Zalai Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

8 ­ Ahol otthonra talált a népzene A kanizsai Móricz Zsigmond kultúrház zenei életéről Fodor Gyula immár ötödik éve dolgozik a kiskanizsai mű­velődési házban. Itt hívta életre a zenét kedvelők kis csoportját, egyaránt bekap­csolva az éneklésbe a fiatalo­kat és az öregeket. De mielőtt az ének-zene szakos tanár ke­zébe került volna a zenei élet irányítása, a helybéliek már akkor is együtt énekeltek. — Egy meglevő, ügyes, ösz­tönös kezdeményezésre épít­hettem, amikor idejöttem, így könnyű volt az embereket megnyerni a magasabb szintű zenélés számára — kezdi Fo­dor Gyula. — A jórészt idősebbekből álló pávakör 1970-től részt vett a megye folklór-rendez­vényein, sok szép sikert arat­va — teszi hozzá Vizeli De­zső, a művelődési ház veze­tője. Az inspirációk közé tarto­zik, hogy 1970-ben a Tanács­­köztársaság téri általános is­kola zenei tagozattal bővült, s az oktatási intézmény azóta is jelentősen hozzájárul a mű­velődési ház és az ott műkö­dő zenei csoportok munkájá­nak segítéséhez. Ez a legif­jabb nemzedék zenei nevelé­sét lendíti elsősorban.­­ A pávakör fennállása so­rán 350 előadást tartott, s a későbbi zenekar alapját en­nek a kis éneklő csapatnak a kísérő zenekara adta — foly­tatja Vizeli Dezső. — Ez volt az a zenei múlt, amire a továbblépést alapoz­hattam — veszi át a szót Fo­dor Gyula. — Örültem, hogy a főiskola elvégzése után, első munkahelyemen ennyire ta­lálkozott az elképzelésem azo­­kéval, akik sajátjuknak te­kintették a házat. Így lelke­sedéssel fogtam hozzá a mun­kához. — Ma sokféleképpen műve­lik a népzenét. A Bojtár­együttes milyen elvek szerint keresi az utat a népzenén ke­resztül a közönséghez? — Még nagyon fiatal a csa­pat ahhoz, hogy kiforrott el­vekről lehetne beszélni. Mi egyszerűen akarunk zenélni, az eredeti hangzásban, eredeti hangszereken. Ez utóbbi nem is olyan könnyű. Én magam készítettem például dudát. — Mely vidékről származó népzenét játszanak? — Igyekszünk minden dia­lektus zenéjét megtanulni, ami a magyar nyelvterületen él. Saját magunk is gyűjtünk, jártunk például Kalotaszeg­­ben, Mezőségen, és találtunk élő anyagot, amellyel a zene­kar repertoárját bővítettük. Emellett szeretnék beszámolni egy új és a népzenészek szá­mára nagyon hasznos intéz­ményről, a Népművelési Inté­zet által létrehozott szakmai házról. A lényege az, hogy a népzenekutatók és gyűjtők a gyűjtött hanganyagot felkí­nálják ennek a háznak, amely felveszi gyűjteményébe és bárki számára hozzáférhetővé teszi, így a kisebb, s keve­sebb gyűjtési lehetőséget kapó zenekarok is új zeneanyaghoz juthatnak és játszhatnak tő­lük távol eső vidékek zené­jéből. Eddig csak az Akadé­mia tárolt ilyen anyagokat, ám ahhoz rendkívül nehézkes volt hozzájutni. A Bojtárék zenélésükben az eredeti tájegységi ízt akarják visszaadni, ahonnét a népdal származik. A sokféle hang­szer — duda, furulya, tambu­­ra, cimbalom, tekerőlant — és a 150 órányi, rendelkezésükre álló hanganyag ezt lehetővé is teszi. Új felfedezésük a szomszédságban élő horvátok népzenéjének szépsége és ér­téke. A délszláv népzenére oly jellemző pengetős tam­­burahangzást most tanulják. S hogy milyen eredménnyel dolgoznak, azt az is mutatja, hogy januárban hanglemezfel­vétel készül velük. Az orszá­gos táncház-találkozóról ki­adandó lemezen megszólaló együttesek között szerepelnek egy mezőségi csárdással és ritka szökéssel. 3 — Már annak is nagyon örültünk, hogy meghívást kaptunk a találkozóra, és fél órás műsorral szerepelhettünk a rangos mezőnyben — mond­ja Fodor Gyula. — Bár fiatal a zenekar, az utánpótlásról már most gondoskodni aka­runk. Ezért hívtuk életre a Ch­ip együttest. Tagjai a ze­neiskolai növendékekből ke­rültek ki, és amolyan tehet­ségkutató funkciót is ellát ez a kis együttes, hiszen már a harmadik alsó tagozatos ge­neráció nő bele ebbe a kez­deményezésbe. A Cirip együttes december 7—8-án az országos népzenei és néptánc fesztivál résztve­vőjeként lép fel Budapesten, a Vígadóban. Horváth Zsuzsa A Bojtár-együttes egyik fellépésén. A parti tócsákban körösödik a víz, dermedtek a bokrok, a hajnali fagytól zuzmarásak az ágak. A sétányokon a széltől odaterelt lombozat szárazan ziz­­zen a láb alatt. Télelő a Balaton part­ján. „Hol van az a nyár...?” — hallani a slágert a téliesítésen áteső üdülő ab­lakából, s a rádió teremtette stílszerű­­ség megborzongatja az embert. Látszik a lehelet, a meleg felöltőbe burkolózott sétálók képe éles kontraszt az emléke­zés recehártyáján felvillanó bikinis lá­nyok fürdőruhás fiúk mellett. Hol van az a nyár...? Szárazdokkon pihennek a hónapokkal ezelőtt még ha­bokat szelő csónakok. Hátat fordítottak az emberek a romantikára csábító sé­tányoknak, az árnyas fák alatt meghú­zódó padoknak. Vagy mégsem? Lám idősebb úr egyik karjával átöleli párját, közben csókot lehel annak kesztyűs ke­zére. Zárva a gyorsbüfék, lacikonyhák spa­­letta-szeme is, a sültek, kávék illata a múltból sejlik fel. Szinte hallani az ap­ró bódék előtt hangoskodó tömeg óvó­dásét. S a tulajdonosok panaszát: régen volt ilyen rossz nyarunk, mint az idén! Valóban, mégsem volt olyan szép, any­­nyira napsütéses, mint a zord, a télies kép után önkéntelenül is elénk rajzoló­dik. Na, persze. A nyár, az te nyár, az ember e szó hallatán is hajlandó a hűs habokra, a perzselő napfényre gondolni. Utóbbiból kevesebb jutott ebben az idényben mégis. Az idegenforgalmi sta­tisztika több vendégről beszél, a Bala­ton esőben is csak a Balaton. Utazáskor mindenki becsomagolja a poggyászába a reményt is: a rossz után csak jó kö­vetkezhet, borús idő után a kánikula. Talán a horgászok a legkövetkezete­sebbek. Ott vannak a parton, ha esik, ha fúj, melegben,hidegben. Most csak a szemük látszik ki a csuklyás kabát­ból, szinte megkövülten szorongatják készségeiket, de ők is reménykednek. Régen volt olyan halszegény a tó, mint az idén. De valahol csak meg kell len­niük azoknak a fránya pikkelyeseknek! Türelmesebbek is most a pecások, s ez is összefügg a zimankóval. Kesztyűbe bújtatott kezük ódzkodik­­előbújni ta­karójából, így hosszabb ideig marad a dermesztő vízben a csali. Sok az olyan stég a parton, amelynek gazdája talán az ország másik felében található. Az „us” végződésű hónapok alatt túlstrapált csónakjuk közül nem egy telel a nyílt vízen, horgonyra eresztve, cölöphöz lakatolva. Hiányzik a kotróhajók megszokott dohogása is. Lebontották az óriás tengerikígyóra em­lékeztető, kotralékszállító csöveket is. A munkások szállásául, étterméül szol­gáló tanyahajó kéményén bodorodik csak a füst, jelezve, hogy ott még van élet. Munka is lesz ismét, hiszen a nád a fagy után ledobta a levelét, azaz jö­hetnek az aratók. A téli Balatonnak is vannak szerel­mesei. A művészemberféle — komor­­ színeket keverve palettáján — a köd-­­ ből kibújt Szent­ Mihály kápolnát festi,­­ háttérben a vonyarcvashegyi panorá-­­ mával. A sétálók közül többen is meg­­­­állnak mögötte néhány percre, de a rendületlenül dolgozó piktor tudomást­­ sem vesz a külvilágról. De arra ő is felkapja a fejét, amikor valaki sikolt­­ és őrültnek nevezi a vízbe ereszkedő­­ fürdőzőt. Hamar megnyugszanak azon­ban a kedélyek: külföldi az eszemad­­ta... Északkeletről széllökések jönnek, egy­re erősödnek. Megborzong a víztükör is. Balázsy Mária Éva Hol van az a nyár...? ! (Cservenka György felvétele) ZALAI HÍRLAP Kiss Dénes: Szélezüst Föl kell gyújtanom magam hogy újra nyár legyen! Szívemben világrobbanás Csoda hogy egyben még a ház — Mindenütt rád emlékezem A tópartra hol áttetsző eső-köntösben álltál Feszült föléd szivárvány-tető Elhamvadt az a nyár már De mosolyoddá lett a tő s körben a hegyek ránca Akkor az arcod volt a Nap s hozott felém a tiszta ég tündöklő vitorlája Tópart barátság szerelem Hajam tarajos ősz lett — Szél fúj át rajtam s kiverik a partokat az arcokat szélezüst didergések 1984. december 8., szombat Szépen magyarul... A kiszivárgó hírek jelentésük kiszélesítésével a szavak új fogalmakat is ki tudnak fejezni. Nyelvünk ugyanis nemcsak új szavak alkotásával vagy idegen nyel­vekből való szóátvételekkel gazdagodik, hanem a meglevő szavak jelentésének bővülésé­vel is. Erről bárki meggyőződ­het, aki figyeli a szavak je­lentését. Sokszor halljuk, olvassuk, hogy bizonyos eseményekkel kapcsolatban tudatosan szivá­rogtatnak ki híreket. Az ige eredeti jelentését ismerve: a hordó szokott szivárogni. Ami­kor a hordó szivárgását visz­­szük át a hírekre, nagyon szemléletes kifejezéssel élünk. Ha már a hordóról van szó, ebben a témakörben maradva, megemlíthetünk egy másik ki­fejezést is: ki vagy le lehet szűrni valaminek a lényegét. Az eredeti jelentés: a folya­dékból szűrve kiválasztunk valamit. Ezt a jelentést vittük át más területre. A szüretes ige eredeti jelentését kiszéle­sítve a szót vonatkoztathatjuk a gyümölcsszedésre, sőt azt is jelentheti, hogy valaki busás haszonra tesz szert. Valamit valahonnan ki­emelhetünk, kivehetünk, de jelenthet magasabb beosztás­ba helyezést is. Amikor vala­milyen kérdést feszegetünk, nem is gondolunk arra, hogy a feszegetés eredetileg rögzített tárgy kimozdítását vagy be­bezárt ajtó fölfeszítését is je­lenti. Ugyanis fel lehet borí­tani valakinek a programját vagy terveit, nemcsak az asz­talt. Kiss István Kulturális krónika A letenyei művelődési ház vendége lesz hétfőn este nyolc órakor Schaeffer Andrea, a za­laegerszegi Hevesi Sándor Színház színésznője „Hol volt” című vidám irodalmi műsorá­val. ★ Új közművelődési létesít­ménnyel gazdagodott a héten Sátoraljaújhely városa. Hétfőn adták át rendeltetésének a Ka­zinczy Ferenc nevét viselő új városi múzeumot. ★ Szombaton Lentiben lép fel a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese. Műsorán a Ma­gyar Elektra táncban elbeszél­ve és Néptáncszvit szerepel Az előadás öt órakor kezdődik. ★ December 10-én és 11-én Nagykanizsán a Hevesi Sán­dor Művelődési Házban ven­dégszerepel a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Tennesse Williams: A vágy villamosa című drámájával. A darab főszerepeit Pogány Ju­dit, Csákányi Eszter, Lukács Andor és Helyei László játsz­­sza. Az előadások hétfőn és kedden este hét órakor kez­dődnek. ★ A napokban került nyilvá­nosságra az Építészek Nemzet­közi Szövetsége által kiírt pá­lyázaton díjat nyert építészek névsora. A díjakat a szervezet egykori híres elnökeiről ne­vezték el és háromévenként ítélik oda. Idén Kerényi Jó­zsef Ybl-díjas építész kapta az egyik legjelentősebb szakmai elismerést. A Sir Robert Matthewról elnevezett kitünte­tő diplomát húszéves kecske­méti munkássága méltó meg­becsüléseként érdemelte ki. ★ Nagykanizsán a Hevesi Sán­dor Művelődési Központban december 10-én nyílik meg Jung Zseni és Eifert János „Fák és nimfák” című fotó­­kiállítása, amely január 6-ig várja a látogatókat. ★ December 11-én Zalaeger­szegen a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a He­vesi Sándor Színház Ármány és szerelem című beavató szín­házi előadásához kapcsolódóan a Színházbarátok Körében Schiller és kora címmel elő­adást hallgathat meg az ifjú­ság a nagy német drámaköltő munkásságáról. A bevezető előadást és az azt követő be­szélgetést Merő Béla, az Ár­mány és szerelem rendezője tartja délután öt órakor.­­­ A megyei filmszínházak kí­nálatából a következő néhány filmet ajánljuk olvasóink fi­gyelmébe. Zalaegerszegen az Ady filmcentrum 1. termében hétfőtől szerdáig a Finom kis bordély című csehszlovák fil­met vetítik, amelynek színhe­lye az 1929-es Prága egyik mu­latója. Keszthelyen szintén hétfőtől szerdáig látható a Házasság szabadnappal című magyar filmkomédia, amely­nek szereplői között Dörner Györgyöt, Balázsovits Lajost, Schütz Ilát láthatjuk viszont. A hét második felében Zala­egerszegen a hármas teremben ■újra műsorra tűzik a nagy si­kerű amerikai produkciót, Az ötös számú vágóhidat, amely a tragikus emlékű drezdai bombázás mementója. Nagy­kanizsán 13-án vetítik a ket­tes teremben Andrej Wajda Karmester című alkotását. Keszthelyen csütörtökön há­rom­­előadásban játsszák a Nagyrozsdási eset című ma­gyar filmet. 1957-ben készült és most került a mozik műsorára A nagy­­rozsdási eset című magyar filmkomédia, amelyben többek között Sinkovits Imrét láthatjuk — csaknem egy ember­öltővel fiatalabb kiadásban. A WmBm műsora december 11—16-ig A színházban December 11., kedd, 19: A fehér ördög. December 12., szerda, 15: A csábítás trükkje. December 12., szerda, 19: A csábítás trükkje. B-bérlet December 16., vasárnap, 17: Zalatánc vendégműsor. December 16., vasárnap, 19.30: Zalatánc vendégműsor. A kamara színházban December 15., szombat, 20: A Kékszakállú herceg vára. A beavató színházban December 13., csütörtök, 15: Ármány és szerelem (bemutató­ja.) December 13., csütörtök, 18.30: Ármány és szerelem. December 14., péntek, 15: Ármány és szerelem. Tájelőadások: December 11., kedd, Ruhagyár, 14.30: Prémium. December 12., szerda, Nagykanizsa, 19.00: Imádok férj­hez menni. December 13., csütörtök, Nagykanizsa, 19.00: Imádok férjhez menni. December 14., péntek, Nagykanizsa, 19.00: Imádok férj­hez menni. December 16., vasárnap, Alsólendva, 19.00, Mandragora.

Next