Zalai Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
4 ZALAI HÍRLAP A vetélkedők szerelmese Másodszor is az övé a fődíj Kocsis Katalint nagyon sokan ismerik Kanizsán. Egyrészt a hivatásából adódóan, hiszen sokan megfordulnak munkahelyén, a Városi Könyvtár zenei részlegében, másrészt pedig a televízióból. Kati ugyanis rendszeres résztvevőjévé vált a „SZÓ, ZENE, KÉP” című műveltségi vetélkedőnek. A két évvel ezelőttin — nem kis ellenfeleket maga mögé utasítva — lett az első, s az idén is övé lehetett a fődíj. (A vetélkedőt február 28- án sugározta a tv.) A beszélgetést — az eredménytől függetlenül, hiszen az ország nyilvánossága előtt zajló döntőben szerepelni nem kis dolog — még a tévéfelvétel előtt megbeszéltük. Aztán, amikor telefonon kerestem, hogy egyeztessük az időpontot szabadkozott, hogy nem kellene ebből „ügyet” csinálni. Lezajlott, nagy szerencsével lett az első, és kész... Nehezen, de végül mégis ráállt a tereferére. — Legelőször 1976-ban, egy Ki nyer ma? vetélkedőben játszottam, amikor Kanizsára kerültem. Most, ha visszagondolok, nem is tudom, hogyan mertem olyan kis tudással jelentkezni. Aztán még pár alkalommal szerepeltem ebben a műsorban, majd következtek a rádiós csapatvetélkedők. Nem tudom, mennyire emlékszel rá, ezek a városok, később a megyék között zajlottak. Szép emlék valamennyi, hiszen három alkalommal nyertük meg az országos vetélkedőt, egyszer kanizsai, két alkalommal pedig megyei színekben. Ekkor éreztem meg a versenyzés ízét, s vártam, hogy legyen valami olyan vetélkedő, ahol egyedül is kipróbálhatom magam. A „SZÓ, ZENE, KÉP” felhívását 1989-ben láttam meg. Csupán annyi fogódzó volt, hogy megadtak egy évszámot, s az akkor írott, komponált, alkotott művekből lehetett felkészülni. Amikor az első találkozáskor megláttam a vetélkedő társakat, arra gondoltam: hazajövök. Elég, ha csak Mádai Pétert említem, akit akkor már nagyon sokan ismertek az Elmebajnokságból. Aztán mégis maradtam, s megnyertem. Igaz, nagyon kemény másfél év volt, mert rengeteget kellett tanulni, de azt gondolom megérte. — Elég hosszú ideig vetélkedő nélkül maradtál. Mi ennek az oka ? — Vártam, hogy '91-ben legyen Mozart vetélkedő, de arra valamilyen ok miatt nem került sor ilyen széles körben, csak a zeneművészeti főiskolásoknak rendezték meg. Karácsony előtt kaptam levelet a Magyar Televíziótól, Czigány György aláírásával. Arról tájékoztatott: ismét megrendezésre kerül a „SZÓ, ZENE, KÉP”, s hívott, vegyek részt. Komolyan gondolkodtam azon, hogy jelentkezzem-e, hiszen a korábbi sorozat olyan szép volt, hogy nehezen tudtam hasonlót elképzelni. Végül mégis elküldtem a levelet. Január 9-én, az első felvételen találkoztam a játékostársakkal a tévében. Szinte mindenki ismerős volt az előző vetélkedőből. — Mennyiben volt a mostani játék másabb, mint a korábbi? — Az volt az alcíme, hogy dallamos századunk, de tulajdonképpen a fél század olyan műveiről volt szó, melyek még dallamosak, a verseknél lehet tudni, hogy miről íródtak, a képzőművészeti alkotások még felismerhetőek. A felkészüléshez annyi könnyebbséget kaptunk, hogy 10-10 művészt megneveztek, akikből fel lehetett készülni. Ennek nagyon örültem, bár rengeteg mennyiségű anyagot jelentett. Gondolj csak arra, hogy Bartók, Kodály, Honegger, Ady, József Attila, Kosztolányi, Shaw, Prust, Czóbel, Ferenczy Béni, Picasso — és még sorolhatnám — munkásságát kellett ismerni. A felkészülés elég nehezen ment, mert abban az időben költözködött itt, házon belül a zenei részleg új helyre. Minden szabadidőmet a tanulásra fordítottam. Amikor az első felvételt megnéztem a tévében, kiderült, hogy olyan alkotók is szóba kerültek, akik nem szerepeltek az előzőleg megadott listán, így természetesen szinte mindenkit átnéztem. A zsűri tagjai — Bereczky Lóránd, Lator László, Petrovics Emil—értékelték a művészeti áganként egy-egy percben elmondott válaszainkat, s maximálisan 10 pontot adhattak. Az elődöntők során így gyűjtöttem össze 55 pontot, ami a mezőnyben a legtöbb volt. A legnagyobb ellenfelem dr. Telekdi László, az ELTE matematikusa volt. Az első díj 60 ezer, a második 40, a harmadik pedig 20 ezer forint volt, melyet takaréklevélben kaptunk meg. —Eldöntötted már, hogy mire költöd? — Jövőre adózni kell róla, ezért gyorsan kiszámoltatom, hogy mennyit ne költsék el belőle. Régebben azt csináltam, hogy minden nyereményemet a lakásomra költöttem, így lett színes tévém, meg videóm, de a szobabútor is. — Az emberek most is, mint az első győzelem után megállítanak az utcán? — Most nem nagyon tudják, mert nagyon rossz időpontban van az adás. Vasárnap délelőttönként a családok nem nagyon szoktak tévét nézni. Annak idején ismeretlen emberek szólítottak meg, az ABC-ben kedvesebb volt hozzám a pénztáros... Valójában sajnálom, hogy kevesebben látták ezt a műsort, mert ez is az ismeretterjesztésnek egy formája. —mgy — Piacot keres a Puli A hazai, valamint német és svájci piacok mellett az idén már osztrák és olasz megrendelőknek is szállítja járműveit a hódmezővásárhelyi Puli Kft. A környezetkímélő elektromos kisautókat gyártó cég ez évre 50 darab Pulira kötött szerződést osztrák vevőkkel. További 320 jórészt már legyártott kisautó eladásáról német, svájci és olasz érdeklődőkkel tárgyalnak a vállalat szakemberei. Keresik ugyanakkor a kapcsolatot kaliforniai cégekkel is, információik szerint ugyanis az állam több városának belső övezetéből kitiltják a robbanómotoros járműveket. A Magyarországon egyedülálló gyártmány értékesítése — mint Nagy István, a Puli Minőségbiztosítási Irodájának vezetője az MTI- nek elmondta — tavaly nem csekély gondot okozott a cégnek, ugyanis az ilyen kiskocsik iránt csökkent a kereslet. A szerződés alapján legyártott 460 autóból mindössze 125-öt adtak el külföldön. A megmaradókból, némi konstrukciós módosítás után húsz talált itthon gazdára, a többi egyelőre raktáron van ezeket akarják eladni Nyugat-Európában. (MTI) Vita az oktatásról A Magyarok Világszövetsége szükségesnek látja, hogy megtegye észrevételeit az új közoktatási törvénytervezetről. A szövetség ezért — szakértők bevonásával — vitát rendez a törvényjavaslatról március 18-án. Erről a Magyarok Világszövetségének elnöksége tájékoztatta az MTI-t. A dokumentumból kiderül: a világszövetség ,jövőnk alakulásában sorsdöntőnek tekinti a nevelés és oktatás kérdését”. „Az oktatás és nevelés célja kell legyen, hogy a fiatalok fejlődésüknek minden szakaszában képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő képzésben részesüljenek az erre legalkalmasabb iskolatípusban. Az oktatás és nevelés célja az is, hogy olyan felkészültségű fiatalok induljanak el az életbe, akik a nemzetek nagy versenyében helyüket megállják” — húzza alá a Magyarok Világszövetségének tájékoztatója. (MTI) Sokféle 1993. február 26., PÉNTEK Egyesület, mozgáskorlátozottaknak Megalakulása óta csaknem megduplázódott a Mozgáskorlátozottak Egyesülete letenyei csoportjának taglétszáma — tájékoztatott bennünket Böjti Katalin, a csoport helyi vezetője. Letenye és környékén sok mozgásában korlátozott ember él. Az egymás közötti kapcsolat megteremtése érdekében 1992 november végén létrehozták az egyesület helyi csoportját. Az alakuló összejövetelen 80-an vettek részt. Mivel nem vállalták az önálló egyesületként való működést, így a nagykanizsai egyesület különálló csoportjaként tevékenykednek. Az eltelt rövid időszak is bizonyította a szervezet létrehozásának fontosságát, hiszen Letenyéről negyvenketten, a környékről pedig száznyolcan vesznek részt a csoport munkájában. Összejöveteleiket kéthetenként tartják a művelődési házban. Alkalmanként közérdekű tudnivalók, hasznos információk mellett előadásokat hallgatnak a mozgáskorlátozottakat érintő témákról, mint például a gépkocsi súlyadónál kapható kedvezmény, vagy a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási támogatás. A február 23-i egyesületi napon a lakás állami támogatásáról kaptak tájékoztatást az érintettek. Ez a támogatás elérheti a 100-150 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatás összegét is, ha a mozgásszervi betegség meghaladja a 66 százalékos nagyságot. Igényelhető speciális akadálymentesítési munkák végzésére, mint például a csúszásmentes közlekedési terek kialakítására, víz- és gázszolgáltatás bevezetése, továbbá csatornázásra, modern fűtőrendszer létrehozására. A csoport érdekvédelmi feladatának ellátására megszervezték az ügyfélszolgálati tájékoztatást. Utó Ifjúsági Európa Parlamen A 12. Ifjúsági Európa Parlament résztvevői pénteken érkeznek Magyarországra. A március elsején Budapesten kezdődő egyhetes eseményre Európa 21 országából 250 középiskolás fiatalt várnak. Az ülést Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg az Országház Felsőházi Termében, március elsején. A fiatalok a plenáris ülések mellett bizottságokban dolgoznak majd, illetve gazdasági, oktatási és környezetvédelmi szakembrekkel is találkoznak. A bizottságokban többek közt szóba kerülő témák: az erópai szerepvállalás Boszni Hercegovinában, a balti orszgoknak nyújtott segítség, az Erópai Pénzügyi Rendsz jövője, az európai vizek szennyezettsége—különös tekintitel a Dunára és a montenegi víztározóra. (MI Vonyarci rehabilitáció A Balaton környezete —jellemzően az elmúlt évtizedek építészeti, anyagi, és üzleti szemléletű motivációjára — ma igencsak vegyes képet mutat. A megjelent környezetátalakítások — jól vagy rosszul — az idegenforgalom kényelmét igyekeznek szolgálni, ám ezek sokszor öncélúan kirekesztik azt az elvárható környezeti kultúrát, amit egy-egy település, a hely szelleme és a történelem megkívánna. E problémák felismerésével fogott a rendezési tervek elkészítéséhez, a további fejlesztések megvalósításához a vonyarcvashegyi önkormányzat. Skanzen, élőben A múlttal való törődés tanúságaként kezdődött meg a Szent Mihály domb és kápolnájának rehabilitációja. E kultúrtörténeti természeti és építészeti ritkasághoz a helybeliek jó részét érzelmi, kegyeleti szálak is fűzik, hiszen az egykor temetkezési hely volt. Értékeit megőrizve, rangján kezelve a terület immár kulturális és idegenforgalmi vonzerőt jelent, s továbbfejlesztését tekintve kiemelt fontosságúként tartják számon. A Pilisi Parkerdő Gazdaság zöldövezettervezőinek ajánlása szerint megtörtént a növényállomány, a sétányok szükséges kezelése. A gyalogutakat ma alacsony fénypontú lámpák, a templomot pedig fényszórók világítják meg. — Szívet-lelket melengető érzés volt, amikor este először kigyúltak ezek a fények — emlékezett vissza a még múlt évben történtekre Andorkó Ferenc polgármester. — A kápolna koronaként emelkedik a sötétből, s szinte lebeg a domb fölött a reflektorok fényében. A megkezdett ferjesztés további gyors folytatásra ösztönöz bennünket, többek közt fel kell újítanunk a sétányok szegélyeit, folytatni kell a kápolna tereprendezését, és felújítását, szükséges a tulajdonos növényzet telepítése, a sírparcellák rendezése, helyeállítása. Ezzel együtt foglkozunk azzal, hogy időszak egyházi programok, koncerte továbbá horgász- és halász redezvények tartása is hangsúlyaphasson, hagyományterem jelleggel. A rehabilitáció folytatásán egyik fontos eleme a volt ravatkozó felújítása. Erre vonatkozan a Képző- és Iparművész Lektorátus által jóváhagyó terv áll rendelkezésre, a Szerdahelyi Károly zalaegrszegi építész készített. Tekinttel a közelgő 1100 éves állatalapítási évfordulóra, az igény és látványos terv megvalósítsának anyagi támogatását is áz ajánlotta a lektorátus, idei anyai lehetőségeihez mérten. A terv szerint a fülke a táj értészeti elemeihez illő, karos homlokzatot kap. Belsejét három négyzetméternyi felülten s amott dombormű dísz majd, amely a helyhez fűzős halászlegendát dolgozza ft Ennek elkészítésére Németh Jnos, zalaegerszegi keramika művészt kérték fel. Az égő egy egyszerű mintázatú korcsoltvas kapun keresztül le látható. Vony arcon egy „élő ska zen” létesítésének gondolata felvetődött. — A Helikon Taverna atá mintegy másfél hektárnyi palag zárványterület tehetségi funkcióit mérlegeltük, amiki ismét Szerdahelyi Károly siete a segítségünkre. — említet Balatoni panoráma a Szent Mihály dombról.