Zalai Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda " Kamatozó fejlesztések Stabilizálódás a novai tsz-ben A tartósan jó gazdálkodás után, három esztendeje veszteséggel zárt a novai termelőszövetkezet. Az érdekeltek jól tudták: a nagy beruházás, a tehenészeti telep építésének bonyodalmai okozták a bajt. A tsz vezetői akkor is mondták: csak pillanatnyi megingásról van szó, hamarosan hasznot hoz majd a kialakuló új tehenészet és más fejlesztés, valamint a szerkezetváltás. Igazuk lett, már 1987-ben is tisztes nyereséggel, közel, ötmillió forinttal fejezték be gazdálkodásukat. Ennél is több lett a múlt évi eredmény, amiről a közelmúltban megtartott zárszámadáson tájékozódhatott a tagság. Évsoorduló — rekorddal — örülünk is a 117 millió forint árbevétellel elért 7,7 millió forintos nyereségünknek, amely szövetkezetünk fennállása óta a legnagyobb. Ezt csak az 1981-es eredmény közelítette meg — mondja Kancsal József elnök, majd hozzáteszi: — Az adottságainkhoz mérten, nehéz körülmények között tudtunk előbbre jutni, így jóleső érzéssel készülhetünk a tsz megalakításának közelgő 40. évfordulójára. Az egy évvel ezelőtti közgyűlésükön szerény, kétmillió forintos nyereségtervet fogadott el 1988-ra a szövetkezeti tagság. Akkor ezt tartották a reálisnak, de — visszatekintve a múlt esztendőre — most azt mondják: nagyobb erőfeszítéssel, jobb szervezéssel és némi szerencsével — ez is kell a mezőgazdaságban a jó teljesítményhez — teljesíthették túl ilyen számottevően az eredménytervet. Megítélésük szerint a rekorderedmény több tényezőből állt össze. Elkezdődött például a már említett szerkezetváltás, ami jó irányt vett és így mérsékeltebb kiadással több bevételhez jutottak. A lendületvételt segítette, hogy a szakemberek több pályázatot is készítettek, amelyekkel 19 millió forint támogatáshoz jutott a gazdaság. E pénzforrásokat az elhasználódott gépek és eszközök pótlására használták, fordítják. . Vannak, akik kellő információ hiányában most azt mondják: ilyen nagy összegű támogatással könnyen lehet gazdálkodni és jó eredményt elérni. A kapott pénzért persze alaposan meg kell dolgozniuk, ha pedig az előírt feltételeket nem teljesíti a mezőgazdasági üzem, akkor a milliók visszavonásra kerülhetnek... — A feltételek közül csak egyet emelnék ki — mondja Kancsal József. — Szövetkezetünknek három év alatt legalább 15 milliós nyereséget kell teljesítenie, ami a fokozódó terhek miatt elég nehéz feladat lesz. Helnyiség és minőségi A pozitív változások közé sorolható, hogy a gazdaságban új ösztönzőket vezettek be, melyek a tavalyi kampánymunkák idején már éreztették is kedvező hatásukat: a legfontosabb tennivalókkal időben végeztek. Mégpedig egyre javuló eredménnyel, hiszen a növénytermesztés tavaly igazán sikeres volt. Búzából, árpából jóval négy tonna feletti hozamot értek el, s a repcéjük 2,31 tonnás nagyszerű átlaggal fizetett. Persze, amikor ezekről beszélnek, nyomban hozzá is teszik: lehet, hogy a fenti értékek a megyében nem valami kiugróak, de ha bárki figyelembe veszi a novaiak adottságait —azt például, hogy nyolc aranykoronás földeken kell megtermelni minden szükséges növényt —, akkor már tisztességes teljesítménynek számítanak hozamaik. Kiváltképp, ha még azt is tudjuk, hogy ez az ágazat tavaly kimagasló eredménnyel, másfélmillió forinttal járult hozzá a gazdaság nyereségéhez. Ennél többet 2,6 millió forintjával csak a szarvasmarha-tenyésztés hozott az üzemnek. Az ágazat meghatározója a tejtermelés, hiszen a három éve üzemelő telepen több mint félezer tehén adja a tejet, s tavalyi átlaguk meghaladta a tekintélyesnek mondható ötezer litert. Ez pedig több mint nyolc százalékosnövekedést mutat — egyik évről a másikra. Kiemelkedő, hogy az értékesített tej 97,7 százaléka I. osztályú minőségű volt. És amint mondják: találnak még újabb lehetőségeket a technológiában, az állategészségügyben. Hosszabb időn át az erdőgazdálkodás alacsony színvonala volt náluk a jellemző. Ez időközben megváltozott, s az elmúlt évben ez az ágazat is sikeres volt, több mint nyolcszázezer forint hasznot hajtott a közösnek. A tisztességes eredményt most annak tulajdonítják, hogy az elmúlt időszak kudarcaiból levonták a megfelelő következtetéseket, feltárták a hátráltató tényezőket, s a termelés jobbításával sikerült nyereségessé tenni e tevékenységet is. Tavaly kevésbé volt sikeres az ipari ágazatuk, hiszen például a konfekcióüzem 2,4 millió forintos bevételével képződött fedezeti összeg még az általános költségek ellensúlyozására sem volt elég. Jól szolgálta viszont az üzemi tevékenységet a műszaki főágazat, a gépüzemelés pedig a termelés valóságos „motorja” volt. A salomvári termelőszövetkezet vaspöri fonóüzeme a jó évek között könyvelheti el a tavalyit. Tisztító és előkészítő üzemrésszel bővültek, így termelési értékük a megelőző évihez képest egyharmaddal nőtt. Képünkön a kártolt szalagot nyújtják az új üzemben. körét leszámítva — eligazodni sem nagyon tudunk a párt ügyeiben, mert elmosódik a választóvonal a reformpártiak és a reformellenesek között. — Amit ön most elmondott, az felveti a párton belüli platform-szabadság kérdését. Ezzel szemben — bár a KB mellett működő politikai munkabizottság a platform-szabadságot elfogadhatónak tartja és vitaanyagot készít a működés feltételeiről — mintha újra az egységet követelő hangok erősödnének. — Ahhoz, hogy platform szülessék, egy koherens gondolatrendszerre van szükség. Politikusaink ehhez nem szoktak hozzá. Ezért én most nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy a párton belüli eltérő platformoknak nincs elég nyilvánossága, bár ez is igaz, hanem azt mondanám, hogy vezetőink kellően tág nyilvánosság esetében sem lennének képesek kész platformokkal előállni. A két dolog szorosan összetartozik, hiszen eltérő platformok, markáns elképzelések nem szoktak csak úgy kipattanni az emberek fejéből, hanem kizárólag nyilvános vitákban alakulhatnak ki; ne feledjük a platform sohasem egyes szám. A vita negyedik-ötödik lépcsőjében egyegy politikai vezető közül markánsan kirajzolódna egyegy platform, s ezzel megszűnnék az az áldatlan állapot, hogy az egyéni vélemény megbélyegez, fekete báránnyá tesz. Ezt persze megnehezíti az, hogy a párttagság jelentős része meg van zavarodva, és azt várja, hogy mondják meg neki, mi a párt véleménye, tehát a pártnak és a vezetésnek olyan fajta egységét követeli, ami visszahúzó egység lenne. — Nem jogos-e a félelem, hogy ez a fajta platformszabadság a párt pártokra hullásának veszélyét is magában rejti? — A történelem során már sokan elmondták, tehát nem én találtam ki, hogy minden valódi politikai tevékenység kockázattal jár. Az elmúlt harminc évben fokozatosan felszínre került a rendszer működésképtelensége, és lassan elfogyasztotta a tartalékokat. Most érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy legjobban a jelen rendszer fenntartása és újratermelése destabilizál, tehát csak a radikális megújulás stabilizálhat.Természetesen nem azokra a gyorsan alkalmazkodókra gondolok, akik látványos felszíni változtatásokkal akarják elhitetni, hogy a gyökeres átalakulás hívei, annak a Metternich-i jelszónak a jegyében, miszerint: ahhoz, hogy minden a régiben maradhasson, nagyon sok mindent meg kell változtatni. Ez olyan dolog, amit a pártban még mindig sokan nem hajlandók elfogadni, és kapálóznak ellene. Tehát nemcsak új típusú pártvezetőkre van szükség, hanem politizáló pártra is, és minden párttagnak tudatosítania kellene, hogy aki nem akarja vállalni ezt a reformok jegyében politizáló pártot, annak le kell vonnia a következtetéseket. Tudniillik, képtelenség, hogy bizonyos embereket, akik állítólag előreszaladtak a reformban, csendesen vagy nem is olyan csendesen kihagyunk a pártból, miközben azokat, akik az istennek sem hajlandók elmozdulni a változás irányába, de állandóan ismételgetik a párthűséget és ragaszkodnak az állampárthoz, kölöncként cipeljük magunkkal. Ez nem folytatható a végtelenségig. Vörös T. Károly A költségek enyhítéséért — Vegyes gazdálkodásunk jövedelmezőségének a javulását döntő mértékben a beruházásaink, a fejlesztéseink segítették — summázza a szövetkezeti tevékenység eredményességét az elnök —, de hasznunkra vált a kihasználatlan termelőeszközök bérbeadása és a gazdaságtalan termékek előállításának a mérséklése. Ezen az úton kell tovább haladnunk, közben keresve azokat az ösztönző módszereket, amelyek által erősödik a tulajdonosi szemlélet és csökkennek a költségek. Nemecz Ferenc liám hibijip Másfél milliárd megrakodómunkások a Kanizsa Bútorgyárban A Kanizsa Bútorgyárban egy gólyafészekszerű irodában várt Szita György raktárvezető székhelye. Az önmagát már régen kinőtt helyiségben két műszakban 30 ember hozza-viszi hangyaszorgalommal a dobozokba burkolt bútorokat a vagonokba, teherautókra. — Magas a fluktuáció, éves szinten eléri a 30 százalékot. Korábban 4—5 hónap próbaidőt írtunk elő, ez most már csak egy hónap. Aztán vagy a munkavállaló gondolja meg magát, vagy mi, s megválunk egymástól. A rakodómunkások 30 forintos órabért kapnak, amihez jöhet még a vagonlakási prémium — mondja Szita György. Az éves szinten másfél milliárd forint termelést produkáló gyár termékeit a MÁV, a Volán, a Szövautó és a saját kocsik viszik a megrendelőkhöz. A legbiztonságosabban a gépkocsik szállítják a bútorokat. A legtöbb káreset a MÁV szerelvényeken továbbított árukban történik. Tolatás, dupla rakodás — nem mindig kedvez a bútorok épségének. — Vagyonbiztonsági szempontból is a gépkocsin továbbított termékek élveznek előnyt. A gépkocsi vezetője ott van a rakodásnál, neki is érdeke, hogy a rakterületet kihasználják, másrészt, hogy gondosan helyezzék el az árut. — Kikből tevődik össze a rakodói kollektíva? — Vegyes az összetétel. Győződjön meg erről személyesen — invitál. Fiatalembert szólítok meg elsőként. Szántó Miklós érettségizett, autóvillamossági szerelő a szakmája. — Itt 9 forinttal többet keresek óránként, mint a szakmámban. Nős ember vagyok, nagyon kell a pénz. Azért vállaltam el ezt a munkát. — Exportra is csomagolnak, rakodnak. Azt körültekintőbben végzik? — Nem. Mindent nagyon gondosan rakunk be a járművekbe. A módszerünk az, hogy az áru ne tudjon „megmozdulni”, vagyis minden helyet kihasználunk, ezzel is elejét vesszük az esetleges fékezés, vagy egyéb rendkívüli manőver miatt a borulásnak, törésnek. — Ha valaki lazít, s nem úgy hajt, mint a többi, az kikerül a csapatból? — Előbb-utóbb igen. De ez nem jellemző. Ez csapatmunka, s mindenki tudja a magáét. Balogh Györgynek hegesztő a szakmája. A budapesti fiatalember Kanizsára nősült. A szakmájában nehezen tudna elhelyezkedni, s így választotta a rakodómunkát. — Ez fizikailag nehezebb, mint a hegesztés, de meg lehet szokni. Jó érzés tudni azt, hogy rajtunk milyen sok múlik. Amit a műhelyekben elkészítettek, az szép, jó, s rajtunk múlik, hogy az is maradjon. — Kell a rakodáshoz is szakértelem? — Természetesen. Fél év kell ahhoz, hogy az ember ebbe belejöjjön. Tudni kell, hogyan fogja meg azt az árut, hogyan rakja el. Kicsit olyan a mi munkánk, mint a kőműveseké. Nem mindegy, hogy az a tégla hogyan épül a falba. — Hosszabb távra is elképzelhetőnek tartja ezt a munkakört? — Nem. Nyolc éve bent a lakáskérelmünk Budapesten. Ha megkapjuk, felköltözünk. — Fizetett már bútortörésért? — Nem. Ahogy mi berakjuk az árut, az nem törhet össze. — Keresete? — Úgy hétezer forint körül viszek haza. A másik raktárban a kárpitos garnitúrákat tárolják. Barkovics Árpád 13 éve rakja a kanapékat, foteleket. — Az eredeti szakmám bájor, de az régen volt. Itt megszoktam, megbecsülnek. A keresetem hat és félezer forint körül mozog. — Mi a nehéz a szakmában? — Talán a sok menés. És az időjárásnak is ki vagyunk téve, mert az autó nem jön be a raktárba. Annak is módja, fogása van, hogyan rakjuk el a nem kocka alakú árut az autókban, vagonokban. Ezt az ember idővel megtanulja. A kamionokat szívesebben rakjuk, ott nem lehet baj. — Ha mégis van? — Hát... A partner visszajelez, nekünk meg a főnökség „jelez” vissza. Van, hogy csak szóban kapunk letolást, de előfordult az is, hogy ugrott párszáz forintunk. Szeretném megmondani, hogy ez nem jellemző. — Van vagon, van áru, nyugodtan lehet dolgozni ... — Most! Jött volna decemberben, szóba sem tudtunk volna magával állni, akkora volt az év végi hajtás. A kereskedelmi osztályon igyekeztem megtudni, hogy a szállítómunkások hanyagságából mekkora kára van a gyárnak. Nem sikerült. Ugyanis az esetleges törések, sérülések oka nem mindig egyértelmű, s így nehéz a felelőst megtalálni. Csak annyit mondtak, hogy a korábbinál 10 százalékkal kevesebb. Hogy ez sok vagy kevés? Nem tudom. A lényeg az, hogy kevesebb. M. F. Sertéshizlalásért színes tv ' Zárszámadás sorsolással ' Tegnap délelőtt tartotta meg szövetkezet. A kis kollektíve zárszámadó közgyűlését a Za — mindössze 93-an dolgoznalaegerszegi Hegyvidék Szaka közösben — eredményeset zárta az évet, 310 ezer forint nyereséget ért el. Molnár Tibor elnök beszámolójából kiderült, hogy öszszesen 10 millió 793 ezer forint termelési értéket produkáltak, s a talponmaradás érdekében a több lábon állásra törekedve sokféle tevékenységgel foglalkoznak, amit ez évben a melléküzemi fejlesztésekkel tovább kívánnak szélesíteni. Jelentős a szakszövetkezetnél a háztáji integráció, amely az árbevétel java részét, hozta a múlt esztendőben. Sertésből közel 2300-at hizlaltattak a gazdákkal, amit a hús- és tejtermelési versennyel is ösztönöztek. A kitűzött díjakat a közgyűlésen sorsolták ki. A 200-nál több hízott sertést értékesítők közül a színes televíziót Pózvai Istvánná nyerte, az ötvennél több sertést hizlalók közül az értékes tárgyú nyereményeket Kaposvári Jánosnénak, Gyalog Józsefnénak, Kokas Jánosnénak, Kokas Istvánnénak és Tóth Lászlónak „ítélte” a Fortuna. A tejtermelésben kitűnt gazdák közül Kovács Jenőnének, Miller Zoltánnénak és Horváth Ferencnek kedvezett a szerencse. „Világjárók’' a Palota Bőrdíszműből A külföldi vásárlók zöme aligha tudja, hogy utazásának megkezdése előtt a Palota Bőrdíszmű Zalaegerszegi Gyárának termékébe gyömöszöli holmiját. Tavaly 104 ezer bőröndöt és 32 ezer útitáskát gyártottak, ami a 95 millió forint értékű termelés közel háromnegyedét adta. Képes összeállításunk ízelítőt nyújt, hogyan készülnek azok a világjáró termékek, amelyeket szívesen látnánk a hazai kirakatokban is. Korszerű berendezés segítségével gyártják a bőröndök kereteit. (Fent.) Kiss Lívia a félautomata varrógéppel egyszerre több műveletet végez a bőrönd majdani tetőrészén. (Balra lent.) Az NSZK-beli Ottó áruházi cég rendelésére készült a divatos bőrönd, és utazótáska. (Jobbra lent.) 3