Zalai Hírlap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Grósz Károly interjúja: A tudományos értékelésről nem egy ember, nem egy bizottság, hanem a Központi Bizottság vonja le a konzekvenciát (2-­­■) ZALAI HÍRLAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 27. szám Ára: 4,30 forint 1989. február 1., szerda Február 10-re összehívták a Központi Bizottság ülését ••Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt zottságot. Napirendjéül időszerű politi- Politikai Bizottsága keddi ülésén feri­­kai kérdések megtárgyalását javasolja,­ruár 10-re összehívta a Központi Bt­ (MTI) A déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezer fővel csökken Szovjet csapatkivonások Magyarországról A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyver­zet egyoldalú csökentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről ki­vonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről ked­den a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában Borisz Sztu­­kalin, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó Szovjet Déli Hadse­regcsoport parancsnoka és Fe­dor Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyaror­szági képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Matvej Burlakov sajtónyi­latkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csa­patkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csök­ken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magyaror­szágot. Ugyancsak jelentős mérték­ben csökkentik a harci eszkö­zök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több sza­kaszra osztott csapatkivonás során elsőként május—június­ban a harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsi-ezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a vadászrepülő-ezred és a de­­szant-rohamzászlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végé­re fejeződik be. A nagy létszámot és jelen­tős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakor­latban ezt úgy szeretnék vég­rehajtani, hogy a lehető leg­kisebb mértékben akadályoz­zák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csa­patokat főként vasúton szál­lítják majd, amihez — számí­tásaik szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov vezérezredes utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tu­lajdonába kerül­nek. Köztük lesz számos mű­emlék is, így például a gödöl­lői Grassalkovich-kastély és az esztergomi Bazilika szomszéd­ságában levő történelmi érté­kű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mint­­(Folytatás a 2. oldalon.) Borisz Sztukalin tájékoztatója a­­sajtókonferencián. Ígéretesnek tűnik a Samsung—Orion együttműködés és a Daewoo Lemans gépkocsi-összeszerelő üzem létesítése Horn Gyula tárgyalásai Szöul (MTI): Horn Gyula államtitkár és kísérete ked­den Dél-Korea büszkeségeivel ismerkedett. Látogatást tett a Samsung konszern szuvoni elektronikai gyárában, majd felkereste a puphjongi Dae­woo autógyárat. A­ mammutvállalatok óriási fejlődésen mentek át az el­múlt két évtizedben. A Sam­sung Electronics Co. a ház­tartási gépek és az ipari elektronikai eszközök legna­gyobb gyártója és exportőre Dél-Koreában. A Daewoo cég 21 évvel ezelőtt tűgyártással kezdte karrierjét, ma pedig az ország második gépkocsi­gyártója. Mindkét cég komoly készséget mutat magyar vál­lalatokkal való együttműkö­désre. A dél-koreai—magyar gazdasági—műszaki együttmű­ködés legígéretesebb területei közé tartozik a Samsung és az Orion kooperációja színes te­levízió összeszerelésére és a Tungsramnál meghonosítandó színes lépcsőgyártás, illetve a Daewoo Lemans típusú, 1500 köbcentiméteres, négyajtós személygépkocsiját összesze­relő gyár felépítése. A Dae­woo alkatrész ellenében gép­kocsit is hajlandó szállítani hazánkba. Horn Gyula a magyar—dél­­koreai diplomáciai kapcsola­tok felvételének előestéjén a külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézeté­nek felkérésére előadást tar­tott a világpolitikai helyzet alakulásának magyar megíté­léséről, valamint Magyaror­szág külpolitikájáról. Horn Gyula az alkalmat ar­ra is felhasználta, hogy is­mertesse hazánk belső hely­zetét és az abból következő törekvéseket, egyebek között kiemelve a legfejlettebb or­szágok mechanizmusához és rendszeréhez való gazdasági igazodás követelményét. Várkonyi Pétert fogadta a luxemburgi uralkodó Luxemburg (MTI), János nagyherceg, luxemburgi ural­kodó, kedden Várkonyi Péter látogatásának második nap­ján audiencián fogadta a ma­gyar külügyminisztert. Előzőleg Várkonyi a luxem­burgi parlament tagjaival ta­lálkozott. Tájékoztatta a kép­viselőket a magyar reformfo­lyamatról és külpolitikai tö­rekvéseinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tu­cat kérdésre kellett válaszol­nia a miniszternek. A zsúfolt programban sze­repelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxemburgi leányvállalatának, a float-üveget gyártó Lux­­guard gyárának megtekintése. Az ultramodern üzem a min­tája annak, amelyet a Hun­­guard Float-Üveg KFT — a Magyar Üvegipari Művek és a Guardian Europe vegyes­­vállalata — az orosházi üveg­gyár korszerűsítésével hoz lét­re 1990 végére, 115 millió dol­láros közös beruházással. Luxemburgi jogi személlyel kötött szerződés révén világ­­színvonalú technológiára épít­het a magyar üveggyártás. A Luxemburger Wort. rész­letesen beszámol a Hunguard Float-Üveg KFT és a Magyar Üvegipari Művek együttmű­ködéséről, amelyet a tárgya­lásokon példásnak neveztek. Idézi a lap Jacques Santer miniszterelnök megjegyzéseit a romániai falurendezési terv­ről. Santer rámutatott, hogy ez a terv felveti a romániai kisebbségek jogainak kérdését és így közvetlenül érinti Luxemburgot is, mivel Er­délyben, kis számban ugyan, luxemburgi leszármazottak is élnek. Luxemburgi látogatását be­fejezve Várkonyi Péter és kí­sérete kedden este Brüsszel­be érkezett, ahol ma kezdő­dik a magyar külügyminisz­ter kétnapos hivatalos prog­ramja. Szakmunkásképzés a Kanizsai Ruhaipari Szövetkezetnél A Kanizsai Ruhaipari Szövetkezetben már évek óta folyik szabó-varró szakmunkás képzés. A három évfolyamon je­lenleg 39-en tanulnak és dolgoznak. Az első lépésben a kézi varrással, majd a gépi gyorsvarrással ismerkednek. Azután pedig a szerkesztés és a szabás műveleteinek elsajátítása és begyakorlása a feladatuk. Képünkön, Boa Józsefné szakok­tató irányításával varrást és szegést gyakorolják a tanulók. (ZH fotó — Szakony Attila felvétele) A tőkés export bővítését tervezik a bőrdíszmű egerszegi gyárában Az idei tervek még igen­csak képlékenyek a Palota Bőrdíszmű Zalaegerszegi Gyá­rában, a budapesti központ által megadott instrukciókat is csak mint lehetőséget emlí­tik. Annyi azonban bizonyos, hogy jelentős piacváltással kell számolniuk. Tavaly a gyáregység terme­lési értéke elérte a 95 millió forintot. Az általuk készített, több mint 200 ezer darab ter­méknek — túlnyomó részt női kézitáska, illetve bőrönd — minimális része jutott csak belföldre. Az export 38 száza­lékát értékesítették tőkés pia­con, míg a gyártósorokról le­kerülő áru kétharmadát a szocialista országokba szállí­tották. Az export arányának megváltoztatása révén termé­keiknek legalább 80 százalé­kát szeretnék a tőkés piaco­kon értékesíteni, ezek közül is elsősorban az NSZK-ban, Finnországban és Svédország­ban. A jelenlegi kilátások sze­rint csökkenteni fogják a női táskák gyártását, hiszen a tő­kés partnerek elsősorban nagyméretű utazótáskák iránt érdeklődnek. A termékváltás azonban egyelőre gondokat okoz a gyár vezetőinek és műszaki szak­embereinek. A nyugatnémet fél igényei olyan technológiai eljárással elégíthetők csak ki, amiben a zalaegerszegi gárdá­nak eddig semmi gyakorlata sem volt. Pedig rövidesen be­fejeződnek a jelenleg is folyó tárgyalások, s meg kell kez­deni az átvarrt alumíniumbe­tétes bőröndök próbagyártá­sát. A magasabb színvonalú munkához persze megfelelő műszaki háttér is kell. A fej­lesztést előreláthatólag jelen­legi gépei egy részének átcso­portosításával oldja meg a vállalat. Az év folyamán sza­bász berendezéseket, és egy bőröndgyártó sort állítanak üzembe a zalaegerszegi gyár­ban. Ezzel párhuzamosan a termelésben dolgozók létszá­mát is növelni kell, a­­jelenle­gi 160-nál 15—20 szakmunkás­sal többet kívánnak foglalkoz­tatni. Ez az utánpótlás a gyá­ron belül biztosított. Zala 2,6 milliárdot kapott Területfejlesztés a gazdaságilag elmaradott területeken A VII. ötéves tervidőszakra szóló, illetve a hosszú távú területfejlesztési elképzelések­ről tájékozódott, s mondott véleményt keddi ülésén a Ha­zafias Népfront Országos El­nökségének településpolitikai bizottsága. A HNF OT szék­házában megrendezett ülésen — melyen különösen­­ nagy hangsúlyt kapott a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztése — Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken, illetve a foglalkoztatási gondokkal küszködő térségekben a komplex fejlesztésre töreked­nek. Mint elmondta, a gazdasá­gilag elmaradott térségekben a­ VII. ötéves terv fejlesztési programjában előirányzott 20 milliárd forintból 1988 végéig mintegy 11 milliárdot hasz­náltak fel. Szabolcs-Szatmár megyében 3,8, Zala megyében 2,6, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1,6, Somogy megyé­ben 1,2 milliárd forintot, Ba­ranya, Békés és Vas megyé­ben egymilliárd forintnál ki­­sebb összeget. A beruházások 70 százaléka a termelést érin­tette, 30 százaléka az inf­rastruktúra fejlesztésére irá­nyult. Nagy összegeket fordí­tottak az egészségtelen ivóví­­zű településeken a vízellátás­ra, valamint több helyen az útépítésre, a tömegközlekedés feltételeinek javítására, a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­sére. A jövőben adókedvezmé­nyekkel is támogatják a nye­reséges vállalkozásokat, idén vezetik be a gazdaságilag el­maradott területeken a beru­házásokat és az új vállalko­zások alapítását ösztönző nye­reségadó- ked­vezmény­t. Mivel a kihelyezett pénzek nem eredményeznek mindig az ígéreteknek megfelelően hatékony termelést, a jövőben nagyobb szigorúsággal,, ban­kok bevonásával ítélik oda a támogatásokat. A bizottság az ülés végén állást­ foglalt amellett, hogy a területfejlesztés témaköre — fontosságára, meghatározó jel­legére tekintettel — mielőbb kerüljön a Parlament elé. (MTI) A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége a Budapest—Bécs világkiállításról A Budapest—Bécs Világki­állítás előkészítésének helyze­tét vitatta meg kedden a Ma­gyar Gazdasági Kamara ügy­vezetősége. Marjai József, a tárcaközi előkészítő bizottság vezetője, nyugalmazott mi­niszterelnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. A Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) szakér­tői még ez év áprilisában ellátogatnak Budapestre és Bécsbe, s májusban hozzák meg döntésüket. Az eddigi elő­rejelzések azt mutatják, hogy igen nagy esélye van a két fő­városnak a rendezés jogának elnyerésére.

Next