Zalai Hírlap, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
1996. április 20., SZOMBAT MAGAZIN „Arcomat a fényre fordítom” A kanizsai HSMK pazar virágfüzérekkel és csokrokkal feldíszített kamaratermében immáron a tizedik virágbálon vigadtak az elegáns törzsvendégek. A virágbálokon hagyománnyá vált egy-egy fővárosi művész vagy énekes fellépése: a jubileumi rendezvény sztárvendége Zalatnay Sarolta volt, aki ezen az estén is „hozta magát”, elévülhetetlen régi-új slágereivel hamar meghódította a virágbál közönségét. Zalatnay Cini a tőle megszokott divatos fekete bőrszerelésben lépett a mikrofonhoz és máris sorra hangzottak fel a '95- ös jubileumi koncert remek dallamai, melyeket valószínűleg a középnemzedék értékel leginkább — az első szerelmet hozó bulik és a régi barátok emléke miatt. A közéletben is aktív szerepet vállaló Zalatnay Saroltával a nagy sikerű kanizsai fellépés előtt váltottunk néhány szót — természetesen nem csak táncdalokról, hanem az élet komolyabb dolgairól is. —Hogyan született a 30 éves jubileumi koncert ötlete? — elegyedtünk szóba a mindmáig népszerű énekesnővel. — A „nagygenerációs” barátaim — Frenreisz Karesz, Demjén Rózsi, Komár Laci és Zorán vetették fel, hogy nem lenne helyes, ha nem vállalnék fel egy jubileumi koncertet a Budapest Sportcsarnokban — kezdte Zalatnay Sarolta. — Persze, féltem az ötlettől, mert egy énekes számára „életveszélyes” dolog, ha netán a koncertjére nem jön el nyolc-tízezer ember... Végül is beleegyeztem és hál' istennek olyan jól sikerült a BS-beli koncert, hogy az idén egy újabbat tartunk. Szeretném, ha be tudnék állni azon énekestársaim közé, akik minden évben össze tudnak hozni egy felejthetetlen koncertet. — A nagy visszatérés alkalmával melyik slágert fogadta a közönség a leghálásabban? — Érdekes, hogy a Locomotív időszakban született dalok voltak a legsikeresebbek, de az alapdalokat (Félteni kell, Szervusztok régi barátok, Nem vagyok én apáca, Fák, virágok, fény) is örömmel fogadta a közönség, úgyhogy végül is ebből az anyagból készült a Warner-Magneoton által kiadott CD és kazetta. Az idén szeretnék egy új hangzóanyagot csinálni, melynek elkészítésében továbbra is számítok olyan alapszerzőkre, mint a Demjén Rózsi, a Somló Tomi vagy a Lerch Pisti, de fiatalabb szerzők is közreműködnek: gondolok itt például a Galambosra, aki a Manhattant hangszerelte vagy Márton Csábira, a Hair főszereplőjére. Ők huszonévesen abszolút az új generációhoz tartoznak és Gór Nagy Mária színitanodájában végeztek. — A könnyűzene mellett nyilván sok idődet leköti a televíziózás is — szőttem tovább a Cini által tegeződő formában megválasztott társalgás fonalát. — Nagy örömömre sok munkát ad az 1996 januárban indult CinNN-tv. Az A3 új műsortervet alakított ki és gyakorlatilag mi maradtunk meg egyedül külsősöknek. Elég komoly műsoridőt kell érdekes anyagokkal megtöltenünk: a hétfői Bolondóra a tizenévesekhez szól, szerkesztő-rendezője Márton Csaba, a műsort a színitanoda csinálja, valamint Növényi Norbert és Szasza — az Action zenekar énekese. A szerdai Problem Show-t én vezetem: ez az éjszakai talk-show elsősorban problémás sorsokat helyez reflektorfénybe. A péntek éjszakai magazin kicsit erotikus felhangú, szombat este 3/4 tízkor pedig a hatoslottó kerül képernyőre. —1995 augusztusa óta a Magyar Állat- és Természetbarát Szövetség elnöki tisztét is betöltőd... — A szövetség a Magyarországon működő valamennyi állatvédelmi egyesületet magában foglalja és gyakorlatilag elég komoly súlya van az állatvédelmi törvény megalkotásában. A '96 májusára várható törvénynyel már e téren is felzárkózhatunk a nyugat-európai országokhoz, hiszen például Angliában vagy akár a szomszédos Ausztriában jóval előttünk járnak az állat- és egyáltalán a környezetvédelemben. Európaszerte egyre inkább szükség lenne az efféle együttműködésre, mert — ahogy a Michael Jackson-clipben is lehet látni — sajnos oly mértékben irtjuk magunkat a Földdel és környezetünkkel együtt, és olyan fokon élünk szeretet nélkül, hogy ez már egyszerűen bűn. Engem leginkább az háborít fel mélységesen, amikor az általunk és nekünk kiszolgáltatott élőlényeken — legyenek akár idős emberek, gyermekek vagy éppen állatok és növények—töltjük ki az anyagi bizonytalanság és rossz lelkiállapot miatt felgyülemlett bosszúnkat. —Evezzünk vidámabb vizekre: mi újság odahaza a Zalatnay-családnál? — A kislányom — Niki — hatéves múlt és az idén megy suliba. Tudod, mi egy bolondos család vagyunk: az öt kutyi között van két szamojéd és egy husky, meg két királyi keverék. Az egyik az utcáról csapódott hozzánk, a másik pedig menhelyről került a családhoz. Van egy nagyon szép házi cicánk is, amelyik a Syrena névre hallgat — és mondhatom: nagyon jól elvagyunk a négylábú barátainkkal. Gelencsér Gábor Cini a megszokott, fekete bőrszerelésben. (Szakony Attila felvétele) ZALAI HÍRLAP . Részletek nélkül Látogatás Fehér László műtermében Sikerül-e betörni a nemzetközi kortárs művészet kelet felé ma is meglehetősen zárt világába, mégpedig úgy, hogy a magyar művészet megőrzi karakterét, hagyományait, azt a bizonyos nemzeti jelleget, amely pontos fogalmakkal ugyan nehezen határolható körül, amely azonban hosszabb távon mégiscsak körvonalazódik? Fehér László művészete kínálja a meggyőző választ a fenti kérdésekre. Műterme Budapesttől jó néhány kilométernyire található, egy földszintes kertes házban, dombos-lankás vidéken, a gorsiumi római romok közelében, Tácon. Az 1953-ban Székesfehérváron született művész ma is itt festi nagyméretű képeit, akkor is, ha Budapesten él, és sikereit a főváros mellett egyre inkább az országhatárokon túl éri el. A közelmúltban éppen a Fészek Galériában volt tárlata, mintegy annak jelzéseként, hogy merre vezet útja az egy évvel ezelőtti Ludwig Múzeum-beli bemutatója óta. A pesti kiállítással párhuzamban a hamburgi Lévy Galériában is szerepelt. Az elmúlt év fontos eseményeként tartja számon, hogy meghívták Kolozsvárra, ahol a Bánffy Palotában mutattak be nagyobb válogatást műveiből, s előadást tartott a Képzőművészeti Főiskola hallgatói előtt. A következő hetek-hónapok tervei: egy párizsi és egy leideni bemutató. Mindebben—tűnődhetünk el a műterem felé haladva — nyilván nem kis szerepe van annak, hogy 1990-ben éppen az ő művei képviselték Magyarországot a velencei biennálén. Nem volt azonban véletlen a velencei meghívás sem: éppen az ő művei voltak képesek úgy megidézni az elmúlt évtizedek magyar, középkelet-európai történetét, hogy megőrizték személyes jellegüket. A nagyméretű Fehér-képek által használt képi nyelv egyszerre volt olvasható bárhol a világon, miközben e nyelv saját törvényeit követve formálódott az elmúlt két évtizedben. Mondhatni, éppen ő volt az, aki 1976, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése óta úgy bontotta ki, gazdagította világát, hogy az a módosulások ellenére lényegében mindig változatlan maradt. A megtartó erő egyrészt az a képi szerkezet volt, amelynek egyik — formai — elemét a gyermekként megismert környezet, a dégi kastély és a park kínálta motívumvilág, a másikat, szellemit a különböző kultúrák ötvözésének szándéka, a zsidó és keresztény múlt és jelen problémáinak feldolgozása jelentette. Egy régi családi fényképalbum lapjaiban fedezte fel azokat a bizonyos ötvenes éveket, amelyeket maga gyermekként élt meg, amelyek azonban ma is kimeríthetetlen forrást jelentenek számára. Mostanában egyre több elemet hagy el, részleteket, hogy elsősorban az emberi alakra, az emberi kapcsolatokra koncentráljon. No meg a fényre, amely ott van minden létezőben, a világ drámai és reményt keltő mozzanataiban. P. Szabó Ernő A művész a Lépcsőn című festménye előtt. 9 53 Megye és a Hunyadiak Mélyen a vár alatt Vonul egy kis csapat, Olyan rettegve lép, Most lopja életét... Kanizsa, Rozgonyi... Az alvó aluszik, A bujdosó búvik, Ha zörren egy levél, Poroszlót lőni vél Kanizsa, Rozgonyi A fenti sorokat Arany János V. László című balladájából idéztük. Az a történelmi esemény, amit Arany drámai erővel elevenít fel, közismert. 1456 novemberében Hunyadi László és hívei Nándorfehérváron felkoncolták Cilléi Ulrikot. A vakmerő ifjút valószínűleg hívei beszélték rá erre a bűnös tettre. V. László király ezután tartva a Hunyadi család hatalmától, Lászlóra ruházta az ország főkapitányi tisztét és büntetlenséget ígért a Hunyadi fivéreknek. Ebben az ígéretben bízva fogadták el László és Mátyás a király meghívását Budára, ahol azonban vendégség helyett híveikkel együtt fogság várt rájuk. A rögtönítélő bíróság felségsértés címén halálra ítélte őket. Hunyadi Lászlót másnap Budán lefejezték, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén megszöktek a börtönből, Mátyást pedig a király magával vitte túszként Prágába. ...Az eseményeket az alábbiakban örökítette meg Thuróczy János, a kortárs humanista, A magyarok krónikája című művében: „...Cikléi Ulrik megölése után László grófot a királyi palotában elfogták... Mátyás grófot pedig, aki mit sem tudott a bátyjával történtekről, bezárták a számára szállásul kijelölt budai várbeli házba... Miután a következő nap elvirradt, fogságba vetették János váradi püspök urat (Vitéz János), továbbá Rozgonyi Sebestyént és Kanizsai Lászlót, ezeket a kiváló származásukkal, birtokaikkal és katonai vitézségükkel ékeskedő férfiakat... meg néhány más embert is, akik László és Mátyás grófok iránt hűséggel és barátsággal viseltettek, mivel a néhai János gróf úr gyermekkoruktól neveltette vagy tisztségre emelte őket. Amikor a grófok letartóztatásának huszadik napján elmúlt a vecsernye órája is, és a nap szekere nyugat felé tartott, László grófot Buda város bírája és esküdtjei kezére bízták, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet. És sok fegyveres őrizete alatt a budai vár elé vezették, és a Friss palotának nevezett sarokkal szemben lefejezték... Peregtek a napok, és az Úr ezernégyszázötvennyolcadik éve közelgett, azon a szerfölött sötétre borult éjszakán, amely Krisztus szentséges testének ünnepét (úrnapját, ami ebben az évben június 16-ra esett) közvetlenül követi. Buda várát felhőszakadás rázta meg, és a magas falai közé zárt foglyok az Alhévíz felé eső részen a vár meredek faláról két lepedő segítségével lebocsátkozva, valamennyien kiszabadultak, csupán Mátyás gróf és Modrar Pál maradt a király fogságában... Amikor László király tudomására jutott a foglyok kiszabadulása, nagyon szívére vette, és nemcsak ő rémült meg miatta, hanem azok is, akiknek a foglyok őrzése volt a feladatuk. Az említett Rozgonyi Sebestyén és Kanizsai László ugyanis sok fegyveressel és nag rokonsággal rendelkezett az országban. A történet folytatása is ismerős. 1458 januárjában az alig 15 éves Mátyást Szilágyi Mihály fegyveres támogatásával megerősítve királlyá választották. Az ifjú király sem uralkodása kezdetén, sem későbbi éveiben nem tette azt, amit környezete elvárt tőle. Mindenesetre trónra kerülése után a Hunyadi ház Hűséges híveit megjutalmazta. Kanizsai László erdélyi vajda lett 1459-61-ben. Egy 1459-ben, Budán kelt oklevél pedig az alábbiakat mondja el: „Mi Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya, jelen oklevelünk soraival adjuk tudtára mindenkinek, akit illet, hogy mivel kedves és hűséges hívünk, a nagyságos Kanizsai László úr, erdélyi vajda és testvére, Miklós mindig megőrzendő hűséget tanúsított irántunk, oklevéllel is megerősítették felségünknek tett esküjüket, ezenkívül írásba adták, hogy amíg csak élnek minden várukkal, erősségükkel és házukkal mindig hűségesek lesznek hozzánk mint Magyarország királyához... . ..ezért mi, mialatt az ő váraik és birtokaik Frigyes császár kezén vannak és vissza nem tudjuk adni, Lászlónak és Miklósnak, addig a Zala megyei évenkénti kamara-hasznot nekik adományozzuk jelen oklevelünkkel, amelyet titkos pecsétünkkel láttunk el, mint magyar király...” A kamara haszna, amit a Kanizsai testvérek Mátyástól kaptak Zala megye királyi adóját jelentette. Az elnevezése pedig onnan származik, hogy ez lépett a pénzváltási haszon helyébe. Károly Róbert állandó értékű aranyforintja előtt ugyanis a pénzváltási haszon abból származott, hogy a királyok állandóan csökkentették a pénz nemesfém tartalmát névértékének megtartása mellett. A pénzérméket gyakran kivonták a forgalomból, s a kötelező beváltáskor még beváltási illetéket is fizettettek. Ez a pénzverési haszon, illetve utóda a királyi egyenesadó átengedése tisztességes jövedelemhez juttatta a Kanizsai családot. Dr. Bilkei Irén Mátyás király pecsétjének két oldala.