Zalai Hírlap, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

1991. JÚNIUS 8. ­ Munkában a Lubjanka PR brigádja A KGB szebbik arca Amerikát kitűnően szórakoztatják a módszerek, amelyekkel a KGB megpró­bálja kialakítani a maga új imázsát. Alek­­szandr Karbam­ov tábornok és „a Lubjan­ka PR brigádja”, hogy az amerikai fővá­rosban elnevezték a reklámmal (Public Relations) foglalkozó KGB tiszteket, fel­keltette az amerikai hirdetési szakma fel­legvárának tekintett New York-i Madi­son Avenue érdeklődését is. „Azt a mítoszt akarjuk eloszlatni”, mondotta Karbamnov tábornok, „hogy a KGB egy óriás szörnyeteg, amelynek kar­jai a világon mindenhová elérnek”. A tá­bornok ennek a feladatnak a jegyében uta­zott két hete Rómába, ahol bejelentette egy 13 részes cikksorozat beindulását. A sorozat címe: A KGB mindent elmond, s a tábornok szerint ez így is lesz. New York egyik hirdetési óriása, Cliff Freeman ezt a vitriolos tanácsot adja a KGB-nek: „Fiúk, értsétek meg, 74 éves működése után nem látszotok hősöknek. Ha bárkit megkérdez az ember, mit csi­nál a KGB, azt fogja mondani: titokban gyilkol. Arról kell tehát meggyőzni a köz­véleményt, hogy ma már ez nem így van. És valóban. Manapság a KGB a legna­gyobb őszinteséggel és nyíltan gyilkol. Itt az új KGB!” Valamennyit már Karbam­ov tábor­nok is elsajátított a PR rejtelmeiből, mert egy japán újságíró kérdéseire nemrégi­ben azt mondta: 1917 óta három és fél­millió szovjet állampolgár szenvedett a KGB miatt. Igaz, amikor a japán riporter ezt úgy fordította, hogy három és félmil­lió ember lett gyilkosság áldozata, a tá­bornok kijelentette, hogy rosszul idézték őt. Mark Goldstein, az Earle Palmer Brown Companies, egy bethesdai reklám­­ügynökség elnöke azt ajánlja, ne így szé­pítsék a KGB tevékenységét. A gyilkos­ságokat úgysem lehet letagadni, tehát másról kell beszélni. „Például, szeretik­­e a KGB emberei az állatokat? Simogat­­ják-e a kutyákat? Ha bizton állíthatnák, hogy a kísérleteikhez sosem használtak semmiféle négylábút, na akkor itt van va­lami, amit hangsúlyozni lehet”. A los angelesi BBDO, mely szintén a világ legnagyobb reklámcégei közé tar­tozik, teljes kampánytervet készített a KGB számára, melyben a KGB új jelké­pe a virág és a sarló, a jelszava pedig: „Ez nem ugyanaz a KGB, mely az apádé volt”. Ezek persze inkább csak amolyan tré­fás-gúnyos ötletek, de egy amerikai ripor­ter valóban megpróbálta felhívni a lub­­jankai reklámosztályt, hogy érdeklődjék, mivel foglalkoznak. A válasz tört angol­sággal így hangzott: — Telefonon nem lehet. Szabályok vannak. Postán küldje a kéréseit, írásban. — Van ott valaki, aki angolul beszél? — kérdezte az újságíró. — Nincs. Nix angol. — Van faxuk? — Nincs. Nix fax. — Miért nem beszélhetnek telefonon? — Nincs ilyen gyakorlat. Porjadék van. Rend. Interjú, kérdésre válasz, tele­fonon nem lehet. — Önnek mi a neve? —Nem fontos. Szotrudnyik, alkalma­zott vagyok a KGB központban. — Milyen utcába írjak? — Utca nem fontos. Küldje: KGB. Moszkva, Szovjetunió. Molnár Éva A fiú az erkélyen állt, s a barátai- deklik már a lányok, mint a tanulás i Gon­ vette a pillantást. Kicsit összébb húz­nak füttyögetett le hosszan. Észre sem dől egyet majd és kirepül. Ha ugyan nem ta a vállát, mintha szégyellne a hegye­­l­őtte, ahogy anya belépett, veszi el tőle előbb a sereg. Hogy azután? fedő pulcsiját. — Na, mi volt?—Érdeklődött kö- Erre még nem gondolt. Félt is rágondol- — Ugye, nem baj!? — szólt félön­­szönés helyett. Büszke volt a fiára. Bi­­ni. A fiú után nézett az ablakon. Ahogy ken­­ulógiából messze osztály— sőt, iske- hosszúra nyúlt kezeit lóbálva eltűnt a sár- — Dehogy. Gyertek vacsorázni! la-első. Ma pedig nagy nap volt, a ta­­kon, hirtelen hőhullám öntötte el. Le kel­ — invitálta őket, s elővett még egy ta­nulmányi verseny írásbelije. Bízott a lett ülnie. nyárt. _______ —Kösz, anya. Vacso­­r erenesciehen Men .­ 1 . __ _ . __ _ • ráztunk Juttánál — per­szorgalom... . Galantál DeH€S, dü­, sarkon a kamasz, s — Nem tudom. Meg . . .. L ' fPaPa v ' már tolta is a lányt a sze­ném ertekeltek. — De azért érzed. IT O tVI OC'/UfAF* Na tele hogy sikerült? —• lépett A no vívódott maga­.. ban. Nem való zavarni közelebb anya — A... megírtam — legyintett. —Mint az apja—gondolta. — Csak őket... Aztán győzött a kíváncsiság, majd halandzsába kezdett a dezoxiri- ne volna ilyen szertelen! De büszke volt Összehúzta a mellén a pongyolát és konukleinsav mibenlétéről. — Nézd, na rá... ha élne még, utánuk lépett, most elmentek a Jocóék! —tette hoz- Ezen aztán úgy elmélázott, hogy mi- —Kisfiam! A versenyt... ugye el­­zá­morogva.—Fel akartam hívni őket re észbe kapott, koromsötét lett a kony- meséled? videózni, hában. Közben alaposan leégett a papír- — Aztán mit meséljek róla?! — Az asszony elfordult. Nehéz nap­­kás krumpli. Azért még ehető—gondol- horkantott a kamasz.—Megírtam. Hát ja volt. A rendelőben, ahol dolgozik, ta. Villanyt kapcsolt, megterített. Sokáig nem mindegy?—s biggyett szájjal né­­mindig sok a beteg. Rengeteg a kör- még három tányért rakott ki az asztalra, tett a csodálkozásra tágult szemekbe, zetben az egyedülálló öreg, meg kell aztán belátta, az élet megy tovább. Az alsó polcra görnyedt a lemezek közt hallgatni minden sirámukat. Délután­ —Csak megjön ez a kölyök — már­ turkálni s még megjegyezte: ra méhkasként zúg mindig a feje, nem fondírozott már kissé türelmetlenül. Az­ __Pénzt úgysem adnak hír emberekre nézni. Ilyenkor csak a tán a hűtőből az üveg bort is az asztalra Az asszony állt a küszöbön egy da­fia létezik számára. Mióta ketten ma­ tette. Hisz kicsit ünnep ez a mai... Talán­ rabig,mintha még szólt volna valamit, radtak. Most hozzá sem volt tovább A folyosóról ismerős léptek koppan- majd halkan beCsukta az ajtót maga türelme^ Felkeszitette a vacsorát, s a­lak majd beyfe*, a fiú. Nem egyedül mögött. Elrakta a három tányért, s az konyhában szoszmotolt valamit. Ki- ... . . . ... , . .. 4 Joll- evőeszközöket. Halkan, nehogy behal­vancsi volt, őrülten kiváncsi. Mit te- . . . . , .. . T , _ _ gyen? A kisfia az élete —Anya! Áthivtam kicsit Juttát. Meg­­látsszon. Kiöntötte a paprikás krump­— Szia! Elmentem Juttához! Va- hallgatunk Pár lemezt- lit,ivott egy pohár bort. Aztán még ke­­csira jövök!__kukkantott be a­nya- A nő végignézett a kislányon. Tizen­­tőt. Megágyazott magának és lefeküdt. kigláb kamasz, s választ sem várva el- hat éves... s már felnőtt nő! Úristen, ha Egy kis szesztől máskor könnyen rohant, még egyszer ugyanitt kezdhetné — tó­ elaludt. Most reggelig apára gondolt. — Menj csak, kisfiam... kisfiam... nődött. Akkor? Akkor is, igen, akkor is Akinek sosem volt mindegy, hánya­­n dünnyögött magában. Jobban ez- ugyanígy tenne. Mindent. A lány észre­­dik lesz... Az adatot „meg kell zenésíteni” Gyermekérdekekről, statisztikáról Soltész Anikó kutatóval Ha... Ha lesz rá elegendő pénz és az előkészítésbe beleölt tisztes mennyiségű energia forrása sem apad el útközben, akkor a Zalai Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány reprezentatív felmérést indít a megyebeli gyermek- és ifjúsági korosztály állapotáról, kö­rülményeiről. Ha... Merthogy egyelő­re a sokszálú segítőkészség ellenére sem tudni: a pénzínség lehetővé te­szi-e a nagyszabású, ám égetően szükséges szellemi befektetést. Min­denesetre egy kérdőív már készen áll, melyet az alapítvány vezetői Soltész Anikó jogász-közgazdász, szocioló­gus-kutató segítségével állítottak össze. A Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem főmunkatársát gyermekérdekekről, kutatásról, s per­sze, a képviseletről kérdeztük. —Készült-e az utóbbi időben rep­rezentatív felmérés az ifjúság, a gyer­mekek helyzetéről? —A nyolcvanas évek közepe óta voltak ugyan kisebb „mélyfúrások”, például egyes társadalmi csoportok értékrendjéről — magam is részt ve­hettem egy érdekes vizsgálatban, amely az „Ifjúság és az AIDS” címet viselte —, de átfogó kutatás nem ké­szült. És átfogó kérdőív sincsen, an­nak ellenére, hogy a kutatók a lehe­tőség hiánya miatt ilyen „ide nekem az oroszlánt is!” alapon kezdenek munkához, és szeretnének mindent megtudni, amit a kérdezhetőség ha­tárain belül meg lehet. A feltáratlan­­ság, az egzaktság hiánya képviseleti és a képviselhetetlenségi gondokat okoz. — Tehát egyrészt nincsen átfogó kutatás és ami elkészült, az sem iga­zán felhasználható... — Nincsenek markáns számok, pedig maguk a statisztikai adatok, a mérőszámok is csak az első lépést je­lentik. Saját példát mondhatok: a Gyermekérdekek Magyarországi Fó­rumának alapító tagja és társelnöke vagyok, s ez a csoport kifejezetten,a gyermekekért lobbizni kívánó szer­vezet. Jogi érdekképviselettel próbál­juk észrevétetni magunkat, mint pél­dául a gyermekjogi egyezséggel kap­csolatos lépések. A fórum első évé­nek legfontosabb dokumentuma a „fekete könyv”-ként ismert jelentés, amely a gyermekek helyzetéről szól, s tartalmazza többek között Harcsa István tanulmányát, feltárva a gyere­kek élethelyzetét meghatározó több társadalmi, demográfiai és egyéb vál­tozókat. Csak egy adatot emelnék ki a könyvből: a 0-2 éves korú gyerme­kek 20 százaléka él az alsó jövedel­mi tizedbe tartozó családokban. Ez a legalacsonyabb jövedelmű embere­ket jelenti, a létminimum alatt élő­ket... Mégis, az adat alapján nagyon kevés emberben vetődik fel a kérdés: vajon mi nem indul be ezeknek a gye­rekeknek a szervezetében? Milyen hátrányt szenvednek? Persze, a sta­tisztikai adat—önmagában nem sok, „meg kell zenésíteni”, azaz képvisel­­­hetővé kell tenni. — Hogyan juthattak idáig a dol­gok? A tények feltárása közérdekű kellene, hogy legyen, hiszen a felnö­vekvő generációkról van szó.­­ Felbomlott az ifjúságkutatói szakma, többen a perifériáról kia­bálunk be, nem szűnő elkötelezett­séggel. És átalakult a preferencia­­rendszer is, a rendszerváltás idősza­kában igenis megváltoznak a prefe­renciák. De meg kell teremtődnie an­nak a garancia­rendszernek, aminek alapján megjelenhetnek a családi és gyermeki szükségleteket kielégítő új­ratermelődési modellek. Nem lehet jó döntéseket, jó törvényeket hozni elvonatkoztatva olyan társadalmi egységektől — ami egyfelől terme­lési egység is —, mint a család. — Számíthat-e érvnek ma a szo­ciológiai adat? —Ebben a helyzetben nem. Nem­csak azért, mert az emberek nem tud­nak a gyermekekkel kapcsolatos ada­tokról, hanem mert a politikai kultú­ra jelenlegi állapotában példák sorát kellene még statuálni ahhoz, hogy a sérelmi politizálás, az intolerancia he­lyébe valamiféle érdemi, egymásra fi­gyelő, toleránsabb politizálás lépjen. A gyermekérdekek fórumában úgy döntöttünk, hogy akkor leszünk kon­zekvensek, ha ebben az évben is meg­­csináljuk a kutatást. Annak ellenére, hogy különösebb hatást nem tudunk gyakorolni politikai döntésekre... Mégis, sikerült valamit elérni egyes embereknél, egyes társadalmi cso­portoknál, s ezt a visszajelzésekből tudjuk. Nem merném azt megkockáz­tatni, hogy stílust teremtettünk, de re­ménykedünk abban, hogy stílust fog­unk teremteni a jogi ügyek képvise­letével, mindenféle könyvek megje­lentetésével. Mert ifjúsági ügyekben egyelőre rablógazdálkodás folyik, óvodák, bölcsődék szűnnek meg, pe­dig az elkövetkezendő évek minősé­ge ezekben határozódik meg. Jövő­centrikus gondolkodás kellene ah­hoz, hogy ne a feladatok áthárítása, hanem helyben történő megoldása tűnjék természetesnek, hogy meg­előzzük a rablógazdálkodást. De ez egyre kevésbé várható el, ahogy sza­porodnak a bajok. Akkor viszont egyetlen megoldás létezik: a párbe­széd. A tényeket kell eljuttatni az em­berekhez és visszajelzéseket kérni. Azt hiszem, hogy a mi társadalmunk sem kerülheti meg a polgárosodó tár­sadalmak által bejárt folyamatot; pol­gárrá csak konfliktusokban, a konf­liktus­kezelést elsajátítva válhatunk, bár túl sok a kényszer és túl kevés az alternatíva. — Milyen lehetőségeket vagy kényszereket mutathat egy felmérés ? — Elsősorban alapkutatásokra lenne szükség, amihez az is kellene, hogy azok az emberek, akik ifjúság­­kutatással foglalkoznak, próbáljanak előbbre nézni. Ebből a szempontból példaértékű a zalai kezdeményezés: itt egy jelzés, hogy az érzelemtől sem mentes „szájtépést” végre valaki megértette. Jó lenne, ha eljönne az az idő, amikor mindenki a saját szere­pében járna el, a kutató hatékonyan kutathatna, a politikus politizálna, de egyelőre nagyon sokan most tanul­ják ezt a szakmát. A kutató nem re­mélheti, hogy az utolsó kor megszü­letésekor leteszi a tollat. Nem. A le­írtakat képviselni is kell. Mindig eb­ben éltünk. Az ember, ha kidobták az ajtón , megpróbálkozott egy mási­kon... És a Zalai Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány még csak kopogtat az aj­tón a felmérés-tervezettel. Mindnyá­junk érdeke, hogy be is lépjen. H. K. Koncert Keszthely Festetics Kastélymúzeum: június 10., hétfő, 20 óra: Musica Antiqua hangversenye Időszaki kiállítások Zalaegerszeg Göcseji Múzeum: A „Tekintetes vármegye” Városi Hangverseny- és Kiállító­terem: A magyar csipke Városi Művelődési Központ: Az intézmény textilművészeti műhelyé­nek kiállítása Nagykanizsa Városi Képtár: „Élő népművé­szet” — válogatás dél-zalai népmű­vészek alkotásaiból Keszthely Goldmark Károly Művelődési Központ: Dőre Nagy Aladár festőmű­vész akvarell kiállítása BUDAPEST BANK RT. ZALAEGERSZEGI Fiókja Közgazdaságtudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettségű munkatársat keres. Pályázni részletes szakmai önéletrajzzal lehet, melynek beadási határideje: június 13. Zalaegerszeg, Pf. 300. •64625/ 1H* Egyéb Lenti Sólyom László Művelődési Köz­pont: június 14. péntek, 18 óra: Az Új Tükör klubvendége: Csoóri Sán­dor író A mozik műsora Zalaegerszeg Ady Filmcentrum: 1. terem: júni­us 10., hétfő: Házi nyúlra nem lövünk (amerikai), kedd—csütörtök: A zöld­fülű (amerikai); péntektől: Őfelsége Ralph király (amerikai). Stúdiómo­zi: június 10. hétfő: Ártatlanságra ítélve (amerikai); kedd—csütörtök: Menekülés (amerikai); péntektől: A halál keresztútján (amerikai). Klub­mozi: június 10., hétfő: 9 és 1/2 hét (amerikai); kedd—csütörtök: Szel­­lemirtók 2. (amerikai). Nagykanizsa Apolló Filmszínház: 1. terem: jú­nius 10., hétfő: A zöldfülű (amerikai); kedd—csütörtök: Házi nyúlra nem lövünk (amerikai); péntektől: GoTra­­bi Go (német). Stúdiómozi: június 10. hétfő: Éjféli fantom (kínai); kedd—csütörtök: A titokzatos boly­gó (amerikai); péntektől: Véres szín­ház (amerikai). (Keszthelyen, a Petőfi Filmszín­házban az előadás felújítás miatt szü­netel.) Kulturális ajánlat (június 10—16.) Egy kocka A zöldfülű című filmből. VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A Kiskőrösi Állami Gazdaság olyan vállalkozókat keres, akik palackos borok raktározására és boltba történő szállítására kötnének megállapodást a gazdasággal. Szükséges feltételek: — legalább 25 négyzetméteres raktár — szállító jármű — piacismeret — az átadott bor értékének megfelelő zálogtárgy (ingatlan, stb.) Jelentkezni írásban lehet a Kiskőrösi Állami Gazdaság 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor út 27. címen. ________________,_________________­64291/1.­ A PNEU-TRADE KFT. Tata új gumiáru szaküzlete az alábbi köpenyeket ajánlja kedves vásárlóinak: 520x13 Stomil 1.250,- Ft 155x13 Barum acélradiál 2.300,- Ft 155x13 (JOODYEAR 2.600,- Ft 155x13 fotózott 1.210,-Ft 165x13 Stomil radiál 1.850,- Ft 165x13 Barum acélradiál 2.490,- Ft 165x13 Trajál radiál 2.130,- Ft 155x14 Barum radiál 1.460,- Ft 175x14 Barum acélradiál 3.105,-Ft 185/70x13 Barum acélrad. 3.650,- Ft 650X16 STOMIL ACÉLRADIÁL (EREDETI) 5345,- FT Ezenkívül kínálunk különféle futózott és új tehergépjármű, illetve mezőgazdasági köpenyeket és tömlőket. Cím: Zalaegerszeg, Zrínyi út 93. (AFIT Szerviz) •64293/10* 1­1

Next