Zalai Hírlap, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-08 / 133. szám
1991. JÚNIUS 8. Munkában a Lubjanka PR brigádja A KGB szebbik arca Amerikát kitűnően szórakoztatják a módszerek, amelyekkel a KGB megpróbálja kialakítani a maga új imázsát. Alekszandr Karbamov tábornok és „a Lubjanka PR brigádja”, hogy az amerikai fővárosban elnevezték a reklámmal (Public Relations) foglalkozó KGB tiszteket, felkeltette az amerikai hirdetési szakma fellegvárának tekintett New York-i Madison Avenue érdeklődését is. „Azt a mítoszt akarjuk eloszlatni”, mondotta Karbamnov tábornok, „hogy a KGB egy óriás szörnyeteg, amelynek karjai a világon mindenhová elérnek”. A tábornok ennek a feladatnak a jegyében utazott két hete Rómába, ahol bejelentette egy 13 részes cikksorozat beindulását. A sorozat címe: A KGB mindent elmond, s a tábornok szerint ez így is lesz. New York egyik hirdetési óriása, Cliff Freeman ezt a vitriolos tanácsot adja a KGB-nek: „Fiúk, értsétek meg, 74 éves működése után nem látszotok hősöknek. Ha bárkit megkérdez az ember, mit csinál a KGB, azt fogja mondani: titokban gyilkol. Arról kell tehát meggyőzni a közvéleményt, hogy ma már ez nem így van. És valóban. Manapság a KGB a legnagyobb őszinteséggel és nyíltan gyilkol. Itt az új KGB!” Valamennyit már Karbamov tábornok is elsajátított a PR rejtelmeiből, mert egy japán újságíró kérdéseire nemrégiben azt mondta: 1917 óta három és félmillió szovjet állampolgár szenvedett a KGB miatt. Igaz, amikor a japán riporter ezt úgy fordította, hogy három és félmillió ember lett gyilkosság áldozata, a tábornok kijelentette, hogy rosszul idézték őt. Mark Goldstein, az Earle Palmer Brown Companies, egy bethesdai reklámügynökség elnöke azt ajánlja, ne így szépítsék a KGB tevékenységét. A gyilkosságokat úgysem lehet letagadni, tehát másról kell beszélni. „Például, szeretike a KGB emberei az állatokat? Simogatják-e a kutyákat? Ha bizton állíthatnák, hogy a kísérleteikhez sosem használtak semmiféle négylábút, na akkor itt van valami, amit hangsúlyozni lehet”. A los angelesi BBDO, mely szintén a világ legnagyobb reklámcégei közé tartozik, teljes kampánytervet készített a KGB számára, melyben a KGB új jelképe a virág és a sarló, a jelszava pedig: „Ez nem ugyanaz a KGB, mely az apádé volt”. Ezek persze inkább csak amolyan tréfás-gúnyos ötletek, de egy amerikai riporter valóban megpróbálta felhívni a lubjankai reklámosztályt, hogy érdeklődjék, mivel foglalkoznak. A válasz tört angolsággal így hangzott: — Telefonon nem lehet. Szabályok vannak. Postán küldje a kéréseit, írásban. — Van ott valaki, aki angolul beszél? — kérdezte az újságíró. — Nincs. Nix angol. — Van faxuk? — Nincs. Nix fax. — Miért nem beszélhetnek telefonon? — Nincs ilyen gyakorlat. Porjadék van. Rend. Interjú, kérdésre válasz, telefonon nem lehet. — Önnek mi a neve? —Nem fontos. Szotrudnyik, alkalmazott vagyok a KGB központban. — Milyen utcába írjak? — Utca nem fontos. Küldje: KGB. Moszkva, Szovjetunió. Molnár Éva A fiú az erkélyen állt, s a barátai- deklik már a lányok, mint a tanulás i Gon vette a pillantást. Kicsit összébb húznak füttyögetett le hosszan. Észre sem dől egyet majd és kirepül. Ha ugyan nem ta a vállát, mintha szégyellne a hegyelőtte, ahogy anya belépett, veszi el tőle előbb a sereg. Hogy azután? fedő pulcsiját. — Na, mi volt?—Érdeklődött kö- Erre még nem gondolt. Félt is rágondol- — Ugye, nem baj!? — szólt félönszönés helyett. Büszke volt a fiára. Bini. A fiú után nézett az ablakon. Ahogy kenulógiából messze osztály— sőt, iske- hosszúra nyúlt kezeit lóbálva eltűnt a sár- — Dehogy. Gyertek vacsorázni! la-első. Ma pedig nagy nap volt, a takon, hirtelen hőhullám öntötte el. Le kel — invitálta őket, s elővett még egy tanulmányi verseny írásbelije. Bízott a lett ülnie. nyárt. _______ —Kösz, anya. Vacsor erenesciehen Men . 1 . __ _ . __ _ • ráztunk Juttánál — perszorgalom... . Galantál DeH€S, dü, sarkon a kamasz, s — Nem tudom. Meg . . .. L ' fPaPa v ' már tolta is a lányt a szeném ertekeltek. — De azért érzed. IT O tVI OC'/UfAF* Na tele hogy sikerült? —• lépett A no vívódott maga.. ban. Nem való zavarni közelebb anya — A... megírtam — legyintett. —Mint az apja—gondolta. — Csak őket... Aztán győzött a kíváncsiság, majd halandzsába kezdett a dezoxiri- ne volna ilyen szertelen! De büszke volt Összehúzta a mellén a pongyolát és konukleinsav mibenlétéről. — Nézd, na rá... ha élne még, utánuk lépett, most elmentek a Jocóék! —tette hoz- Ezen aztán úgy elmélázott, hogy mi- —Kisfiam! A versenyt... ugye elzámorogva.—Fel akartam hívni őket re észbe kapott, koromsötét lett a kony- meséled? videózni, hában. Közben alaposan leégett a papír- — Aztán mit meséljek róla?! — Az asszony elfordult. Nehéz napkás krumpli. Azért még ehető—gondol- horkantott a kamasz.—Megírtam. Hát ja volt. A rendelőben, ahol dolgozik, ta. Villanyt kapcsolt, megterített. Sokáig nem mindegy?—s biggyett szájjal némindig sok a beteg. Rengeteg a kör- még három tányért rakott ki az asztalra, tett a csodálkozásra tágult szemekbe, zetben az egyedülálló öreg, meg kell aztán belátta, az élet megy tovább. Az alsó polcra görnyedt a lemezek közt hallgatni minden sirámukat. Délután —Csak megjön ez a kölyök — már turkálni s még megjegyezte: ra méhkasként zúg mindig a feje, nem fondírozott már kissé türelmetlenül. Az __Pénzt úgysem adnak hír emberekre nézni. Ilyenkor csak a tán a hűtőből az üveg bort is az asztalra Az asszony állt a küszöbön egy dafia létezik számára. Mióta ketten ma tette. Hisz kicsit ünnep ez a mai... Talán rabig,mintha még szólt volna valamit, radtak. Most hozzá sem volt tovább A folyosóról ismerős léptek koppan- majd halkan beCsukta az ajtót maga türelme^ Felkeszitette a vacsorát, s alak majd beyfe*, a fiú. Nem egyedül mögött. Elrakta a három tányért, s az konyhában szoszmotolt valamit. Ki- ... . . . ... , . .. 4 Joll- evőeszközöket. Halkan, nehogy behalvancsi volt, őrülten kiváncsi. Mit te- . . . . , .. . T , _ _ gyen? A kisfia az élete —Anya! Áthivtam kicsit Juttát. Meglátsszon. Kiöntötte a paprikás krump— Szia! Elmentem Juttához! Va- hallgatunk Pár lemezt- lit,ivott egy pohár bort. Aztán még kecsira jövök!__kukkantott be anya- A nő végignézett a kislányon. Tizentőt. Megágyazott magának és lefeküdt. kigláb kamasz, s választ sem várva el- hat éves... s már felnőtt nő! Úristen, ha Egy kis szesztől máskor könnyen rohant, még egyszer ugyanitt kezdhetné — tó elaludt. Most reggelig apára gondolt. — Menj csak, kisfiam... kisfiam... nődött. Akkor? Akkor is, igen, akkor is Akinek sosem volt mindegy, hányan dünnyögött magában. Jobban ez- ugyanígy tenne. Mindent. A lány észredik lesz... Az adatot „meg kell zenésíteni” Gyermekérdekekről, statisztikáról Soltész Anikó kutatóval Ha... Ha lesz rá elegendő pénz és az előkészítésbe beleölt tisztes mennyiségű energia forrása sem apad el útközben, akkor a Zalai Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány reprezentatív felmérést indít a megyebeli gyermek- és ifjúsági korosztály állapotáról, körülményeiről. Ha... Merthogy egyelőre a sokszálú segítőkészség ellenére sem tudni: a pénzínség lehetővé teszi-e a nagyszabású, ám égetően szükséges szellemi befektetést. Mindenesetre egy kérdőív már készen áll, melyet az alapítvány vezetői Soltész Anikó jogász-közgazdász, szociológus-kutató segítségével állítottak össze. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem főmunkatársát gyermekérdekekről, kutatásról, s persze, a képviseletről kérdeztük. —Készült-e az utóbbi időben reprezentatív felmérés az ifjúság, a gyermekek helyzetéről? —A nyolcvanas évek közepe óta voltak ugyan kisebb „mélyfúrások”, például egyes társadalmi csoportok értékrendjéről — magam is részt vehettem egy érdekes vizsgálatban, amely az „Ifjúság és az AIDS” címet viselte —, de átfogó kutatás nem készült. És átfogó kérdőív sincsen, annak ellenére, hogy a kutatók a lehetőség hiánya miatt ilyen „ide nekem az oroszlánt is!” alapon kezdenek munkához, és szeretnének mindent megtudni, amit a kérdezhetőség határain belül meg lehet. A feltáratlanság, az egzaktság hiánya képviseleti és a képviselhetetlenségi gondokat okoz. — Tehát egyrészt nincsen átfogó kutatás és ami elkészült, az sem igazán felhasználható... — Nincsenek markáns számok, pedig maguk a statisztikai adatok, a mérőszámok is csak az első lépést jelentik. Saját példát mondhatok: a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának alapító tagja és társelnöke vagyok, s ez a csoport kifejezetten,a gyermekekért lobbizni kívánó szervezet. Jogi érdekképviselettel próbáljuk észrevétetni magunkat, mint például a gyermekjogi egyezséggel kapcsolatos lépések. A fórum első évének legfontosabb dokumentuma a „fekete könyv”-ként ismert jelentés, amely a gyermekek helyzetéről szól, s tartalmazza többek között Harcsa István tanulmányát, feltárva a gyerekek élethelyzetét meghatározó több társadalmi, demográfiai és egyéb változókat. Csak egy adatot emelnék ki a könyvből: a 0-2 éves korú gyermekek 20 százaléka él az alsó jövedelmi tizedbe tartozó családokban. Ez a legalacsonyabb jövedelmű embereket jelenti, a létminimum alatt élőket... Mégis, az adat alapján nagyon kevés emberben vetődik fel a kérdés: vajon mi nem indul be ezeknek a gyerekeknek a szervezetében? Milyen hátrányt szenvednek? Persze, a statisztikai adat—önmagában nem sok, „meg kell zenésíteni”, azaz képviselhetővé kell tenni. — Hogyan juthattak idáig a dolgok? A tények feltárása közérdekű kellene, hogy legyen, hiszen a felnövekvő generációkról van szó. Felbomlott az ifjúságkutatói szakma, többen a perifériáról kiabálunk be, nem szűnő elkötelezettséggel. És átalakult a preferenciarendszer is, a rendszerváltás időszakában igenis megváltoznak a preferenciák. De meg kell teremtődnie annak a garanciarendszernek, aminek alapján megjelenhetnek a családi és gyermeki szükségleteket kielégítő újratermelődési modellek. Nem lehet jó döntéseket, jó törvényeket hozni elvonatkoztatva olyan társadalmi egységektől — ami egyfelől termelési egység is —, mint a család. — Számíthat-e érvnek ma a szociológiai adat? —Ebben a helyzetben nem. Nemcsak azért, mert az emberek nem tudnak a gyermekekkel kapcsolatos adatokról, hanem mert a politikai kultúra jelenlegi állapotában példák sorát kellene még statuálni ahhoz, hogy a sérelmi politizálás, az intolerancia helyébe valamiféle érdemi, egymásra figyelő, toleránsabb politizálás lépjen. A gyermekérdekek fórumában úgy döntöttünk, hogy akkor leszünk konzekvensek, ha ebben az évben is megcsináljuk a kutatást. Annak ellenére, hogy különösebb hatást nem tudunk gyakorolni politikai döntésekre... Mégis, sikerült valamit elérni egyes embereknél, egyes társadalmi csoportoknál, s ezt a visszajelzésekből tudjuk. Nem merném azt megkockáztatni, hogy stílust teremtettünk, de reménykedünk abban, hogy stílust fogunk teremteni a jogi ügyek képviseletével, mindenféle könyvek megjelentetésével. Mert ifjúsági ügyekben egyelőre rablógazdálkodás folyik, óvodák, bölcsődék szűnnek meg, pedig az elkövetkezendő évek minősége ezekben határozódik meg. Jövőcentrikus gondolkodás kellene ahhoz, hogy ne a feladatok áthárítása, hanem helyben történő megoldása tűnjék természetesnek, hogy megelőzzük a rablógazdálkodást. De ez egyre kevésbé várható el, ahogy szaporodnak a bajok. Akkor viszont egyetlen megoldás létezik: a párbeszéd. A tényeket kell eljuttatni az emberekhez és visszajelzéseket kérni. Azt hiszem, hogy a mi társadalmunk sem kerülheti meg a polgárosodó társadalmak által bejárt folyamatot; polgárrá csak konfliktusokban, a konfliktuskezelést elsajátítva válhatunk, bár túl sok a kényszer és túl kevés az alternatíva. — Milyen lehetőségeket vagy kényszereket mutathat egy felmérés ? — Elsősorban alapkutatásokra lenne szükség, amihez az is kellene, hogy azok az emberek, akik ifjúságkutatással foglalkoznak, próbáljanak előbbre nézni. Ebből a szempontból példaértékű a zalai kezdeményezés: itt egy jelzés, hogy az érzelemtől sem mentes „szájtépést” végre valaki megértette. Jó lenne, ha eljönne az az idő, amikor mindenki a saját szerepében járna el, a kutató hatékonyan kutathatna, a politikus politizálna, de egyelőre nagyon sokan most tanulják ezt a szakmát. A kutató nem remélheti, hogy az utolsó kor megszületésekor leteszi a tollat. Nem. A leírtakat képviselni is kell. Mindig ebben éltünk. Az ember, ha kidobták az ajtón , megpróbálkozott egy másikon... És a Zalai Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány még csak kopogtat az ajtón a felmérés-tervezettel. Mindnyájunk érdeke, hogy be is lépjen. H. K. Koncert Keszthely Festetics Kastélymúzeum: június 10., hétfő, 20 óra: Musica Antiqua hangversenye Időszaki kiállítások Zalaegerszeg Göcseji Múzeum: A „Tekintetes vármegye” Városi Hangverseny- és Kiállítóterem: A magyar csipke Városi Művelődési Központ: Az intézmény textilművészeti műhelyének kiállítása Nagykanizsa Városi Képtár: „Élő népművészet” — válogatás dél-zalai népművészek alkotásaiból Keszthely Goldmark Károly Művelődési Központ: Dőre Nagy Aladár festőművész akvarell kiállítása BUDAPEST BANK RT. ZALAEGERSZEGI Fiókja Közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettségű munkatársat keres. Pályázni részletes szakmai önéletrajzzal lehet, melynek beadási határideje: június 13. Zalaegerszeg, Pf. 300. •64625/ 1H* Egyéb Lenti Sólyom László Művelődési Központ: június 14. péntek, 18 óra: Az Új Tükör klubvendége: Csoóri Sándor író A mozik műsora Zalaegerszeg Ady Filmcentrum: 1. terem: június 10., hétfő: Házi nyúlra nem lövünk (amerikai), kedd—csütörtök: A zöldfülű (amerikai); péntektől: Őfelsége Ralph király (amerikai). Stúdiómozi: június 10. hétfő: Ártatlanságra ítélve (amerikai); kedd—csütörtök: Menekülés (amerikai); péntektől: A halál keresztútján (amerikai). Klubmozi: június 10., hétfő: 9 és 1/2 hét (amerikai); kedd—csütörtök: Szellemirtók 2. (amerikai). Nagykanizsa Apolló Filmszínház: 1. terem: június 10., hétfő: A zöldfülű (amerikai); kedd—csütörtök: Házi nyúlra nem lövünk (amerikai); péntektől: GoTrabi Go (német). Stúdiómozi: június 10. hétfő: Éjféli fantom (kínai); kedd—csütörtök: A titokzatos bolygó (amerikai); péntektől: Véres színház (amerikai). (Keszthelyen, a Petőfi Filmszínházban az előadás felújítás miatt szünetel.) Kulturális ajánlat (június 10—16.) Egy kocka A zöldfülű című filmből. VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A Kiskőrösi Állami Gazdaság olyan vállalkozókat keres, akik palackos borok raktározására és boltba történő szállítására kötnének megállapodást a gazdasággal. Szükséges feltételek: — legalább 25 négyzetméteres raktár — szállító jármű — piacismeret — az átadott bor értékének megfelelő zálogtárgy (ingatlan, stb.) Jelentkezni írásban lehet a Kiskőrösi Állami Gazdaság 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 27. címen. ________________,_________________64291/1. A PNEU-TRADE KFT. Tata új gumiáru szaküzlete az alábbi köpenyeket ajánlja kedves vásárlóinak: 520x13 Stomil 1.250,- Ft 155x13 Barum acélradiál 2.300,- Ft 155x13 (JOODYEAR 2.600,- Ft 155x13 fotózott 1.210,-Ft 165x13 Stomil radiál 1.850,- Ft 165x13 Barum acélradiál 2.490,- Ft 165x13 Trajál radiál 2.130,- Ft 155x14 Barum radiál 1.460,- Ft 175x14 Barum acélradiál 3.105,-Ft 185/70x13 Barum acélrad. 3.650,- Ft 650X16 STOMIL ACÉLRADIÁL (EREDETI) 5345,- FT Ezenkívül kínálunk különféle futózott és új tehergépjármű, illetve mezőgazdasági köpenyeket és tömlőket. Cím: Zalaegerszeg, Zrínyi út 93. (AFIT Szerviz) •64293/10* 11