Zalai Hírlap, 1995. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-20 / 92. szám

1995. április 20., CSÜTÖRTÖK Kultúra ZALAI HÍRLAP A sivatagi róka Hálás téma egy népszerű, ka­tonai bravúrjairól méltán híres hadvezérhez „nyúlni”. David Fraser megtette, így immáron a hazai könyvesboltokban is meg­vásárolhatjuk kétkötetes művét, melynek címe: Rommel. (Kiadó a Victoria Kft.). A szerencséseb­bek már évekkel ez­előtt olvashatták a tá­bornagy emlékira­tait. Több mint 300 oldalon, „Háború gyűlölet nélkül” cím­mel. Arra a könyvre csak csettinteni lehet. Minden igényt kielé­gít, igaz a II. világhá­ború csak egy szele­tével foglalkozik. A nevezetes észak-afri­kai csatákkal. Ahol az angolok igencsak megszenvedték Rommel jelenlétét. Itt kapta az Afrika­ Hadtest vezére a Si­vatagi Róka „fedőne­vet”. Érthető, hogy az emlékirat-felvezető után mohón kap az olvasó a kétkötetes után. Még az ára sem riasztja vissza. (Közel 2 ezer forint). Ám a csomagolás bontása után —jó vastag nejlonba bugyolálták — jön az első meglepetés: a könyv azért oly tekintélyes megjelené­sű, mert szinte kartonpapír vas­tagságú egy-egy oldal. De ez még csak a kisebbik baj volna. A mű elolvasása után (közben) már egyáltalán nem zavar a kartonpapír. A tartalom­mal akadnak gondok. Fraser ugyan szépen időrendbe szedi regényhőse életrajzát, ám meg­lehetősen elnagyolt ott, ahol ta­lán több részletre is kíváncsiak lennénk. S amikor igazán gör­dülékennyé lehetne tenni az írást, beleveszünk a földrajzi ne­vek dzsungelébe. Utóbbira re­mek példa a még ifjú katona I. világháború alatti tevékenysé­gének taglalása, valamint az életmű, az Afrika-hadjárat leírá­sa. Ha valaki Rommel emlékira­tait olvasta, akkor Fraser könyvének jelentős részét, egy­szerűen kihagyhatja. Az Afrika- Corps hadműveleteit, a szövet­ségesek manővereit Fraser nyo­mán képtelenség követni. A földrajztudományok doktora ta­lán bírná követni a szorosok, ap­róbb és nagyobb települések ne­veinek felsorolását. Csak úgy mellesleg: ezért a pénzért leg­alább egy — a könyvből kihajt­ható — nagyméretű térképet il­lett volna mellékelni. Mert amit illusztráció gyanánt kapunk, az egyenlő a semmivel. Hogy mire lennénk igazán kí­váncsiak? Nos, erre a kérdésre kapunk hézagos válaszokat Fra­­setől. Nevezetesen arról van szó, hogy Erwin Rommel való­ban milyen kapcsolatban állt Hitlerrel. Hol kezdődött, s hol végződött. Erre ugyan történnek — más forrásokból már ismert — utalások, ám sok konkrétum hiányzik. Apropó Hitler. Az ember a kobakját vakarja, amikor a kö­vetkezőt olvassa róla: „Volt, akit azonnal elriasztott magától, de aki iránt vonzalmat érzett, az személyiségét nem csak elvisel­­hetőnek, hanem hallatlanul von­zónak is tartotta... Az osztrákok­nál gyakran előfordul ez a teu­ton vonásokkal keveredett délvi­déki kedvesség, a lágyság és az erő keveréke”. Hm. No, de itt Rommelről lenne szó. Két kötetben. Ha az említett Afrikai hadjáratot és a mese­be­téteket kivesszük, a mű máris belefér(ne) egy könyvbe. Ol­csóbb lenne, jobb lenne? Talán. — a — 9 Mesterek muzsikája a Helikon Kastélymúzeumban / Évfordulók, ünnepek, hagyományok A hónap végén jeles zenei rendezvényekkel indul a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban a zenei élet. Közeleg a Goldmark évforduló, s idén érkezik ötéves jubileumához a reneszánsz-barokk hetek program­ja, majd pedig a hagyományos mesterkurzusok je­lentik a folytatást neves muzsikusok részvételével. Április 29-én a Zala megyei kórusok találkozójának ad ott­hont a kastélymúzeum: a helyi Helikon kórus a zalaegerszegi és a nagykanizsai kórust látja vendégül. A közös műsorra 18 órai kezdettel kerül sor. Másnap zsidó vallási koncerttel folytató­dik a tavaszi zenei program. A Keresztény-zsidó Társaság és Párbeszéd Kör „Dicsérjétek az örökkévalót” címmel rendez műsort. Május közepén Gold­­mark Károly születésnapjára emlékeznek a városban. Az egy­hetes rendezvénysorozat kereté­ben több neves muzsikus lép fel. Pünkösd hétfőtől kezdődően he­tenként nyújtanak zenei él­ményt az egymást követő kon­certek, hazai és külföldi szerep­lőkkel. A nyári szezonban tíz mesterkurzusra kerül sor június végétől. Első alkalommal jön Keszthelyre tanítani Dmitri Bashkirov, orosz származású, Spanyolországban élő zongora­­művész. Gyermekkorú növen­dékek körében tart hegedűkur­zust ugyancsak először Popa Ti­vadar. A Münchenben élő ma­gyar művésszel több korábbi fellépése során már megismer­kedhettek a városbeli koncertek látogatói. Hatodik alkalommal vezet zenei képzést a hárfa vi­lághírű virtuózaként ismert Aristid von Würtzler, s ismét el­látogat a kastélyba a keszthelyi születésű Kukorelly György zongoraművész. A hegedűjáték legjelesebb visszatérő képvise­lője lesz a nyáron Nelly Seregi Wunderlich, Szabadi Vilmos és Zsigmondy Dénes. A művészek önálló estjei mellett növendékeik hangverse­nyei színesítik a zenei kínálatot, továbbá a főszezonban hétfőn­ként hat alkalommal szerepel majd a Nemzeti Filharmónia. Ötödször rendezik meg július második felében a reneszánsz­barokk heteket. A jubileumi eseménysorozaton a régizene jeles képviselői: Bodza Klára, Czidra László, Lorencz Dávid kurzusán közel száz növendék vesz részt. H. A. Nyomravezető szerelmi történet Egy régi szerelmi történet nyomán fedezte fel egy izraeli régész annak a templomnak a hason­mását, amely évszázadokon át a zsidók életének központja volt, s amelyet közel 2000 évvel ezelőtt pusztítottak el a rómaiak. Jichak Magen, Ciszjordánia izraeli főrégésze­­ Josephus Flavius zsidó történetíró írása nyomán bukkant a templom mására. Flavius feljegyzése Menasénak, egy jeruzsálemi főpapnak az esetét írja le. Menase megszegte a törvényt, mert felesé­gül vette a nem zsidó Nikasát. Az asszony szama­ritánus volt. A főpap felett elhangzott az ítélet: „vagy a templomot hagyod el, vagy feleségedet.” A főpap feleségét választotta. A történetíró szerint Nikaso apja, a szamaritá­nusok egyik vezetője azt ígérte Menasénak, hogy felépítteti a jeruzsálemi templom pontos mását, s annak ő lesz a főpapja. Így is történt. A zsidó templom egy V. századbeli bizánci templom romjai alatt fekszik a Gerizim-hegyen, egy kopár hegycsúcson, amely Nablusz város mellett emelkedik. (MTI-Panoráma) Selamat datang Malaysia! Utazás a választott királyságban Március közepén a Grun­dig Ausztria Kft. jóvoltából egy hetet töltöttünk Malajziá­ban (angolosan Malaysia) Utazásunk célja a Grundig pe­­nangi összeszerelő üzemének meglátogatása volt. A 32 fős magyar csoport tagjai a Grun­dig magyarországi forgal­mazói voltak. Az utat a Primus Utazási Iroda szervez­te. Hűvös, havas esős időben in­dultunk, sai1 órányi repülés után mellbe vágott minket a pá­rás, trópusi hőség. A Malaysian Airlines minden pénteken indít oda-vissza (Kuala Lumpur— Bécs—Frankfurt) közvetlen já­ratot. Mivel kelet felé repültünk, az időeltolódás +7 óra a magyar időhöz képest. Déli irányban pe­dig közvetlenül megközelítet­tük az Egyenlítőt. Az éghajlat selamat datang — jó napot! selamat pagi —jó reggelt! selamat melam —jó éjszakát! selamat dzsalan —jó utat! per misi — bocsánat illikan — kérem kel marin — tegnap beszép — holnap (Maláj kifejezések, szavak ma­gyar jelentése.) trópusi monszun: a hőmérséklet állandóan 30 Celsius-fok felett (32-36 Celsius-fok), s csupán éjszakára hűl le 22—28 Celsius­fokra. S ami az európai ember számára az akklimatizálódást különösen nehézzé teszi: a pára­­tartalom rendkívül magas: 85— 96 százalék. A meleg és a csapa­dékos időjárás (évente 200— 260 cm eső esik) magyarázatot ad a rendkívül gazdag és buja növényzet kialakulására. Malaj­zia területének 75 százaléka er­dő, közöttük ember nem járta, áthatolhatatlan őserdő. Sarawak tartományban mintegy 50.000 Orang Asli él törzsi ősközösség­ben, közöttük fejvadász törzs is. (Az Orang a maláj nyelvben em­bert jelent. Pl: Orang Után­i er­dei ember.) Az erdősültségben Malajzia messze világelső, hisz pl. Kana­dának 39 százaléka és Svájc te­rületének is csak 28 százalé­ka erdő. Ez ma­gyarázza az ala­csony népsűrű­séget. Mintegy 4 magyaror­­szágnyi terüle­ten (333.676 négyzetkilomé­ter) 18 millió ember él. A la­kosság 53 szá­­zaléka maláj,36 százaléka kínai, 10 százaléka tamil, s 1 százaléka eurázsiai. Malajzia a Maláj-félszigeten és Borneó északi részén helyez­kedik el. Malájföld nyugati ré­sze a legsűrűbben lakott terület, itt találhatók a főbb városok, így Kuala Lumpur (egyébként ne­künk is van hasonló nevű váro­sunk, hisz Kuala Lumpur sáros torkolatot — Sárospatak — je­lent). Melaka, Ipoh. Malajzia 1957 óta önálló ál­lam, bár ma is tagja a Brit Nem­zetközösségnek. Államformája rendkívül érdekes, választott ki­rályság. Az ország tizenhárom tartományból áll (Penang, Johor, Melaka, Negri Sembilan, Selan­gor, Pahang, Trengganu, Kelan­­tan, Perak, Kedah, Perlis, Sabah, Sarawak). A tartományok élén álló tizenhárom szultán választ tagjai sorából 5 évre királyt. A király államfő, a hadsereg feje és egyben a legfőbb vallási vezető is. Államvallás az isz­lám, de igazán szabad vallás­gyakorlás érvényesül. Békésen megfér egymás mellett az isz­lám, a buddhizmus taoizmus, hinduizmus, a kereszténység, a brahmaizmus és a többiek. Malajzia szívesen látott tagja a nemzetközi közösségeknek. Jelenleg 54 or­szággal érvé­nyes szerződés alapján 64 dip­lomáciai testü­let és konzulá­tus működik az országban. Gazdasága rendkívül fej­lett, az 1 főre ju­tó nemzeti jöve­delem 1.680 M$ (ringit) (1 $ = 2,5 M$), az egyik legmagasabb Ázsiában. Gaz­dasági életében a főként export­ra termelő ipar játssza a megha­tározó szerepet. Ásványkincsek­ben gazdag, ón­termelésben vi­lágelső. Jelentős a kőolaj, a vas­érc, a bauxit, a volfrám, a réz és az arany bányászata is. Fejlett a gép-, elektronika-, fa-, gumi-, textil- és az élelmiszeripara. Me­zőgazdaságára az ültetvényes gazdálkodás jellemző (kaucsuk­­fa, olajpálma, ananász, banán, kókusz, mangó,­ papaya, kávé, kakaó, bors, tea). Malajzia a vi­lág legnagyobb pálmaolaj- és nyerskaucsuk termelője. (Folytatjuk.) Barta András Penangi piac — bőséges választék gyümölcsökből, zöldségekből. Az Indiai ocean, homokos strand, erdő bontotta hegyek. Pihenés a pálmafák alatt. (Júni Ferenc felvételei)

Next