Zalai Hírlap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 21 szám Ára: 1,80 forint 1987. február 2., hétfő A magyar békemozgalom teljesebbé vált •• Ülésezett a XI. országos békekonferencia A számvetés és az előretekintés jegyében ülésezett szom­baton az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továb­bá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, va­lamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Orszá­gos Béketanács elnöke üdvö­zölte. Megnyitójában megem­lékezett az OBT-nek a leg­utóbbi békekongresszus óta elhunyt tagjairól, s köszön­tötte az OBT új tagjait, illet­ve tiszteletbeli tagjait. Hang­súlyozta, hogy az elmúlt évek­ben a békemozgalom ereje világszerte tovább növekedett, s ma már mindenütt számot­tevő tényezője a háborús ve­szély elhárítását célzó kezde­ményezéseknek, a világbéke megőrzésének. Rámutatott, hogy tovább kell erősíteni az értelmiség békemunkáját, mind több tudóst, pedagógust és művészt kapcsolva be ebbe a tevékenységbe, hiszen a bé­kemozgalom értelmiségi akti­vistái érzékletesen, meggyőző erővel tudják bemutatni az atomháború fenyegető veszé­lyeit. Vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta el­telt időszakot. Olyan leszere­lési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögletét meg kí­vánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Buda­pest, Stockholm és Reykjavik neve jelzi a kedvezőbb nem­zetközi légáramlatot. Ebben a jó irányú és felgyorsult moz­gásban vált napjainkra nem­zetközileg is elfogadott köve­teléssé az atomfegyverek meg­semmisítése, az űrfegyverke­zés megakadályozása. Ugyan­ilyen újszerű javaslatok szü­lettek a hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésé­re, a helyi konfliktusok meg­oldására, a biztonság erősíté­sére. Ezek a célok egyértel­műek, világosak és cselekvés­re ösztönzőek. Az OBT főtitkára a továb­biakban kifejtette: s megsok­szorozott cselekvési lehetőség­gel szolgált a Nemzetközi Békeév tavalyi eseménysorozat­­a. A hazai békemozgalom nem törekedett nagy tömeg­demonstrációkra, ugyanakkor megszaporodtak a kisközössé­gi fórumok. Mindezekkel együtt a magyar békemozgalom teljesebbé vált, s fő cél­jaiban egységes maradt. A magyar politikai és társa­dalmi életben olyan helyet ví­vott ki magának, amelynek megőrzése felelős magatartást, további elszántságot kíván valamennyi önkéntes munká­jától. A békemozgalom egységé­nek alapja az, hogy vala­mennyien békét akarunk — mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú esz­mecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésé­ben, gazdagításában milyen utakat választunk. Ebben a szellemben, határozottan és egyértelműen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdésekben, mint a csillagháború elutasítása, az atomkísérletek betiltásának sürgetése, a helyi konfliktu­sok békés megoldása, a ha­gyományos fegyverzetek csök­kentése, vagy a terrorizmus megfékezése. Olyan, kevésbé megszokott kérdésekkel is foglalkozik a mozgalom, mint a katonai szövetségek kölcsö­nös feloszlatása, hazánk nuk­­leárisfegyver-mentes státuszá­nak megőrzése, a katonai költségvetések csökkentése. Külön említést érdemel a hazaszeretet ügye. Szomorú értékválság jele, hogy nálunk manapság egyesek a kokárda hosszúságával mérik ezt. Kell a kokárda is, de a hazaszere­tetnek mindenekelőtt a XX. század végi, a következő évezred Ma­gyarországáról, annak mi­lyenségéről, és leginkább az ahhoz fűződő szemé­lyes viszonyról kell valla­nia. Nekünk nemcsak ebben a ha­zában, hanem ebben a térség­ben is kell élnünk, másokkal együtt. És ebben benne fog­laltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszédos nép sorsa, lehető­sége is. Nemzetünk nem gya­rapodhat a közösség többi tagjaitól függetlenül, azok ká­rára. De ez fordítva is igaz. A békemozgalom aktivistái kezet nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja kö­zeledésüket. Nemzetközi mun­kájában a hazai békemozga­lom méginkább a bizalom erősítése, az együttműködés lehetőségeinek megsokszorozá­sára törekszik. Ennek jegyé­ben vesz részt a Békevilág­tanács munkájában, s szor­­galmazzza politikájának kor­szerűsítését — mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plená­ris ülésen megkezdődött a vita. A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket.­­ Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk, Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes történelmében mekkora szerepet játszottak a (Folytatás a 2. oldalon.) •• Ünnepi törzsgyűlést tartott a munkásőrség megyei parancsnoksága Megemlékezés a három évtizedről — Alapítók köszöntése, kitüntetések — Felmentés, kinevezés Szombaton délután Zala­egerszegen, a megyei pártbi­zottság nagytermében ünnepi állománygyűlést tartottak a Munkásőrség megyei parancs­nokságának törzs és közvet­len alegységei. A Himnusz után Molnár László megyei parancsnok­helyettes köszöntötte a gyűlés résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló Borbély Sán­dort, az MSZMP KB tagját, a Munkásőrség országos pa­rancsokát, Karvalits Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát, Újvári Sándort, a megyei tanács elnökét, Király Ferencet, az SZMT vezető titkárát, Varga Gyulát, a me­gyei pártbizottság nyugalma­zott első titkárát, valamint a megye politikai, társadalmi életének képviselőit, a társ fegyveres testületek parancs­nokait. A megnyitó után Tóth Gyula megyei parancsnok tett jelentést az elmúlt hetekben lezajlott egységgyűlésekről, majd visszaemlékezett a tár­sadalmi fegyveres testület alakulásának idejére, a har­minc évvel ezelőtti esemé­nyekre, amikor az ellenforra­dalmat követő konszolidáló­dás első állomása volt a párt újjászervezése, amit hamaro­san követett a munkásőrség megalakulása.­ Személy sze­rint említett néhány alapítót, akik az ünnepségen is jelen voltak, hiszen ma is teljesítik a három évtizede vállalt szol­gálatot. Így egyebek között Varga József, akit már akkor Józsi bácsinak szólítottak, a Borsos testvérek, Farkas Gé­za, Pörge Ferenc, Tollár Ist­ván, Hantos János és a töb­biek. A továbbiakban a máról szólt, jelentette, hogy a tes­tület tagjai példamutatóak a minden­napos munkában és a szolgálatban. Megemlékezett az esztendők folyamán magas kitüntetésben részesült egysé­gekről, alegységekről és azok tagjairól. A beszéd után az úttörők köszöntötték a munkásőröket. Ezt követően ismertették az országos parancsnok alapítók­hoz küldött levelének tartal­mát, majd Borbély Sándor és Karvalits Ferenc kitüntetése­ket adott át. Szolgálati Ér­demérmet kapott 35 évi fegy­veres szolgálatáért Tóth Gyu­la, a Hára Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatával lett kitüntetve Szabó János és Tollár István, a többi ala­pító pedig 30 éves Szolgálati Érdemérmet és ajándékot ka­pott, és köszöntötték az ala­pítók feleségeit is. Ezután Varga Gyulát, — aki évtize­deken át segítője volt a fegy­veres testületeknek — a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki.Többen szolgálati és mun­kásőr emlékjelvényt kaptak. Az ünnepség résztvevőit, rajtuk keresztül a megye va­lamennyi munkásőrét köszön­tötte Karvalits Ferenc is. Visszatekintett a három évti­zed sorsmeghatározó esemé­nyeire, amelyek között — mint mondotta — ott van a Munkásőrség életrehívása is.­­ Példásan teljesítették küldetésüket, magasrangú kö­zösség a Munkásőrség, méltán érdemlik ki­­ az elismerést különösen az alapítók, övezze őket tisztelet — mondta egye­bek között, majd jó érzéssel állapította meg, hogy vannak folytatók, akik átvették, átve­szik a fegyvert. Dicsérte a fe­gyelmezett szolgálat-teljesí­tést, kiemelte, hogy a fiata­labb munkásőrök közül mind többen találják meg az utat a párthoz. Gratulált a kitün­tetetteknek. A következőkben a Mun­kásőrség országos parancsno­kának parancsát ismertették, miszerint Tóth Gyula mun­kásőr ezredest érdemei elis­merésével megyei parancsno­ki beosztásából felmentette, egyidejűleg nyugállományba helyezte. Ezzel egyidőben Ko­vács József munkásőr alezre­dest kinevezte a Munkásőr­ség megyei parancsnokává. A parancs kihirdetése után Borbély Sándor emelkedett szólásra. Beszédében tolmá­csolta a Központi Bizottság és Kádár Jánosnak, a párt főtit­kárának személyes üdvözletét. Az országos parancsnok ezt követően a zalai munkásőrök tetteit méltatta, majd szólt Tóth Gyula érdemeiről, meg­köszönve munkáját, amit a megyei fegyveres testület élén végzett. Szólt az új megyei parancsnok tennivalóiról, aki előtt nem ismeretlen a testü­let, aki fiatalon lett munkás­őr és egységparancsnokként, s később megyei parancsnok­helyettesként szolgált sok éven át. Ezután ismét a megyei első titkár kért szót. Bejelentette, hogy a változás a megyei pártbizottság jóváhagyásával történt. Tóth Gyulának meg­köszönte a szolgálatot és gra­tulált a kitüntetéshez. Kovács Józsefnek jó munkát kívánt új beosztásában és kérte, hogy ismereteit állítsa a pa­rancsnoki munka szolgálatá­ba. Az ünnepség az Internacio­­náléval ért véget. Borbély Sándor és Karvalits zalai alapító Ferenc kitüntetéseket ad át a munkásőröknek. Tudósítások Riportok Képek Hétvégi zalai krónika Egyszeri tévedés több ezer fő- minőségi prémiumomat is fintomba kerülne. Túl azon, megvonják. Itt csak pontosan hogy a rendkívüli keménységű jól lehet dolgozni, így éri meg anyag árát kifizettetik, még a a gyárnak és nekem is. A hétvégén Nagykanizsán, a DKG üzemeiben teljes műszak volt. Az irodájában Hegedűs Miklós műszaki igazgató­­helyettes már túl van egy négyoldalas intézkedési terv megfogalmazásán, amíg gépe­ink kísérőnkül szegődik. — A fentiekkel együtt körül­belül 1400-an jöttek ma be dolgozni — mondja menetköz­ben. Hogy ez mit jelent azt gyors számolás után közli. — Körülbelül 4 millió forint értékű termelésről van szó. A négyes üzemben a már húsz éőve itt dolgozó Horváth Zoltán mellett állunk meg. Szak­munkástanulóként is a DKG- ban kezdett — kiváló munkás. — Ma éppen indiai export­ra gyártunk görgősfúrókat, az egyik alkatrész századmillimé­teres pontosságú csiszolása a dolgom. — Pontos munka. — Nem szabad tévedni. Nem is emlékezem, mikor volt utol­jára selejtem. A magyarázatot a szomszé­dos gépen dolgozó, Magyar­­szentmiklósról bejáró Hohl Lászlótól kapom. — Egy műszakban négy munkadarabbal végzek, a gör­gősfúrók stabilizátorainak görgőfuratát csinálom ma. Ha valahol, hát az újudvari tv-állomáson igazán lehet te­levízió mérge­zést kapni. Itt ugyanis féltu­catnyi színes készülék, mo­nitor áll a szol­gálatot teljesí­tők rendelkezé­sére, hogy meg­felelően figye­lemmel kísér­hessék az adá­sokat. Ehhez pedig figyelni kell őket szün­telen. — Hat URH-, két tv-adó és a mikrohullá­mú berendezé­sek állandó fel­ügyelete, szük­ség esetén a ja­vítás a dolgunk — mondja Ka­rácsony József adókezelő csoportvezető. Rajta kívül még Kovács ist el a teendőket. Látszatra csal el a teendőket. Látzatra csal a képernyők előtt ülnek, ám­ a körülöttük villogó jelzőlám­pák, ingadozó mutatók, műsze­rek ellenőrzése rendszere munkát ad. — Meg van is mindennek a ideje. Az adók i­ndításakor egész sor mérést végzünk. Ugyanakkor az URH-adók kö­zül a Petőfi éjjel-nappal su­gároz. Csak hajnali 4 óra 20 perckor van öt percünk arra, hogy a mérőjel sugárzásakor megcsináljuk a rutinmérése­ket. (Folytatás a 4. oldalon.) A kép és hang őrei Újudvaron 1400 dolgozó — 4 millió forint Horváth Zoltán éppen munkadarabot cserél a csiszológépen Karácsony József és Gerencsér János a minő­ségi paramétereket ellenőrzik. i ■ v­ISsPnsSffi Fehér hó van, fehérje nincs 11. o.) U h Szociális intézmény Nagykanizsán 11. o.) A jég hátán is megélnek (5. o.) Máshogy lakni, szebben élni (5. o.) Őszintén a prostitúcióról (1. 04

Next