Zalai Hírlap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
1984. október 6. ei Csülök kívánságára Társadalmi munkában óvoda épül Zalavégen Egycsoportos óvoda épül Zalavégen. Mennyibe kerül, mikortól üzemel? A választás még számos, a beruházással kapcsolatos információt Gál Lajostól, a zalavégi népfront elnöktől kaptunk. — Iskolakötelezettség előtt egy évig kötelező a kicsiknek óvodába járni, s a zalavégieknek Zalabérben van erre lehetősége. Régebben már a hét órakor induló autóbuszhoz kellett vinni a gyerekeket, másfél éve a zalabéri téesz járataival fél órával későbbre tevődött ez az időpont. Azért így is kellemetlen a csöppségeknek esőben, fagyban a buszmegállóban várakozni, nem beszélve a dolgozó anyukák helyzetéről — kezdte a népfrontelnök. 1982-ben merült fel a szülők részéről a kívánság, hogy jó volna helyben óvodát építeni. Néhányan felkeresték emiatt Gál Lajost, aki ezután pedagógus feleségével együtt végigjárta a falu kisgyerekes családjait. A javaslatot mindenütt nagy örömmel fogadták. A szülők aláírásával levelet küldtek a megyei tanács művelődési osztályára, amelyben kérték az egycsoportos óvoda építésének a lehetőségét. A zalabéri termelőszövetkezet százezer forintot és fuvarokat biztosított az építkezéshez, a tanács megvásárolta az anyagot — folytatta Gál Lajos. — Így azután ez év júniusának egyik vasárnapján elkezdődött az építkezés. — Vasárnap? — Hát persze. Vagy nem mondtam, hogy társadalmi munkában készül az egész óvoda? A tanácstagi csoport vállalta a mozgósítást. Lassan befejezéshez közeledik az épület. — Tudna neveket említeni, akik sokat segítettek? — Keressék meg Zalavégen Molnárékat és Horváthékat. Ül Molnár Béla kőműves szép házára könnyű rátalálni a Petőfi utcában, ő természetesen munkahelyén, Zalaegerszegen tartózkodott. Feleségét azonban, aki bedolgozó, otthon találták. — Mondják, hogy a férje sokat segített az óvoda építésénél. Vannak óvodáskorú, vagy kisebb gyermekeik? — Egy másodikos kislányunk és ötödikes kisfiúnk van, akiket nem érint már a kedvezmény. De a férjem tanácstag, többször szóvátette az óvoda szükségességét, s felajánlotta a társadalmi munkát. Eredetileg tíz napot vállalt, de valószínűleg sokkal több lesz, amit ott tölt. Ő mérte ki a területet, s az alapozástól a legkülönbözőbb munkákig mindig ott volt. Hétvégeken, meg esténként is, miután hazaért a munkából. Tegnap az eső miatt nem dolgoztak, de valószínű, hogy ma ismét az építkezésen tölti az estét. — Nem hiányzik itthon a segítsége? — Dehogynem, öt éve lakunk itt, de a saját garázsunkat még nem tudta befejezni. Igaz, máshova, ismerősöknek is eljár segíteni, ha szükség van rá. int Horváth Árpád villanyszerelő portája épp a szomszédban van. A családfő szintén Egerszegen, a tanácsi építőknél dolgozik. A feleségével beszélgethettünk. — Egyedül a falazásnál nem volt ott a férjem, amikor nyaralni mentünk — mondta. — S mit szólt hozzá a feleség? — Én inkább küldöm, készüljön el mielőbb az óvoda. A kislányunk már iskolás, de a négyéves fiúnk jövőre már talán odajár. Végszóra érkezett a csemete. A hidegtől kipirultan szaladt be a konyhába, s míg lehúzta sapkáját, pulóverét, talpraesetten bemutatkozott. — Horváth Szabolcs vagyok. — Mikor mész óvodába? — Majd, ha elkészül — felelte. Bruckner Éva Magyar filmek a Mannheimi Filmfesztiválon Schiffer Pál „Földi paradicsom” című alkotását a Mann-heimi Nemzetközi Filmfesztiválon a dokumentumfilmek versenyében vetítik. Az október 8—13. között megrendezendő filmszemlén Magyar József „A mi iskolánk” című produkcióját is bemutatják. A fesztivált megelőzően a Ludwigshafeni Gyermek- és Ifjúsági Filmnapokon Ranódy László „Színes tintákról álmodom” című alkotását láthatja a közönség. (MTI) Érdemesek érdemrenddel ••Öt katona édesanyja Újsághír: A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Fülöp Zoltánné nagylengyel édesanyát, aki öt fiúgyermeket nevelt a hazának, a hadseregnek. Parányi megilletődöttség van csak benne, amikor átveszi a magas kitüntetést Pénzes Jenő ezredestől, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoktól. Az ujját is segítségül hívja, míg sorolja a fiúk nevét. — Zoli, Jóska, Laci, Tibor és Jenő. Jöttek mind sorra, kilenc éven belül születtek, s valamennyi bevált katonáéknál. Ennek örülök talán a legjobban, hogy erős, egészséges, rendes emberek lettek. — Mondana magáról valamit? — Mit mondhatnék? Téesz tag voltam, s otthon is elláttam a háztartást. A férjem az olajiparban dolgozik és a Zoli is. Valamennyinek szakmája van: Zoli villanyszerelő, Jóska kőműves, László marós, Tibi esztergályos, Jenő géplakatos. Valamennyi kiváló dolgozó! — mondja, s észre sem veszi, hogy saját sorsát egyetlen mondattal elintézte. Világéletében a családnak élt, s érthető, hogy róluk beszél. — Büszke rájuk? Elérti a kérdést, vagy nem akarja érteni.. . — Nem, büszke gyerek egy sem. Szerények, szófogadók, szorgalmasak. Az idősebbik négy már megnősült, nagyon aranyos kis menyeim vannak! Mind a négynek van lakása, háza. A Jenő? Az otthon van velünk, meg maradhat is, ha megnősül. Nem egészen új a ház, de megférünk benne akkor is, ha valamennyien összejövünk. Mert akkor tizennyolcan ülünk asztalhoz. _ ? — Ja, nem mondtam? Van már hét unokám is, s köztük végre lányok... — Mindig szeretett volna leánygyermeket ? Hallgat, körülnéz az ünnepi asztalnál,ahol beszélgetünk, aztán kiböki: — Igen... De a fiúk sem hoztak ránk szégyent! Laci őrmesterségig vitte, háromszoros Kiváló Katona, Tibi és Zoli „csak" egyszeres. Lehet, hogy a másik kettő is kapott valamit, nem tudom. Csak azt, hogy büntetve egyik sem volt soha a katonáéknál. — Mikor volt a legnehezebb? — Amikor kicsik voltak a gyerekek. Ahogy nőttek, úgy lett egyre könnyebb. Mert kicsi korukban munkára lettek fogva, s ez olyan háznál, ahol állatokat is tartanak, nagy segítség. A katonaságtól szabadságra, eltávozásra hazatérve — mind az öten megyén belül szolgáltak — azt nézték, miben segíthetnek. Engem is munkára neveltek, ezt adtam nekik tovább. Fülöp néninek nem ez az első erkölcsi elismerése. A tsz is oklevéllel jutalmazta szorgalmas munkáját, de ezt a mostanit életműve betetőzésének tekinti. Lopva rá-rápillant az érmet rejtő dobozra, ha nem restellné, legszívesebben kinyitná, úgy gyönyörködne benne. — Mi a szép családi élet titka? — Türelem, szeretet, szorgalom és... Szóval nem árt, ha a szükséges anyagiak is megvannak. Ami az anyagiakat illeti, mindkettőnknek nyugdíja van, illetve lesz, de ha nem volna, a gyerekekbe fektetett szeretet akkor is kamatozna, s biztosítaná gondtalan öreg napjainkat. Mészáros Ferenc ZALAI BlLA. Szezonról a szezon után kereskedelmi felügyelők tapasztalataiból A megyei tanács kereskedelmi felügyelősége a nyári hónapokban folyamatosan vizsgálta az idegenforgalmi területek kereskedelmi ellátását, és a fogyasztói érdekvédelem helyzetét. A Balaton-parti üzlethálózaton kívül a hévízi, a zalakarosi, a határátkelőhelyeken levő, valamint a fontosabb útvonalak mentén üzemelő egységeket is ellenőrizték. A tapasztalatokról Hartmann Miklós kereskedelmi felügyelővel, a vizsgálat vezetőjével beszélgettünk. A vásárlókat gyakran megkárosítják — Az élelmiszerboltokban nem találtunk az alapellátásra panaszt adó okot — kezdte Hartmann Miklós. — Az árurendelés egyetlen esettől eltekintve, a keresletnek megfelelően történt. Így aztán nem jelentett gondot a tejtermékek, valamint a pékáru vásárlása. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ellenőrzött boltok kétharmadában a vásárlókat kisebb-nagyobb összegekkel megkárosították. A 86-os számú zalakarosi Zöldért üzletben hat forint tíz fillérrel, a 320-as számú balatongyöröki ABC-ben pedig két forint tíz fillérrel számoltak többet a próbavásárláskor az eladók. Néhány esetben a szavatossági idő lejárta után is a polcokon hagyták az árut. Az élelmiszerüzletekben elkövetett szabálytalanságok miatt négy dolgozót felelősségre vontak. — Iparcikkből volt elegendő? — Sajnos a TRIÁL balatonszárszói lerakata nem tudott kellő mennyiségű fürdőruhát, strandpapucsot, gumilabdát és fürdősapkát szállítani a boltoknak. Helyenként hiánycikknek számított a FORTE színes film. Viszont ajándéktárgyakból, képeslapokból bőséges volt a kínálat. Gondok az árképzésben Több esetben előfordult a bizonylati fegyelem megsértése. Mindegyik maszek üzletben találtak olyan árut, melyről nem volt szabályos beszerzési, vagy önbizonylat. A vendéglátó egységekről elmondható, hogy az ételkínálat az előző évekhez képest javult. A versenyjelleg kedvező hatása elsősorban Hévízen és Zalakaroson volt érezhető. Az említett helyeken a színvonal emelkedés mellett az árak mérséklődtek. Az üdítőitalok árkialakítása körüli gondokat jelzik viszont a következő esetek: A keszthelyi kastély szerződéses büféjében az üdítőitalok helytelen árképzéséből adódóan 16 ezer 374 forint jogtalan haszonra tettek szert, a vonyarcvashegyi Taverna étteremben pedig 3 ezer 660 forinttal károsították meg a vásárlókat. A Georgikon Áfész 034-es számú szerződéses hévízi éttermében a pultos nem volt tisztában néhány italféle fogyasztói árával. — Milyen tapasztalatokat szereztek a vendéglátó helyeken végzett próbavásárlásaik során ? — Az üzletek 43 százalékában hamis számolást, mérést, árdrágítást jegyzőkönyveztünk. Kirívó szabálytalanságok voltak a csoportos étkeztetésnél. A zalakarosi Amor étteremben 1639 forinttal károsítottak meg egy turistacsoportot. Az árképzés sajátos módját választotta Valcsics László, aki a zalakarosi strandfürdő területén üzemeltette mozgó büféjét: a III. osztályú presszóban fogyasztóiáron megvásárolt termékeket mégegyszer megnövelte a vendéglátó haszonkulccsal. A vonyarcvashegyi szerződéses kemping éttermében a reggeli teafőzéshez közel fél kilóval kevesebb teát használtak fel. Kitessékelték az ellenőröket Párját ritkító eset fordult elő a hévízi II. osztályú, szerződéses Badacsony étteremben, ahonnan kitessékelték az ellenőröket. A felszolgáló arra hivatkozott, hogy nagyobb létszámú turistacsoportot várnak és nincs szabad hely. Amikor a jelzett vendégek megérkeztek, kiderült, hogy az étterem fele kong az ürességtől. A kereskedelmi felügyelők "tizennyolc szabálysértési eljárást kezdeményeztek, 24 alkalommal pedig a helyszínen bírságoltak. Két esetben a nagyobb összegű jogtalan bevételek elvonására, egy alkalomal pedig a vásárlók kártalanítására tettek indítványt. Völgyi Ferenc Debreceni nagyvásár A hét végén ismét megrendezik a debreceni nagyvásárt. A szombaton kezdődő, immár országos hírű kirakodóvásárra az ország különböző részeiből több mint négyszáz népművész, népi iparművész, kisiparos, illetve magánkereskedő jelezte részvételi szándékát. Mellettük hajdú-bihari, illetve debreceni vállalatok és szövetkezetek is kínálják majd portékájukat a Nagyerdő fái alatt. Az Ady Endre sétányon és a Nagyerdei körúton állítják fel pavilonjaikat a vendéglátó vállalatok, amelyek többnyire tájjellegű ételeket kínálnak majd a vásározóknak. (MTI) Ahogy felfigyelt az ország és a nagyvilág a magyar agrárgazdaság teljesítményeire, rang lett mezőgazdásznak lenni, vonzó a pálya, Zalában is? Ha igen, van-e elég képzett szakember a megye termelőszövetkezeteiben és milyen a helyzetük? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor Novák Miklóssal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjével beszélgettünk. — Mint a személyzeti munka felelős irányítója, milyennek értékeli napjainkban az üzemek szakemberellátottságát? — Legutóbbi években nálunk, Zalában is sok jól felkészült szakember lépett a mezőgazdaság szolgálatába — kezdi válaszát, megjegyezve, hogy ez a szakmunkásokra is érvényes. — A változást jól mutatja, hogy az egyetemet és főiskolát végzett minden szakemberre most 250 hektár termőterület jut, ami jobb az országos átlagnál, de összehasonlíthatatlanul jobb az 1970-es aránynál, amikor átlagosan több mint ezer hektár jutott egy mezőgazdászra. Ma tehát a megye agrárszakember ellátottsága általában jó. A főmezőgazdászok teljes köre felsőfokú végzettségű, de lényeges a javulás az elnöki és a főkönyvelői poszton is. — Az utóbbi munkakörben mégis még mindig kevés a felsőfokú végzettségűek aránya. — Ez valóban így van, az előírt képesítéssel azonban valamennyi főkönyvelő rendelkezik, ennek ellenére indokoltnak tartjuk, hogy a felsőfokú végzettségűek száma tovább növekedjék. Ezt az egyre bonyolultabb feladatok ellátása is megköveteli. A következő tíz évben e munkaterületen is jelentős lesz a javulás, hiszen a számviteli főiskolát végzett szép számú dolgozó közül az arra alkalmasak előléphetnek főkönyvelőnek. Azok, akik az elméleti ismeret mellé a kellő gyakorlatot is megszerzik. Ma még vanak főiskolai végzettség nélküli, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező számviteli vezetők, akiktől aligha válnának meg szívesen a foglalkoztató gazdaságok. Ez nem is lehet cél. Egyértelműen jól alakult tehát a szakemberek száma. A mennyiségi változást követte a minőségi javulás is? — Az elmúlt négy-öt évben sokat erősödött a vezetés, ezzel együtt kevesebb lett az úgynevezett problémás gazdaság és lényegesen csökkent a veszteséges üzemek száma, a hiányok összege. Ez a középvezetők jó szakmai felkészültségének is köszönhető. Sok jó ágazatvezető dolgozik a gazdaságokban. Persze néhány termelőszövetkezetben azért különböző szinten elkel a frissítés. No és néhány távolabbi mezőgazdasági üzemben, mint például a reszneki vagy a szentgyörgyvölgyi tsz-be nehéz szakembert találni. — Miért? — A lakás az biztosan nem akadály, hiszen több otthon üresen vár lakóra. Csak az elmúlt néhány évben, jelentős állami támogatással 85 szakember-lakás épült a megye termelőszövetkezeteiben, de magánlakás építéshez is sokan kaptak állami segítséget. Hogy ennek ellenére mégis miért nem kedveltek a városoktól távolabbi munkahelyek, az csak azzal magyarázható, hogy ott gond a házastárs elhelyezkedése, a gyerekek iskoláztatása, a kulturálódási lehetőség is messze van a várositól. Távolból odajárni pedig meglehetősen körülményes, mert nem valami jó a közlekedés. — Ha már szóba került az utazás, ne halgassuk el, hogy a vezetők közül többen a városokból járnak ki a környékbeli termelőszövetkezetbe, amit sokan — indokoltan — nem tartanak szerencsésnek. — A több mint félszáz szövetkezeti elnök közül 19 az ingázó és hozzávetőlegesen hasonló az arány más szakemberek esetében is. Az utazók legtöbbjének közvetlen város közelben van a munkahelye, így nagyon kevés az olyan gazdasági vezető és beosztott szakember, akinek 18—20 kilométerre kell kijárni. Persze üdvös lenne, ha valamennyien abban a környezetben élnének, ahol dolgoznak. Van is erre törekvés, hiszen községpolitikai szempontból sem mindegy, hogy a vezetők, az agrárértelmiség, csak dolgozóként jelenik meg a faluban, vagy részt vesz annak közéletében is. — Eddig szinte csupa jót mondott a szakember ellátottságról. A mezőgazdaság valamennyi területére ez a jellemző? — A kialakult létszámon belül bizonyos hiány tapasztalható erdészeti, faipari szakemberekből és gépészmérnökökből. E hiány enyhítése érdekében az egyetemeken működő zalai diákklubokon keresztül, valamint ösztöndíjak biztosításával igyekszünk elegendő ilyen szakemberhez jutni. — Megbecsülik szakembereiket a gazdaságok? - 3 !!3 — A jövedelmüket illetően öt év alatt lényeges az előrelépés. Igaz az országos átlagot továbbra sem érik el a zalai gazdaságokban dolgozók, viszont ahhoz lényegesen közelebb kerültek. A termelésben, a gazdálkodásban élenjáró eredményeket produkáló szakemberek erkölcsi elismerésre különös gondot fordítanak az illetékesek, ez pedig vonatkozik a fizikai állományra Évente 14 kormány- és 140 miniszteri kitüntetést kapnak a zalai szövetkezetek és társulásaik legjobb dolgozói. Ezen kívül az üzemeknek is vannak saját kitüntetési lehetőségeik, tehát az agrárszakemberek erkölcsi elismerésének is tág lehetőségei vannak — mondta végezetül Novák Miklós. N. F. Vonzó a mezőgazdasági pálya Beszélgetés a zalai tsz-ek szakemberellátottságáról