Zalai Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ ^# .............................— Imm Hívap XLII. évfolyam, 27. szám Ára: 2,20 forint 1986. február 1., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidő alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszközállománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban —ll. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. (Folytatás a 3. oldalon.) Február — zárszámadás ra február, akkor zárszámadás! így van ez már negyedszázada a mezőgazdaság szocialista átalakulása óta. Az idén is több mint félszáz mezőgazdasági termelő- és szakszövetkezet vezetősége tájékoztatja tagjait a megyében, akik aztán tulajdonosi jogukkal élve szavazatukkal döntenek a múlt évi gazdálkodás végeredményének felosztásáról — ahol lesz mit osztani, a többségnél pedig lesz —, jóváhagyják az esztendő munkájának jó, vagy kevésbé jó mérlegét. Tavaly az akkori szabályozók ismeretében, a korábbinál kevesebb termelési és nyereségtervet céloztak meg a megye szövetkezeti gazdaságai, legtöbb ütemben mérsékeltebb árbevétel mellett csökkent is a jövedelem. Ismeretes, hogy a növénytermelésre az időjárás kedvezőtlenül hatott, fagy-, jég- és viharkárok okoztak tetemes kieséseket, amit az Állami Biztosító százmilliókkal igyekezett mérsékelni. A múlt évi tél kegyetlen hidege az állattartásban is több kellemetlenséget, s ezzel együttjáró többletköltséget okozott. Ráadásul a hizamarha exportnál az állatátvétel gondjai idéztek elő jelentős túltartási költségeket, árbevételi elmaradást. Tetézte a gondokat, hogy az ipari tevékenységek pozíciói jelentősen viszszaestek. Több előre nem látott objektív okkal lehet indokolni a közgyűléseken a kevésbé sikeres gazdálkodást, hiszen valóban voltak olyan tényezők, amiket lehetetlen volt befolyásolni. A megyei pártbizottság — a tavalyi munka tapasztalatainak értékelésekor — dicséretesnek ítélte meg a kompenzáló, a költségtakarékosságra tett eredményes intézkedéseket. Ezzel együtt nyíltan szólt az elemzés a szubjektív tényezők gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló szerepéről. Hasonló nyíltsággal kell majd beszélni a sorra kerülő közgyűléseken is. Ez nem kicsinyíti a vezetői tekintélyt, a szakemberek tevékenységét — sőt! . . . Ahol lesz mivel dicsekedni, ott álszemérem nélkül büszkélkedjenek, máshol — bármennyire is fájó — nem szabad elhallgatni, hogy azonos adottságú üzemek között jelentősek voltak a terméskülönbségek és az sem volt ritka, hogy azonos időjárási körülmények között a gyengébb minőségű földekről takarítottak be nagyobb termést. Ez aligha indokolható objektív tényezőkkel. Amint a megyei pártfórum megállapította: Néhány szövetkezetben a vezetés és a gazdálkodás alacsony színvonala is oka a gyengébb eredményeknek. Mindebből következik, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek pénzügyi helyzete — néhány kivételtől eltekintve — romlott és a nyereség is kevesebb, mint a legutóbbi néhány évben volt. A zárszámadásokon egyúttal az idei terveket is körvonalazzák. Amikor az eredmény felosztásáról döntenek a tagok, gondoljanak üzemük fejlesztésére, saját jövőjükre. Szűkösek lesznek e lehetőségek, de talán az újabb állami támogatással jut majd pénz a legfontosabb fejlesztésekre — persze ott, ahol elfogadható lesz az eredmény. Nem halasztható feladat — ezt ugyancsak az említett pártbizottsági értékelés húzta alá — a tehenészeti telepek rekonstrukciója, a korszerűbb fejési technológiák bevezetése és az olcsóbb tartási eljárások, így például a szabadtartásos rendszer bővítése az indokolt. Ez csak egy tennivaló (Zalában különösen fontossággal bíró) a sok közül, amire érdemes és kell áldozni, annál is inkább, mert jószág, mindenekelőtt szarvasmarha nélkül a megyében szinte lehetetlen a növénytermesztés, a gyepek hasznosítása. Ez az ágazat hosszú időre munkát, megélhetést ad sok falusi embernek. És ez sem lehet közömbös. Amikor a lehetőségek ismeretében jó zárszámadást kívánunk a szövetkezeti parasztságnak, a fentieken kívül figyelmükbe ajánljuk a gazdálkodás színvonalának jövőbeni javítását, hiszen ehhez a feltételek most inkább adottak, mint a múlt esztendőben. Nemecz Ferenc Az új csipkeházak felülről kialakultak már Zalaegerszegen a városközpont II. üteme első épületeinek külső formái. A ZÁÉV dolgozói az enyhe januári időjárást kihasználva szombati műszakok beiktatásával behozták a tervhez viszonyított lemaradást. Azt ígérik, hogy karácsonyra már beköltözhetnek a lakók 67 lakásba. Képeink az új csipkeházakat ábrázolják felülnézetben és oldalról. / 1 / 7 C? Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Az Országos Választási Elnökség közleménye Az Elnöki Tanács 1986. február 22-re tűzte ki a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben az időközi választást. A jelölőgyűléseken dr. Czoma Lászlót, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatóját és Tóth Istvánt, Keszthely város tanácsának elnökét javasolták országgyűlési képviselőnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jelölést benyújtotta az Országos Választási Elnökségnek. Az Elnökség megállapította, hogy a jelölés törvényes volt, ezért dr.Czoma László és, Tóth István képviselői jelöltséget elfogadta. (MTI) 1. Jól halad a téli gépjavítás a lenti termelőszövetkezetben. Az erőgépek nyolcvan százalékát vizsgálták át eddig a műhely dolgozói, zömmel már csak munkagépek vannak hátra. Az eddigi műszaki vizsgákon is sikeresen szerepeltek az előkészített traktorok és gépkocsik. Képünkön egy Rába—180 erőgép nagyjavítása folyik. 2. A KFV bázakerettyei előregyártó építésvezetőségének forgácsoló műhelyében az olajkitermeléshez szükséges alkatrészeket gyártják és szerelik. Saját tervezés alapján készült az első termelőcső-központosító alkatrész, melyből 200 darabot vár az ipar. Peti József és Kelé András vizsgálja a központosító méreteit. 3. A Nagykanizsai Városgazdálkodási Vállalat lazsnakpusztai kertészete tavaly 10 millió forint értékben értékesített vágott és cserepes virágot, koszorút. A télvége szomorkás időjárása az üvegházakban nem érződik. Tizennyolcezer tőről a napokban szedik a sárga, rózsaszín, fehér és piros színekben pompázó illatos fréziát. A szolgáltatásról tárgyalt a KNEB Pénteken Budapesten ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a többi között megvitatta és elfogadta a szolgáltatások helyzetével, fejlesztésével foglalkozó jelentést, amely Győr- Sopron, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Zala megye népi ellenőreinek tapasztalatait összegezte. Városavató Kunszentmártonban Az 1986-os városavató eseménysorozat zárásaként pénteken Kunszentmártonban rendeztek ünnepi tanácsülést a Körös-parti település várossá nyilvánítása alkalmából. A városi művelődési központ nagytermében megtartott ünnepségen, amelyen ott voltak Szolnok megye párt-, tanácsi, tömegszervezeti vezetői, valamint a megye városainak képviselői is . Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az új város polgárait, és átadta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet.