazdasági szövetkezetekben 1981-ben nem érte el a havi 2950 forintot, s 1982-ben a 3000 forintot alig haladja meg. Ez az alacsonyabb bér lassan a továbbfejlődés egyik akadálya; — megoldatlan a szakmunkásképzés a termelőszövetkezetekben, ezzel a szakmunkás utánpótlás késik. (Jelenleg hiány van géplakatos, vízvezetékszerelő, esztergályos, kőműves, ács szakmákban). A koordinációs bizottság évente egy alkalommal a szövetkezeti vezetők bevonásával s tájértekezletek szervezésévelértékeli a szövetkezetek együttműködését, a fejlődést, s ajánlásokat dolgoz ki, amit az egyes szövetségek elnökségei megtárgyalnak. A legújabb előterjesztések természetesen a fenti „hibajegyzékhez” kapcsolódnak. Adám Miklós, a Zalaegerszegi Szolgáltató Szövetkezet elnöke SOKAK ELŐTT ismert tény, hogy a gazdasági receszszió ellenére sem esett vissza a találmányi munka a legtöbb fejlett ipari országban. Ez a szabadalmi bejelentések nem csökkenő, sőt helyenként növekvő számából tűnik ki. Számunkra figyelmeztető jelzés például, hogy a Magyarországon bejelentett külföldi szabadalmak jelentősen meghaladják a magyar szabadalmi bejelentések számát külföldi országokba Amíg például Bulgáriában 10 ezer lakosra 3,9, Csehszlovákiában 4,9, az NDK-ban 3.8, Ausztriában 3.1, Belgiumban 3.3 és Svájcban 7.3, végül Japánban 12.2 találmány jut egy-egy lakosra, addig hazánkban csupán 1,3! Annak ellenére, hogy ezek a számok a hazai feltalálói tevékenység viszonylagos lemaradására mutatnak, tegyük mindjárt hozzá: a bejelentett Új magyar szabadalmak bizonyos minőségi változáson mentek keresztül azóta, hogy a szellemi értékek „termelését” és forgalmazását a vállalati konkurrencia és a piaci, értékesítési körülmények kihívásai is ösztönzik. Az új szellemi termék, szabadalmazott találmány fokozatosan visszanyeri gazdasági, műszaki versenyeszköz funkcióját. Ma már a szabadalom nem egyszerűen terhes díjfizetési kötelezettség mind több vállalatnál, hanem fontos érdekeltségi tényezővé is válik. Főként az olyan találmányoknál, amelyeket részben licenciaként értékesítünk vagy — ami még kedvezőbb —, amelyek új ipari termékeinkben öltenek testet, és így kerülnek a hazai és a külföldi kereskedelem forgalomba. Egy okkal több, hogy a feltalálókat és a termelést a találmányi munka élénkítésére sarkalljuk, az ebben rejlő tartalékokra felhívjuk a figyelmet Nálunk sokan nem veszik figyelembe, vagy egyszerűen nem is tudják, hogy a legtöbb külföldi nagyvállalatnál a kutatási-fejlesztési eredményeket a lehető leggyorsabban, már a kutatás és fejlesztés kezdeti állapotától kezdve szabadalmi oltalom alá helyezik ,exportpiacaik egész területén. Ezzel függ össze és válik érthetővé a hazánkban bejelentett külföldi szabadalmak nagy száma, amellyel mintegy előkészítik a versenyhelyzetben saját pozíciójukat a konkurenciával szemben. Ezek a vállalatok éberen figyelik a nemzetközi közlönyökben közzétett szabadalmakat. Éppen ezáltal válik a szabadalmi oltalom versenyeszközzé és egyben egy-egy vállalat műszaki - fejlesztési potenciáljának minnőségi jelzőszámává is! Az a tervező és fejlesztő szakember, aki nem veszi figyelembe a konkurrencia műszaki hadállásait, és az a vállalat, amely nem teszi lehetővé minden egyes életképes, új gondolat szabadalmi bejelentését és oltalmát, önhibájából olyan hátránnyal indul, amelyet termékeinek kereskedelmi forgalmazói a piacon aligha tudnak másként kompenzálni, mint saját áraik leszorításával... ! VALLALATAINKNÁL az Energiagazdálkodási Intézettől a MOGÜRT-ig, de főként gyógyszeripari vállalatoknál, ahol élnek a találmányok és szabadalmak előnyével a feltalálók rendkívül tisztes feltalálói díjra tesznek szert. Ezek a vállalatok a fejlesztési-értékesítési stratégiájukat jellemző mértékben szabadalmaikkal „kövezik ki” — nyilvánvalóan kedvező tapasztalatok birtokában, ami a nyereséget illeti. R mind a Licencia, mind pedig a Danubia csak annak a vállalatnak tud a találmányok bevezetésében segíteni, amelynél megfelelő találmányi kínálat van. A Kőbányai Gyógy- I szerárugyárban kidolgozott I Cavinton agyi értágító gyógy- i szerre vonatkozó találmányt például 56 országban jelentették be és ezen az alapon, vagyis igen széles körű szabadalmi oltalommal kötöttek jelentős licencmegállapodást a japán Takeda céggel. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a licenctárgyalásokon egyáltalán nem mindegy a licencajánló, vagyis a szabadalmi jogi és kereskedelmi képviselet nemzetközi elismertsége, tájékozottsága, presztízse és hitelképessége, az ügylet ugyanis e téren sem babra megy, kivált a mai éles gazdasági versenyben! A LEGTÖBB HAZAI vállalatnál a feltaláló esetében sokszor azonban hiányzik a kellő informáltság arról, hogy mit is nyerhetnek a Licencia és a Danubia szolgáltatásai révén. Legtöbb helyen éppen azt nem veszik figyelembe, hogy ez a kettős rendeltetésű vállalat jelentős terheket vesz le a találmányi oltalmat kereső vállalatról, illetve az egyéni feltalálóról. Az oltalmi eljárás kétségeit például külföldi bejelentések esetében is csak forintban kéri, a külföldi szabadalmaztatáshoz szükséges devizát maga biztosítja. Nem hivatalszerűen, hanem vállalkozóként, mint üzlettárs, mint lebonyolító, értékesítő szervezet azon van tehát, hogy a találmányokat közös haszonnal értékesítsék, a találmány tulajdonosi jogát t oltalmazzák és annak monopóliumát a nemzetközi porondon érvényre juttassák. Fontos és nélkülözhetetlen láncszemeiként a gazdasági-műszaki megújhodás bonyolult folyamatának, a népgazdaság fejlesztésének. Szluka Emil Zöld utat a szabadalmaknak! Befejezés előtt A Duna—Fekete-tenger csatorna Befejezéséhez közeledik Románia „Kék országútja”, a Duna—Fekete-tenger csatorna építése. A Cernavodát a tengerparti Agigeával,majd Konstancával, az ország legnagyobb tengeri kikötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövidíti meg a Duna és a Fekete-tenger közötti hajóutat. A 64,2 kilométer hosszú vízi út építésében az ország minden részéből 110 ezer építőmunkás és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak ezrei vesznek részt. Az építésnél 300 millió köbméter földet mozgattak meg, és 3,5 millió tonna betont használtak fel. A hajók két, 300 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2—2 kamrás zsilip segítségével haladhatnak el a tenger, illetve a Duna felé. Mindkét csatornán váró- és irányítókikötők biztosítják a közlekedést. Cernavodában, Medgidiában és Basarábiában kereskedelmi kikötők épülnek. A csatorna építése 1949-ben kezdődöttt, de — mint ismeretes — később a munkálatokat félbehagyták. A Román Komumnista Párt Központi Bizottsága 1973-ban hozott ismét határozatot az építés folytatására. A munka nyolc esztendeig tartott. Az óriásberuházáshoz szükséges eszközök és berendezések legnagyobb részt Romániában készültek, de egyes nagyobb létesítmények, így a nagy ívtávolságú vasúti és közúti hidak építésében más szocialista országok is részt vettek. Agigeánál találjuk Románia első ferde kábelhídját. A csatorna a mezőgazdaság számára is nagyjelentőségű: segítségével a közismerten csapadékszegény Dobrudzsában 300 ezer hektár szántó- és legelőterület válik öntözhetővé. (gáti) A Cernavoda és Agigea között épült, 64,2 km hosszú csatorna térképe. (Horizont — KSI Szakmérnök-képzés A jövő év tavaszán szakmérnök-képzés kezdődik az agrártudományi, a kertészeti és az erdészeti egyetemeken. A MÉM felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekben a tanulmányi idő levelező tagozaton két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán a szarvasmarha tenyésztők képezhetik tovább magukat, ezenkívül talajtani, valamint speciális melegégövi mezőgazdasági ismereteket oktatnak. Az egyetem gépészmérnöki karán öt tagozaton kezdhetik meg a tanulmányokat, egyebek között mezőgazdasági gépjavító alkatrészgyártó és mezőgazdasági gépkereskedelmi képzés indul. Az egyetem tanárképző intézetében mérnök —műszaki tanári szak, illetve műszaki—gazdasági oktató szak indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán takarmánygazdálkodói, mezőgazdasági vállalatgazdasági és húsipari képzés kezdődik. A Kertészeti Egyetem termesztési és tartósítóipari karán dohánygazdasági ismereteket sajátíthatnak el a mérnökök. A Soproni Erdészeti és Fa-ipari Egyetem erdőmérnöki , karán az erdészeti környezetvédelem lesz az oktatás témája. A továbbképzéssel kapcsolatban az egyetemek dékáni hivatalai adnak felvilágosítást. (MTI) 1*83.mm*w t A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a hivatalos devizaárfolyamokról Devizaárfolyamok Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az M82. szeptember 21 -i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Érvényben: 1983. november 29-től Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1(M) egysége, forintban Angol font 1552,04 6558,60 6565,16 Ausztrál dollár 4106,88 4110,90 4115,10 Belga frank 81,54 81,62 81,70 Dán korona 459,03 459,49 459,95 Finn márka 775,07 775,85 776,63 Francia frank 544,80 545,35 545,90 Hollandi forint 1480,44 1481.92 1483 ,0 Japán wen 1000 101.07 190.26 190.45 Kanadai dollár 3611,11 3614,72 3618,53 Kuwaiti dinár 15307.57 15322,39 15318,21 Norvég korona 596.87 597,47 598,07 NSZK márka 1658.64 1660,30 1661.96 Olasz líra 1000 . 27,40 27,43 27,42 Osztrák schilling 235,64 235.88 236,12 portugál escudo 3,7" 34,73 34,78 Spanyol peseta 28,89 38,9228,95 Svájci frank 2055,59 2057,65 2059,71 Svéd korona ,563,17 563.73 564.29 Tr. és Cl. rubel 2397,40 2600.00 2602,60 | USA dollár 4478,32 4482,80 4487,28 Valuta (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1983. november 29-től vételi eladási árfolyam Pénznem *00 egységre forintban Angol font 6361,84 6755,36 Ausztrál dollár 3987,66 4234,12 Belga frank 84,07 Dán korona 445,71 473,27 Finn márka *1752,57 799,13 Francia frank 528,99 561,71 Görög drachma442,23 44,85 Hollandi forint 1437,46 1526,38 Japán yen 1000 184,55 195,97 Jugoszláv dinár 135,19 37,37 Kanadai dollár 3506,28 3723,16 Kuwaiti dinár 14863,20 15792,58 Norvég korona 579,55 615,39 NSZK márka 1610,49 1710,11 Olasz líra JUGO 26,61 28,25 Osztrák schilling 228,80 242,96 Portugál escudo 33,71 , 35,79 Spanyol peseta 28.05 29.79 Svaiéi frank 1985,92 2119,38 Svéd korona aí 546.82 580.64 "«A dollár 4348,32 4617,28. a) Vásárolható legmagasabb bankjegy címlet; looaa b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet; 500-ttw