Zalai Hírlap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-207. szám)
1988-08-01 / 182. szám
2 Grósz Károly hazaérkezett amerikai és kanadai útjáról (Folytatás az oldalról.) területén is: komplett berendezéseket szállítanánk, illetve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállalatok termékei alkotnák. Ugyancsak érdeklődés mutatkozik a műszeripari, elsősorban a csúcstechnológiai együttműködés iránt is. A Reagan elnökkel folytatott megbeszélésen megemlítettem: a COCOM-lista szűkítésében érdekeltek vagyunk, s amennyiben segíteni akarnak, bírálják felül ezt a szigorú, s bizonyos szempontból túlhaladott listát. Az amerikai elnökkel történt találkozót méltatva a miniszterelnök elmondta: — A nyílt légkörű megbeszéléseknek keretet adott az a gesztus — amelyet nagyra értékelek —, hogy főtitkárrá választásom után Amerikában megerősítették a miniszterelnöknek szóló meghívást. Meglepődve tapasztaltam, hogy Reagan elnök rendkívül tájékozott hazánkról, életünkről. Sok igazság van abban, hogy az amerikaiak nem tudják, hol van Magyarország, de a vezető politikusok, különösen az elnök, jól ismeri azokat a kérdéseket, amelyek itthon napirenden szerepelnek, amelyek foglalkoztatnak bennünket. A négyszemközt és a hivatalos tárgyalásokon egyaránt nagyon konstruktív volt. Ismeretes itthon is, hogy az Egyesült Államok választás előtti heteket, hónapokat él át. Véleményem szerint ez nem jelentett hátrányt a látogatásnak, bizonyos szempontból szélesebb körűvé tette ismerkedésünket. A két elnökjelölttel történt találkozók is meleg hangúak voltak. Dukakis úr ugyan nem rendelkezik annyi ismerettel Magyarországról, mint George Bush, bár — mint erre külön is utalt — feleségét rokoni szálak fűzik hazánkhoz. Grósz Károly a program során több alkalommal találkozott a sajtó képviselőivel, valamint a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tapasztalatairól kifejtette: — Itthon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy feltesznek. Ezek között szerepelt az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Imre évfordulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat elfogadták, volt ahol megfagyott a levegő. Ez együttjár a politikával. Nem azért mentem, hogy mindenki egyetértsen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Károly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ezután így folytatta: — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfogalmazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoztunk: a magánbefektetések arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar valóságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántőke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez természetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk kiárusítani — hívta fel a figyelmet. — A kormány persze nem ad el gyárat, részvényt — nem ez a dolga. Gazdaságszervező szerepét kívánja erőteljesebbé tenni. Az amerikai, illetve kanadai fogadtatásról érdeklődő kérdésre a főtitkár úgy nyilatkozott: — Nagyon jó hangulatú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány helyen szerveztek ugyan, kisebb tüntetéseket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeretnek bennünket, vezetőket valamennyien, de az országot szeressék, ne minket. Rokonszenvvel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt jónéven vették, beletartozónak abba a politikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező légkör abból is lemérhető — mint ahogy nagykövetünk tájékoztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagykövetségének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi közeledésnek az érdeme, amely a Gorbacsov— Reagan találkozó következménye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találkozósorozata nem így sikerül, ez a látogatás nem ilyen légkörben zajlik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis országok közeledésében betölt. Ez a nemzetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mondotta végezetül Grósz Károly. (MTI) Az amerikai útról — képekben A hazai tömegtájékoztatási eszközök — köztük a Zalai Hírlap is — megkülönböztetett figyelmet fordítottak az elmúlt napokban Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének amerikai útjára. Fényképes tudósításokban számoltunk be a politikai, gazdasági és üzleti élet legmagasabb vezetőivel folytatott tárgyalásokról, a különböző intézményekben tett látogatásokról. Az alábbi képösszeállításunkban a gazdag program egy-egy pillanatát elevenítjük fel. Grósz Károly és kísérete az amerikai Kereskedelmi Minisztériumban folytatott megbeszélést William Verity miniszterrel. Miniszterelnökünk koszorút helyez el az ismeretlen katona sírjánál az arlingtoni nemzeti temetőben. Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke július 24-én vacsorát adott Grósz Károly tiszteletére. A felvétel a találkozás első percében készült. A párt főtitkárát fogadta Barber Conable, a Világbank elnöke is. A képen középen Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus gyár vezérigazgatója, aki egy olyan jellegű egyezményt írt alá a Los Angeles-i Kereskedelmi Kamarával, amely lehetővé teszi a két ország üzleti köreinek jobb együttműködését. 1988. augusztus 1., hétfő Országos akciósorozat az atomfegyverek ellen Az Országos Béketanács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás évfordulóján — országszerte megemlékezések, békemozgalmi akciók hívják fel a figyelmet az atomfegyverkezés veszélyeire, a tömegpusztító fegyverek felszámolásának fontosságára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Augusztus 5-én Komáromban magyar—csehszlovák békemozglmi határtalálkozót szerveznek. Itt megemlékeznek a Hirosimát ért atomtámadásról, s előadás hangzik el a két ország hozzájárulásáról az euróapi biztonsági és együttműködési folyamatokhoz, és békeimát is tartanak. Az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága augusztus 6- án Budapesten, a Vörösmarty téren rendez megemlékezést, amelyhez a Deák téri evangélikus templomban békeima kapcsolódik. Este a két helyszínen megjelentek — emlékezésül — égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztenek a Duna vizére. A fiatalok közösségei és a társadalmi szervezetek e napon mintegy félszáz városban, faluban, nyilvános rendezvényeken árnyalakokat festenek az utcákra, léggömböket és papírsárkányokat engednek fel, s gyertyát gyújtanak az atomhalált haltak emlékére, az atomfegyverek elleni tiltakozásul. Ilyen akciók lesznek többek közt Miskolcon a Szabadság téren, Szarvason a kempingben, Csongrádon, Szekszárdon, Gyékényesen, Kőszegen, Medgyesegyházán. Az egyházi békemozgalmak több helyen tartanak templomi megemlékezéseket, számos kiállítás nyílik, s műsoros délutánokra, ifjúsági békenagygyűlésekre is sor kerül. Augusztus 9-re az MTESZ budapesti székházába az OBT tudományos és kulturális bizottsága, a Magyar orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért, valamint a Mérnökök a békéért mozgalom tudományos konferenciát hív össze az atomfegyverkísérletekről, azok betiltásáról, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. E tanácskozásra az érdeklődők meghívót igényelhetnek az OBT-től. (MTI) Az Amerikai Egyesült Államok elnökének üzenete a magyar néphez A TV-Híradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár,miniszterelnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti TVHíradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nemcsak Grósz úr látogatása jelent számomra különös örömet, hanem ,az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbözőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tájára is eljutott, önök is tudják: az amerikai—magyar kapcsolatokban tekintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulását. Az amerikaiak rendkívül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók tevékenységének. Az Egyesült Államokban a magyarok bizonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tudósok között Szent-Györgyi Albertet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvainak hazatérését Budapestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélának Amerika nyújthatott menedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb ha előre tekintünk. — Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb teret biztosítanak a magánvállalkozásnak és segítik az erősödő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határozott előrehaladás jobb esélyeket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mértékben osztjuk. Üdvözöljük, hogy Magyarországon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években, számos területen, folyamatosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turista forgalom fejlődését országaink között. Reméljük, még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvözöljük azokata magyar utazási könnyítéseket, amelyek következtében egészen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekbena dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet—nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagodnak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és Isten áldja Önöket! — zárta szavait az elnök. (MTI) TELEX Gorbacsov—Genscher találkozó A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben esedékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov és Hans- Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszmecserén mindketten annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi helyzet egészére. Románia nem tárgyal... Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számolt be szombaton Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Elnökségének tagja sajtóértekezletén. Ez volt az első eset, hogy magasrangú jugoszláv tisztségviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. Jereváni tömeggyűlés Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jerevánban azon a tömeggyűlésen, amelyet a betiltott örményországi Karabah-bizottság hívott öszsze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnökségének (LTE) Karabah-hegyvidék ügyében hozott határozatát. A nagygyűlésen újabb sztrájkfelhívások nem hangzottak el és szeptemberig nem terveznek további tüntetéseket sem, ugyanakkor a megmozdulás szervezői aláírásgyűjtő kampányt kezdtek az LTE határozata ellen. Nemzetközi Antropológiai Kongresszus Zágrábban szombaton véget ért a XII. Nemzetközi Antropológiai és Etnológiai Kongresszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájáról. Svájci kezdeményezésre a kongresszus résztvevői határozatban tiltakoztak a tervezett romániai falurombolás ellen. Ünnepség Csillebércen Negyven esztendővel ezelőtt alapították a csillebérci vezetőképző és úttörőtábort, s az évfordulóról vasárnap ünnepi rendezvényen emlékeztek meg mai és hajdani úttörők, illetve a külföldi társszervezetek itt táborozó képviselői.