Zalai Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
2 A Szovjetunió az Egyesült Államok nélkül is lehetségesnek tartja az afganisztáni rendezést (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres ellenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán ebben a kérdésben is konstruktív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön diplomáciai tárgyalások lebonyolítását a határproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bizonytalanná vált: az Egyesült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán-pakisztáni megegyezésért garanciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva Sevardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket jelentene a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között szerepelne a mindenfajta beavatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelentette, hogy továbbra is segítséget nyújt az afganisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — az állítólagos aszimmetriát megszüntetendő — egyezzen meg „moratóriumban” az afganisztáni felek részére történő fegyverszállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egyebek között rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kormányt fosztaná meg a védelemhez szükséges fegyverektől, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfontosabb — szállítója. Másrészt, a már egyeztetett dokumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most emlegetett moratóriumról”, vagy „szimmetriáról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közreműködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisztán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kapcsolatok dokumentumát” pedig rajtuk kívül a Szovjetunió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok kivonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivonásáról változatlanul érvényes. Csak akkor nem többoldalú megállapodás alapján ténykedünk — s lényegük szerint a genfi dokumentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztánnal dolgoznánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kormánynak és nekünk is a legalkalmasabb lesz.” Végezetül a szovjet külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy „a pakisz-táni vezetés jól végiggondolja nemzeti érdekeit, mielőtt végleg nemet mondana...” i kapcsolatok alakulása kedvez egy csúcstalálkozónak mában. A szovjet újságíró sorra vette cikkében a párbeszéd erősödésének tényezőit és jeleit, majd kitért a legfelső szintű találkozó útjában álló kínai feltételre. A Szovjetunió és Kína álláspontja számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz, a legfontosabb ügyben pedig azonos; mind a Szovjetunió, mind pedig Kína a békeharcot, a tömegpusztító fegyverek általános és teljes felszámolását tekinti külpolitikája legfontosabb feladatának. Jól fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok is, amelyek kedveznek egy csúcstalálkozó megtartásának. Akadálya csupán egy kínai feltétel, amely szerint előbb rendezni kellene a kambodzsai kérdést. Több okból is helytelen dolog ehhez a feltételhez kötni a csúcstalálkozót. Egyrészt azért, mert a kambodzsai helyzet máris kimozdult a holtpontról, a másik ok az állami vezetők találkozói éppen arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék bonyolult kérdések megoldását, illetve hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat hozzanak — szögezte le a Novoje Vremja cikkírója. Moszkva (TASZSZ): Az élénkülő szovjet—kínai politikai párbeszéd logikusan következő állomása egy csúcstalálkozó lenne — írta V. Goljakov a Novoje Vremja című szovjet hetilap legutóbbi szám Útzárlat a burgenlandi autópályán Bécs (MTI) Ismét útzárlat volt csütörtökön délelőtt a magyar osztrák határ ausztriai oldalán. Nickelsdorfban burgenlandi lakosok százötven tagú csoportja azért bénította meg a forgalmat, hogy így követelje a kormánytól a Bécstől a magyar határig vezető keleti autópálya burgenlandi szakaszának mielőbbi megépítését. Csütörtökön a jelenlegi, Bécs—Hegyeshalom körút mellett fekvő települések polgármesterei Nickelsdorfban közös sajtóértekezleten fejtették ki, mennyire szükségesnek tartják az autópálya megépítését. Elmondták, hogy az Észak-burgenlandi településeken Magyarország irányában áthaladó autóforgalom igen nagy balesetveszélyt és környezetszenynyeződést okoz a helységekben, egyre inkább megnehezíti az ottani lakosság életét. Rámutattak, hogy a Bécsből kiinduló, viszonylag rövid autópálya kiépítése lényegesen kevesebb pénzbe kerül, és több előnyt nyújt, mint ha megfogadják az autópályától a természeti értékeket féltő környezetvédőknek azt a tanácsát, hogy az érintett burgenlandi helységek köré épüljenek kerülő útvonalak. A sajtóértekezleten részt vettek az autópálya-építést támogató burgenlandi lakosok képviselői is, s utána polgármestereik mondanivalójának „alátámasztásául” szervezték a negyedórás útzárlatot. Határkiigazítások az NDK és Nyugat-Berlin között Berlin (MTI): Jelentős területcseréről írtak alá csütörtökön szerződést az NDK és Nyugat-Berlin megbízottai a berlini külügyminisztériumban A megállapodás értelmében összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború végén kijelölt határ módosításra, a kiszögellések, területi enklávék megszüntetésére. Az NDK 87,3 hektárnyi területet kap és 96,7 hektárnyi területet ad át. A különbség kiegyenlítésre a nyugat-berlini szenátus 76 millió nyugatnémet márkát fizet az NDK-nak. Az érintett helyeken az elkövetkezendő hetekben jelölik ki az új határvonalat. Az NDK és Nyugat-Berlin között korábban— 1971-ben és 1972-ben — már voltak kisebb határkiigazítások. A csütörtöki aláírás után mind az NDK, mind a nyugat-berlini szenátus megbízottja kijelentette, hogy a területcseréről szóló szerződés a jószomszédi kapcsolatok fejlődésének fontos állomása. Növénytermesztők az irsai határban (Folytatás az 1. oldalról.) Az 57 hektáros tábla másik szélén töltik a vetőgépek magládáit, aztán még teli zsákokkal is felpakolnak az újabb forduló előtt. — Reggel hétkor már kint voltunk — mondja Jánoki Antal traktoros. — Ma nyújtott műszakban megyünk, talán az időjárás nem fog közbeszólni. Reméljük, este hétig itt befejezzük. — Hajtunk, ahogy lehet — fűzi hozzá a másik gépész, Molnár József. — A vetéseknél mindig együtt van ez a csapat. A tavaszi árpával időben elvégeztünk, igaz, mindössze ötven hektár van belőle az idén. A zab éppen háromszor ekkora területen ad most munkát. A felénél tartunk. Ha időnként ugyan akadályt is jelent az eső, a korai tavaszodást jól kihasználják a gazdaságban, s esetenként már a hétvégeket is. A fejtárgyazások mellett befejezték a tavaszi fenntartó meszezést, jól haladnak az őszi gabonák vegyszeres gyomirtásával, a talajművelők dolgoznak a kukoricának szánt vetésterületeken, melyekre még istállótrágyát is hordanak, s tart az alapműtrágyázás. — A vetésben mi még nem tartottunk hétvégi műszakot, nem volt neki való idő — említi Jánoki Antal. — Az idő, a munka sürget bennünket, ránk vár egy darabon a vöröshere búzára való felülvetése. Ez is időszerű már, de előbb a zabbal kell végeznünk. Aztán következik a kukorica. A feltöltött vetőgépek máris menetkészek, kezelőik gépre szállnak, újabb fordulót kezdve a kilométernyi hosszú táblán. Sietnek, ahogy mondják, a déli szél az eső jele ... — Korányi — 1988. április 1., péntek Szembenézés az igazsággal Szemelvények, részletek szovjet folyóiratokból, lapokból, tanulmányokból (III.) BUHARIN ÉS TÁRSAI rehabilitációjával összefüggésben arról is beszámoltak a tudósítók, hogy a „harmadik moszkvai per” 21 vádlottjából húszat jogilag véglegesen tisztáztak a vád alól. A huszonegyedik elítélt Genrih Jagodának, a szovjet belügyi apparátus korábbi vezetőjének, a korábbi perek kiagyalójának ügyében pedig a Szovjetunió ügyészsége nem terjesztett be óvást. Mindez érthető is, ha figyelembe vesszük a Szovjetszkaja Kultúra folyóirat februári számát, amely Buharin perével kapcsolatban, illetve annak a pernek a felülvizsgálata kapcsán azt állítja, hogy jogilag Jagodát is fel lehetett volna menteni, annak ellenére, hogy Jagoda valóban súlyosan bűnös, de nem abban, amiben bűnösnek találták. A szerző, Lev Ovruckij azt írja, hogy a törvénysértő népbiztos maga is törvénysértés áldozatává vált. Elmondja, hogy Jagoda belügyi népbiztos az ő rokonait is kiirtotta, különböző abszurd vádak alapján és jól megérti azoknak az indítékait, akik Jagodát nem akarják jogilag rehabilitálni. Hangsúlyozza, hogy Jagoda a jezsovi rémuralom előfutára volt, részt vett a ,,kirovi vonal” likvidálásában és számos más szennyes ügy szervezésében, mielőtt Végális a masa által létrehozott gépezet szétzúzta. L. Ovruckij egy olyan eseményre utal a Szovjetszkaja Kultúrában megjelent cikkében, amely szintén évtizedek óta foglalkoztatja a szovjet és a nemzetközi közvéleményt Megemlíti a Kirov ügyet, amelynek hátterével rendkívül sokan foglalkoztak. Sz. Kirov rendkívül jelentős személyisége volt a szovjet pártnak és államnak. A korábbi elemzések szerint 1934. decemberében egy jobboldali imperialista merénylet áldozata lett. A legújabbkori kutatások azonban egyre inkább arra derítenek fényt, hogy Kirov a sztálini személyi kultusznak, önkénynek esett áldozatul. NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT mutatta be a Moszkvai Televízió azt a dokumentumfilmet, amely az SZKP XVII. kongresszusáról készült és amelyen a Sz. Kirovra leadott szavazatok száma jelentősen felülmúlta a Sztálinra adott szavazatok számát. A dokumentumfilm megdöbbentő módon láttatja azt a jelenetet, amely azt ábrázolja, hogy Sztálin egy ajándékba kapott mesterművű puskát rászegez Kirovra és a kongresszus résztvevőire. Ez a film is sugallja, hogy Sztálinnak az elért eredmények mámorában, a körülötte kialakult dicsőítés, zsenialitásának tudatában egyre inkább kifejlődnek azok a negatív tulajdonságai, amelyekre Lenin már 1922-ben figyelmeztette a pártot. S ahogy növekedett Sztálin tekintélye és hatalma, egyre inkább az adminisztratív intézkedésekhez, a megtorlás eszközeihez nyúlt, s erre a Kirov elleni merénylet után egyre többször került sor. Létrehozták a belügyi népbiztosságot, amely a sztálini személyi kultusz eszközévé vált, s amelyet különösen Jagoda, Jezsov és Berija nevei tettek hírhedtté. Tehát Sztálin Kirov halálát használta fel arra, hogy fellépjen politikai ellenfeleivel, kritizálóival szemben, legyenek azok akár a nemzetközi munkásmozgalom, a Komintern vezetői, funkcionáriusai, a szovjet párt és állam, társadalmi szervezetek kiváló személyiségei, a hadsereg vezetői, vagy a gazdasági, kulturális élet képviselői. Mindezek kapcsán a jelenlegi kutatások alapján arra is rámutatnak a történészek tanulmányai, elemzései, hogy Sztálinnak és környezetének szerepe volt Kirov halálában, vagy legalábbis nem akadályozták meg a Kirov elleni merényletet. Hiszen ez az esemény, mint az előzőekből is kitűnt, jó alapul szolgált a Zinovjev és Kamenyev elleni perhez, Buharin és Rikov peréhez és más törvénytelen ügyekhez, köztük a Komszomol vezetői ellen lefolytatott eljárásban. AZ OGONYOK CÍmŰ szovjet hetilap februári számában olvashatunk arról, hogy 1937- ben és 38-ban Nyikolaj Jezsov, majd utóda, Lavrentyij Berija belügyi népbiztosok nagyszabású hadjáratba kezdtek a Komszomol egyes, vezetői, elsősorban Alekszandr Koszarjev, a Komszomol Központi Bizottságának főtitkára ellen. A politikai önkény, a sztálini személyi kultusz szinte minden szervezetnél, így a Komszomolnál is megtalálta az „ellenséget”. Tehát itt is meg kellett kezdeni a „tisztogatást”. Mindez annak kapcsán került szóba, hogy a Komszomol főtitkára és titkárai nem támogatják Jezsov belügyi népbiztos szándékait. Ugyanis a Komszomol különböző szervezeteinek éléről leváltanak és letartóztatnak olyan vezetőket, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ellenforradalmi szervezkedésben vesznek részt. A főtitkár Koszarjev ismeri ezeket az ifjúsági vezetőket, tiltakozik letartóztatásuk ellen és Sztálin jelenlétében is kifejezi ellenvéleményét. Az ellenkezésre Sztálin úgy foglalja össze a beszélgetés lényegét, hogy a Komszomol főtitkára „nem akarja vezetni a nép ellenségeinek leleplezését az ifjúsági szervezetben”. Ekkor a Komszomol vezetője még megússza a letartóztatást, sőt arra is van ereje, hogy vidéki tapasztalatait egy levélben rögzítse és feljegyzést írjon Sztálinnak, amelyben többek közt az állt, hogy a félelem légköre csakis a párt ellenségeinek kedvez és nagyon sok becsületes embert pletykák alapján kiűznek a pártból. A Komszomol vezetői ebben az időben még következetesen ellenállnak a különböző fenyegető megjegyzéseknek, célzásoknak, annak ellenére, hogy sejtik: a Sztálinnal szembeni ellenállás súlyos következményekkel járhat. Az esemény elemzése arra is rávilágít, hogy Koszarjev a Sztálinnak írt feljegyzésével lényegében a halálos ítéletét írta alá és csak idő kérdése volt annak bekövetkezése, amire hamarosan sor került. Jezsov megtalálta azt a személyt, aki hajlandó volt olyan feljelentő levelet írni, amely megpecsételte a Komszomol vezetőinek sorsát. OLGA MISAKOVA, a Komszomol Központi Bizottságának apparátusában dolgozott. Rossz munkája, türelmetlensége, kapkodó, fellengzős magatartása miatt felmentették tisztségéből és más beosztásba helyezték. Ez a nő levelet írt Sztálinnak, amelyben azt állította, hogy jogtalanul helyezték át új tisztségébe és a „koszarjevi banda vad hajtóvadászatot” indított ellene, amiért ő „a nép ellenségeivel” szemben keményen lépett fel. Az írásnak e mondatai, részei már egyértelműen utalnak arra, hogy megírásában közreműködtek a belügyi népbiztosság emberei. Az események ezt követően felgyorsultak. 1938 novemberében ülést tart a Komszomol Központi Bizottsága, amelyen a Misakova-levél a fő téma. A korábbi kritikák, hibák emlegetésével szemben már egyre inkább hangot kapnak olyan állítások, hogy a Komszomol vezetése nincs rendben, az ellenség beférkőzött a Komszomol soraiba, a Komszomol által a belügyi szervekhez küldött fiatalokat kémeknek titulálták. A nyomozást, a kihallgatásokat ekkor már Berija vezeti. Az erőszakos ráhatások ellenére azonban a Komszomol vezetői és azok a fiatalok, akiket Koszarjev és társai ellen kívántak felhasználni, helytálltak, nem tettek beismerő vallomást, mert nem is volt miről, hiszen nem voltak a nép ellenségei, nem voltak kémek, imperialista ügynökök, hanem olyan emberek voltak, akik részt vettek a Szovjetunió területén folytatott hatalmas építkezések munkálataiban, kikötők, utak, a moszkvai metró építésében és sokan közülük a spanyol polgárháborúban harcoltak. Sajnos, a sorsukat nem kerülhették el, a volt Komszomol-titkárokat, köztük Koszarjev főtitkárt kivégzik. A MÚLTRÓL SZÓLÓ TANULMÁNYOK, elemzések sok-sok eseményt világítanak meg, s mindezt teszik a glasznoszty, a nyíltság, a nyilvánosság szellemében, szembenézve az igazsággal. K. L. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Honecker—Kulikov megbeszélés Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütörtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának, Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tagállamok Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Csehszlovák vasúti szerencsétlenség Nincs mt magyar állampolgár a csütörtöki prágai vasúti szerencsétlenség áldozatai között A középcsehországi Benesovból Prágába tartó személyvonat a csehszlovák főváros Vrsovice kerületében összeütközött egy veszteglő tehervonattal. Shultz közvetítő úton Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő körútjára George Shultz amerikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől ismét felkeresi a közel-keleti térség érintett országait, hogy újólag megkísérelje megszerezni támogatásukat az általa javasolt tervezethez. Csapatkivonás Hondurasból Csütörtökön az utolsó tagja is távozik Hondurasból annak az amerikai csapatkontingensnek, amelyet Reagan elnök két hete vezényelt a közép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagykövetsége. Amerikai elnökválasztás Az amerikai Demokrata Párt több ismert politikusa, köztük Clark Clifford volt hadügyminiszter találkozott szerdán Washingtonban Jesse Jackson lelkésszel, aki jelenleg a párt elnökjelöltségéért vívott versenyben a második helyezett és csaknem ugyanannyi megválasztott küldött támogatja jelöltségét, mint a szoros versenyben pillanatnyilag élen álló Michael Dukakis massachusettsi kormányzót. Panamai belpolitika Panamában gyengült az ellenzéki üzleti körök sztrájkja, miután szerdán kinyitott a boltok egy része. A Manuel Noriega tábornok eltávolítását követelő ellenzék új stratégia kidolgozására kényszerül. Szerdán, a sztrájk tizedik napján újra megnyitották az áruházak, a gyógyszertárak és a kisebb üzletek egy részét. Kontrasegély 48 millió dollár összegű segélyt szavazott meg a nicaraguai kontrák számára az amerikai képviselőház. Az összegből 17,5 milliót fordítanak élelmiszerekre, ruházatra és gyógyszerekre, ugyanannyit a kontrák táborában levő sérült és beteg fiatalkorúak gyógyítására, tízmilliót viszont arra adnak, hogy az Amerikai Államok Szervezete megfelelő eszközökkel ellenőrizhesse a fegyverszünetet. Lakóépületre zuhant egy amerikai vadászgép Lakóépületekre zuhant csütörtökön egy amerikai katonai repülőgép az NSZK nyugati részén. Az amerikai légierő F—16-os típusú vadászgépe a Karlsruhétól 16 kilométerre északra fekvő Forst településre zuhant. A gép pilótája meghalt. A hatezres lélekszámú településen egy lakóépület megsemmisült, három kigyulladt. összeomlott a bólyi filmszínház összeomlott a bólyi Vörös Csillag Filmszínház , alig fél órával a csütörtök délutáni ifjúságii előadás kezdete előtt. Szerencsére sérülés nem történt, de az anyagi kár igen jelentős. Az intézmény a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat tulajdona.