Zalai Hírlap, 1990. december (46. évfolyam, 281-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

1990. DECEMBER 19. Zalai Hírlap Könyvtár épül Letenyén Jól halad a letenyei könyvtár építése. 1991 elején már tető alá kerülhet az épület, melyet a helyi Mezőép készít fővállalkozóként. A 10-12 millió forintos költséggel épülő könyvtárat várha­tóan jövő szeptemberben vehetik birtokukba a letenyeiek. (Mészáros T. László felvétele) Hiányzó százmilliók... Válságban a szakszervezeti üdültetés Hévízi beszélgetés az ÜDSZ országos titkárával A szakszervezetek tagsága évről évre érzékelheti, hogy csökken az üdülési lehetőség. Ez nem csupán a pihenni vágyókat érinti, hanem a szanatóriumi kezelésre szorulókat is. Igaz, az életszínvonal romlása miatt az igény is mérséklődött e szolgáltatások iránt, ugyanis a viszonylag alacsony árakat is egyre kevesebben tudják megfizetni... Az üdültetésben dolgozók fél évvel ezelőtt — különválva a Vendéglátói és Idegenforgalmi Szakszervezettől — önálló érdekvédelmet hoztak létre. Ennek élén áll titkári minőségben Horváth Róbert, a SZOT Hévízi Üdültetési Igazgatóságának üzemviteli főelőadója. Vele beszélgettünk a pillanatnyi helyzetről, valamint a jövőre várhatóan tovább nehezülő üdülési körülményekről. — Azt, hogy napjainkra nagy mértékben lecsökkent a kedvez­ményes üdülési lehetőség, nem az utóbbi pár év gazdasági gondja okozza, a probléma sokkal régeb­bi keletű — szögezte le bevezető­ül. —A SZOT Üdülési Igazgatósá­got 1949-ben az üdültetés meg­szervezésére, lebonyolítására hozta létre az akkori Gazdasági Főtanács. Az üzemeltetési költsé­geket teljesen az állam fedezte, ehhez a tagdíjból a szakszerveze­tek mindössze két alkalommal — egyszer a 80-as években, másod­szor pedig az idén — járultak hozzá, összesen 200 millió forint­tal. Az állam 1982-ben befagyasz­totta a támogatást. Az infláció mértékét pedig nem lehet követni a beutalók árával és a saját bevé­telekkel úgy, hogy szinten tartsuk az üdültetést. Szükségessé vált, hogy egyes üdülők külföldiek számára kereskedelmi szállás­helyként kerüljenek értékesítés­re. Ezzel ugyan csökkennek a kedvezményes üdülési lehetősé­gek, de el lehetett kerülni a be­utalójegyek árának drasztikus emelését. — Mennyibe kerül ma az üdül­tetés, s elkerülhető-e a helyzet további romlása? —Tavaly 3,3 milliárd forint volt a kedvezményes üdültetés és a szanatóriumi gyógykezelés fenn­tartásának költségvetése. Az álla­mi hozzájárulás 960 millió forin­tot tett ki, 1,1 milliárd folyt be a beutalójegyek árából, a hiányzó összeget pedig az egyéb saját bevétel adta. Idén a szervezett üdültetés költségei mintegy fél­­milliárd forinttal lesznek nagyob­bak a tavalyinál, miközben az állami költségvetésből csupán tízmillióval kapunk többet. A jövő évi kilátások rendkívül aggasztó­ak. Az állam 1991 -re eredetileg 1,1 milliárd támogatást helyezett ki­látásba, de ma már csak 770 millió szerepel a tervezetben. Nos, az előző esetben is 30 százalékos beutaló-áremelést kell végrehaj­tanunk, hogy a tavalyival azonos számú embert tudjunk üdültetni. Ha csak 770 milliót kapunk, akkor a mai üdültetési árainkat két és félszeresükre kellene emelni. Egyébként az üdülők egynegyede már szállodaként üzemel. Zala különösen kedvelt hely a külföl­diek számára, köszönhetően a Balatonnak, Hévíznek és Zalaka­­rosnak. Idén e térségben szerve­zetten mintegy 50 ezer személyt üdültettünk, 80 százalékuk ré­szesült gyógyüdültetésben. — Mit tud tenni a jelenlegi kö­rülmények között az üdültetési dolgozók immár önálló szakszer­vezete? — Saját hatáskörben sajnos, igen keveset. A szolgáltatási szín­vonal csökkentésével érhetnénk el némi megtakarítást, de ez nem lehet cél, legfeljebb átmeneti álla­pot. A hosszú távú megoldásra van koncepciónk. Ez egy részvénytár­saság és egy alapítvány létreho­zását jel­enti. A kormánynak a részvénytársaság számára egysze­ri juttatásként forgóalapot, az alapítványhoz induló tőkét kelle­ne biztosítania, melyhez az érdek­­képviseletek, intézmények, válla­latok saját pénzeszközökkel járul­nának hozzá. A tőke hasznosítá­sának jövedelme és a részvénytár­saság nyereségadója az alapít­ványt illetné meg, amely az üdü­lést igénybe vevők támogatására szolgálhatna, a szociális helyzet­től függően differenciáltan. Csak így látszik biztosítottnak a szer­vezett üdültetést szolgáló, mint­egy 25 milliárd értékű vagyon — amelynek egyébként több mint 90 százaléka állami tulajdon — megtartása, gazdaságos működ­tetése, s ez tenné lehetővé, hogy a későbbiekben az üdültetés támo­gatása ne vonjon el újabb pénzt az állami költségvetéstől. — Milyen esélyt látnak elkép­zelésük megvalósítására? — Minden fórumon hallatjuk a hangunkat, s érvelünk a szer­vezett üdültetés fenntartása mel­lett. Érveink között egyebek mel­lett az szerepel, hogy nem kis je­lentőséggel bír a munkaerő rege­nerálása, ami végül is a táppén­zes napok csökkenésében jelent megtérülést az államnak. Az üdülő-üzemeltetés egyébként mintegy hatezer munkavállalót is érint. Ha házakat kell bezárnunk, az a munkanélküliséget is növeli. Szakszervezetünk valamennyi tisztségviselője — velem együtt — társadalmi munkában tölti be a különböző funkciókat, tehát nem magunkról van szó. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség kereté­ben helyünk van a szakszervezeti kerekasztalnál, melynek tagjai szolidárisak velünk. Számítunk minden érdekelt széles körű se­gítő közreműködésére — mondta befejezésül a titkár. Horányi Árpád Svéd cseppek — mindenütt? Ugye, nem kell bemutatni a Svéd cseppek nevű új „csoda­szert”. Jött (Ausztriából) és győ­zött (Magyarországon)! Ma min­denki ettől várja gyógyulását. Állítólag 46-féle kór gyógyítására alkalmas. El is hiszem, mert tudom, hogy a bizalom önmagá­ban is gyógyít. Mégis furcsállom, hogy maholnap nem lesz olyan bolt e honban, ahol ne árusítanák ezt a divatos „itókát”. És éppen azért rendül meg benne a bizal­mam, mert gyanúsan sok helyen kínálják... Van, ahol 750 forintért fél literjét, máshol az ezrest sem restek elkérni érte. Az természetes, hogy gyógy­szertárakban, s a Herbaria és Fitotéka -boltokban árusítják. De hogy mit keres az elektronikai szaküzletben, az utcai könyváru­sok asztalkáin, a trafikban, a zöldségesek standján és más hozzá nem illő helyen, azt képte­len vagyok felfogni. Már csak az hiányzik, hogy a patikában majd konfekciót is kínáljanak, az élel­miszerboltok tele legyenek mond­juk Salamander-cipőkkel, a köny­­vesboltokban pedig zöldséggel traktáljanak. (Akad ilyen is éppen elég a mai „irodalmi" kínálatban...) Vagyis ebben a nagy össze­visszaságban minden előfordul­hat. Csak éppen az nem lesz kapható, amiért a boltot valami­kor megnyitották! — ne — Nagymaros benyújtja a számlát Nagymaros önkormányzata saját kezelésébe kívánja venni a­ vízierőmű építésénél a nagyközség területén már elkészült, félkész vagy kisajátított, jelenleg üresen álló épületeket. E szándéka kinyil­vánítására levelet juttatott el az Állami Vagyonügynökségnek és a Dunai Vízlépcső Kormánybiztosi Hivatalának. Az Indoklás szerint a községet érintő infrastrukturá­lis fejlesztés az eredeti tervek szerint a nagyberuházással e­­gyütt, annak részeként valósult volna meg. Az építésre való hivat­kozással korábban éveken keresz­tül nem kapott a település azok­ból a központi forrásokból, amely egyébként megillette volna, így más hasonló településekhez ké­pest Nagymaros fejlődése mind jobban elmaradt, s ennek hátrá­nyait a lakosoknak kell elszen­vednie. Például a beígért szenny­víztisztító-rendszer kiépítése sem valósult meg, ezért most a nagy­marosiaknak saját zsebükből kell e beruházást pótolniuk. E hátrányokon enyhítene, ha Nagymaros saját kezelésébe­­von­hatná többi között a már elkészült 70 szobás szállodát, amelyben eddig osztrák vízlépcső-építő munkások laktak, az­­ átadásra kész ikerházat és a már félkész épületeket. Az utóbbiak ugyan­csak ideiglenes munkásszállás­nak épültek. (MTI) /Jegyzet BLcCvent — A Kék Duna Rádióban hal­lottam Hollywoodból, hogy az elmúlt évtized sikerdala az Új világban a „ We are the World ” lett. Talán még emlékeznek rá a kedves olvasók, hogy 1985-ben Egyesült Államok beli popéne­kesek — Harry Belgfonte és Lionel Richie irányításával — egyetlen stúdiófelvétel idejére példás gyorsasággal létrehoz­ták az USA for Africa kórust, hogy a szupersztárok által lemezre énekelt „Himnusz az éhezőkért" teljes bevételét a fekete földrész, Afrika országa­inak megsegítésére fordítsák. A „We are the World” világsiker lett: öt év alatt több mint négy­millió korong kelt el Európától Ausztráliáig. A segélyszállítmá­nyokat útnak indították Etiópia felé és olyan világhírességek, mint Liv Ulmann és Harry Be­­lafonte vitték az Élősegély Prog­ram üzenetét — néhány ember­séges jó szót — az aszály és éhínség sújtotta afrikai orszá­gokba. A Live Aid-program sikeres­nek bizonyult, de az önzetlen adományok csak ideig óráig orvosolják a súlyos gazdasági­társadalmi gondokat Afriká­ban. Ismét elérkezett egy ifjabb advent időszaka és eszembe jut a brit popénekesek dalának egyik sora: „Egyáltalán tudják­­, (az éhezők és szenvedők) mi az a karácsony?” Szudánban ma többmillió ember éhezik, s a Szahel-övezet országain bizony keveset segítenek a kétszersült, gyümölcs és egyéb fejadagok. Egyszer minden segély elfogy, de Afrika népeinek élni kell: az éhínséget a mezőgazdasági technológiák meggyökerezteté­sével kellene enyhíteni, hogy Afrika országai az önfenntar­tással próbálkozhassanak. Záhonytól keletre is egyre ritkábban jelenik meg mosoly az emberek arcán az advent idején: az egységesülő Európa figyelme a hatalmas ország felé fordul, ahol egyre aggasztóbb méreteket­­ ölt az élelmiszergazdaság vál­­­­sága. S lám milyen az élet, no­s meg a történelem: a Napóleont, majd évszázaddal később a­­ hitleri hordákat megállító orosz ] népnek nemes gesztussal az egykori legyőzött siet most a segítségére. Persze, a második világégés és Európa kettéosztott-­­sága óta négy és fél évtized telt el, s az újra egyesült Németor-­­szág elsőként ajánlotta fel se­gélyszállítmányait Moszkvának és Leningrádnak. A német példát Európa szó­ s­a­mos nemzete követő e sorok­­ írásakor éppen Ausztriából i­- is dúlt egy tizenhét kamionból álló ú­j konvoj, segélycsomagokat eljut­tatva a nélkülözőknek az „A­uszt-­­­ria köszönti a Szovj­etuniót" prog­­­­­ram részeként. Van, aki a Szov­jetunióban Mihail Gorbacsov szemére veti, hogy a segély­szál­­­lítmányok elfogadása bizonyos­ tekintetben a szövetségi állami tekintélyét csorbítja. A gorbacso­­­­vi érv azonban elismerésre mél­­­tó: a Szovjetunióban is elmúlt­­ már az az idő, amikor a tények­­ valósága helyett „kozmetiká­­­zott” hírek érkeztek „Európai ablakából" nyugatra. Karácsony után ifjabb nehéz döntés vár a­­ szovjet parlamentre: ha ugyan-­­is bevezetik a világútlevél hasz­nálatát, feltételezhetően több­millió állampolgár hagyja el „legifjabb kori népvándorlás”­­ keretében a klasszikus irodalmi 1r művekben „ Haza-any­ának”­­ nevezett Szovjetuniót. Nem várható békésebb ad-­­­vent a Hargitán innen, s túl semmi csakúgy, mint Szlovákiában és­­ a Vajdaságban, ahol nemzeti­­ kisebbségek vállalják a csendes-­­s­­olyos harcot az egyenlő jogokért.. . Mindezek miatt a mi asztalunkon égő adventi gyertya lángja is időnként meglebben a sóhéljok légörvényében... — Gelencsér — 5 Karácsonyi hangversenyt rendeztek hétfőn este Nagykanizsán, a Felsőtemplomban. A műsor­ban többek között Gluck, Mendelssohn, Corelli, Schubert és Farkas Ferenc­ műveket szólaltatott meg a helyi szimfonikus zenekar, a csurgói pedagógus-nőikar, a Hevesi Sándor Művelődési Központ vegyeskara, valamint a kanizsai zenebarátok kórusa. Képünkön: a koncert egyik pillanata. Kedvezmény a Magyar Diáksport Szövetségnek Terjeszkedik a Puma hazánkban Együttműködési szerződést kötött kedden a Puma Rudolf Dassler AG magyarországi képvi­selete és a Magyar Diáksport Szövetség. Ennek értelmében a Puma ezentúl a szövetség pártoló tagjaként lehetővé teszi, hogy a szülők kedvezményes áron, 20-30 százalékkal olcsóbban jussanak a kiváló minőségű szabadidő- sport­termékekhez. Mindez azon a sajtótájékozta­tón hangzott el, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség székházában kedden tartottak a sportszergyár­tó cég és a diáksportot támogató szövetség vezetői. Mint elmond­ták, a mostani együttműködés mindkét félnek előnyös, mert a hazánkban működő mintegy 4500 iskola 1 millió 800 ezer diákja olcsóbban jut a testedzéshez, sportoláshoz szükséges felszere­léshez, cipőhöz, a Puma magyar­­országi gyártórészlegeiben pedig folyamatosan termelhetnek. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a Puma Rudolf Dassler Sport AG és a magyar Marie-Modell Kereskedelmi és Ruhaipari Kis­szövetkezet még 1989-ben kötött licenc-szerződést egymással. A magyar partner azóta gyárt, gyár­tat, forgalmaz mintegy 120-féle Puma-modellt. Nemcsak hazánk­ban, hanem az egész szovjet pia­con jogosult a sport- és szabad­időruházati termékek forgalmazá­sára. A közelmúltban MM and C néven működő amerikai—magyar vegyesvállalatának alaptőkéjét 30 millió forintra emelte. Az alaptő­ke-emelés révén Kiskunfélegyhá­zán állítottak üzembe modern gépeket, így a vidéki részlegben immár napi egymillió forint érté­kű Puma-terméket gyártanak, ez rövidesen évi félmilliárd forintra bővül. (MTI)

Next