Zalai Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

4 ZALAI HÍRLAP Itt az „atomvonat” Inkább tárgyalni kell — így döntöttek a magyar környezetvé­delmi szervezetek. Ezért Magyarországon semmiképpen sem kerül sor olyan „vágányzárakra” mint Németországban. Tegnap délelőtt már úton volt az a vonatszerelvény, amelyik a greiswaldi atomerőműből Paks­­ra szállítja az alig használt fű­tőelemeket. A nemzetközi kör­nyezetvédelmi szervezetek til­takoztak. No és hol vannak a magyarok? — Mi sem örülünk az üzlet létrejöttének — mondja Halász Judit, a Levegő Munkacsoport helyettes vezetője. — Tegnap (azaz hétfőn) a német televízió­ban láttam, hogy Drezdában legalább százan tiltakoztak az atomvonat áthaladása ellen. — Nálunk? — Őszintén meg kell monda­nom, mi is szerveztünk volna ha­sonló akciókat, ha a különböző környezet­védelmi csoportok er­kölcsi támogatottsága olyan lenne Magyarországon, mint mondjuk Németországban. A francia kísérleti atomrobbantá­sok előtt jómagam szerveztem meg a tüntetést Franciaország budapesti nagykövetsége előtt. Mi úgy láttuk, hogy most hiába is szerveztünk volna bármiféle til­takozó akciót. A vonat minden­képpen begördül Paksra. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy passzí­van szemlélnénk az eseményeket. Követelni fogjuk, hogy az üzlet­ből származó nyereséget (mint tudjuk, a németek jelképes ösz­­szegért adják el a fűtőelemeket) a magyar kormány tegye át a Környezetvédelmi Alapba. Vagy fordítsa az energiafelhasználás racionalizálására. Tegnap délelőtt érdeklődtünk a MÁV Rt-nél is, hogy hol ro­bog a fűtőanyag-kazettákat szállító vonat. — Mint gondolom Ön is na­gyon jól tudja, a szállítmány út­vonala szigorúan titkos — vála­szolt Czeglédi István, főosztály­vezető-helyettes. — így egyáltalán nem áll módomban információkat adni. Annyit azért sikerült megtud­nunk, hogy a szerelvény kocsi­jait a Deutsche Bundesbahn ad­ta. A mozdonyokat pedig min­den határállomáson cserélték (tehát a szlovák-magyar határtól a MÁV biztosította a lóerőket). Egy másik környezetvédő csoport, az Energiaklub munka­társa Amon Ada a következő­képpen foglalta össze vélemé­nyét: — Mi eleve nem szeretjük az atomerőműveket. Maguk a szakemberek is elismerik ese­tenként , hogy nincs olyan nukle­áris erőmű, ami tökéletesen biz­tonságos. — De Paksnak jó a referenci­ája. — Tudjuk, mindig arra hivat­koznak, hogy él egy úgynevezett biztonsági lista, amelyen az egész világon üzemelő reakto­rokat rangsorolják, s Paks a „biztonsági­ huszonötben" sze­repel. Csakhogy ez nem igaz. 25-ös lista valóban létezik, ám ezen az egész üzemidőre kivetí­tett kapacitáskihasználtság szempontjából rangsorolják az atomerőműveket. Tehát nem biztonsági szempontból. Greis­­wald később épült mint Paks, legalább olyan korszerű mint a magyar erőmű... No, szóval a vonat elé mi sem állunk ki. Nem akciózunk. Megpróbálunk szak­értőként viselkedni. Úgy tudom, most (beszélgetésünk időpontja tegnap délelőtt 10.45) az atom­vonat már a szlovák-magyar ha­táron áll. — a — Szalagos farsangi fánkok Tegnap, húshagyókedden, a családok asztalán fő helyet foglalt el az illatos, barnáspirosra sült, porcukorral hintett, középen világos sávban karikázó szalagos fánk. A vasboldogasszonyi Csik Lászlóné, Emília néni is renge­teget sütött, számszerűen nem is tudja, de mint mondja, náluk nemcsak ilyenkor népszerű ele­del a fánk, gyakran készít más­kor is. De a napján mindenkép­pen. — Mihelyst megkapjuk az új naptárat, megszámoljuk a hús­hagyó kedd idejét: húsvét előtti hét hét. Ilyenkor az egész falu fánkot süt, nem győztek elegen­dő élesztőt szállítani a boltba — mondja. S ha már szokásokról esik szó, elbeszéléséből meg­tudjuk, ilyenkor az ebédnek is megvan a rendje: e napon füstölt csülök és tormamártás a menü. Ám az asztalon tálcán sora­kozó kisült fánkok nem csak ke­rek formájúak, van köztük ová­lis is. Ez a töltött fánk. Emília néni meséli, hogy Kispáliban, onnét került ide a faluba, volt szokás a töltött fánk. Tovább él­tette a hagyományt, már csak azért is, mert e különlegesség igencsak nagy népszerűségnek örvend a családban. — Ugyanúgy készül mint a kerek, csak kicsit meghúzzuk, megtöltjük mákkal, dióval vagy lekvárral, ízlés szerint, ráhajt­juk a tésztát és kisütjük. Már reggel fél nyolckor elkészítettem a fánktésztát, aztán majd' egy órát hagytam kelni. Kiszaggat­tam, s még 20 percet állt. Hogy mennyi lisztből készítettem? Én már nem is mérem, csak úgy ta­lálomra.. . Elég jól sikerül, de ta­lán még jobb is lehetett volna, ha kicsit tovább kel­l mondja kritikusan, jóllehet a kóstolóban elfogyasztott töltött fánknak sem a formájában, sem az ízé­ben kifogásolni valót nem talál­tunk. Meséli, már a menye is vitt be a munkahelyére, mert ez a fánk a kollégái körében sem ismert. Itt a faluban nem terjedt el, ám ahány helyen elkészítette, min­denütt nagyon kelendő volt. — se — Emília néni és fánkjai. (Mészáros T. László felvétele) Tikverőzés Mohán A hagyományos télkergető, alakoskodó játékkal, a húsha­gyó keddi tikverőzéssel bú­csúztatták a farsangot a Fejér megyei Moha község fiataljai. A tojásszedő lányoknak öltö­zött ifjak bezörgettek a portákra, s ha a háziasszony nem volt elég friss, s idejében nem szedte ki a tyúkólakból az aznapi tojáster­­mést, valamennyi a tikverőzők kosarába került. (MTI) „A csorba zsírosbögre...” Már hírt adtunk arról, hogy megkésve, de végül mégis megszü­letett az a Fölött, alatt, között című verseskötet, mely a néhai Bécs Ernő verseit gyűjti össze úgy, hogy megjelenését már csak a szerencsétlen sorsú költő-tanár barátai segíthették. Tegnap délután a Zala Me­gyei Könyvtár és a Zrínyi-gim­názium közös szervezésében a zalaegerszegi Móricz Művelő­dési Házban méltatták a kötetet és a hányatott sorsú szerzőt: Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója és Hules Béla egyko­ri diák- és pályatárs. Bécs Ernőre emlékeztek a zrínyis diákok közt az első sor­ban helyet foglaló volt osztály­társak is: Bita Ferenc, Frimmel Gyula, Kustány Kálmán, Baján Mária, és a kötethez anyagi se­gítséget is nyújtó jó barát, Fang­ler Imre. Az öregdiákok, akik 1928- 29-ben születtek, s diákéveiket derékba törte a második világ­háború, joggal érezhették, hogy a mai diákok által megszólalta­tott Bécs Ernő-versek kicsit ró­luk is szólnak: „Szerte Európá­ban, ahol az ártatlanok kereszt­je égett, és porba temetkeztek a zsongó városok , ezen a napon az erdők szélére merészkedtek az őzek, és a szarvasok leheve­­redtek az elcsöndesült tisztáso­kon.” A nemzedék, mely alig ti­zenéves fejjel érte meg a hábo­rút, de 1945 elején még levente­ként elhurcolták, amely 1956- ban is csak huszonegynéhány éves volt, amely végigélte az öt­venes évek groteszk történelem­­csinálását — nos, ez a nemze­dék, s vele az alma mater, a mai Zrínyi-gimnázium kivételes te­hetségű fiának tudhatja Bécs Er­nőt, hangzott el többek között tegnap a méltatások sorában. Bécs Ernőt, akit a korabeli hiva­talos kultúrpolitika száműzött az irodalom látható porondjáról, s csak így megkésve kaphat elégtételt költészete és embersé­ge. A könyv születése az említet­teken kívül két jeles barát segít­ségét sem nélkülözhette: Posz­­ler György esztéta és Albert Gá­bor író szerkesztette, méltatta a költeményeket. Ők az 1985-ben gégerákban elhunyt Bécs Ernőt még életében is segítették, hi­szen majdhogynem úgy kellett kimenekíteniük például Sze­gedről, ahol a belügyi szervek zaklatásai miatt már egészsége is felmondta a szolgálatot. „Ez a korosztály az illúzió és a vi­szolygás szorításában élt, s akik akkor elismertek lettek, az illú­zió oldaláról közelítették az őket körülvevő akkori világot — mondta elemzésében Hules Bé­la — Bécs Ernő nem közéjük tartozott.” A zrínyis diákok (Bácsik Bar­bara, Tarsoly Eszter, Wajda Veronika, Dömötör András) a kötetbemutató második felében két tanáruk segítségével (Bor­sos Miklós, Berták Éva) Bécs Ernő verseit szavalták el, meg­rendülést okozva a volt barátok­nak, társaknak is: „Ha megjön a későősz, a K.-i temetőben újra tömi a ludakat,(...). Karácsony előtt mindig találok a sírkövén egy-egy borsószemű pirosra­ sü­­­tött madárfigurát. Csak a csor­ba zsírosbögre nincs sehol.” _____________________farizs) Az egykori és mai diákok Hules Bélát hallgatják. (Mészáros T. László felvétele) KÖRKÉP 1996. február 21., SZERDA Kastélytárlatok Keszthelyen Egész esztendőn át a jeles történelmi évfordulók jegyében Idén több jelentős kiállítás megrendezésére kerül sor a keszthelyi Helikon Kastélymú­zeumban. Egész éven át folyta­tódik a történelmünk meghatá­rozó korszakait idéző tárlatok sorozata. Némelyikhez tudomá­nyos konferenciák is kapcsolód­nak majd, májustól elkezdődnek a komolyzenei programok. E hét végén, pénteken 18 óra­kor nyílik „ A magyar értékpapír kétszáz éve" című tárlat, a Nem­zeti Múzeum közreműködésé­vel. A kiállítás megismerteti a látogatót a napjainkban forga­lomban lévő értékpapírok elő­deivel, s összehasonlítást kínál­va láthatók lesznek a ma haszná­latos értékpapírok mintapéldá­nyai is. A hazai gazdaság alakulása követhető a zálogle­veleken, a háborús évek hadi­­kölcsön kötvényein, üzletrész­vényeken, a gyakran kényszer­jegyzésekkel kihelyezett béke­kölcsön jegyeken keresztül. A természettudomány iránt érdeklődőknek kínál kuriózu­mokat egy későbbi tárlat, amely több, mint fél évezrednyi idő­szakot fog át — ez fogja váltani a folyamatosan nagy látogatott­­ságú „Élhettek volna” című, a védett állatokat bemutató kiállí­tást. A soron következő bemuta­tón a hordozható napórák kínál­nak majd látnivalót. A megnyi­tóhoz kapcsolódik a „Mértékem az égbolt” című tudományos konferencia, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság köz­reműködésével, csillagászok részvételével. A millecentenáriummal együtt az ezeréves magyar okta­tásügynek állít emléket a nyáron sorra kerülő iskolatörténeti tár­lat. A hajdan Pannonhalmán in­dult intézményes képzésre a tág pannon térség emlékein keresz­tül tekintenek. A relikviák a Má­ria Terézia-féle Ratio Educatio­ns reformtól az Osztrák—Ma­gyar Monarchia felbomlásáig idézik a képzési rendszerek tör­ténelmét, s ebben a témakörben kerül sor pedagógiatörténeti konferenciára is. Szerepel a kas­télymúzeum kiállítási tervei közt egy egyházművészeti be­mutató, a magyarországi pravo­szláv emlékekről szakmai kon­ferenciával társítva. Az egymást váltó, részben párhuzamos időszaki kiállítások sorát egy ősszel nyitó bemutató és tanácskozás zárja, az idén 150 éves balatoni hajózás emlékére. A képzőművészet iránt ér­deklődőknek a nyár elején indu­ló sorozat kínál látnivalót. A Kastélymúzeum a Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szövetsé­gével megállapodást kötött ki­sebb bemutatók tartására, me­lyek során kortárs művészek al­kotásai váltják egymást. A zenei élet májusban kezdő­dik a Goldmark Károly ünnepi héttel. Idén is vendégei lesznek a múzeumnak a rendszeresen mes­terkurzusokat vezető világhírű, régóta személyesen is ismert mű­vészek: Szabadi Vilmos, Zsig­mondy Dénes, Kukorelli György, Onczay Csaba, Würtzler Arisz­tid, Nelly Seregi. Először kon­certezik a Balaton-parti város­ban Gerhard Mantel csellista és Judit Beckman kamaramuzsi­kus. A mesterek és növendékeik hangversenyei mellett a Nemzeti Filharmónia előadás-sorozata gazdagítja a nyári zenei kínála­tot. — há — ^^^^^^^^^^^^^^^^Ma^ai médiaszerviz40 fLJ3901j!jalaege4^^ Ezennel megrendelem 1996. --------------------------------ra Zalai Hírlap napilapot. Az újság előfizetői díját a következő módon egyenlítem ki: Hozzájárulok ahhoz, hogy lakossági j­­ Számla alapján átutalással fizetek számlámról rendszeresen levonják (közületeknek) Számlaszámom:­­ ________­________________ Q havonta előre □ negyedévente előre ! Pénzintézet neve és címe: __________ ____________ □ félévente előre □ évente előre, így 5%-ot spórolok , (bank, takarékpénztár) rr:--------—gr.---------------------------------------------------------------­ Megrendelő neve: Első terhelési hónap:____________,_______________ A következő időközönként terheljék számlámat: Irányítószám, lakhely: (kérjük X-szel jelölni) **'".............................................*""* ' □ havonta előre 460,- Q| negyedévente előre 1.380,- JntC^kjljj^SZan^^ Q[ félévente előre 2.760,- □ évente előre, 5-244,- ,----------------------------------------—-----------------------—---------, így 5%-ot spórolok Emelet: Lépcsőházi Ajtós­­ 2­ A kézbesítőnél készpénzzel űzetek havonta Telefonszám- 1 (magánszemélyeknek) ------- ' □ havonta előre □ negyedévente előre íllátum­ 1 ' félévente előre □ évente előre, így 5%-ot spórolok ------------------------------------------------------------------------------- Aláírás A megrendelőlap írásbeli visszavonásig érvényes.

Next