Zalai Hírlap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 205. szám Ara: 1,80 forint 1984. szeptember 1., szombat Szolidaritási nagygyűlés Budapesten Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyi­tányaként, az Antifasiszta Vi­lágnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szoli­daritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége. A megjelenteket Har­mati Sándor, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöke üd­vözölte, majd Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habse­lyem Kötöttárugyár vezérigaz­gatója mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus fe­lett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy ha­zánk megteremtse az új élet feltételeit. Majd leszögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris háború rémével fe­nyegeti a világot, s az embe­reknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőt­len folyamatok kiteljesedését. Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha körülöttünk béke van. Ennek érdekében mun­kálkodik a Szovjetunió, s szor­galmazza javaslataival a prob­lémák tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a törekvést erősítették meg állásfoglalá­sukkal a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1983 júniusi moszkvai tanácskozá­saik, illetve későbbi megbeszé­léseik alkalmával. — Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gya­korlatának megerősödése jel­lemzi — húzta alá az előadó, majd a magyar nép támogatá­sáról biztosította a közép-ame­rikai országokat, amelyek élet­halál harcukat vívják az Egye­sült Államok beavatkozása el­len, és hangoztatta az Afga­nisztán és Délkelet-Ázsia népei iránti szolidaritását is. A szolidaritási nagygyűlést az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közöt­ti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének a Mongol Népköztár­saságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. jú­nius 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott ar­ról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Főiskola né­ven folytatja működését. A továbbiakban a testület ki­nevezésekről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lász­lót 1984. szeptember 1. napjá­tól közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. Megkezdődött a repcevetés, készül a kukoricasiló Nyárvégi munkák a megye gazdaságaiban Amíg a nyár legnagyobb ré­szében gyakori esőzések za­varták a mezőgazdasági mun­kák folyamatosságát a megyé­ben, augusztusban alig volt csapadék, három hete nem esett eső. A szőlőnek, a gyü­mölcsnek kedvez a napos nyárvégi időjárás, nem annyi­ra az erős éjszakai lehűlés. A másod- és tarlóvetésű növé­nyeknek viszont nagyon kel­lene az áztató eső, több he­lyen is „furulyázik” a silózás­ra szánt, másodvetésű kukori­ca. Egy kiadós eső után köny­­nyebb lenne a talajelőkészí­tők munkája is. A mostani száraz talajban sok ekevas kopik el, s a szokásosnál lé­nyegesen több munkát igé­nyel a magágy megmunkálá­sa. Mert javában készítik már a repce talaját, sőt némelyik gazdaságban hozzá is láttak az olajos magvú növény veté­séhez. Számítások szerint ezt 11 ezer hektáron termelik majd a megye nagyüzemi gaz­daságaiban. Akárcsak a repcevetés, a si­lózás is őszi tennivaló, s egyik-másik mezőgazdasági üzemben hozzáláttak a kuko­rica szecskázásához, depózásá­hoz is. A kérődzőknek termelt lédús tömegtakarmányt bő tízezer hektárról takarítják be. E területeket azonban még „csereberélhetik”, hiszen a növény állapotától függően ilyenkor silónak valót is gyak­ran átminősítenek szemesku­koricának, a gyengének mu­tatkozó szemesnek szánt ten­gerit viszont silózzák. Tart még a sarjúfű kaszá­lása és a széna betakarítása. E munkáknak igazán kedvez a napos nyárvégi időjárás. A gyümölcskertészetekben szedik a korai érésű körtét és a kampósnak szánt szilvát. A feketeszedret termelő gazda­ságokban és kis­termelőknél a szakaszos érés­hez igazodva szüretelik az ér­tékes gyümöl­csöt és szállít­ják feldolgozás­ra a zalaeger­szegi hűtőházba. Valamennyi mezőgazdasági üzemben folya­matban van az őszi vetésű nö­vények, a búza, az árpa magjá­nak előkészíté­se. A szakembe­rek fontos kö­vetelménynek tartják, hogy előzőleg minő­sítésre kerüljön a saját vető­magkészlet, hi­szen biztonsággal­ csak a meg­vizsgált és jónak talált magtól lehet jövőre bő termést várni. Pakod határában dolgoznak a zalabéri termelőszövetkezet növénytermesz­tői. A 130 hektáros táblát repcevetéshez készíti ásóboronával Bödőcs Kál­mán és gyűrűshengerrel Egyed Lajos traktoros. Metfémléhetés az olajipar halenííjénéi Bányásznapi ünnepség Bázakerettyén A Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat dunántúli üze­meiben tegnap délután ünne­pelték a XXXIV. bányászna­pot. A bázakerettyei ünnepsé­gen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára, Körtvélyes István, ipari miniszterhelyettes, Zsengellér István, az OKGT vezérigazga­tója, dr. Gaál Antal, a megyei tanács vb-titkára, Gazdag László, az SZMT titkára, a megye párt-, állami és társa­dalmi szervezeteinek képvise­lői, a jugoszláviai INA Nafta Lendava küldöttsége, valamint a testvérvállalatok vezetői. Az olajbányász-kultúrház mellett, szabadtéren megren­dezett ünnepségen Fender Gyula, a KFV szakszervezeti bizottságának titkára köszön­tötte az ünneplőket, majd Trombitás István vezérigazga­tó mondott ünnepi beszédet. — Bányászelődeinkre emlé­kezünk ma és hálásak va­gyunk, hogy megvívták harcu­kat azért, hogy mi most szeb­ben és jobb körülmények kö­zött élhetünk — kezdte beszé­dét a KFV vezérigazgatója. A továbbiakban arról szólt, hogy milyen fontos feladat jutott osztályrészül a szén- és olajbányászoknak, akiknek munkája nyomán fontos ipari nyersanyagokhoz jut az ország. Hangsúlyozta, hogy legfőbb célnak tekintik a termelési tervek túlteljesítését, s ebben számítanak a kollektívák kez­deményezésére, minden dolgo­zó alkotó, aktív közreműködé­sére. Befejezésül ezzel össze­függésben a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jelentőségét emelte ki. Az ünnepi beszédet követően Körtvélyes István kitüntetése­ket adott át a kiemelkedő munkát végzett olajbányászok­nak. (A KFV területén több százan vették át tegnap a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait, a Kiváló Bányász, a Kiváló Munkáért elismeréseket, a vállalati Ki­váló Dolgozó jelvényeket, s összesen közel 39 millió forint jutalmat osztottak ki a hűség­­jutalommal együtt.) Ezután az ipari miniszterhelyettes kö­szöntötte a zalai olajbányászo­kat. — Örömmel tölt el, hogy ott ünnepelhetem az idei bányász­napot, ahol 1937-ben első íz­ben kezdődött meg hazánkban a szénhidrogén-termelés, s ahol megteremtődött a magyar szénhidrogén-ipar bölcsője. A közel fél évszázad alatt 36 millió tonna olajat adtak a népgazdaságnak, s óriási érték ez. Önöknek is köszönhető, hogy nincs áramhiány, hogy meleg van a lakásokban és hogy nincs sorbanállás a ben­zinkutaknál. Szívüket, erejüket adták, s példát mutattak. Jö­vője van a zalai olajbányá­szatnak, s ezért a biztos jövő­ért együtt kell dolgoznunk — mondotta a miniszterhelyettes, s gratulált a kitüntetetteknek. Az ünnepség végén fogadást adtak a munkában élenjárók­nak, s ez alkalomból Varga Gyula mondott pohárköszön­tőt. — Tisztelgünk azok előtt, akik a természet erőivel szin­te napi küzdelemben állnak, akik felszínre hozzák a szenet, az olajat és a földgázt. Egy egész ország tiszteleg a bá­nyászok előtt, akik szívük pa­rancsa szerint élnek és dol­goznak. Zalában különösen nagy a becsülete az olajbányá­szoknak, hiszen ők azok, akik szorgalmas munkájukkal meg­teremtették e tájon a magas fokú ipari kultúrát. Olyan em­bereket nevelt ez a kemény élet, akik bárhol, ahol csak előfordul az olaj, mindenütt megtalálhatók. Mi továbbra is hiszünk a bányászat jelentő­ségében, fontosságában, ezért tiszteljük is a bányászokat — mondotta többek között a me­gyei pártbizottság első titká­ra. A Kögáz munkáskollektívája szintén tegnap tartotta a bá­nyásznapi ünnepségeket, a központi megemlékezést Nagy­kanizsán rendezték. Több száz dolgozót tüntettek ki, s a leg­jobbak között mintegy másfél millió forint jutalmat osztot­tak ki az üzemek ünnepségein. Trombitás István, a KFV vezérigazgatója ünnepi beszédét mondja a bázakerettyei ün­nepségen. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes a Bányász Szol­gálati Érdemérem arany fokozatával tünteti ki Horváth Jó­zsefet, a kerettyei üzem dolgozóját. (ZH-fotó : Polgár Tamás felvételei) Befejeződött a külföldi magyar egyesületek tanácskozása Pénteken Budapesten véget ért az az ötnapos találkozó, amelyen a Magyarok Világ­­szövetsége — immár harma­dik alkalommal — közös ta­nácskozáson látta vendégül nyugati országokban működő magyar egyesületek vezetőit, képviselőit. A cél és a téma ezúttal is a kapcsolat­tartás, az óhazával való együttműkö­dés továbbépítése volt. A zárótanácskozás mérlegét Szüts Pál, a Magyarok Világ­­szövetségének főtitkár-helyet­tese vonta meg. — A világ számos országá­ban működő magyar egyesüle­tek, klubok, különböző társa­ságok nem a kizárólagos, de nagyon fontos bázisai a ma­gyarság-tudat megőrzésének, a magyar kultúra terjesztésének az ott élő magyarság körében. Az egyesületek — amelyek a szórványban élő magyarság leghagyományosabb tömörü­lései — kiemelkedő szerepet töltöttek—töltenek be ma is a magyarság összefogásában, ha­zánk jó hírnevének megterem­tésében, elmélyítésében. Elmondta a főtitkár-helyet­tes, hogy hazai részről a kül­földi magyar egyesületek segí­tése, a velük közös tevékeny­ség, a kölcsönös érdekeken nyugszik. A teljes magyar kultúra, az összes magyar szel­lemi érték megőrzése miatt sem mondhatunk le azokról a honfitársainkról, akik hatá­rainkon kívül élnek, de a nyu­gati világban is megőrizték magyarságukat és azt tovább akarják adni az elkövetkezen­dő nemzedékeknek is. (MTI)

Next