Zalai Hírlap, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

4 ZALAI HÍRLAP A levelező képzést váltja fel A hazai egészségügyben is bevezetik a távoktatási rendszert Műszaki szakterületen már nem újdonság a távoktatás, a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen és a győri főiskolán sikerrel alkal­mazzák. A Népjóléti Minisztéri­um éppen e pozitív példákból kiindulva törekszik arra, hogy az egészségügyi szakemberek kép­zése során is bevezesse ezt a for­mát, mégpedig a levelező okta­tás helyett, amit ma már sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem vállal szívesen. A tovább­képzésre, a magasabb szintű végzettség megszerzésére szük­ség van. A kórházak leterheltségét csökkenteni hivatott házi beteg­ápolási szolgálatra például jogo­sítványt csak az kaphat, aki dip­lomás ápolói oklevéllel rendel­kezik. A Népjóléti Minisztérium úgy számol, hogy 5-8 éven belül 20 ezer ember átképzését, okta­tását kell megoldani. Ez abból is fakad, hogy az ápolói képzés ed­dig nem főiskolai szinten folyt. A középiskola után segédápolói oklevelet lehetett szerezni, aztán 10 hónapos ráképzés eredmé­nyezhette az ápolói szakmun­kás-képesítést. Az önálló tevé­kenységre jogosító diplomát a főiskolai képzés adja. A levelező képzés helyett be­vezetésre kerülő távoktatás elő­nye, hogy nem követel gyakori távollétet a munkahelytől, ha­nem az ott meglévő adottságok­ra épít. A képzésben résztvevők számítógépes anyagokat, köny­veket, videokazettákat kapnak, ezekből készülhetnek fel önálló­an, mentorukkal tartva a kapcso­latot, majd vizsgát kell tenniük. A tananyag elsajátítása egyéni ütemben történhet, az előírás csak az, hogy az adott időben le kell tenni az előírt vizsgákat. Az egészségügyben felhasz­nált távoktatásnak külföldön már elfogadott formái vannak, így a hazai egészségügyben be­­vezetőre kerülő távoktatási rend­szer komoly nemzetközi támo­gatásra számíthat, valószínűleg legelőször az ápolóképzésben fog beindulni. — németh — Befejeződtek a Csokonai napok Hévízen Tegnap befejeződött Hévízen a Csokonai Irodalmi és Művé­szeti Társaság idei konferen­ciája. A fürdőváros immár ötödik alkalommal adott ott­hont a tanulmányi napok programjának, melyet ezúttal „Olvasatlan irodalom, szako­sított analfabétizmus?” cím­mel rendeztek meg. A háromnapos találkozón részt vett több határainkon túl élő író, költő: Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk című irodal­mi lap főszerkesztője, Tari Ist­ván vajdasági, András Sándor washingtoni költő, bemutatásra került a Pannon Tükör, az Árgus című folyóirat. A program ré­szeként kerekasztal-beszélgeté­­sen vettek részt pályakezdő írók. A társaság tagjai és vendé­geik megkoszorúzták Csokonai Vitéz Mihály városbeli szobrát és az idén felavatott Magyar Nemzetközösség emlékművét. Összegzésként Major Zala Lajos költő, a társaság elnöke hangsúlyozta: szükség van arra, hogy erősödjék a nemzet önbi­zalma, a társadalom legyen tu­datában értékeinek. Utalva az elhangzottakra, kiemelte a kul­túra, a vallás nemzetet összetar­tó erejét. A program a Csokonai társaság közgyűlésével zárult." Egyszemélyes háztartás Előadássorozat indul egyedülállók számára Egyszemélyes háztartás cím­mel egyedülállók számára indít sorozatot augusztus 30-tól a Rát­­kai Márton Klub. Magyarországon mintegy 270.000 férfi és 420.000 nő él magányosan, s többségük nem tudja méltósággal elviselni ezt az állapotot — hangsúlyozta az MTI-nek Szigethy Emma, a prog­ramsorozat szervezője. Hozzátet­te: minden hónap utolsó péntekén klubestet szerveznek a VI. kerü­let, Városligeti fasor 38. szám alatt. Szakértők adnak tanácsot az egyedül élőknek egészségügyi, pszichológiai, táplálkozási és jogi ügyekben, de a tervek szerint háztartási, öltözködési, illemtani és lakberendezési ötletekkel is el­látják majd a résztvevőket. Szigethy Emma elmondta: klubjuk lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevők kicseréljék ta­pasztalataikat, és baráti kapcsola­tokat alakítsanak ki. A tervek sze­rint a későbbiekben táncestek szí­nesítik a programot. Az első előadás 30-án 17 óra­kor lesz, amelynek vendégei: He­gedűs István, az Elvált Apák Egyesületének elnöke, Antalfi Márta pszichológus, a Lelki Egészségvédő Alapítvány elnöke, Zajkás Gábor belgyógyász, vala­mint Schmidt Bea divatszakértő. Élni, ahogy lehet... A friss, ám meleg napot ígérő augusztusi reggelen ül a városi busz­megállóban a jótartású idős ember. Lábánál kerek karkosár, abban műanyag vödör és összehajtogatott fakó reklámtasakok árulkodnak cipekedési szándékáról. Beszédes kedvében van, a hegyre megy, ilyenkor mindenféle zöldség érik. Van még uborka, megpirosodott a paradicsom, lehet már zamatos szőlőfürtöket válogatni és hagymát, krumplit is kért az asszony. Nagyot sóhajt, hálát ad az istennek, amiért 77 évesen megtartotta jó erőben, mert így egy kicsit tud magukon segíteni. Valahogy meg lehet élni, ha a hegyen megterem ez-az. Bár akadnak minden évben, akik igyekeznek „megkímélni a sok hajladozástól”. Mert háromnaponta szokott kimenni leszedni az uborkát, ám olykor megelőzik, így azután otthon üres vödrére mutatva annyit mond asszonyának: Van, aki két­naponként szedi... Előfordult már, hogy a jó erőben lévő gesztenye­tolvajnak azt hazudta, almát szed a gesztenyefa alatt. A saját telkén, a saját fájánál. Micsoda világ!—hajtogatja. Aztán belenéz az egyre erősödő nap­sütésbe. Hetvenhét évet megéltem, de jót sosem... — mondja maga elé. Az idő meg csak fut. Nemrég olvadt el a hó és már elszaladt a nyár. Most mondta be a rádió, hogy januártól emelik az energiaárakat. Eme­lik, pedig már az ember most sem tudja fizetni... A túloldalra mutat a biciklitartó rácshoz kötött öreg, 37 éves kerékpárjára. Részletesen ecseteli, milyen komolyan odaláncolta. Jól emlékszik, valamikor 880 forintért vette, most tizenötezerbe is belekerül egy ilyen jószág. Félti, mert jó szolgálatot tesz a buszmegállótól hazáig. Ellopni még nem próbálták, de bolondoztak vele a közeli kocsmázók. Kicsavarták a szelepet és vigyorogva lesték az ajtóból, miként kínlódik az öreg a pumpával. Volt eset, amikor ki is szúrták a kereket. Micsoda világ! — bozsér — KÖRKÉP 1996. augusztus 28., SZERDA Informatika a felsőoktatásban A magyar felsőoktatás modernizációja során a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiemelt prioritásként kezeli az egye­temek és a főiskolák informatikai fejlesztését — mondta Dinya László kedden Debrecenben, az Informatika a felsőoktatásban '96 elnevezésű konferencia megnyitóján. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtit­kára előadásában a felsőoktatás korszerűsítésének fontos eleme­ként értékelte az informatikai fejlesztést, amire a jövőben több pénzt fordítanak, mint eddig. Bejelentette: programfinanszí­rozásra az idei 600 millió forint helyett jövőre 3,6 milliárd forin­tot, kutatás-fejlesztésre az idei 170 millió helyett 2 milliárdot, működtetésre pedig 5 milliárd forintot kapnak jövőre a fel­sőoktatási intézmények. E számok ismeretében némi remény van arra, hogy az infor­matikai fejlesztések tekinteté­ben is optimisták legyünk. A fej­lesztési tervek között szerepel egyebek mellett az országos hallgatói nyilvántartás, s ennek részeként egy intelligens, hall­gatói azonosítókártya (diákiga­zolvány) bevezetése. Ezen túl­menően a közeli tervek között szerepel a felsőoktatási elektro­nikus üzenetkezelő rendszer, az oktatáspolitikai döntések meg­hozatalát is segítő felsőoktatási statisztikai rendszer, valamint a felsőoktatási ingatlankataszter kialakítása, illetve bevezetése — mondta Dinya László. A konferencia nyitó plenáris ülésén Keviczky László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára a Nemzeti Információs Infrastruktúra (NIIF) program­ról, Siegler András, az OMFB ügyvezető igazgatója az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság informatikai stratégiájáról tartott előadást. Az Informatika a felsőoktatásban '96 és a Net­­workshop '96 elnevezésű közös rendezvény pénteken fejeződik be. A tanácskozás keretében átadták a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság idei díjait: a Neumann emlék­érmet, a Neumann-díjat, a Kal­már-díjat és a Tarján-díjat. A Velencei-tó partján fekvő agárdi Chernél István Madárvár­tán egész nyáron több turnusban dolgoznak a diákok, állat- és madármegfigyeléseket végeznek, beteg madarakat mentenek és gondoznak. A képen: a gyerekek útjára engednek egy, a ma­dárvártán meggyógyított vörösgémet. (MTI-fotó) Gyermekkézművesek alkotótábora A Tótszentmártoni Általános Iskola első alkalommal szerve­zett kézművestábort az intéz­mény diákjainak, hogy alapve­tő ismereteket szerezzenek a népi kismesterségekről. A kézművestábor alkotómun­kájában harminc tizenéves vesz részt, a diákok többsége a hely­béli Jadran Táncegyüttes tagja, akik voltaképpen jutalomként tölthetik a vakáció utolsó hetét a dél-zalai és horvátországi alko­tók által irányított táborban. Ottjártunkkor — kedd délelőtt — a tótszentmártoni tizenévesek már javában készítették saját kis alkotásaikat: Radnai István hely­béli fafaragó a hagyományos ét­kezési eszközök faragására tanít­ja a gyerekeket, egy másik cso­port a lispeszentadorjáni Deák­falvi Ernő fazekas irányításával a korongozás műhelytitkait lesi el, míg az egyik tanteremben a szövő­szekció gyakorol Gulyás­áé Dobos Ilona vezetésével. A lá­nyok nagy lelkesedéssel szőtték az első munkadarabnak számító tetszetős miniszőnyegeket, láb­törlőket és kézitáskákat. A tót­szentmártoni Kovács Gyöngyi — a zalaegerszegi MMIK-ban elsa­játított ismeretekkel felvértezve — pedig a csipkeverés sok türel­met igénylő fortélyaiba avatja az érdeklődő gyermekeket. Az al­kotótábor nemzetközivé avan­zsált azáltal, hogy a kosárfonást a horvátországi Kotoribából szer­dán érkező mesterektől tanulhat­ják meg a diákok. Gulyásné Do­bos Ilonától megtudtuk: a hagyo­mányteremtő kézművestábort a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala támogatja és a tapaszta­latok szerint nagy az érdeklődés a fiatalok körében az örvendetesen mindinkább ismét előtérbe kerü­lő népi kismesterségek iránt. Az I. Tótszentmártoni Gyermek Kézművestábor alkotásait a szeptember elsejei tanévnyitón a szülők is megtekinthetik. (g) A környezet védelmében Az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár (OMIKK) Interneten is hoz­záférhető környezetvédelmi adatbázisokat hoz létre. Mindez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakmai támogatásával történik. Az OMIKK jelenleg a kör­nyezetvédelmi szakértők, kör­nyezetbarát termékek, technoló­giák és szolgáltatások címlistá­ját készíti. Az adatbázisba vala­mennyi cég és szakember ingyenesen kerülhet be. Az érdeklődők a jelentkezési lapokhoz a Naturexpón, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium kiállítási irodáján juthatnak hozzá. Az űr­lapok az OMIKK home page­­-ről is lehívhatók. (MTI) Vannak vitatott témakörök Feldolgozták a hazai érdekegyeztetés múltját Az érdekegyeztetés továbbfej­lesztése több kérdésben újabb tárgyalásokat igényel. Ezt Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztéri­um politikai államtitkára hangsú­lyozta a hazai érdekegyeztetés múltját feldolgozó kötet keddi budapesti bemutatóján. A to­vábbfejlesztést előkészítő há­romoldalú ad hoc bizottság a hét végén tartja újabb ülését. A vita­tott témakörök között szerepel többek között az, milyen jogosít­ványokat kapjon az országos ér­dekegyeztetés; milyen témakö­rökben rendelkezzen konzultáci­ós, s melyekben egyetértési, dön­tési jogokkal. Az államtitkár megemlítette, hogy a fejlett piac­­gazdaságokban általában ez a fó­rum nem rendelkezik széles körű döntési jogokkal. A vitatott témakörök közé tar­tozik az is, hogy milyen,a nyil­vánosság számára is követhető — szabályok szerint határozzák meg az országos érdekegyezte­tésben részt vevő munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek reprezentativitását. Ennek szabá­lyain a munkavállalói és a mun­kaadói oldal külön-külön dolgo­zik. Héthy Lajos rámutatott: lé­nyeges a támogatottság egyértel­mű meghatározása azért is, mert az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló érdekképviseletek delegálhatnak majd képviselőket a 100 milliárd forint nagyságren­dű Munkaerőpiaci Alappal gaz­dálkodó önkormányzatba. A ter­vek szerint a társadalombiztosí­tási önkormányzatokba is az Ér­dekegyeztető Tanácsban részt vevő szociális partnerek külde­nek képviselőket munkavállalói és munkaadói részről egyaránt. (MTI) HSiemip kEcmvniULOL/u-Magyar Médiaszerviz Kft. 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1.­­ Ezennel megrendelem 1996. ----------------------------a Zalai Hírlap napilapot. Az újság előfizetői díját a következő módon egyenlítem ki: (­­ Hozzájárulok ahhoz, hogy lakossági Számla alapján átutalással fizetek számlámról rendszeresen levonják (közületeknek) Számlaszámom: _______________ _________________ □ havonta előre □ negyedévente előre Pénzintézet neve és címe:___________________________ Ql félévente előre Q évente előre, így 5%-ot spórolok (bank, takarékpénztár) j-------------------------------------------------------| _ „ ^ . Megrendelő neve: Első terhelési hónap:................................................. ................ ..... ....... —» A következő időközönként terheljék számlámat: Irányítószám lakhely | (kérjük X-szel jelölni) " □ havonta előre 460,- [__| negyedévente előre 1.380,- Utca, hatszám: □ félévente előre 2.760,- □ évente előre, 5.244,----------------------------------------------------­így 5%-ot spórolok Emelet:___________Lépcsőház:__________Ajtó: | A kézbesítőnél készpénzzel fizetek havonta , .---------------------------------------------------------------| ^ (magánszemélyeknek) Telefonszám:___________________________________| □ havonta előre QH negyedévente előre | Dátum- | □ élévente előre , évente előre, így 5%-ot spórolok --------------------------------------------------------------------- Aláírás A megrendelőlap írásbeli visszavonásig érvényes.

Next