Zalai Hírlap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-207. szám)

1988-08-01 / 182. szám

2 Grósz Károly hazaérkezett amerikai és kanadai útjáról (Folytatás az­­ oldalról.) területén is: komplett beren­dezéseket szállítanánk, illet­ve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállala­tok termékei alkotnák. Ugyan­csak érdeklődés mutatkozik a műszeripari, elsősorban a csúcstechnológiai együttműkö­dés iránt is. A Reagan elnök­kel folytatott megbeszélésen megemlítettem: a COCOM-lista szűkítésében érdekeltek vagyunk, s amennyiben segí­teni akarnak, bírálják felül ezt a szigorú, s bizonyos szem­pontból túlhaladott listát. Az amerikai elnökkel tör­tént találkozót méltatva a mi­niszterelnök elmondta: — A nyílt légkörű megbeszélések­nek keretet adott az a gesz­tus — amelyet nagyra értéke­lek —, hogy főtitkárrá vá­lasztásom után Amerikában megerősítették a miniszterel­nöknek szóló meghívást. Meg­lepődve tapasztaltam, hogy Reagan elnök rendkívül tájé­kozott hazánkról, életünkről. Sok igazság van abban, hogy az amerikaiak nem tudják, hol van Magyarország, de a vezető politikusok, különösen az elnök, jól ismeri azokat a kérdéseket, amelyek itthon napirenden szerepelnek, ame­lyek foglalkoztatnak bennün­ket. A négyszemközt és a hi­vatalos tárgyalásokon egyaránt nagyon konstruktív volt.­­ Ismeretes itthon is, hogy az Egyesült Államok választás előtti heteket, hónapokat él át. Véleményem szerint ez nem jelentett hátrányt a lá­togatásnak, bizonyos szem­pontból szélesebb körűvé tette ismerkedésünket. A két elnök­jelölttel történt találkozók is meleg hangúak voltak. Duka­kis úr ugyan nem rendelke­zik annyi ismerettel Magyar­­országról, mint George Bush, bár — mint erre külön is utalt — feleségét rokoni szá­lak fűzik hazánkhoz. Grósz Károly a program so­rán több alkalommal találko­zott a sajtó képviselőivel, va­lamint a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tapasztalatairól kifej­tette: — Itthon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy feltesznek. Ezek között szere­pelt az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Im­re évfordulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsovval folytatott tár­gyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, hogy mindenki egyetértsen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itt­hon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérde­­keltségű vállalatok működje­nek hazánkban. Ezután így folytatta: — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprog­ramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfo­galmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoz­tunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a ter­melésben. Aki egy kicsit is is­meri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyit­nunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez ter­mészetesen törvényes garan­cia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd vár­hatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk ki­árusítani — hívta fel a figyel­met. — A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaság­­szervező szerepét kívánja erő­teljesebbé tenni. Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kér­désre a főtitkár úgy nyilat­kozott: — Nagyon jó hangu­latú fogadtatásban részesül­tem a kint élő magyarok kö­rében is. Néhány helyen szer­veztek ugyan, kisebb tünteté­seket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkal­mam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezető­ket valamennyien, de az or­szágot szeressék, ne minket. Rokonszenvvel, örömmel fo­gadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a ma­gyar nyelvű lapok szerkesz­tőivel. Az volt a benyomá­sunk, hogy ezt jónéven vet­ték, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör ab­ból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájékoz­tatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyi­ség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov— Reagan találkozó következ­ménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozósorozata nem így sikerül, ez a látoga­tás nem ilyen légkörben zaj­lik. Óriási az a szerep, ame­lyet a Szovjetunió és az Egye­sült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt. Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezel­ni — mondotta végezetül Grósz Károly. (MTI) Az amerikai útról — képekben A hazai tömegtájékoztatási eszközök — köztük a Zalai Hírlap is — megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak az elmúlt napokban Grósz Ká­­rolynak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének amerikai útjára. Fényképes tudósításokban számoltunk be a politikai, gazdasági és üzleti élet legmagasabb ve­­zetőivel folytatott tárgyalá­sokról, a különböző intézmé­nyekben tett látogatásokról. Az alábbi képösszeállítá­sunkban a gazdag program egy-egy pillanatát elevenít­jük fel. Grósz Károly és kísérete az amerikai Kereskedelmi Minisztériumban foly­tatott megbeszélést William V­erity miniszterrel. Miniszterel­nökünk koszo­rút helyez el az ismeretlen ka­tona sírjánál az arlingtoni nem­zeti temetőben. Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke július 24-én vacsorát adott Grósz Károly tiszteletére. A felvétel a találkozás első percében készült. A párt főtitkárát fogadta Barber Conable, a Világbank elnöke is. A képen középen Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus gyár vezérigazgatója, aki egy olyan jellegű egyezményt írt alá a Los Angeles-i Kereskedelmi Kamarával, amely lehetővé teszi a két ország üzleti köreinek jobb együttműködését. 1988. augusztus 1., hétfő Országos akciósorozat az atomfegyverek ellen Az Országos Béketanács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás évfordulóján — országszerte megemlékezések, békemozgal­mi akciók hívják fel a figyel­met az atomfegyverkezés ve­szélyeire, a tömegpusztító fegyverek felszámolásának fontosságára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Augusztus 5-én Komárom­ban magyar—csehszlovák bé­­kemozg­lmi határtalálkozót szerveznek. Itt megemlékez­nek a Hirosimát ért atomtá­madásról, s előadás hangzik el a két ország hozzájárulásáról az euróapi biztonsági és együtt­működési folyamatokhoz, és békeimát is tartanak. Az Országos Béketanács if­júsági bizottsága augusztus 6- án Budapesten, a Vörösmarty téren rendez megemlékezést, amelyhez a Deák téri evangé­likus templomban békeima kapcsolódik. Este a két hely­színen megjelentek — emléke­zésül — égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztenek a Du­na vizére. A fiatalok közössé­gei és a társadalmi szervezetek e napon mintegy félszáz vá­rosban, faluban, nyilvános rendezvényeken árnyalakokat festenek az utcákra, léggömbö­ket és papírsárkányokat en­gednek fel, s gyertyát gyújta­nak az atomhalált haltak em­lékére, az atomfegyverek elle­ni tiltakozásul. Ilyen akciók lesznek többek közt Miskolcon a Szabadság téren, Szarvason a kempingben, Csongrádon, Szekszárdon, Gyékényesen, Kőszegen, Medgyesegyházán. Az egyházi békemozgalmak több helyen tartanak templo­mi megemlékezéseket, számos kiállítás nyílik, s műsoros dél­utánokra, ifjúsági békenagy­gyűlésekre is sor kerül. Augusztus 9-re az MTESZ budapesti székházába az OBT tudományos és kulturális bi­zottsága, a Magyar orvosmoz­galom a nukleáris háború megelőzéséért, valamint a­ Mérnökök a békéért mozgalom tudományos konferenciát hív össze az atomfegyverkísérle­tekről, azok betiltásáról, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. E ta­nácskozásra az érdeklődők meghívót igényelhetnek az OBT-től. (MTI) Az Amerikai Egyesült Államok elnökének üzenete a magyar néphez A TV-Híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár,mi­niszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ro­nald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti TV­­Híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfő­titkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra külö­nös örömet, hanem ,az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tájára is eljutott, önök is tudják: az ame­rikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók tevékenységé­nek. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a No­­bel-díjas tudósok között Szent-Györgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Amerika nyújthatott menedéket a máso­dik világháború idején. Ma azonban helyesebb ha előre­­ tekintünk. — Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyel­jük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a ve­zetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb te­ret biztosítanak a magánvállalkozásnak és segítik az erő­södő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nem­rég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen kül­földi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél vi­lágosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együtt­működésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határozott elő­rehaladás jobb esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a néze­tet mi teljes mértékben osztjuk.­­ Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fon­tos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a bé­kéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az el­múlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok szá­ma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turista forgalom fejlődését országaink között. Reméljük, még többen jön­nek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük azokat­­a magyar uta­zási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biz­tosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyaror­szágra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben­­a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett lá­togatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok ben­ne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyí­lik a kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet—nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagod­nak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és Isten áldja Önöket! — zárta szavait az elnök. (MTI) TELEX Gorbacsov—Genscher találkozó A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben ese­dékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­hez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov és Hans- Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszmecserén mind­ketten annak a meggyőződé­süknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi helyzet egé­szére. Románia nem tárgyal... Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszlá­viával. Erről számolt be szom­baton Belgrádban Franc Se­­tinc, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége (JKSZ) Elnök­ségének tagja sajtóértekezle­tén. Ez volt az első eset, hogy magasrangú jugoszláv tiszt­ségviselő nyilatkozott e kér­désről a nyilvánosság előtt. Jereváni tömeggyűlés Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jerevánban azon a tömeggyűlésen, ame­lyet a betiltott örményországi Karabah-bizottság hívott ösz­­sze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatat­lannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnökségének (LTE) Karabah-hegyvidék ügyében hozott határozatát. A nagy­gyűlésen újabb sztrájkfelhívá­sok nem hangzottak el és szeptemberig nem terveznek további tüntetéseket sem, ugyanakkor a megmozdulás szervezői aláírásgyűjtő kam­pányt kezdtek az LTE hatá­rozata ellen. Nemzetközi Antropológiai Kongresszus Zágrábban szombaton véget ért a XII. Nemzetközi Antro­pológiai és Etnológiai Kong­resszus. Az egyhetes üléssza­kon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájáról. Svájci kezdeményezésre a kongresszus résztvevői hatá­rozatban tiltakoztak a terve­zett romániai falurombolás ellen. Ünnepség Csillebércen Negyven esztendővel ezelőtt alapították a csillebérci veze­tőképző és úttörőtábort, s az évfordulóról vasárnap ünnepi rendezvényen emlékeztek meg mai és hajdani úttörők, illet­ve a külföldi társszervezetek itt táborozó képviselői.

Next