Zalai Hírlap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ------77 -----) / /1 // / X­II­I­­­mm hívus, XLIV. évfolyam, 51. szám Ára: 1,80 forint 1988. március 1., kedd A két ország viszonyát nem terhelik vitás politikai ügyek Várkonyi Pétert fogadta az indiai államfő Új-Delhi (MTI). A hivata­los indiai látogatáson tartóz­kodó Várkonyi Péter külügy­minisztert hétfőn Új-Delhiben fogadta Ramaszvami Venka­­taraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alel­nöki Az udvariassági látoga­táson jelen volt Oláh József, Magyarország új-delhi nagy­követe is. A magyar diplomácia veze­tőjének hétfői programja ko­szorúzással kezdődött az in­­diai történelem kiemelkedő személyisége, Mahatma Gan­dhi hamvasztási emlékhelyé­nél. Utána megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Nai­vat Szingh külügyi állammi­niszterrel, majd szakértők je­lenlétében folytatták megbe­szélésüket. A tárgyalások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képezték: a két ország viszonyát vi­tás politikai ügyek nem terhelik, a figyelem tehát az együttműködésnek köl­csönös érdekeltségen nyugvó bővítésére irá­nyult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szin­tű személyi, politikai érintke­zések folyamatosságát. Mind­két fél hangsúlyozott fontos­ságot tulajdonított a gazdasá­gi-kereskedelmi együttműkö­dés elmélyítésének, megelége­dettséggel állapítva meg, hogy tavaly a magyar—indiai áru­csereforgalom értéke átlépte a százmillió dolláros szintet. Az érintett nemzetközi és regio­nális témák sorában szó volt az általános biztonsági kérdé­sekről, a kelet—nyugati vi­szonyrendszerről, az afganisz­táni és a kambodzsai rende­zéssel összefüggő fejlemé­nyekről. Közösen osztott véle­mény volt, hogy a regionális válsággóco­kat — amelyek megoldá­sában India aktív szere­pet vállal — tárgyalások útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékoztatót adott a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivatalában felkereste Krisna Csandra Pant hadügyminisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hőfo­kát jól jelzi, hogy a helyi saj­tóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri látogatást. Például a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt lapja, a National Herald — ritka gesztusként — két teljes oldalas összeál­lítást közölt hazánkról vasárnapi számában. Jónéhány újság ismertette azt az interjút, amelyet Várkonyi Péter adott a PTI hírügynök­ségnek, a Link című folyóirat pedig méltató cikkben mutat­ta be Magyarország nemzet­közi tevékenységét. Ratifikációs vita a szovjet törvényhozás két házában Moszkva (MTI): Az előké­szítő bizottság ülésével folyta­tódott hétfőn a szovjet tör­vényhozás két házában műkö­dő külügyi bizottságok vitája a KHR—HHR-szerződés rati­fikálásáról. Ez alkalommal a szovjet közvélemény képvise­lői mondták el véleményüket A szovjet békebizottság szervezte társadalmi viták­ban, — ahogy a békebizott­ság leszerelési bizottságának vezetője, Radomir Bogdanov elmondta — mintegy százan fejtették ki véleményüket. So­­kákat aggasztanak a NATO ,,kompenzációs" tervei. Java­solta, hogy a rakétaleszerelés nyomán felszabaduló pénzesz­közöket fordítsák békés cé­lokra: az éhség, a betegségek elleni harcra. Ismertette azt az ötletet is, hogy a megsem­misítendő rakétaszállító jár­művek közül egyet vonultas­sanak fel: háborúellenes me­­m­enetben, az Uráltól az At­lanti-óceánig. Filaret metropolita a hívők nevében azt fejtette ki, hogy v­éget kell vetni a katasztró­fával fenyegető bizalmatlan­ságnak és céltalan versengés­nek, az erőket és az erőforrá­sokat az egész emberiség anyagi és szellemi felemelke­déséért kell egyesíteni. A növekvő tanulólétszám elhel­edéséért A középfokú oktatás újdonságai megyénkben Az elmúlt napokban 4410 nyolcadik osztályos tanuló valamint szüleik számára je­lentett nem kis fejtörést a ho­gyan tovább kérdése, ugyanis e hetekben kellett kitölteniük a tanulmányaik további irá­nyát meghatározó jelentkezési lapokat. A döntést az is ne­hezíti, hogy az idei végzős lét­szám mintegy ötszázzal több a korábbinál, jelezve, most éri el a középfokú oktatási intéz­ményeket a demográfiai hul­lám. A korábbi évek tapasztala­tai szerint a tanulmányaikat folytatók 19—20 százaléka gimnáziumban, 29—30 száza­léka szakközépiskolában, a létszámnak mintegy fele pedig szakmunkásképzőben tanul tovább. Mintegy száznegyven­re becsülik azokat, akik nem tanulnak tovább. A megyei tanács illetékesétől most affe­­lől érdeklődtünk, miként ter­vezik elhelyezni, iskolapadhoz juttatni a plusz létszámot, s milyen újdonságok kínálnak lehetőségeket a most végző ny­olcadikosoknak ? ZALAEGERSZEGEN a ter­vek szerint egy plusz gimná­ziumi osztályt indítanak a Zrínyiben, így itt szeptember­től öt párhuzamos osztály ta­nulóit várják az első évfolya­mon. A Csány-szakközépben ugyancsak növelik az elsős osztályok számát eggyel, e ta­nulócsoport fele számvitel­­-gazdálkodási, fele pénzügyi szakon tanulhat, a Ganz mű­szaki szakközépiskolában pe­dig előkészítik a negyedik technikusi szak, a gépjármű­technikai osztály indítását. A 88—89-es tanévben előrelátha­tólag összevonásra kerül a megyeszékhely két egészség­­ügyi képző intézménye, a szakközépiskola, valamint a szakiskola, s mindkettő a Deákban kap helyet. A szak­iskola jelenlegi épületében de­monstrációs termek lesznek, itt oldják majd meg a kórhá­zi dolgozók munka melletti egészségügyi képzését, az ápolói alapképzést, valamint a továbbképzéseket. NAGYKANIZSÁN a plusz létszám elhelyezésére egy-egy elsős gimnáziumi osztállyal bővül szeptembertől mind a Landler, mind a Mező Gim­názium. A Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfú­­róipari Szakközépiskolában pedig előkészítik a technikusi leágazások bővítését, itt fi­nommechanikai és automati­zálási szakos tanulócsoporttal bővül majd a létszám. E szak beindítását a kanizsai válla­latok igényei teszik indokolt­tá, nagyobb létszámban lesz ugyanis szükség az automata gépeket beállító műszeré­szekre. KESZTHELYEN szintén az igényekhez idomulva, egy egészségügyi szakközépiskolai osztályt indítanak pluszként szeptembertől, a Vajda János Gimnázium kebelén. Eddig hasonló képzés nem folyt a Balaton-parti városban, ám a kórház betegellátása és a kö­zeli Hévíz gyógyturizmusa in­dokolttá teszi megszervezését A vállalati igényeknek meg­felelően növelik a szakmun­kásképzésben résztvevők ará­nyát is Keszthelyen. A különböző­­ szakmák kép­zésére indított osztályok ta­nulói létszámában egyébként az egész megye területén nö­vekedés várható szeptember­től. Hozzájárulás a kelet­nyugati kapcsolatok építéséhez Budapesten tárgyal az Észak-Atlanti Közgyűlés küldöttsége A Magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett az Észak-Atlanti Közgyűlés — a NATO-tagállamok közös par­lamentje — Ton Fr­anking Jr­­­nek vezette 18 tagú küldött­sége. A látogatás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk politikáját, gazdasági társadalmi, kulturális életét . A küldöttség hétfőn az Or­szágházban megbeszélést foly­tatott a magyar tárgyaló cso­porttal, amelyet Péter János az Országgyűlés alelnöke ve­zetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Országgyűlés különböző állandó bizottsá­gaiban tevékenykedő magyar képviselők ismertették hazánk főbb belpolitikai, gazdasági törekvéseit, szóltak a törvény­­hozás munkájáról, illetve a magyar külpolitikának a nem­zetközi életben betöltött sze­repéről. Az új területek felé utat törő magyar gazdasági reform tapasztalatait összegezve szól­tak arról, hogy a gazdasági átalakulás a politikai és a társadalmi életben egyaránt jelentős változásokkal jár együtt. Külpolitikai kérdése­ket érintve magyar, részről hangsúlyozták: hazánk úd­(Folytatás a 2. oldalon.) A delegáció az Országházban Péter János, az Országgyűlés alelnöke vezetésével megkezdte megbeszéléseit a magyar tárgyalócsoporttal. Együttes cselekvéssel társadalmi-gazdasági gondjaink megoldásáért A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének 1988. február 26-i állásfoglalása a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Ez év február 1­9-én ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett in­formációk szerint széles kör­ben alapvetően pozitív vissz­hangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdek­­védelmi munkánk erősítésé­vel, a szakszervezetek tevé­kenységének tartalmi, szerve­zeti megújulásával kapcsolat­ban megfogalmazódott, találkozik a tagság több­ségének helyeslésével. A tagság igényli és támo­gatja az ágazati szakszerveze­tek és a SZOT felelős állás­pontját, fellépését a dolgozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, érdekeinek ha­tározott védelmében. Tudatá­ban van annak, hogy a jelen­legi helyzetben az ország tár­sadalmi—politikai tényezőinek közös erővel, együttes cselek­véssel kell hozzájárulni tár­sadalmi—gazdasági problé­máink megoldásához. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szervek munkájával szemben megerő­södött a tagság jogos kritika­­(Folytatás a 2. oldalon.) Napi fél műszak a földeken Az ősziek fejtrágyázásán kí­vül még nem sokat lehet tenni a földeken, a vetések viszont már igénylik a tápanyag után­pótlást. A növénytermesztő gépészek pár nap óta hajnal­ban kezdenek , ha nem esik A felmelegedés még nem szá­rít, inkább süppedős lesz a ta­laj, így a kora reggeli órákat használják ki a munkára. A zalaapáti termelőszövetke­zetben ezer hektárnyi őszi ve­tés műtrágyázása adja az első tavaszi tennivalót. A folyékony műtrágyát permetező gépekkel a gétyei út mellett találkoz­tunk. — Ez már a második tábla, eddig 35 hektárral végeztem — mondja Domina János, a tábla szélén. — Ma próbálkoztunk először a munkával itt az ár­pában, reggel hat órakor in­dultunk. Fagyott az éjjel, s most már mind nehezebben mozog a gép Erőltetjük, amennyire csak lehet, mert igencsak megindult a növé­nyek fejlődése. — Volna már más tennivaló is — így a meszezés —, de a ve­­tetlen földre még hajnalban sem lehet géppel rámenni — említi Farkas Endre főagronó­­mus. — Tavaly 540 hektárra adagoltunk ki mészkőport, az idei tervünk is ennyi. Minden tavaszi tennivalóhoz startra készen állunk, s ahogy az idő meg a talaj állapota engedi, kezdjük a munkákat. Az utób­bi napokban sok csapadékot kaptunk, ez az oka, hogy a ve­tők még nincsenek a határban. Egyébként már a tavaszi ár­pánk egy része a földben len­ne. A tranzit műtrágya-tárolótól a harmadik fordulót teszi a tartálykocsit vontató traktorral Tóth János. — ötezer litert hozok egy­szerre — mondja. — Kicsit lassabban megy a munka, mint rendes körülmények kö­zött, mert csak félig töltjük fel a permetező tartályát. A szomszédos vörösmezői határban a baki tangazdaság gépei dübörögnek, munkájuk szintén a folyékony műtrágya kijuttatása. — Az árpa fejlettsége ápri­lis elejeinek felel meg — mond­ja Ferkócza János növényter­mesztési ágazatvezető. — Itt, a barnaki kerületben 300 hek­tárnyi árpánk van, legelőször fejnek kell a fejtrágya, már a felénél tartunk. Aztán a búza következik, majd pedig a rep­ce. Jól haladunk, minden ke­rületben megy a műtrágyázás,­­ megkezdtük a réteg fogaso­lását is. A gépek kerekei vastagod­nak a sártól. Napi fél műszak­nál még nem lehet többet tel­jesíteni. H. A. Gépekkel a határban Munkában a zalaapátiak Jól halad a melioráció Elegendő megrendelést vár az idén a nyugat-zalai társulat A tavalyról áthúzódott meg­rendelések az idei év első ne­gyedére bőséges feladatot je­lentenek a Nyugat-zalai Víz­­rendezési és Talajvédelmi Társulatnak. A meliorációs kivitelezésekhez kedvező idő­járást kihasználva ez ideig 3 millió forint értékű munkát végeztek el, fele részben a közcélú létesítmények fenn­tartási tennivalóival, illetve a felvállalt beruházások folyta­tásával. Három saját kezelésű vízfolyáson kezdték meg a szükséges karbantartást, tisz­títást, növelve a befogadóké­pességet, s tartanak a kap­csolódó műtárgy-építések is. A salomvári tsz-ben január óta dolgoznak a területrende­zésen, útépítésen, készülnek a vízelvezetést szolgáló nyílt ár­kok, s mintegy 30 kilométer­nyi alagcsövet is lefektettek. A szerződés 15 millió forint értékű munkára szól, 500 hek­tárnyi vízrendezést magába foglalva. A lenti tsz területén végzendő feladatokból 5 mil­lió forintos beruházás húzó­dott át ez évre, itt is zavar­talanul halad a munka, s újabb szerződéskötéssel vár­hatóan még 300 hektárt érin­tő meliorációval folytatódik. Zalabaksán az alag­csövezés előkészítésével a napokban végeztek, a tavaszi ütemben itt 30 kilométernyi alagcsövet fektetnek. Az előrehaladás jelentős, hiszen tavaly az első negyed­évben mindössze félmillió fo­rint termelési értéket tudtak produkálni. A területek ned­vessége azonban hátráltatja a munkát, s a gépekkel a nor­mális viszonyokhoz képest csupán 50 százalékos teljesít­ményt tudnak elérni. Az év elejei gondok közé tartozott az anyaghiány: januárban nem jutottak műanyagcsőhöz. Készletük azonban kitartott, azaz nem kerültek hátrányba. A mostani munkavégzési le­hetőséget azért is igyekeznek kihasználni, hogy ezzel elejét vegyék a tennivalók tavaszi torlódásának. Ez évre új munkát még nem vállaltak, erre rövidesen ver­senytárgyalásokon kerül majd sor. Idei kapacitásuknak még harminc százaléka kitöltetlen, s az új szerződésekkel már a következő esztendőt is meg kívánják alapozni. Miután a megye mezőgazdasági üzemei a meliorációhoz 71 millió fo­rintos központi támogatásban részesülnek, s ez a tavalyinál 9 millióval több, kellő számú megbízást remélnek.

Next