Zalai Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
4 Kis faluban nagy lelkesedéssel A kustánszegi KISZ-alapúxervexet mi kert interjából KUSTÁNSZEG Bepsvölgye hétszáz lelket számláló társközsége. A kis falu KISZ-alapszervezete programjaival magához csalogatta a tizen- és huszonéveseket, és közösségi életükkel, eredményeikkel felhívták magukra a figyelmet. Először 1972-ben kapták meg elismerésként a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, ezt követte a Kiváló KISZ-szervezetet megillető zászló, majd a legnagyobb mozgalmi kitüntetést, a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját vehették át. Két éve újra a „Kiváló” cím birtokosai lettek, idén tavasszal pedig másodszor is elnyerték a Vörös Vándorzászlót. A KISZ-titkár, Németh Edit a zalaegerszegi megyei kórházban ápolónő. Mindössze huszonegy éves és csak akkor lepődöm meg igazán, amikor megtudom, már ötödik éve a községi ifjúsági szervezet vezetője. — A becsvölgyei, általános iskola nyolcadik osztályába jártunk, amikor a kustánszegi KISZ-esek megkerestek bennünket és a mozgalmi élettel kapcsolatos előadásokat tartottak. Jó együttműködés alakult ki köztünk, összejöveteleinken mindig örömmel vettünk részt. Az akkori gárdára bizony ráfért a frissítés, mert sokan voltak az „öregedő” ifik. Annyira megragadtak bennünket a tartalmas, közös élmények, hogy amikor végeztünk, , majdnem mindannyian a kustánszegi alapszervezethez pártoltunk, pedig valamennyien továbbtanultunk. Az ifjúsági mozgalom vérkeringésébe megpróbáltunk valami újat hozni, ami azt hiszem sikerült is. Átlagéletkorunk tizenhét év, s legtöbben Zalaegerszegen tanulunk, dolgozunk, mégis ragaszkodunk egymáshoz. Anyagira, hogy már ötvenhárman vagyunk. Hogy az érdekképviselet és az igények még jobban találkozzanak, két csoportot alakítottak, egy tanulóit és egy dolgozóit. Edit azt is elárulja, elképzelhető, hogy a jövőben a lakóterület, a helyi környezet szerinti csoportosítást vezetik be. De lássuk, mit tettek, milyen eredmények vannak az elismerések mögött? — TÖBBÉVES SZÉP HAGYOMÁNYT ápolunk: a falunkban temették el a szabadságharc egyik hősét, Barcza Boldizsárt, de nem tudtunk róla szinte semmit. Levéltárakban böngésztünk, sőt még a Hadtörténeti Múzeummal is leveleztünk ez ügyben. Az emlékére állított fejfa már teljesen elkorhadt, felkerestük a becsvölgyei tanácsot, kértük, adjanak anyagot és mi társadalmi munkában rendbehozzuk a síremléket — mondja, majd így folytatja: — Rendszeresen megszervezzük március 15-én a fáklyás felvonulást és községi ünnepséget. Létezik egy másfajta hagyományunk is: a sport. Minden évben megrendezzük a Göcsej Kupát, a szomszédfalvak közötti barátságot is erősítjük ezáltal. Lányok, fiúk mérik össze erejüket különböző sportágakban. Ősszel a szüreti felvonulás nyújt sok vígságot. Programjaink fiatalokat és idősebbeket egyaránt vonzan nak. A vándorzászló átadásakor az alapszervezet két tagját is is meglepetés érte, munkájukat KISZ KB Dicsérő Oklevéllel jutalmazták. A boldog fiatallok: Kustán Márta és Kustán Jenő. — A kultúrházban létrehoztunk egy klubhelyiséget, otthonosan berendeztük, a kulcsot senki elől sem dugjuk el. A késői hazaérkezések miatt is általában esténként találkozunk és beszélgetünk, tévét nézünk, lemezezünk. Igyek-szünk nyitott szemmel járni a faluban és ha valaki segít ! !ségre szorul, ránk számíthat, így évente több alkalommal el takarítjuk a kultúrházat, a környékét pedig parkosítjuk. A temetőt is gondozzuk, s nem hagyjuk, hogy a falu korábban , elhanyagolt területeit ellepje a gyom. A népfrontbizottsággal közösen lomtalanítási akciót is szerveztünk, melynek keretében nagy mennyiségű vashal- háladékot gyűjtöttünk. A kapott pénzt a Becsvölgyén épülő új óvodának ajánlottuk fel, az ott végzett társadalmi munkánk mellett. A helyi termelőszövetkezettel is nagyon jó a kap-csolatunk és társadalmi válla-lésként részt veszünk az idénymunkákban, így a csemetegondozásban, a répaszer ,désben és a szénagyűjtésben. Az egyedül élő, magukra maradt öregekről sem feledkezünk meg, rendszeresen látogatjuk őket, segítünk rajtuk, amiben csak tudunk — mondja Kustán Márta, a Közúti Építő Vállalat adminisztrátora. A KÖZÖS POLITIZÁLÁSBAN sem marad el a kustánszegi gárda. Havonta szerveznek vitaköröket ,amelyek témáit előre megbeszélik és az alapszervezet egy-egy felkészült tagja tart vitaindítókat. Többen részt vettek a járási és a községi KISZ-bizottság által szervezett képzéseken, s az út- törőkkel sem szakad meg a kapcsolatuk: a nyolcadikosokkal — leendő KISZ-tagokkal ! — a hozzájuk tartozó lakóte- rületi úttörőklubban találkoznak. Kustán Jenő, a Ganz Ábrahám Gépészeti Szakközépiskoa harmadikosa, a kultúrprogramokról beszél szívesen. — Összejöveteleink nemcsak a korosztályunknak, hanem az idősebbeknek is szólnak. Rendszeresen tartunk különféle játékos vetélkedőket és zenés programokat a falu lakosságának. Ezek bevételéből az „Ifjúság a gyermekekért” akció számlájára 3 ezer forintot és az Úttörőstadion felújítására ugyanennyit fizettünk be. Elküzönéskr nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem a KISZ-titkártól: három műszak és az ingázás mellett hogyan győzi ezt a munkát is. A válasz: szerény mosoly, ő mindezt együtt nem soknak. S ha nem szánnék, teljesnek tart. I ja. Neki van igaza. D. N. A gabonára alapozva Valamikor sem mindennel foglalkozott a letenyei termelőszövetkezet, számos növényt termeltek, több állatfajt is tartottak, meglehetősen vegyes állományú gyümölcsöst alakítottak ki. Az elmúlt néhány évben a termelés egyszerűsítésére vették az irányt Először állattenyésztésüket szakosították marhahízlalásra, no és broilercsirkenevelés integrálására. Az addig jobbára veszteséges szarvasmarha-ágazat rentábilis lett, a csirkenevelés pedig hasznos a közösnek is, a vállalkozóknak is Ezen felbátorodva láttak hozzá a növénytermesztés szakosításához. Milliókban számolt haszon Mostanában a rét és a legelő bőséggel ellátja a kérődző állatokat tömegtakarmánnyal, szántóföldön csak minimális silókukoricát termelnek. Így az eddiginél is nagyobb terület juthatott áru növényeknek. Egy lapra téve a tétet, a gabonatermelés növelése mellett döntöttek, szántójuknak ma közel hetven százalékán kalászosokat és kukoricát termelnek. — Leginkább a gabonafélék termeléséhez vannak meg nálunk a feltételek — mondja Radics László főmezőgazdász. — Igaz, a burgonyának és a cukorrépának is jók a Letenye környéki földek, de ahhoz speciális gépek kellettek volna, arra pedig nem jutott pénz. Aztán a gyümölcsös miatt méginkább összetorlódtak volna ősszel a munkák. — Elődeink sok minden növénnyel próbálkoztak — emlékszik a távolabbi múltra Zsohár József, főkönyvelő —, aztán ők is arra a meggyőződésre jutottak, hogy a gabona a mi vidékünk legjobb növénye. Mondják, ha a búzának hektárja megadja a négy tonnát, a kukoricáé pedig az 5,6-ot, akkor e két legnagyobb területen termelt növényük már szép pénzt hoz a gazdaságnak. Igyekeznek is úgy termelni,, hogy legalább ezt a hozamot elérjék. — Így tavaly is 18 millió forint árbevételt hozott nekünk a gabona, amiből négymillió forint nyereség képződött — mondja Zsohár József, hozzátéve, hogy így van ez már három esztendeje karítást követően, háromszáz hektáron elvégezték az altalaj, Lazítást, 230 hektáron pedig mésztrágyáztak, amit az idén további másfélszáz hektáron folytattak. — A gabona mellett hasznos növényünk a háromszáz hektáron termelt repce — mondja Radics László. — Aztán az idén, követve más zalai gazdaságok példáját, megpróbálkozunk száz hektáron a napraforgóval, ami szintén kitűnő előveteménye a kenyérgabonának. — Mintha tényleg mindent a búza szolgálatába állítanának, nem fordulhat elő bukás? — A búzán mi még nem vesztettünk — válaszol a főkönyvelő. — A leghasznosabb növényünk. — 1975 előtt ebben a gazdaságban 2,4 tonnánál nem volt nagyobb hozam kenyérgabonából — veszi át a szót a főmezőgazdász. — Azt követő harmadik évben elértünk a hektáronkénti négy tonnás átlagot, azóta minimális eltéréssel tartjuk ezt a szintet Szép, szebb, legszebb Arról olvashattunk a közelmúltban egy eszmefuttatást, hogy mily hasznos dolog, ha leányaink, asszonyaink kötőtűt, horgolótűt vesznek kezükbe és saját maguk készítik el blúzaikat, pulóverjeiket, kardigánjaikat. Így nem csak egyedi cuccokban divatozhatnak, de az egésznek népgazdasági jelentősége is van. Ilymódon kevesebb olasz importra szorulunk, s ezáltal kevesebb devizát kell kiadni. Nos, mivel szép számmal vannak honleányaink és honasszonyaink, akik kellőképpen átérzik a népgazdaság pénzügyi egyensúlya megőrzésének fontosságát, nem kevesen kerekeink annak, hogy elsősorban is beszerezzék azokat a divatlapokat, ahonnan kiválasztják a megkötendő vagy meghorgolandó alkotást. Mivel divatlapokban nem szenvedünk különösebb hiányt, ezek beszerzése nem ütközik nehézségbe — és ez szép. A honleány azután kiválaszt a divatlapból néhány könnyű horgolt blúzt a nyárra, amelyek megfelelnek egyéniségének, ízlésének, s nekilát a szükséges fonalak beszerzésének. No, ha nem is egyhamar, ha nem is az első üzletben, de azért a fonalvásárlás is sikeredik, ami az előzőnél még szebb dolog. Ezután hozzálátna a horgoláshoz, de mivel otthon sehol nem találja az utoljára ki tudja hány évvel ezelőtt használt horgolótűt, elmegy újat vásárolni. Amikor horgoló tűt kér a boltban úgy néznek rá, mint valami űrlényre, aki most szállt le a Szaturnuszról. Megy a másik boltba, ott sincs, a harmadikban úgyszintén, végül a negyedikben, ha horgolótűt nem is kap, viszont ellátják egy tanáccsal: — Menjen ki az NDK-ba, ott kap. És az egészben ez a legszebb. (b. x) ZALAI HÍRLAP Ügyelve az önköltségre — Csak a hozam a fontos? — Az önköltség legalább annyira — válaszolja Soós István, növénytermesztő agronómus — Ügyelünk is erre mi, növénytermesztők, önmagában a nagyobb terméssel aligha lennénk gazdagabbak. A jobb terméseredmények érdekében már a tavalyi beta 1984. május 1. Össze sem lehet hasonlítani... Munkások az új technika alkalmazásáról a Kanizsa Bútorgyárban Fülsiketítő zaj fogad a Kanizsa Bútorgyár lapszabászatán. Egy zöldre festett monstrumból jön az idegborzoló hang. Aztán a szabászgép megáll, s a másik végletbe zuhanó csend szinte szégyenlős suttogásra készteti az embert. Lyukkártya vezérli — Csak üvölteni tud ez a masina, vagy esetleg valami mást is? — kérdem Bognár Tibor gépkezelőtől. — Most még jobban — mosolyodik el, s megsimítja állán a másnapos borostát. — Ezt a gépet azért állították be, hogy nőjön a termelés. A csarnok másik végében ott van az öreg, azon is dolgoztam. Ez kétszer annyit termel. Csakhát.. . Szóval azon kényelmesebb volt dolgozni. Itt többet kell mozogni az embernek. Nincs lazítás. Se nekem, se a leszedőknek. Igaz, a fizetés is több egy ezressel. Kényelem ide vagy oda, a pénz beszél. Én már nem mennék vissza a régi gépre. Folytatná, de a program kíméletlen, ismét dobhártyaszakadás veszélye közben várom, hogy legyen újabb félpercnyi csend amikor szót válthatunk. — Ez a szerkezet már korszerű. Lyukkártya vezérli. Felpakolunk egy rakás forgácslapot az asztalra, aztán csak indítanom kell és addig vág a bolygófejes fűrész, amíg meg nem nyomom a stop gombot — magyarázza. S mivel közben lejárt a program, végre nyugodtabban beszélhetünk, legalábbis amíg Bognár Tibor kicseréli az élét vesztett körfűrészlapot. — Itt lényegesen egyszerűbben megy minden, mint a régi gépen. Csak egy fűrész van, a régin meg öt volt. Azokat fél óra alatt tudtam kicserélni, ezt meg három perc alatt. Aztán itt van a minőség. Ez a berendezés még véletlenül sem csinál mást, mint ami a lyukkártyán van, szinte nincs selejt. A két műszak alatt feldolgoz vagy nyolcvan köbméter anyagot Mit mondjak még róla? — kérdi, aztán maga válaszol. — Egy baj azért van a masinával: monoton rajta a munka. Gondolkodik helyettem, pedig ha az ember az eszét is használhatja munka közben, az az igazi. Az idő is jobban telik úgy. " Fülemben az újra és újra felsíró forgácslapfaló hangjával elindulok a leszabott alapanyagot követve a láp megmunkáló felé. Ott valamivel kisebb a zaj, monoton zúgás ül a csarnokon, s szállong a finom fűrészpor. Az egyik legmodernebb . Ez a gépsor már nem a legfiatalabb évjáratú — mondja Horváth László csoportvezető. — Hat éve fut. Persze alighanem így is az egyik legmodernebb az országban. Az elektronikus kapcsolókat még kézzel kell beállítani, de utána nagyon precízen és megbízhatóan dolgozik. Én már itt voltam az üzembeállításánál is, akkor még mint tmk-műszerész, így jól ismerem. Azért is maradtam mellette, mert ha hozzáértő kéz irányítja, csak jobban fut a szekér. — És a régi gépek? — Kaposváron még mindig termelnek. Jók voltak azok is, de a teljesítményüket nem lehet az új soréhoz mérni. Ez másfélszer—kétszer annyi forgácslapot is méretre vág, megmunkál, mint a régi berendezések. Egy műszak alatt 4800 lap a minimum, amit meg kell, hogy csináljon, hiszen máskülönben nem volna meg a normánk. — Menne több is? — Menne, de ekörül nincs rendben minden. _ 7 — Nem ösztönöznek bennünket a többlet termelésre. Ha a normán felül teljesítünk, arra nem jár plusz pénz. Ezért csak éppen annyit csinálunk, amennyit kell. Persze így is jól keresünk. Nekem egy ezressel magasabb a fizetésem, mint a tmk-ban volt. Nincs ok a panaszra. Ha az átlagos négy-ötnél nincs több állítás, ami sok időt venne el, nyugodt tempóban megvagyünk a normával. A furnérüzemben láthatóan könnyebb a munka, mint más üzemrészekben. Nem véletlen, hogy asszonyok állnak minden gép mellett. Azazaz egyik a legnagyobb, szemre a legszebb masina árván búsul a sarokban. A Kuper furnértoldógép az üzembehelyezési engedélyre vár. — Nem sokat remélünk tőle ! — bök idegenkedve az új szer-kezet felé Papp Istvánné gépkezelő. — Négyen betanultunk rajta, de még nem tudni, hogy ki kerül rá Remélem én nem. Megszoktam már ezt a régi gépet, ez gyorsabb is, egyszerűbb is, mint az új. Aztán mégiscsak kiderül, hogy nem is lassú, a kezelése sem bonyolult, és sok minden újat is tud, egészen „spéci” gép az új furnérozó. Például olyan pontosan méretre vágja az anyagot, hogy szinte alig van veszteség, ám annál több megtakarítás. Nem félnek az automatikától — Félnek a sok automatikától? — intek a gép felé — Nem — válaszol tömören, de aztán meggondolja magát és folytatja. — Még alig dolgoztunk rajta egy keveset. Egyelőre nem tudjuk összehasonlítani a régi gépekkel. Talán, ha az ember eltölt mellette néhány hónapot, jobb véleménnyel lesz, de most nem szeretnék rákerülni. Ezeken a gépeken van, hogy a 120 százalékot is elérjük. Azon meg ki tudja mi lesz? Ezzel válunk el, én bizonyos vagyok benne, hogy az új szerkezet, ha már alkalma volt a bizonyításra, sokkal nagyobb népszerűségnek fog örvendeni, mint ahogy minden új, ám már viszonylag hoszszabb idő óta termelő gép a gyárban. Hiszen a technika, a technológia fejlesztése nem csak a termelés, hanem a dolgozók érdekeit is szolgálja. Mechcner Zoltán Jó feltételek Nagy előnyüknek tartják, hogy a gabonatermeléshez rendelkeznek elegendő géppel, van terményszárítójuk és ha aratásra kész lesz az újabb 1700 tonna termény befogadására alkalmas magtár, akkor a tárolással se lesz már gondjuk " . Nem túlzás azt mondanunk, hogy szinte kényelmes munka nálunk mostanában az aratás — jegyzi meg a főmezőgazdász. — Az aratók a szokásos rendben elvégzik munkájukat, mi szerződést kötünk a gedona tárolására, és amint megtűnek a magtárak nyolcvap múlva a díl? Kornnél oroszockib termelés és gazdálkodás’ Nemecz Ferenc Korszerű kemping Akaliban összevonták a három, mindeddig önállóan működő balatonakali kempinget. Az egymás közvetlen közelében levő táborok az idei szezonban már közös recepción, egy telken fogadják a vendégeket. Nagyarányú tereprendezést hajtottak végre, egybefüggő kerítést építettek, és portalanították az úthálózatot. Az egyidejűleg 3009 ember elhelyezésére alkalmas kempingben a szezon kezdetéig új élelmiszerbolt nyílik. (MTI) AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT RENDKÍVÜLI AJÁNLATA: — 1 ajtós fém biztonsági iratszekrény, ára: 4270,— Ft — 1 ajtós finn biztonsági iratszekrény ára: 5070,— Ft — 2 ajtós mini biztonsági iratszekrény ára: 7010,— Ft — 2 ajtós maxi biztonsági iratszekrény ára: 7430,— Ft — 2 ajtós biztonsági iratszekrény ára: 6350,— Ft — 1 ajtós trezoros biztonsági iratszekrény ára: 5470,— Ft 40 százalékos árengedménnyel kaphatók, május 2-től május 31-ig, amíg a készlet tart 41. sz. vas műszaki szaküzlet Zalaegerszeg, Rákóczi u. 20. Telefon: 06-92-12177. Nyitva: hétfőtől—péntekig 8.30—17.30-ig, szombaton zárva. VÁRJUK SZÍVES ÉRDEKLŐDÉSÜKET! 180 WWBrmm KERESKEDELMI VÁLLALAT