Zalai Hírlap, 1992. szeptember (48. évfolyam, 206-230. szám)

1992-09-01 / 206. szám

1992. szeptember 1., KEDD Krónika Csurkát és Debreczenit is bírálták Az MDF választmányi üléséről A Magyar Demokrata Fórum a hét végén Cegléden megtartott választmányi ülésén részt vett dr. Horváth Róbert, az MDF keszthelyi szervezetének elnöke. A két­napos tanácskozáson tör­téntekről kérdeztük a vá­lasztmány zalai tagját. —A legfontosabb feladat volt a fórum politikájának az áttekin­tése, hangsúlyok áthelyezése a jövőre nézve, részben a Csurka féle tanulmány ürügyén, más­részt pedig a gazdasággal össze­függésben—említette a napiren­dekkel kapcsolatosan dr. Hor­váth Róbert. —Több ponton sú­lyos kritika érte Csurka Istvánt, a miniszterelnök betegségének ízléstelen taglalása miatt. A vi­tában sokan kifejtették ellenér­zésüket a rendőrhatósági intéz­kedések kilátásba helyezésével kapcsolatosan is. Hangsúlyozták a felszólalók a kompromisszu­mok politikában való szükséges­ségét az erőszakossággal szem­ben. Csurka István válaszában el­mondta, hogy célja gondolatéb­resztés, a fórum felrázása volt, az állóvíz megmozgatása érdeké­ben. A választmány ugyancsak ellenérzést nyilvánított ki Deb­­reczeni József képviselő a nép­­szabadságban megjelent — Csurka tanulmánnyal kapcsola­tos kritikájával szemben, azt el­hamarkodottnak tartotta. — Miként zárult a vita? — Antall József hosszú zár­szavában megrendítően és rész­letesen beszélt betegségéről, több ponton visszautasította Csurka István kormánnyal szem­beni kritikáját, s további bizalmat kért. A miniszterelnök a nyilat­kozó politikus felelősségére fi­gyelmeztette Csurkát. A tisztá­zó, helyenként ugyan nagyon éles, de nem egymást megsem­misíteni szándékozó nézetek üt­köztetésének köszönhetően az MDF szakadása nem következett be. Az elhangzottakból levonha­tó az a következtetés, hogy az egymás iránti toleranciára a jö­vőben biztosan nem kell figyel­meztetni a fórum vezetőit. — Mik kerültek szóba a gaz­dasági és pénzügyi politikával összefüggésben? — Szabó Iván ipari miniszter és Szabó Tamás privatizációs mi­niszter, valamint Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtit­kár részletes gazdasági helyzet­­elemzést terjesztett a választ­mány elé. Jellemezték az ország gazdasági folyamatait, rámutat­va a biztató elemekre és a költ­ségvetést érintő pénzügyi nehéz­ségekre. A gazdálkodás pozitívu­mai közt került említésre az ex­portnövekedés, a termelékeny­ség javulása, az új technológiák bevezetése, a fokozódó tőkebe­áramlás, és a magyar termékek nyugati piacokon való verseny­­képességének jó szintje. Szabó Iván úgy fogalmazott, hogy a gazdaságban el­indultak az öntör­vényű autonómiák, működik a piacgazdasági szabályozás. Ez biztonságos, jó úton halad, be­avatkozásokkal csak elrontani le­hetne a folyamatot. A költséve­­tést érintő részletek tárgyalása során szó esett a pénzügyi nehéz­ségek okairól. Ezek közt került említésre a növekvő munkanél­küliséggel járó kiadási terhek fo­kozódása, egyes bevételek — adó, vám, illeték — tervezettnél alacsonyabb szintje, ezekkel összefüggésben a növekvő költ­ségvetési hiány. — Hogyan reagáltak az elő­terjesztésekre a választmány tag­jai? — Összegzésképpen megál­lapításra került, hogy a gazdaság átalakításának folyamatára biza­kodással lehet tekinteni. Az ál­lami bevételek azonban vészesen alacsonyak a kiadásokhoz ké­pest, s ez a nagy elosztó rendsze­rek reformját elodázhatatlanná teszi. H. A. A bűnözésben nincs szezonzárás (Folytatás az 1. oldalról.)­pasztalataink szerint nem ér vé­get az augusztussal — mondta. — A jelen részértékelésnél úgy tűnik, az ismertté vált bűncselek­mények számát illetően a múlt év hasonló időszakához képest nem prognosztizálható növekedés. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyes bűncselekményfaj­táknál igen magas a látencia. Vannak ugyanis információink arra vonatkozóan, hogy egyes szórakozóhelyekhez kapcsoló­dóan felütötte fejét a prostitúció, az ezzel összefüggő két lopások. Feltehetően sokkal több a devi­zaszabálysértés mint amennyiről tudomásunk van, a külföldi — aki haszon reményében—pénzt vált, s becsapják, ritkán tesz fel­jelentést. Sok esetben tehát a ká­rosult is jogszabályt sért, így a fe­­lelősségrevonástól való félelmé­ben nem kéri a rendőrség segít­ségét. Hasonlóképpen feltételez­zük, hogy például az alkalmi lo­pások, a zsebtolvajlások száma is magasabb mint amennyiről be­jelentést kaptunk.­­A napi híradásokból így is igen nagy számú bűnesetről le­hetett hallani az elmúlt nyári idő­szakban. Miként értékeli a rend­őrség ezzel kapcsolatosan a köz­hangulatot? — Az állampolgároktól igen sok segítséget kapunk a felderí­téshez. A közhangulat a rendőr­ség irányába nem negatív, de szó­vá teszik a rendőri szigor hiányát, s ezt visszavezetik a bűnözés ter­jedésére. A nyári pluszlétszám, a saját állomány zömének jelen­tős túlmunkája révén azonban kedvező felderítési arányt tud­tunk fenntartani a bűncselekmé­nyek jellegének függvényében. Jellemzővé vált az utazó bűnö­zés, azaz ilyen céllal érkeznek az elkövetők, s a cselekményeik végrehajtása után továbbállnak. Ezekre az esetekre kiterjedt e­­gyüttműködést folytatunk más rendőrkapitányságokkal. A terü­letünkön történt gépkocsilopá­sokkal okozott kár meghaladja a százmillió forintot. Az együtt­működések révén mi is derítet­tünk fel olyan tettest, aki másutt követett el járműlopást, s az in­nen eltűnt gépkocsik előkerülé­sében is közreműködtek más ka­pitányságok. —Mit tud tenni a rendőrség a sorozat-jellegű bűnelkövetések­kel szemben? — Ezek közt említeni kell az alkalmi lopásokat. Sajnos gyako­ri a sértettek közrehatása, amit nem győzünk hangsúlyozni. Olykor nyitvafelejtett gépko­csikból tűnnek el őrizetlenül ha­gyott értékek, s lezáratlan kerék­párok kínálnak alkalmat. A be­töréssorozatok visszaszorítása, tetteseinek felderítése érdekében számítunk a lakosság segítségé­re, hiszen információikkal eddig is sok esetben mozdították elő a nyomozást. — A nyári időszakban emel­kedtek-e az erőszakos bűncselek­mények a zalai Balaton-parton ? —Szerencsére ez nem jellem­ző a szezonális bűnözésre. E te­kintetben más területek a fertő­zöttek—mondta végezetül póz­­vai Albin őrnagy. H. A. Európai szintű helytállás a tűzoltásban A rendszerváltás közigazga­tásának veszélyelhárító szolgá­latai sikerrel vették fel a küzdel­met az olyan nagy kihívások, mint az árvízvédelem és az utób­bi 20 év legsúlyosabb tűzvédel­mi kihívása, az ez évi szárazság ellen, de ugyanez mondható el a menekültügy európai kezelésé­ről is — állapította meg Verebé­­lyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára hét­főn a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságának (TOP) sajtótá­jékoztatóján. Az eseményen a tűzvédelmi szakszolgálat veze­tése számolt be arról, hogy az el­múlt két hónap különösen száraz időjárása milyen megpróbáltatá­sokat követelt a tűzoltóktól. Az államtitkár miután a tárca nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik nemegyszer hősiesen küzdöttek a tűz ellen, öt­ven személyt részesített jutalom­ban. Beszédében rámutatott ar­ra, hogy az irányító közigazga­tás és a végrehajtó szolgálat a kedvezőtlen körülmények elle­nére is európai szintű teljesít­ményt nyújtott. Hiányolta azon­ban, hogy a tulajdonosi érdekek védelme még mindig csak eset­leges, ez a helyzet azonban az ál­lamtitkár szerint, sokáig már nem tartható. Verebély­i Imre hangsú­lyozta azt is, hogy a tüzek felett nem a technika, hanem az embe­ri elszántság diadalmaskodott. A jövőben viszont a jelenleginél több pénzre lesz szükségük a tűz­oltóknak ahhoz, hogy kedvezőbb műszaki feltételekkel vegyék fel a küzdelmet a tűzzel. Vágvölgyi József tűzoltó ez­redes elmondta, hogy az idei év­ben, augusztus 31-éig, 31.181 esetben riasztották hazánkban a tűzoltókat, s ebből 22.856 alka­lommal tűzesethez kellett vonul­niuk. Ezek a számok jelentősen meghaladják az elmúlt évi ada­tokat, amikor egész évben 17.357 tűzeset jutott a 23.345 riasztás­ra. Július elejétől mintegy 50 ezer ember vett részt az országban ke­letkezett több mint 4600 erdő, tarló és bozóttűz eloltásában. Az ezredes szólt arról is, hogy a tűz­oltók áldozatos munkával, sok­szor erejük végső megfeszítésé­vel, de sikerrel helytálltak, közü­lük 23-an sérültek meg. A tűzol­tók számára nagy nehézséget je­lent az erdőtüzek oltása, mi­vel az összefüggő erdőterületeken szin­te alig van oltóanyag. Külföldi példák nyomán azonban már ná­lunk is megkezdődött az erdőtü­zek „vízibombázása”, s az eddi­gi kísérleti tapasztalatok ked­vezőek. (MTI) (Kiss Ferenc felvétele) Heti három-négy alkalommal útra kelnek a megyei közlekedésfelügyelet munkatársai a rendőrséggel karöltve, hogy a megye közútjain közlekedő gépjárművek CO-ellenőrzését elvégezzék. Az okos műszert két hónapja vetették be a vizsgálatoknál. Az eddigi tapasztalatok elég kedvezőek, ám előfordul, mint pél­dául tegnap a Rotary fúrás egyik kocsijánál, hogy a már beszerzett zöld kártya értéke nem a valós adato­kat tartalmazta. Ilyenkor 15 napon belül berendelik a gépjárművet ellenőrzésre. Egyelőre még nem bün­tetnek az egyes ellenőrzéseken, csupán figyelmeztetik és kontrollra behívják a nem megfelelő értékkel köz­lekedő gépkocsik tulajdonosait. A műszerrel a katalizátoros autók kibocsátott gázait is tudják vizsgálni, valamint alkalmas az egészségre különösen ártalmas, rákkeltő szénhidrogének mérésére is. Felvételünk Zalaegerszegen, az Alsóerdei úton készült. Bilics Zsászló a műszer kijelzőjén éppen megállapítja, hogy a Da­ciának bizony túl magas a CD-értéke. Mellette a közlekedésbiztonsági ellenőrzést végző Sághy Frigyes rendőrőrmester és Viszkei József, aki a bevizsgált kocsik adatait jegyzi és elemzi. Zalai Hírlap 3 Pótbeíratás A lenti zeneiskolában szep­tember 2-án, szerdán 13—18 óra között lesz a pótbeíratás. Az óra­beosztás megbeszélésére pénte­ken 13— 19 óra között kerül sor. Paraszttüntetés Mintegy kétszáz paraszt tün­tetett vasárnap a franciaországi Avignon városában. A felhábo­rodott parasztok blokád alá vet­ték a híres pápai palotát s két ton­na almát öntöttek szét a város ut­cáin. A megmozdulással az Eu­rópai Közösség mezőgazdasági politikája, illetve a franciaorszá­gi gyümölcsárak esése ellen til­takoztak. Hova tűnt? Az orosz kormány az ismert amerikai magánnyomozó céget, a Krollt bízta meg azzal, hogy fel­derítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szovjet nem­zeti bankból 50 milliárd dollár­nyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. Temetik a bárányokat Az új-zélandi Déli-szigeten megkezdték hétfőn a farmerek a múlt heti hóvihar következtében elpusztult több mint egymillió új­szülött bárány tetemének az el­­hantolását. A Reuter szerint a négynapos ítéletidő Canterbury tartományban egy egész juhnem­­zedéket pusztított ki, súlyos gon­dokat okozva az ötéves recesszi­óból éppen kilábaló állattenyész­tőknek. Benzinhiány Jugoszláviában Mind súlyosabb a benzinhi­ány Jugoszláviában az olajszál­lításokat is érintő nemzetközi szankciók nyomán —jelentette a kőolajtermékek forgalmazásá­val foglalkozó Jugopetrol válla­lat. Az üzemanyagfogyasztást már június végétől erősen korlá­tozták Kis-Jugoszláviában: a sze­mélyautók havi fogyasztását 20 literben állapították meg. A múlt hétre azonban ez is soknak bizo­nyult. A Piramis a piramisoknál A gizai piramisok tövében forgat hétfőtől klipet a hetvenes évek végének, a nyolcvanas évek elejének bálványozott együttese, a Piramis. Révész Sándor, Som Lajos, Gallai Péter, Köves Mik­lós és Závodi János csaknem tíz év szünet után ad új közös kon­certet. A névadó óegyiptomi épít­ményekben találták meg a méltó kulisszát „Szállj fel magasra” cí­mű slágerük megfilmesítéséhez. Nemzetközi egyetem a volt szovjet laktanya területén Újabb lépést tettek a Kecske­méten létrehozandó Közép-Eu­rópai Nemzetközi Egyetem meg­valósulása felé: eredményesnek bizonyult az a zártkörű tervpá­lyázat, amelyet a BME építész­karán működő Mesteriskola hall­­gatói részére hirdetett meg a Kör­nyezet­védelm­i és T­erületfejlesz­­tési Minisztérium, a Közép-Eu­rópai Nemzetközi Egyetem Ala­pítvány Kuratóriuma, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal, il­letve a Magyar Építészek Kama­rája és Szövetsége. A bíráló bi­zottság megítélése szerint az el­ső díjra érdemes pályamű szer­zői —Nagy Iván, Szécsi Zoltán és Vizét■ Péter—olyan teljes ér­tékű javaslatot tettek le az asz­talra, amelynek alapján elkészül­het a beépítési koncepció, s ugyanakkor a többi pályatervben is találhatók hasznosítható meg­oldások. A Közép-Európai Nemzetkö­zi Egyetem—mint ismeretes — az egykor a város tulajdonát ké­pező, majd évtizedekig a szovjet csapatok által használt Rudolf laktanyában épül majd fel. A terület tulajdonjogát már bejegyezték az intézmény javá­ra. A közép-európai nemzetek di­­ákjainak képzésére, illetve posztgraduális oktatására hiva­tott, egyszersmind tudományos műhelyként működő egyetem létrehozásának anyagi feltételei azonban még hiányoznak. A szervezők a pénz összegyűlésé­ig sem tétlenkednek. Erre példa az építési tervek elkészíttetése, azok nélkül ugyanis a közműve­sítés, illetve az építés engedélye­zésével kapcsolatos hosszadal­mas ügyintézés el sem kezdhe­tő. (MTI) Kevesebb külföldi jött hazánkba Júliusban 4 millió külföldi látogatott hazánkba, 6 száza­lékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában — kö­zölték hétfőn az MTI érdeklő­désére a Központi Statisztikai Hivatalban. Elmondták, hogy a magyar idegenforgalom szempontjából különösen fontos országok közül Ausztriából 16, Németországból pedig 24 százalékkal kevesebben érkeztek. E két országból együt­tesen így is több mint 1 millióan látogattak hazánkba, igaz, e ven­dégek egy része csak tranzitutas volt. Lényegében valamennyi or­szágból kevesebb turista érke­zett, mint 1991 júliusában. Kivé­tel a volt Jugoszlávia, ahonnan 65 százalékkal nőtt a hazánkba érkezők száma — nagy többsé­gük nem a klasszikus turisták ka­tegóriájába tartozik­­—, Görög­országból 15, míg Hollandiából 4 százalékos növekedést regiszt­ráltak. Az idén júliusban 1,3 millió magyar állampolgár utazott kül­földre, s ez is 13 százalékos visszaesést jelent. (MTI)

Next