Zalai Hírlap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 77. szám Ara: 1,80 forint 1987. április 1., szerda Lázár György felavatta a TVK lineáris polietiléngyárát A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden ünnepélyes külsőségek közepette felavatta a nagyüzem új létesítményét, a lineáris polietiléngyárat. Az új üzem készárucsarnokában megtartott avatóünnepségen Pintér Imre, a TVK pártbizottságának titkára köszöntötte a gyár építésében és felszerelésében résztvevő mintegy félszáz vállalat képviselőit és a megjelent vendégeket. Az új gyár a magyar beruházási gyakorlatban rendkívülinek számító munkaütemben, az eredetileg tervezett 35 hónappal szemben 28 hónap alatt, a költségelőirányzat betartásával készült el. A beruházás megvalósításában résztvevő hazai vállalatok közül a legjelentősebb munkálatokat a többi között a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (Vegyépszer), a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat végezte. Az itt készülő lineáris polietilén kedvezőbb fizikai tulajdonságokkal rendelkezik a hagyományos polietilénnél, alkalmazása gazdaságosabb, s az új gyár termékei mind a csomagolástechnikában, mind a műszaki alkalmazás területén szélesítik a választékot. Az évi 140 ezer tonna kiváló minőségű termék a hazai felhasználás mellett tőkés országokba is előnyösen exportálható. A gyáravatón Huszár Andor, a TVK Állami-díjas vezérigazgatója tett jelentést a Minisztertanács elnökének a beruházás elkészültéről. Elmondta, hogy a próbaüzemelést a tervezettnél hét hónappal korábban kezdhették meg, s az új gyár a sikeres próbaüzem után már folyamatosan termel. A beruházás 5,3 milliárd forintba került, ami 300 millióval kevesebb a tervezettnél. Ezután Lázár György mondott avatóbeszédet. Tolmácsolta a Tiszai Vegyi Kombinát dolgozóinak Kádár János, az MSZMP főtitkára és a Minisztertanács üdvözletét, s elismeréssel szólt a munkában résztvevő hazai és külföldi vállalatok kitűnő együttműködéséről. Elsősorban ennek köszönhető — hangsúlyozta —, hogy a beruházás a tervezettnél gyorsabban és alacsonyabb költséggel valósult meg. A mai gyáravatás iparpolitikai esemény hazánkban — mondotta Lázár György —, annál is inkább, mert az új bniáris polietiléngyár évente három és fél(Folytatás a 2. oldalon.) lj•Építőipari aktíva a zalai versenytárgyalások tapasztalatairól Tegnap délután, a megyei pártbizottságon tartott aktíván a jelentősebb megyei építőipari tervező, lebonyolító, kivitelező és beruházó szervezetek, valamint városi tanácsok vezetői, az ÉVM munkatársai és párttitkárok részvételével az építőiparban alkalmazott versenytárgyalásos rendszer megyei tapasztalatait összegezték. Loppert Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyettese vitaindítójában a szabályozórendszer, a viszonylagos piaci kereslet és a megfelelő kapacitásoldal összhangján keresztül elemezte az országos átlagtól elmaradó zalai helyzetet. Megyénkben a beruházások mintegy 11—12 százaléka valósul csak meg versenytárgyalásos formában. Mint mondotta, találkoztak jogszabálysértő esetekkel, gond van a kiírásokkal, főleg azok műszaki tartalmával; nagy az eltérés a vállalkozási összeg és a végszámla között; hallgatólagos piacfelosztás is tapasztalható. A határidő és minőség tekintetében viszont jobb a helyzet mint az egyéb formában megvalósuló építkezéseknél. Korrekt egyeztetésre, megfelelő műszaki tartalmi beruházási programajánlatokra van szükség, átgondolt árajánlattételre, s megbízható kivitelezésre — erősítették meg Halász Csaba és Szentmártoni Gusztáv, a minisztérium munkatársai is az elhangzottakat, országos példákkal igazolva. A zalai felszólalók többsége is a gondokat, kétségeiket mondotta el a tanácskozáson. Az építőipari aktíva dr. Kőmives Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. Ősszel az építőipari szakemberek az építkezések minőségi problémáival kapcsolatos tapasztalatcserére ülnek össze. Gazdag programok a kisipari hónap keretében Megyei értekezletet tartottak a KIOSZ-ban Az áprilisi kisipari hónap megnyitó eseményeként tegnap megyei aktíva-értekezletet tartott a KIOSZ Zala Megyei Szervezete Zalaegerszegen, a Kisiparosok Házában. A tanácskozás keretében Molnár György, a Kisiparosok Országos Szervezete elnökhelyettese tartott előadást az országos küldöttértekezlet óta eltelt időszakban végzett munkáról, a szervezet főbb tennivalóiról. Kiemelte, hogy a kisiparosokra egyre nagyobb szerep hárul társadalompolitikai és gazdasági célkitűzéseink megvalósításából. A magánkisvállalkozások segítik és egyre jobban szolgálják a piac kiteljesedését a szolgáltatás és termelés több területén. A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy szakmailag jól felkészült, újítani képes alapszervezetekre és tagokra van szükség. Gazdag László, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának osztályvezetője a megye gazdasági helyzetéről adott tájékoztatást az aktívaértekezlet résztvevőinek. Rámutatott, hogy célkitűzéseink valóra váltásában a nagy- és kisiparnak, a magánvállalkozásoknak egyaránt megvan a szerepe, feladata; a gazdaság valamennyi területén jelentős erőfeszítések szükségesek a kitűzött tervek megvalósításához. Megfelelő helytállást, jó munkát, a jövőnek megfelelő utánpótlásnevelést vár a társadalom a KIOSZ tagjaitól is. A hozzászólások sorában Búza Ferenc autószerelő, a fegyelmi bizottság elnöke a tagi díjfizetést elmulasztó kisiparosok alapszervezetekből való kizárása mellett foglalt állást. Szabó Sándor autószerelő, a kisiparosok példamutatásában jelölte meg azt a szemléletformáló erőt, amely segíti a kedvezőtlen megítélés felszámolását. Az aktívaértekezletet követően nyitották meg a zalai kisiparosok háttéripari tevékenységét reprezentáló kiállítást a Kisiparosok Háza II. emeleti nagytermében. Ugyanitt április 2-án háttéripari konferenciát tartanak. A kisipari hónap további programja keretében április 11—12-én a Zalaegerszegi Városi Sportcsarnokban kisipari termékkiállításra és vásárra, szolgáltatási bemutatóra várják az érdeklődőket. A különféle szakmák mesterei megyei szakmai napokon találkoznak egymással, bővítik ismereteiket. Szerveznek húsvéti vásárt, fodrász-kozmetikus show-t a nagyközönség számára. A rendezvénysorozat Nagykanizsán jugoszláv kisiparosok termékbemutatójával zárul. Zalaegerszegen, a Berzsenyi utcai új lakótelepen már az ötödik magastetős épületen dolgozik a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat. Képünkön a negyedik szint szereléséhez készülődik az alagútzsalus brigád. (ZH fotó — Kiss Ferenc felvétele) Rizskov és Thatcher megbeszélése a Kremlben Szovjet-brit megállapodások Moszkva (TASZSZ): Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit kormányfővel, aki szombat óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. Moszkva (MTI): A szovjet—brit együttműködésről írt alá megállapodásokat kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevardnadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. A két ország külügyminiszterei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy-Britannia űrkutatási együttműködéséről szóló, valamint a Krem és a londoni miniszterelnök hivatal közötti közvetlen hírközlési összeköttetés fejlesztését előirányzó kormánymegállapodásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzíti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kormány a külügyminiszterek aláírásával hitelesített megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában, illetve Londonban kölcsönösen területet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épületeinek felépítéséhez. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében kedden Moszkvában, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban ünnepélyesen megnyitották a brit—szovjet kereskedelmi kamara képviseletét. A többszáz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szerepet tölt be a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. Nemrég megtartott 71. közgyűlésen megvitatták a kétoldalú gazdasági—kereskedelmi és műszaki—tudományos együttműködés szélesítésének új lehetőségeit. Az avatóünnepségen mondott beszédében Margaret Thatcher felidézte a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet felállítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britanniai látogatása idején határozták el. Akkor a szovjet vezető (abban az időben az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet—brit kereske(Folytatás a 2. oldalon.) Margaret Thatcher, Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov a Kremlben a közös szovjet—brit dokumentumok aláírása után. Tanácskozás Genfben a bakteriológiai fegyverek betiltásáról Genf (TASZSZ): Genfben kedden megnyílt a baktérium- (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, valamint az ilyen fegyverkészletek megsemmisítéséről szóló egyezményt aláíró több mint száz ország tudósainak és technikai szakértőinek találkozója. Az április 15-ig tartó tanácskozáson a szakértők többek között az információcserével kapcsolatos kérdéseket, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit vitatják meg. A Szovjetunió tartja magát Reykjavíkban egyeztetett állásponthoz Moszkva (MTI). A Szovjetunió az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében nem távolodott el a Reykjavíkban egyeztetett állásponttól — szögezte le kedden Moszkvában tett nyilatkozatában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos válasz volt az amerikai elnök nevében a napokban közzétett nyilatkozatra, amely a genfi tárgyalások közepes hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportja befejeződött tárgyalási fordulójának eredményeit kommentálta, s elferdítette a szovjet álláspontot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásáért, csökkentéséért, s végső soron megsemmisítéséért. A szovjet fél Reykjavíkban kijelentette: kész az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számának befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni azok további sorsáról. Ezt az irányvonalat követi Genfben a szovjet tárgyalóküldöttség. Az amerikai fél Genfben bejelentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták számát általában, így Európában is. A Szovjetunió sohasem egyezett bele a rakéták számának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza törvényessé tételéről, hanem éppen beszüntetéséről kell párbeszédet folytatni — hangsúlyozta a szovjet diplomata. Orvosi műszereket gyárt a MIKROMED magyar—szovjet közös vállalat emberből áll. Megválasztották a testület elnökét, a felügyelő bizottságot, az igazgatókat és helyetteseiket, jóváhagyták a vegyesvállalat alapszabályát és kidolgozták az idei, illetve az 1988. évi tervprogramot is. Az igazgatósági ülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter is. A MIKROMED Kft. létrehozásáról a múlt év decemberében született megállapodás. A vegyesvállalat a Medicor esztergomi gyárában üzemel, kezdetben 40 dolgozóval. Az idén, mintegy 100 millió forint értékben terveznek előállítani hétféle, már korábban közösen kifejlesztett új elektronikus, mikroprocesszoros orvosi készüléket, főleg korszerű EKG- berendezéseket. A gyártáshoz szükséges anyagok egy részét, így az elektronikus komponenseket a Szovjetunióból szerzik be. A termelés során széles körű kooperációra és bedolgozói hálózatra építenek mind a hazai, mind a szovjet, iparvállalatok körében. A MIKROMED-nél készülő műszereket egyelőre itthon, illetve a Szovjetunióban értékesítik, a termelés bővülésével válik majd lehetővé a harmadik piaci értékesítés. (MTI) Április 1-jén, szerdán kezdi meg működését esztergomi székhellyel az első magyarszovjet vegyesvállalat, a MIKROMED Kft. Kedden a magyar alapítóvállalatnál, a Medicorban tartotta alakuló ülését az igazgatóság, amely öt magyar és öt szovjet szak-