Zalai Hírlap, 1995. július (51. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
S ZALAI HÍRLAP KRÓNIKA alomkoncepció...Visszaszorított megszorítások (Folytatás az 7. oldalról.) törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehajtására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatálybalépését kimondó rendelkezéseit e tekintetben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, azaz a gyed eltörlése, a gyes új rendszere, a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók — és részben a munkavállalók — a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy eme megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható általános és egységes szemét azonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggá , ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegen, alktományos indok a gazdasá egyensúlyi helyzet javítása. A kormányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése személyi szám használatát a tövényben eddig szereplő köri tálra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek az" nyilvántartási szervekkel v a kapcsolattartásra és az egymás való kapcsolattartásra használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványok, amelyek a törvény szerkesztésnek és előkészítésének fogyatkosságai miatt a törvénycsome részének megsemmisítés kérték. A határozat rámutat: aj jogtechnikai megoldás, hogy stabilizációs törvény törvén módosítások laza halmazáb áll, bár nem kívánatos, de ne ellentétes az alkotmánnyal. * * * *. A Miniszterelnöki Kabin szerint a kormány július leülésén áttekinti az előállott hízetet és megteszi azokat a lépéseket, melyek az ország stabzációjának biztosítása érdekben szükségesek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.Tlajdonosi érdekeit védendő és képviselendő, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat delegáltak a megye szenátorai a Gránit Gyógyfürdő és a Déli Autópálya Rt-be, a Zalatour, a Zalaszám, a Zalaegerszegi Vásár, a Bioland és a Zalakavics Kft-kbe, valamint a két zalai vízmű vállalat vezetőségébe. A napirendek sorjázásában a gördülékeny haladást a következő pont ismét jelentős időre megakasztotta. Történt ugyanis, hogy az 1995-ös költségvetés módosítása kapcsán jelentette be az elnök, hogy a balatonberényi volt nevelőotthonnál járt nemrégiben egyik kollégája, s ott elképesztő állapotokat talált: mindent ellopnak az üresen álló, pillanatnyilag még eladásra váró épületből, s annak parkjából, amit csak mozdítani lehet. A vagyongazdálkodás felelősségét átérezve, rapid intézkedésre szánta magát az elnök és munkatársi köre. Profi őrző-védő szervezetektől kért árajánlatot, s eggyel meg is állapodott, hogy 3 hónapra védik a körülbelül 70 milliós mozdítható értéket is rejtő ingatlant —1,2 millió forintért. Nos, ez az összeg kissé mellbevágta a képviselőket, noha a védelemmel persze egyetértettek. Némi, az olcsóbb megoldásokat kutató közös gondolkodás után azonban megszavazták az átcsoportosítást. Csakúgy, mint azt az újabb 1,2 millió forintot, amely pedig egy egész megyét bemutató, igényes, alapos jövendő gazdasági sikereket megalapozó idegenforgalmi kiadványra kell. „Végre egy anyag, amelyről pártsemlegesen beszélhetünk” — adott hangot lelkesedésének Balogh Miklós (MSZP), amikor Zala megye területfejlesztési koncepciója került az asztalra. Idáig rendben is lett volna a dolog, csak nem mindenki találta olyan jónak a Pylon nevezetű amerikai—magyar kft. által készített, még tavaly ősszel lezárt adatgyűjtésű, több kilós „anyagot”. Már az előzetes vélemények szerint is sok kifogás fogalmazódott meg Zala fejlődési irányait meghatározni szándékozó tanulmány kapcsán, szóban pedig még több. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal közösen finanszírozott vizsgálati projekt (a megyének 1994-ben mintegy 1,2 millió forintjába került) arra lenne hivatott ugyanis, hogy az előttünk álló évtized zalai fejlesztési lehetőségeit mutassa fel. Ehelyett azonban néhol még a felvett adatok sem felelnek meg a valóságnak, nem beszélve arról, hogy az élet által azóta produkált újdonságokat sem képes követni. A tanulmány az adatokon túl egyébként polgármesterekkel folytatott beszélgetésekre épül többek között, de ennek hozadékával néhány jelen lévő polgármester is elégedetlen volt. Tarnóczky Attila (MDF) szép álmodozásnak nevezte a háromnegyed éves kutatómunka eredményezte produkciót, s csak Varga László lendületes, elkötelezett érvelése győzte meg arról, hogy ez a dokumentum igenis nagy jelentőséggel bír, úgymint, amelynek segítségével megyei akarattal befolyásolhatjuk a rólunk, velünk kapcsolatos országos gondolkodást, így aztán egyhangúlag megszavazták, azzal a kiegészítéssel, hogy rövidített kivonatát hozzáférhetővé teszik, s ősszel ez ügyben nagyszabású vitafórumot rendeznek. Ezzel szemben az őszi közgyűlésre tapsolta vissza a megyegyűlés az önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 1994. évi eredményeiről szóló beszámolót, amely egyszerűen számszaki hibáktól volt terhes, s nem is találtatott mélyebb tájékozódásra alkalmasnak. Nagy falatnak számított az előrejelzések szerint a megyei kórház likviditási gondjait vizsgáló munkabizottság jelentése, de mivel ekkor már több mint három órája ültek egyfolytában a teremben a döntéshozók, a lényegre szorítkoztak. Jó hírnek számított Horváth Gyula bejelentése: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mintegy 150 milliót ad, igaz 300-at kért a megye. Ha pedig végre sikerül eladni az MR-labort (mágneses rezonancia), akkor már a maradék hiányzó 100 milliós hiány talán-talán kezelhető lesz. A megyegyűlés lapzártánkkor még tartott. — adzs — Kar érte a várost (Folytatás az 1. oldalról. MSZP, SZDSZ, négypárti koalíció) álljon fel a bizottság, nem delegált képviselőt, ezzel megakadályozta Suhai Sándor polgármester munkajogi felelősségének vizsgálatát. A kialakult helyzetért, amely a város önkormányzatának munkáját lejáratja, az SZDSZ nagykanizsai szervezete az MSZP-s városvezetést teszi felelősség, és a történtektől elhatárolja magát. Kérdésre válaszolva Czobor Zoltán, a közgyűlés SZDSZ- frakciójának vezetője kifejtette: az MSZP a helyhatósági választás után úgy döntött, hogy kisebbségben irányítja a város életét. Nem került kidolgozásra a csődprogram, rendezetlen a helyzet a hivatalban, s egy esetleges új választás valóban gazdasági csődöt eredményezne. A bizalmi válságból csak úgy van kilábalás, ha a polgármester a jövőben önmérsékletet tanúsít. — mgy — Zalai Hírlap---------------------------------- A Zalai Hírlap Kft. lapja. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Főszerkesztő-helyettes: Arany Horváth Zsuzsa. Lapszerkesztők: Fincza Zsuzsa, Török András. Szekcióvezetők: Kovács Ferenc, Mihovics József, Szente Ottó, Tarsoly József.. Gazdasági vezető: Halász Lászlóné. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Zalai Hírlap Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Takács Lajos (Magyar Médiaszerviz). Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: (92) 312-575. Fax: (92) 312-581. Titkárság: (92) 311-597, (92) 312-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 14.1. em. Telefon: (93) 310-814, (93) 311-150. Fax: (93) 310-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: (83)312-360, (83) 314-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: (92) 351 -002. — 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: (83) 360-013. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 313-550. Felelős vezető: Somogyi Tibor ügyvezető igazgató. Terjeszti: Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Tel: 310-813, 310-814. Terjesztési vezető: Szalai Csaba. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft-nél és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 425 Ft, negyedévre 1275 Ft, fél évre 2550 Ft, egy évre 5%-os kedvezménnyel 4845 Ft. ISSN 0133-0500. Index: 25011. L---------------------------------------------------------*-------zfl£á -1 Intő No lám, nem is akkora marhaság ez a jogállamiság — gondolhatják most sokan, azok közül is, akikre nem tettek túlságosan mély benyomást a sokat emlegetett, forinértékre azonban nem váltható emberi jogok és más hasonló cifraságok. Az Alkotmánybírósági döntés, amely most a leghúsbavágóbb megszorító intézkedések közül helyezett hatályon kívül többet is, viszont már nagyon is forintosítható: bárki kiszámolhatja, hogy mekkora összeg elvételétől menekült meg — legalábbis egyelőre. Bizony,jó dolog a jogállamiság, jó dolog, hogy van egy testület, amely az orrára koppinthat a kormánynak, ha az megfeledkezik magáról, s tollvonással, átgondolatlanul, a logikának még a látszatára sem figyelve zúdítja a társadalom nyakába a terheket, holmi homályos és távoli ígéretek fejében kérve megértő türelmét. Bokros pénzügyminiszter, s a mögötte álló kormány most intőt kapott. Tudomásul kell venniük, ahhoz nem kell különösebb szakértelem, hogy sorra véve a költségvetési tételeket, elvegyünk ebből is, abból is. Elfogadtatni azt ami fáj, s elhitetni, hogy a keserves kezelés a gyógyulást szolgálja, az már igen, az már emberes feladat lenne. Bokrosék ezzel meg sem próbálkoztak. Hanem az Alkotmányra azért figyelhettek volna... — szó--- Agrárkamarai küldöttgyűlés Tegnap délután tartotta küldöttgyűlését Zalaegerszegen, az SZMK tanácstermében a Zala Megyei Agrárkamara. Tekintve, hogy az első időpontra nem volt határozatképes, fél órával később kezdődött meg a tanácskozás. Nagy László elnök beszámolt a megalakulás óta végzett munkáról, amely lényegében a kamarai munka fokozatos felépítését, valamint a gazdajegyző hálózat beállítását jelentette. Ezt követően az írásban előre kiküldött szervezeti és működési szabályzatot terjesztette elő Torma Gyula ügyvezető alelnök, s ennek elfogadása után az 1995. évi költségvetést tárgyalták meg a küldöttek. A kamara eddig nem kért tagdíjat, hitelből gazdálkodott, júliustól azonban a működési hozzájárulást igényli tagjaitól. Összesen 45 millió forint bevétellel számol, amiből 5 milliót kockázati hányadnak tekint. Ezt ugyan elég szorosnak minősítették, de a gazdajegyzőkön keresztül számos nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozó kapcsolódik a kamarához. A későbbiekben pedig a kistermelők köréből is egyre többen ismerik fel, hogy a kötelező tagság alól nem lehet mentesülni. Az agrárkamara takarékosan igyekszik gazdálkodni, ezért 37 millió forint kiadást irányzott elő. A küldöttek elfogadták a költségvetést. Dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára beszámolt azokról a lépésekről, amelyek a kamarai munka alapjainak tekinthetők. Kifejtette, jogos a hatalmas várakozás és ennek meg akarnak felelni. A Gyöngyvirág visszatér (Folytatás az 7. oldalról.) fáról, ellenértékeként építési munkák elvégzéséről. A szerződés révén a volt Debrecen étterem és a Gyöngyvirág cukrászda a Center Kft. tulajdonába került. Ezek fejében a vevő azt vállalta, hogy előbbi helyen üzletet és szállodaépületet létesít, melyben helyet kap a polgármesteri hivatal is. A másik ingatlan ellenértékeként pedig 40 millió forint értékben térburkolási munkát végeznek a Deáktéren. Ez máig sem kezdődött el. A Center Kft. először is eladta a Gyöngyvirág cukrászdát, hogy az érte kapott pénz felhasználásával eleget tehessen a Deák téri munkavállalási kötelezettségének. A vételárnak azonban csak a felét kapták meg, a második részletet a vevője (egy egerszegi kft.) nem fizette ki. Sőt, az elsőt is visszakövetelve, hibás teljesítés miatt szerződésbontást kért. Mivel a Center nem akart szerződést bontani, a vevő a bírósághoz fordult. — A terület így per alatt van — mondta dr. Loncsár István, a Center Kft. ügyvezetője. — A rajta lévő műtárgy miatt keletkezett problémáért az önkormányzat is felelős, mivel annak léte nem szerepel a telekkönyvi nyilvántartásokban. Vevőnk a szerződésbontással együtt immár a kamataival kéri vissza az első részletként kifizetett pénzét. Vértes Árpád polgármester szerint ha hétfőn aláírásra kerül a módosított szerződés , viszszakapják a cukrászdát, a térburkolást pedig fizetik a Centernek, bírósági kereset benyújtására nem kerül sor. H.Á. 1995. júliusi „SZOMBAT A változásokat akarni kell Átadták a nagykanizsai kórház új konyháját Hamarosan a Népjóléti Minisztérium is nyilvánosságra hozza a maga pontjait, amelyekben a tárca a legfontosabb feladatokat fogalmazza meg—jelentette ki tegnap délután a kanizsai kórházban rendezett Semmelweis-napi ünnepségen dr. Kökény Mihály államtitkár. A parlament által elfogadott tb-költségvetés kialakította a következő hat hónap menetrendjét. „Ki lehet jelenteni: július 1 -jén nem dől össze a világ”. Az egészségügyben dolgozók egzisztenciális gondjairól kifejtette az államtitkár: azt nem tudja a tárca garantálni, hogy mindenki a helyén marad, mert ez nem reális cél, azt azonban igen, hogy az egészségügyön belül biztosítják a dolgozók megélhetését. A jövőről elmondta: 1997 ban több forrást kívánnak fordítani az eszköz- és műszerelbizottságra; javítani kívánják kórházon kívüli ellátás presztízsét; új finanszírozási formákat vezetnek be. Ha a szakma nem vállalja a változásokat, akkor arra kell felkészülni, hogy azt helyettük mások vezénylik le — hangsúlyozta Kökény Mihály A beszédet követően dr. Szó Csaba orvosigazgató kinevezéseket és jutalmakat adott majd a vendégek megtekintették a kórházrekonstrukciót. Ezt követően került sor a 10 millió forintért elkészült korszerű konyha átadására melyi avatószalagját Kökény Mih, és Suhai Sándor polgármesti vágta át. „A lappal együtt ébredek...” (Folytatás az 7. oldalról.) messzire szaladni, mert az ácsmesterségben járatos fiatalember az orvosi rendelő szomszédságában dolgozik, így kismotorral hamar hazaér. — Hű! Ez nem lehet! — préseli ki magából első meglepetésében. Aztán megnyugodva így folytatja: —Hajnalban a lappal együtt ébredek, nem megyek el úgy dolgozni, hogy el ne olvassam. Reggel ötkor már itt van az újság, nagyon szeretem. Édesanyja közben átöltözik a fényképezéshez. Elmondja, hogy a család a Szabad Földet és a Nők Lapját is járatja. — A napilap a kedvenc. Vagy harminc éve járatjuk, nem válnánk meg tőle semmi pénzért. Szegény férjem, aki kilenc éve meghalt, nagyon szerette. Ez a pénz pedig marad a helyén, nekii nyúlunk hozzá — így a házias asszony, aki közben a kávét is elővarázsolja. Aztán a mindenkivé játszadozó dalmata kutyát, Kiget igyekszik kitessékeli Majd Varga Józseffel, az OTP képviselőjével félrevonulnak, megbeszélik az 50 ezer forint ítéltű OTP Pénztárszelvény 1 elnevezésű, egyéves lejáratú ítékpapír kezelése teendőit. E sorsolással befejeződött a Zalai Hírlap nyereményjátéknak első része. Kisorsoltuk OTP 12, egyenként ötvenet forintos kamatozó pénztárjegyét. Egy hét szünet, majd júliu 14-én sorsoljuk a főnyerményt: a 200.000 forintos pénztárjegyet. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki előfizetője Zalai Hírlapnak, azokkal az előfizetőkkel együtt, akik július 13-ig megrendelik lapunkat.