Zalai Hírlap, 1990. december (46. évfolyam, 281-305. szám)
1990-12-19 / 297. szám
1990. DECEMBER 19. Zalai Hírlap Könyvtár épül Letenyén Jól halad a letenyei könyvtár építése. 1991 elején már tető alá kerülhet az épület, melyet a helyi Mezőép készít fővállalkozóként. A 10-12 millió forintos költséggel épülő könyvtárat várhatóan jövő szeptemberben vehetik birtokukba a letenyeiek. (Mészáros T. László felvétele) Hiányzó százmilliók... Válságban a szakszervezeti üdültetés Hévízi beszélgetés az ÜDSZ országos titkárával A szakszervezetek tagsága évről évre érzékelheti, hogy csökken az üdülési lehetőség. Ez nem csupán a pihenni vágyókat érinti, hanem a szanatóriumi kezelésre szorulókat is. Igaz, az életszínvonal romlása miatt az igény is mérséklődött e szolgáltatások iránt, ugyanis a viszonylag alacsony árakat is egyre kevesebben tudják megfizetni... Az üdültetésben dolgozók fél évvel ezelőtt — különválva a Vendéglátói és Idegenforgalmi Szakszervezettől — önálló érdekvédelmet hoztak létre. Ennek élén áll titkári minőségben Horváth Róbert, a SZOT Hévízi Üdültetési Igazgatóságának üzemviteli főelőadója. Vele beszélgettünk a pillanatnyi helyzetről, valamint a jövőre várhatóan tovább nehezülő üdülési körülményekről. — Azt, hogy napjainkra nagy mértékben lecsökkent a kedvezményes üdülési lehetőség, nem az utóbbi pár év gazdasági gondja okozza, a probléma sokkal régebbi keletű — szögezte le bevezetőül. —A SZOT Üdülési Igazgatóságot 1949-ben az üdültetés megszervezésére, lebonyolítására hozta létre az akkori Gazdasági Főtanács. Az üzemeltetési költségeket teljesen az állam fedezte, ehhez a tagdíjból a szakszervezetek mindössze két alkalommal — egyszer a 80-as években, másodszor pedig az idén — járultak hozzá, összesen 200 millió forinttal. Az állam 1982-ben befagyasztotta a támogatást. Az infláció mértékét pedig nem lehet követni a beutalók árával és a saját bevételekkel úgy, hogy szinten tartsuk az üdültetést. Szükségessé vált, hogy egyes üdülők külföldiek számára kereskedelmi szálláshelyként kerüljenek értékesítésre. Ezzel ugyan csökkennek a kedvezményes üdülési lehetőségek, de el lehetett kerülni a beutalójegyek árának drasztikus emelését. — Mennyibe kerül ma az üdültetés, s elkerülhető-e a helyzet további romlása? —Tavaly 3,3 milliárd forint volt a kedvezményes üdültetés és a szanatóriumi gyógykezelés fenntartásának költségvetése. Az állami hozzájárulás 960 millió forintot tett ki, 1,1 milliárd folyt be a beutalójegyek árából, a hiányzó összeget pedig az egyéb saját bevétel adta. Idén a szervezett üdültetés költségei mintegy félmilliárd forinttal lesznek nagyobbak a tavalyinál, miközben az állami költségvetésből csupán tízmillióval kapunk többet. A jövő évi kilátások rendkívül aggasztóak. Az állam 1991 -re eredetileg 1,1 milliárd támogatást helyezett kilátásba, de ma már csak 770 millió szerepel a tervezetben. Nos, az előző esetben is 30 százalékos beutaló-áremelést kell végrehajtanunk, hogy a tavalyival azonos számú embert tudjunk üdültetni. Ha csak 770 milliót kapunk, akkor a mai üdültetési árainkat két és félszeresükre kellene emelni. Egyébként az üdülők egynegyede már szállodaként üzemel. Zala különösen kedvelt hely a külföldiek számára, köszönhetően a Balatonnak, Hévíznek és Zalakarosnak. Idén e térségben szervezetten mintegy 50 ezer személyt üdültettünk, 80 százalékuk részesült gyógyüdültetésben. — Mit tud tenni a jelenlegi körülmények között az üdültetési dolgozók immár önálló szakszervezete? — Saját hatáskörben sajnos, igen keveset. A szolgáltatási színvonal csökkentésével érhetnénk el némi megtakarítást, de ez nem lehet cél, legfeljebb átmeneti állapot. A hosszú távú megoldásra van koncepciónk. Ez egy részvénytársaság és egy alapítvány létrehozását jelenti. A kormánynak a részvénytársaság számára egyszeri juttatásként forgóalapot, az alapítványhoz induló tőkét kellene biztosítania, melyhez az érdekképviseletek, intézmények, vállalatok saját pénzeszközökkel járulnának hozzá. A tőke hasznosításának jövedelme és a részvénytársaság nyereségadója az alapítványt illetné meg, amely az üdülést igénybe vevők támogatására szolgálhatna, a szociális helyzettől függően differenciáltan. Csak így látszik biztosítottnak a szervezett üdültetést szolgáló, mintegy 25 milliárd értékű vagyon — amelynek egyébként több mint 90 százaléka állami tulajdon — megtartása, gazdaságos működtetése, s ez tenné lehetővé, hogy a későbbiekben az üdültetés támogatása ne vonjon el újabb pénzt az állami költségvetéstől. — Milyen esélyt látnak elképzelésük megvalósítására? — Minden fórumon hallatjuk a hangunkat, s érvelünk a szervezett üdültetés fenntartása mellett. Érveink között egyebek mellett az szerepel, hogy nem kis jelentőséggel bír a munkaerő regenerálása, ami végül is a táppénzes napok csökkenésében jelent megtérülést az államnak. Az üdülő-üzemeltetés egyébként mintegy hatezer munkavállalót is érint. Ha házakat kell bezárnunk, az a munkanélküliséget is növeli. Szakszervezetünk valamennyi tisztségviselője — velem együtt — társadalmi munkában tölti be a különböző funkciókat, tehát nem magunkról van szó. Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség keretében helyünk van a szakszervezeti kerekasztalnál, melynek tagjai szolidárisak velünk. Számítunk minden érdekelt széles körű segítő közreműködésére — mondta befejezésül a titkár. Horányi Árpád Svéd cseppek — mindenütt? Ugye, nem kell bemutatni a Svéd cseppek nevű új „csodaszert”. Jött (Ausztriából) és győzött (Magyarországon)! Ma mindenki ettől várja gyógyulását. Állítólag 46-féle kór gyógyítására alkalmas. El is hiszem, mert tudom, hogy a bizalom önmagában is gyógyít. Mégis furcsállom, hogy maholnap nem lesz olyan bolt e honban, ahol ne árusítanák ezt a divatos „itókát”. És éppen azért rendül meg benne a bizalmam, mert gyanúsan sok helyen kínálják... Van, ahol 750 forintért fél literjét, máshol az ezrest sem restek elkérni érte. Az természetes, hogy gyógyszertárakban, s a Herbaria és Fitotéka -boltokban árusítják. De hogy mit keres az elektronikai szaküzletben, az utcai könyvárusok asztalkáin, a trafikban, a zöldségesek standján és más hozzá nem illő helyen, azt képtelen vagyok felfogni. Már csak az hiányzik, hogy a patikában majd konfekciót is kínáljanak, az élelmiszerboltok tele legyenek mondjuk Salamander-cipőkkel, a könyvesboltokban pedig zöldséggel traktáljanak. (Akad ilyen is éppen elég a mai „irodalmi" kínálatban...) Vagyis ebben a nagy összevisszaságban minden előfordulhat. Csak éppen az nem lesz kapható, amiért a boltot valamikor megnyitották! — ne — Nagymaros benyújtja a számlát Nagymaros önkormányzata saját kezelésébe kívánja venni a vízierőmű építésénél a nagyközség területén már elkészült, félkész vagy kisajátított, jelenleg üresen álló épületeket. E szándéka kinyilvánítására levelet juttatott el az Állami Vagyonügynökségnek és a Dunai Vízlépcső Kormánybiztosi Hivatalának. Az Indoklás szerint a községet érintő infrastrukturális fejlesztés az eredeti tervek szerint a nagyberuházással együtt, annak részeként valósult volna meg. Az építésre való hivatkozással korábban éveken keresztül nem kapott a település azokból a központi forrásokból, amely egyébként megillette volna, így más hasonló településekhez képest Nagymaros fejlődése mind jobban elmaradt, s ennek hátrányait a lakosoknak kell elszenvednie. Például a beígért szennyvíztisztító-rendszer kiépítése sem valósult meg, ezért most a nagymarosiaknak saját zsebükből kell e beruházást pótolniuk. E hátrányokon enyhítene, ha Nagymaros saját kezelésébevonhatná többi között a már elkészült 70 szobás szállodát, amelyben eddig osztrák vízlépcső-építő munkások laktak, az átadásra kész ikerházat és a már félkész épületeket. Az utóbbiak ugyancsak ideiglenes munkásszállásnak épültek. (MTI) /Jegyzet BLcCvent — A Kék Duna Rádióban hallottam Hollywoodból, hogy az elmúlt évtized sikerdala az Új világban a „ We are the World ” lett. Talán még emlékeznek rá a kedves olvasók, hogy 1985-ben Egyesült Államok beli popénekesek — Harry Belgfonte és Lionel Richie irányításával — egyetlen stúdiófelvétel idejére példás gyorsasággal létrehozták az USA for Africa kórust, hogy a szupersztárok által lemezre énekelt „Himnusz az éhezőkért" teljes bevételét a fekete földrész, Afrika országainak megsegítésére fordítsák. A „We are the World” világsiker lett: öt év alatt több mint négymillió korong kelt el Európától Ausztráliáig. A segélyszállítmányokat útnak indították Etiópia felé és olyan világhírességek, mint Liv Ulmann és Harry Belafonte vitték az Élősegély Program üzenetét — néhány emberséges jó szót — az aszály és éhínség sújtotta afrikai országokba. A Live Aid-program sikeresnek bizonyult, de az önzetlen adományok csak ideig óráig orvosolják a súlyos gazdaságitársadalmi gondokat Afrikában. Ismét elérkezett egy ifjabb advent időszaka és eszembe jut a brit popénekesek dalának egyik sora: „Egyáltalán tudják, (az éhezők és szenvedők) mi az a karácsony?” Szudánban ma többmillió ember éhezik, s a Szahel-övezet országain bizony keveset segítenek a kétszersült, gyümölcs és egyéb fejadagok. Egyszer minden segély elfogy, de Afrika népeinek élni kell: az éhínséget a mezőgazdasági technológiák meggyökereztetésével kellene enyhíteni, hogy Afrika országai az önfenntartással próbálkozhassanak. Záhonytól keletre is egyre ritkábban jelenik meg mosoly az emberek arcán az advent idején: az egységesülő Európa figyelme a hatalmas ország felé fordul, ahol egyre aggasztóbb méreteket ölt az élelmiszergazdaság válsága. S lám milyen az élet, nos meg a történelem: a Napóleont, majd évszázaddal később a hitleri hordákat megállító orosz ] népnek nemes gesztussal az egykori legyőzött siet most a segítségére. Persze, a második világégés és Európa kettéosztott-sága óta négy és fél évtized telt el, s az újra egyesült Németor-szág elsőként ajánlotta fel segélyszállítmányait Moszkvának és Leningrádnak. A német példát Európa szó samos nemzete követő e sorok írásakor éppen Ausztriából i- is dúlt egy tizenhét kamionból álló új konvoj, segélycsomagokat eljuttatva a nélkülözőknek az „Auszt-ria köszönti a Szovjetuniót" program részeként. Van, aki a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov szemére veti, hogy a segélyszállítmányok elfogadása bizonyos tekintetben a szövetségi állami tekintélyét csorbítja. A gorbacsovi érv azonban elismerésre méltó: a Szovjetunióban is elmúlt már az az idő, amikor a tények valósága helyett „kozmetikázott” hírek érkeztek „Európai ablakából" nyugatra. Karácsony után ifjabb nehéz döntés vár a szovjet parlamentre: ha ugyan-is bevezetik a világútlevél használatát, feltételezhetően többmillió állampolgár hagyja el „legifjabb kori népvándorlás” keretében a klasszikus irodalmi 1r művekben „ Haza-anyának” nevezett Szovjetuniót. Nem várható békésebb ad-vent a Hargitán innen, s túl semmi csakúgy, mint Szlovákiában és a Vajdaságban, ahol nemzeti kisebbségek vállalják a csendes-solyos harcot az egyenlő jogokért.. . Mindezek miatt a mi asztalunkon égő adventi gyertya lángja is időnként meglebben a sóhéljok légörvényében... — Gelencsér — 5 Karácsonyi hangversenyt rendeztek hétfőn este Nagykanizsán, a Felsőtemplomban. A műsorban többek között Gluck, Mendelssohn, Corelli, Schubert és Farkas Ferenc műveket szólaltatott meg a helyi szimfonikus zenekar, a csurgói pedagógus-nőikar, a Hevesi Sándor Művelődési Központ vegyeskara, valamint a kanizsai zenebarátok kórusa. Képünkön: a koncert egyik pillanata. Kedvezmény a Magyar Diáksport Szövetségnek Terjeszkedik a Puma hazánkban Együttműködési szerződést kötött kedden a Puma Rudolf Dassler AG magyarországi képviselete és a Magyar Diáksport Szövetség. Ennek értelmében a Puma ezentúl a szövetség pártoló tagjaként lehetővé teszi, hogy a szülők kedvezményes áron, 20-30 százalékkal olcsóbban jussanak a kiváló minőségű szabadidő- sporttermékekhez. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség székházában kedden tartottak a sportszergyártó cég és a diáksportot támogató szövetség vezetői. Mint elmondták, a mostani együttműködés mindkét félnek előnyös, mert a hazánkban működő mintegy 4500 iskola 1 millió 800 ezer diákja olcsóbban jut a testedzéshez, sportoláshoz szükséges felszereléshez, cipőhöz, a Puma magyarországi gyártórészlegeiben pedig folyamatosan termelhetnek. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a Puma Rudolf Dassler Sport AG és a magyar Marie-Modell Kereskedelmi és Ruhaipari Kisszövetkezet még 1989-ben kötött licenc-szerződést egymással. A magyar partner azóta gyárt, gyártat, forgalmaz mintegy 120-féle Puma-modellt. Nemcsak hazánkban, hanem az egész szovjet piacon jogosult a sport- és szabadidőruházati termékek forgalmazására. A közelmúltban MM and C néven működő amerikai—magyar vegyesvállalatának alaptőkéjét 30 millió forintra emelte. Az alaptőke-emelés révén Kiskunfélegyházán állítottak üzembe modern gépeket, így a vidéki részlegben immár napi egymillió forint értékű Puma-terméket gyártanak, ez rövidesen évi félmilliárd forintra bővül. (MTI)