Zalai Hírlap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
1987. május 1., péntek (Folytatás az 1. oldalról.A Vedelmi Kamara elismerését, a „Kamara-díjat” a nyugatnémet Günther Zimmermann vehette át Somosheöy Istvántól, a Kamara elnökségi tagjától. Értékelték a gyári munkaverseny-mozgalmat is, mely szerint a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést hét kollektíva érdemelte ki. Ezt követően 6 fő a Kiváló Dolgozó kitüntetést vehette át, majd Radics László, az SZMT titkára Németh Sándornénak nyújtotta át a Szakszervezeti Munkáért kitüntető oklevelet. Az ünnepség végén dr. Karvalits Ferenc kért szót. Elismerését fejezte ki a kollektíva tavaly és a korábbi években nyújtott teljesítményéért, majd így folytatta: — Külön érdem, hogy olyan időszakban kapták a nyolcadik Kiváló Gyár címet, amikor nem sok vállalat dicsekedhet eredményeivel és a népgazdaság is komoly gondokkal küzd. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a nagykanizsai kollektíva hatékony gazdálkodással, kiegyensúlyozott munkával, fegyelmezett magatartással vívta ki magának az elismeréseket, a korábbiakat csakúgy, mint ezt a legutóbbit. A munkásgyűlés az Internacionáléval fejeződött be. A termelés értéke több mint húsz százalékkal emelkedett és megközelítette a 470 millió forintot. Ezen belül a tőkés export több mint a felével szárnyalta túl az előző évit, s meghaladta a 275 millió forintot. Ezt követően dr. Lendvai István, az OKISZ főtitkára méltatta a szövetkezet sikerét, majd átadta a Kiváló Szövetkezet kitüntető oklevelet. A megye párt-, állami és tömegszervezeteinek nevében Németh István, a megyei pártbizottság titkára fejezte ki elismerését, kiemelve, hogy a Rekord kollektívája múlt évi teljesítményével az ágazat szövetkezeteinek élére került. Somosheöy István az üveggyári kollektíva helytállását elismerő oklevéllel. Tegnap délután a Tungsram Nagykanizsai Fényforrásgyárának éttermében ünnepségre került sor abból az alkalomból, hogy a kollektíva nyolcadszor lett Kiváló , tavalyi munkájukkal megszerezték a Zászlós Kiváló Gyár címet. A megjelenteknek a gyár versmondóköre ünnepi irodalmi műsorral kedveskedett, majd Horváth Ibolya szb-titkár köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Horváth Miklós, a gyár igazgatója mondott beszédet, majd Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója átadta a címmel járó zászlót. Az ünnepség további részében Gödör János, a vszb titkára és Horváth Miklós kitüntetéseket adott át. A nagykanizsai gyár kapta a legjobb termelési és művelődési közösségnek járó oklevelet. Ugyancsak a kanizsaiak az elsők a Tungsram-gyárak között folyó munkavédelmi versenyben. A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető címet kapta a Galilei szocialista brigád a speciállámpa-gyáregység csomagoló üzeméből, míg a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntetést a gépészeti gyáregység Lenin szocialista brigádja érdemelte ki. A gyári üzemei között folyó versengést a normállámpagyáregység illum-üzeme nyerte, ők lettek a Kiváló Üzem. Először került átadásra a „Kanizsai Tungsramért” elismerés, ezt Báli Antal, az illum-üzem vezetője vehette át. Végül a városi párt, tanácsi és társadalmi szervek nevében Ladeczky István, a városi pártbizottság titkára gratulált a kollektíva eredményeihez. A Tungsram Zalaegerszegi Alkatrészgyárának ugyancsak tegnap délután tartott munkásgyűlésén Xihrin István igazgató a munkásosztály ünnepét méltató beszédében igen jelentősnek értékelte a kollektíva közös felelősségvállalását és tenniakarását — a 44,9 milliós nyereségtervvel szemben 52,5 milliót értek el —, amely végül is a Kiváló Gyár kitüntető cím elnyerését eredményezte. A közös csapatmunka sikereként kiérdemelt díszes oklevelet Kiss Attila, a nagyvállalat gazdasági igazgatója adta át a kollektívának. Vas Gyula, a Zalaegerszegi Városi Tanács elnökhelyettese Tóth Lajos szolgáltatóüzemi dolgozónak és a Bástya szocialista brigád képviselőjének adott át kitüntetést a városfejlesztésben végzett kiemelkedő társadalmi tevékenységéért. Az ünnepségen a továbbiakban egyéneket és kollektívákat — köztük a Faradaybrigádot a Vállalat Kiváló Brigádja címmel tüntették ki — jutalmaztak meg. Tavalyi eredményes gazdasági és mozgalmi munkájának elismeréseképpen egymás után harmadszor nyerte el az Ipari Minisztériumtól a Kiváló Szövetkezet címet a Zalaszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezet. A helyi művelődési központban tegnap délután megtartott ünnepségen — az I. Számú Általános Iskola diákjainak rövid műsorát követően — Molnár József szövetkezeti elnök értékelésében kiemelte, hogy a szövetkezet kihasználta piaci lehetőségeit, s eddigi legeredményesebb évét zárta.. A kitüntető oklevél átadásának pillanata ■ ““^““ Jrth' alnian Tegnap délután a zalaegerszegi városi hangversenyteremben azokat a zalai építőmunkásokat köszöntötték, akik az ország, a megye gazdasági fejlődésében meghatározó jelentőségű feladatokat vállalva, s azokat kiemelkedő sikerrel teljesítve kiérdemelték az ÉVM és az ÉFEDOSZ Elismerő Oklevelét. Farkas József, a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a 112 szocialista brigádba tömörült kollektíva nem könnyű körülmények között végzett eredményes tevékenységét értékelte ünnepi beszédében. Kiemelt jelentőségűnek mondotta az eddigi sikereket megalapozó versenyképesség megőrzését, a takarékos és gazdaságos kivitelezést, a határidők tartását s nem utolsó sorban a minőség javítását. Karikás György, az ÉVM főosztályvezetője, valamint Újvári Károly, az Építők Szakszervezetének megyei titkára közösen adták át a kollektívát képviselő igazgatónak és Novák József szakszervezeti titkárnak az Elismerő Oklevelet. Az ünnepségen megjelent megyei és városi párt-, állami - és társadalmi szervek képviselői nevében Gazdag László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője méltatta az ünneplő kollektívát és gratulált a sikerhez. A legjobb egyéni teljesítményt nyújtók jutalmazását követően kultúrműsorral zárult az ünnepség. ★ Keszthelyen, a Balatoni Múzeum dísztermében gyűlt össze tegnap délután a Balatoni Erdő- és Fafeldolgozó , Gazdaság 250 fős kollektívája. Varga László, a gazdaság szakszervezeti titkára köszönstötte az ünnepség résztvevőit, majd Czebel Sándor, a BE- FAG vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet, számot adva elmúlt évi eredményeikről. , Ezt követően dr. Villányi Miklós, a MÉM államtitkára gratulált és adta át a Kiváló Vál- ,lalat címet tanúsító oklevelet, valamint a különféle miniszteri elismeréseket. ★ Tegnap délután ünnepségre került sor a Nagykanizsai Ál- ,talános Szolgáltató Szövetke- * zetnél is. Ünnepi beszédet * Becsi Lajosné, a szövetkezeti * bizottság elnöke mondott. A tavalyi sikerekkel kiérdemelt J Kiszöv-Vándorzászlót Ádám Miklós, a megyei szövetség el- nökségének tagja adta át Ró * ka Ferenc elnöknek. Az ünnepség kitüntetések átadásá- val fejeződött be. ★ " Az utóbbi másfél évtized * alatt tegnap immár a tizedik * alkalommal gyülekezett kitün- * tetési ünnepségre a Keszthelyi Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet kollektívája. A Bészöv-klubban tartott munckásgyűlésen Takács János el nök méltatta az újabb elisme- rést hozó eredményeket, majd Popcsa György, az OKISZ osztályvezetője nyújtotta át az ipari miniszter által adományozott elismerő oklevelet a kollektíva vezetőjének. Munkában a csesztregi földeken Növénytermesztő, növényvédő brigádoktól mozgalmas a csesztregi környék. A nagyteljesítményű traktorok — különféle munkagépeikkel fölszerelve — szinte ellepik a határt; a megsokasodott tavaszi tennivalókat igyekeznek mielőbb elvégezni a termelőszövetkezetiek. — A talajmunkák, a vegyszerezés, műtrágyázás mellett elindultunk a kukorica vetésével — mondja Horváth István agronómus, akinek a gépek irányítása a feladata. — Ma 25 traktor dolgozik, a háztáji földeken is készítjük a talajt a burgonyaültetéshez, a gazdaságunkban pedig a kukorica vetésterületének a munkái a legfontosabbak most. A 47 hektáros táblán — amelyen tegnap kezdték meg a kukorica vetését — egymás nyomában járnak a traktorok. — Egy menetben történik a gyomirtás és a magágykészítés. A vegyszert kombinátorral dolgozzuk be, a vetéssel együtt pedig talajfertőtlenítésre is sor kerül — magyarázza Mihályka Gyuláné növényvédő agronómus. — A talaj hőmérséklete ugyan jóval alacsonyabb az optimálisnál, de a nagy terület miatt tovább már nem várhattunk. A terv 900 hektár körüli, s május közepéig szeretnénk teljesíteni. Valószínűleg bérgépek igénybevételére is szükség lesz ehhez, az IKR-től várunk segítséget. — Mától nyújtott műszakján dolgozom — mondja a vetőgépet vontató Horváth Sándor traktoros. — Reggel ötkor volt a kezdés, este nyolcig maradunk. — A teljesítmény így napi 35 hektár körüli, bár ma húsznál többet aligha tudok elvégezni. Kicsit nehéz volt az indulás, sok idő eltelt reggel a beállításokkal, de most már folyamatosan dolgozhatok. A talajelőkészítők munkája az utóbbi napokban felgyorsult, egy hete a nagy gépek már két műszakban dolgoznak a vetéselőkészítésen. Tart az ősziek gyomtalanítása is, ebből a munkából még 350 hektár vár a növényvédőbrigádra. A kalászosok egy részében a vegyszerezést már az ősszel elvégezték. Készül a permedé a kukorica közvetlen vetés előtti gyomirtásához (ZH fotó : Mészáros László felv.) Várakozás és döntés RA NEM EMELKEDIK az életszínvonal, sőt kisebb mértékű csökkenése várható, az embereket jobban érdeklik a gazdaság ügyei, mint azelőtt. S ha azt olvassák az újságban, hogy alig nő az ipar, a nemzeti jövedelem termelése, fokozódik a várakozás. Annyit ugyanis már mindenki ért a gazdasághoz, hogy felismerje: valami nem stimmel, ha így állunk. Ha pedig nem stimmel, akkor bizonyos dolgokat másképp, talán egészen másképp kell csinálnunk, mint azelőtt. A kérdés ilyenkor így hangzik: konkrétan hol, és persze milyen változtatásokra van szükség? Már a múlt év novembere előtt átéltük ezt az érzést, és légkört, mielőtt akkor a párt Központi Bizottsága összeült. Az elmúlt hetekben ismét fokozódott a várakozó kíváncsiság, már azért is, mert a párt vezető fóruma még a múlt esztendő őszén jelezte: visszatérünk az ügyekre még! Ez történt meg április 28- án. S bár az ülésről kiadott közlemény sorai nem mondhatók szívderítőnek, mégis fellélegeztünk, mert ma már lényegesen többet tudunk, s a gondok ellenére is nyugodtabbak vagyunk, mint azelőtt. A nem éppen örömhírekkel kezdve: sajnos, gazdaságunk helyzetében nincs lényeges változás. Igaz, arról olvashattunk, hogy az ipari termelés — ha ágazatonként egyenlőtlenül is — 3,4 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, amelyre nagyon rég volt példa már. (Gondoljunk csak az év végi hajrákat követő, szokásos lazításokra.) Egy ilyen szigorú tél után, a társadalom erőfeszítéséről tanúskodik ez a hír! CSAKHOGY AZ IPARI termelés csupán egy mutatószám, a 3,4 százalék mögött még kevés olyan termék rejlik, amely — a korszerűségét, minőségét tekintve — cserearány nyereséggel értékesíthető a világpiacon. Sajnos, a szerény részsikerek ellenére inkább a fordítottjáról van szó, ezért külkereskedelmi és pénzügyi kormányzatunk arra számít, hogy több száz millió dolláros passzívummal, illetve 30—40 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárjuk az idei gazdasági évet. Erről kertelés nélkül beszéltek annak idején az Országgyűlésen. Vezető gazdaságpolitikusok húzták alá, hogy egy év alatt nem lehet gyökeres fordulatot elérni a gazdaságban: már az is nagy erőfeszítéseket követel a társadalomtól, hogy a várhatónál kisebb — lehetőleg jóval kisebb — mértékére szorítsuk le a hiányokat. Megvan erre minden lehetőség — ez derül ki a KB legutóbbi határozatából is. Hogy többre, merészebb célok elérésére vállalkozhassunk, ahhoz egy kicsit hoszszabb időre, s — ahogy a közvélemény fogalmaz — „további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség”. S bár a legutóbbi határozat még nem ad — nem adhat — teljes keresztmetszetet ezen intézkedésekről, főbb vonalakban már kezd kirajzolódni, mi várható. A legfontosabb talán az adó- és árreform, illetve a személyi jövedelemadó bevezetésének ügye. Noha egyikben sincs még döntés (ez a közleményből kiviláglik), az a tény, hogy a párt vezető fóruma társadalmi vitára bocsátja ezt a témát, önmagában is jelzi a gazdaságirányítás terveit és szándékát. Legfőképpen talán azt, hogy olyan adó- és árrendszer alakul ki majd, amely lehetőséget nyújt annak a félreérthetetlen kimutatására, hogy mely vállalat gazdálkodik jól, vagy roszszul. Olyan vállalati —, s tegyük hozzá: lakossági — jövedelemszabályozás került napirendre, amely lehetővé teszi a jó, a kiemelkedő teljesítmények fokozottabb anyagi elismerését. S mindezek ellenpontjaként persze annak megakadályozását is, hogy a rosszul gazdálkodó, veszteséges —, de a protekció kérésben idáig nagyon ügyes — vállalatok valósággal elszívhassák gazdaságunk életerejét. A GAZDASÁGIRÁNYÍ-TA- TÁS, a reálpolitika szándékát tükrözi a nyugdíjrendszer reformjának ezután következő társadalmi vitája is. Kíváncsian várjuk, elfogadja-e a hangadó közvélemény, hogy amióta a jelenlegi nyugdíjrendszert megalkották, vagy egy évtizeddel nőtt az átlagos emberi életkor nálunk, következésképp mind több az olyan férfi és nő, aki meglehetősen életerős állapotban vonul vissza 55—60 éves korában. Nem is részletezve az olyan „apróságot”, hogy a legtöbb —, s nálunk jóval gazdagabb — nyugat-európai országban évtizedek óta 65 év a férfiaknál a nyugdíjkorhatár. Bár az adó-, ár- és a nyugdíjrendszer korszerűsítésének látszatra nem sok köze van egymáshoz, valami mégiscsak közös bennük. Mind a kettő (vagy inkább mind a három) azt jelzi, hogy a párt nemcsak egyszerűen folytatni akarja, hanem markánsan ki akarja terjeszteni a gazdaságirányítás reformját. Kiaknázva a kedvezőbbé vált nemzetközi lehetőséget is, vagyis azt, hogy — amint a határozatban olvasható — legnagyobb külkereskedelmi partnerünknél, a Szovjetunióban is mind jobban kibontakoznak e folyamatok. Várakozás és döntés — írtuk cikkünk címében, a határozatból az is kiviláglik, hogy még mindig nincs vége a várakozásnak, hiszen a KB legközelebbi, soron következő ülésén ismét megtárgyalják majd az adó- és ár-, illetve a nyugdíjrendszer reformjának alapvető, elvi kérdéseit. De már most tudjuk, hogy akkor állásfoglalás, döntés várható. 3