Zalai Hírlap, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

1997. július 12., SZOMBAT Az elismerés jelei (Folytatás az 1. oldalról.) Az a tény, hogy Magyaror­szágot meghívták a NATO-ba, azt is jelenti, hogy elismerték gazdasági erőfeszítéseinket — mondta tegnap délután a keres­kedelmi és a kézműves kamara, valamint az SZDSZ által szerve­zett fórum utáni sajtótájékozta­tón T. Asztalos Ildikó. Úgy vél­te: a magyar gazdasági fejlődés alapjai megteremtődtek, s ez a folyamat fenntartható. Ennek a jelei szerinte már az elmúlt évben is mutatkoztak, mikor felvételt nyertünk az OECD-be vagy konvertibilissé vált a forint. A külföldi hitelmi­nősítő intézetek véleménye is mindig pozitív volt. A kelet-kö­­zép-európai országok közül Magyarország gazdasági növe­kedése az exporton múlt, mely oly mértékben alakult át, hogy versenyképessé váltunk a világ­ban, hiszen a termékeink 75-79 százalékát a fejlett államokba exportáljuk. A tőzsde működése is nagyon fontos mutatója a gaz­daságnak, s elmondható, hogy ez a szervezet nagyon jól műkö­dik nálunk, amint azt a tavalyi és az idei eredmények is tükrözik. A magyar értékpapírok helyzete ma nagyon jó a piacon. Az év második felében a be­ruházások további növekedése várható, hiszen az állam ez irá­nyú tevékenysége a tavalyihoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett, s a vállalkozások beruházásai is jelentősek. A kormány legfontosabb gazdasá­gi célkitűzése a versenyképes­ség növelése, mely az EU-hoz való csatlakozás jegyében is megfogalmazható. Ehhez a tár­cának különféle eszközök áll­nak a rendelkezésére: a minisz­térium Internet-hálózatán meg­található minden kiírt pályázat­ról az információ, naprakész adatokat tartalmazva. Az Inter­net elérhetőségében a kamarák és a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok segíthetnek. Ez a rendszer azért is fontos, mert in­formatív átláthatóságot biztosít a közpénzek elköltéséről. — mgy — Vasutasünnep Kanizsán (Folytatás az 1. oldalról.) Mint mondta: az utóbbi időszakban több kedvező jele van a vasút átala­kulási folyamatá­nak, melyek közül említést érdemel a rövidtávú hitelek szanálása, a pálya­vasút szétválasztá­sa a szolgáltató részlegektől, nem­különben az egyes melléktevékenysé­gek vállalkozási formában történő átalakítása. Az ün­nepi szónok remé­nyét fejezte ki, hogy a MÁV to­vább erősíti szol­gáltatójellegét és az áru-, illetve a személyfuvarozásban elért többlet-teljesítmény a vasút to­vábbi fejlődését szolgálja. Be­szédében kitért arra is, hogy a külföldi hitelekkel támogatott pályafejlesztéseket végre kell hajtani. Ehelyütt említette meg, hogy 1998-ig 300 kilométernyi vasútvillamosítás valósul meg, beleértve a Murakeresztúr—Ba­­latonszentgyörgy szakaszt. Az ünnepi beszédet követően bejelentették: 12 kolléga elis­merésben részesült. A program zárásaként este a hagyományos vasutasbálra került sor a műve­lődési házban. Érdeklődők a MÁV-állomáson látható, új vasúttörténeti kiállításon. Keszthelyi kastélymuzsika (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek sikerét igyekszik meg­alapozni a keszthelyi kurzuson. A növendékek koncertjét csü­törtökön este hallhatta a keszt­helyi közönség. A kurzuszáró koncertre tegnap este került sor, s ez a művészek idei magyaror­szági koncert­turnéjának pre­mierje volt. Sylvia Kowalczuk a következő hetekben számos magyar nagyváros szimfonikus zenekarával lép fel mint hárfás szólista, s az együtteseket több hangversenyen vendégként Würtzler Arisztid vezényli. Közben sor kerül rádiófelvé­telre, Sylvia Kowalczukkal szeptemberben újabb, ezúttal karácsonyi lemezt készít a Hun­­garoton.A hosszú magyarorszá­gi vendégszerep­lés után pedig dél­amerikai turnéra indulnak. Napközben im­már zongoraszó hallatszik ki a kas­télymúzeum kon­certterméből, ahol Kukorelly György zongoraművész tanítványai gyako­rolnak, köztük a sokak által már is­mert Karsai Márk, valamint francia, olasz és iráni nö­vendékek. A kur­zus hallgatói Bach, Mozart, Chopin, Liszt és Ravel művekkel­­lépnek fel. Gyorsulhat a forgalom A keleti határszakasz legkor­szerűbb állomásaként fogad­hatja ezentúl az utasokat Zá­hony-csapi határátkelőhely, ahol pénteken ünnepélyes ke­retek között forgalomba he­lyezték a felújított Tisza-hi­­dat, valamint a magyar olda­lon a teherszállítást bonyolító terminált. A több mint 2 milliárd forint értékű magyar—ukrán közös beruházásban bővített és kor­szerűsített hidat Lotz Károly közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter, az Európai Unió támogatásával létrehozott záho­nyi vámellenőrző épületegyüt­test pedig Medgyessy Péter pénzügyminiszter adta át; az avatáson részt vett Mikola P. Kruglov, Ukrajna közlekedési minisztere és Hans Beck, az Eu­rópai Unió budapesti delegáció­jának vezetője. Ezentúl négy közlekedési sávon kelhetnek át a gépkocsik a záhony—csapi határállomáson; két nyomsávon kizárólag csak a kamionok, ami­től a teherforgalom gyorsulását remélik. (MTI) KRÓNIKA Ha végre (megint) itt a nyár Az esés, viharos, hideg időjárás miatt az elmúlt napokban egy­szerűen megállt az élet a Balaton-parton. A keszthelyi strandok akár be is zárhatták volna kapuikat, oly kevesen váltottak fü­r­­dőjegyet. Többen kirándulással, múzeumlátogatással múlatták az időt, ami lehet kellemes, de a Balcsi vize mégiscsak más.­ ­Az első hidegebb reggelen még volt egy bátor négytagú család, mely úgy döntött, az erő­södő szél és a tornyosuló felhők ellenére megveszi belépőjét. Nem volt szerencséjük, húsz perc múlva eleredt az eső. Azon­nal szedték a sátorfájukat — mesélte tapasztalatait Pothári Ferencné, a Helikon strand pénztárosa. —Az ezt követő na­pokban is nyitva tartott a strand, de csak ültünk és egymást, vala­mint az esőt néztük. Teljesen ért­hető módon egyetlen vendég sem érkezett. Egy átlagos napon eddig 700—800 vendég váltott jegyet, az elkövetkezendő hetek­ben, a jó idő visszatérése és a szezon erősödése miatt azonban sok fürdőzőre számítunk. Az esős napokon hasonló volt a helyzet a városi strandon is. Hiába tartottak nyitva a pénztá­rak, három napig egyetlen belé­pőt sem adtak el. A fürdés ugyan ekkortájt a Zalatour-kemping­­ben is szünetelt, ám az egyéb programokat nem zavarta meg az eső. —Az időjárás miatt sen­ki nem utazott haza, legfeljebb a sátrat, illetve lakókocsit költöz­tették át kevésbé sáros helyre — mondta Takács Andrea portás, hozzátéve: — Igaz, a vendégek elég sokat panaszkodtak az eső­re és hidegre, de azért haszno­san „elütötték" az időt. Egyebek közt autós kirándulásokat szer­veztek, megnézték a Festetics­­kastélyt, és leugrottak Hévízre —fürödni. Az uborkaszezon természete­sen elérte a hajóállomást is. A jegyiroda pénztárosa elmondta: hiába indultak a menetrendsze­rű- és sétahajók, utas még elvét­ve sem akadt. Az állandósult vi­har és eső miatt a móló is telje­sen elnéptelenedett. A nyaralók nagy örömére csütörtöktől már hétágra sütött a nap, így akik tehették, ismét a vízparton múlatták az időt. A pénztáraknál újra megjelentek a sorok, a strandok százszámra fogadták a vendégeket, s a hajó­utazást is sokan választották. Távozzon (Folytatás az 1. oldalról.) Hiába kértünk nap közben tá­jékoztatást László Ildikótól, a párt szóvivőjétől, ő azzal tért ki a válaszadás elől, hogy sértené az eljárás alá vont párttagok sze­mélyiségi jogait, ha a fegyelmi és etikai bizottság hozná nyilvá­nosságra saját döntését. Később azonban kiderült, Pálfi Dénes a fegyelmi tárgyaláson felhatal­mazta a bizottságot arra, hogy nyilvánosságra hozza a szemé­lyére vonatkozó határozatot. A zalai képviselő elmondta azt is, hogy esetében az eljárás kiindulópontja a Zalai Hírlap jú­nius 24-i számában megjelent nyilatkozata volt. A bizottság szerint Pálfi Dénes az általa ak­kor elmondottakkal három pontban is megsértette a KDNP alapszabályát, ám a legfőbb vét­ke, hogy a sajtónyilvánosság előtt beszélt az országos választ­mány zárt ülésén történtekről, és ezzel úgymond bomlasztotta a párt egységét. A honatya egyébként nem tudja még, hogyan alakul továb­bi politikai pályafutása, mind­azonáltal úgy vélte: hétfőn sok minden eldől, hiszen aznap dél­előtt tanácskozik majd a Keresz­ténydemokrata Néppárt parla­menti frakciójának tizenhárom tagja, hogy végleges és egysé­ges álláspontot alakítson ki a to­vábbi teendőkről. — vétsé­g­ enként Pálfi Dénes ZALAI HÍRLAP . Zárt ülések Rendkívüli zárt ülést tartott tegnap a Magyarok Világszövetségének el­nöksége Budapesten. Az elnökség ma, ugyancsak zárt ülésen hallgatja meg az MVSZ tisztségviselői­nek beszámolóit. A tanács­kozások részleteit holnap, közleményben hozzák nyilvánosságra. Táncfesztivál A tegnap kezdődött Szegedi Néptáncfesztivá­lon a kiskunhalasi Halas, a budapesti Csepel, a mis­kolci Bükkalja, a nyírségi Szabolcs, a tápai Topogó és a szegedi Bork­a Együt­tes versenyprogrammal mutatkozott be. Jubileumi tábor­ ba indul és a jövő szombatig tart a gébárti Kézművesek Házában a jubileumi, 15. fafaragó­tábor, mely a ház ünnepé­vel zárul majd. Kanizsai kilépés a KDNP-ből Jáger László, a Keresztényde­mokrata Néppárt nagykani­zsai szervezetének titkára be­jelentette: a pártban tapasz­talható jelenségek miatt kilép a KDNP-ből. Jáger László érdeklődésünk­re elmondta: 1993-ban lett tagja a KDNP-nek, s mostani elhatá­rozásában a legutóbbi országos választmányi ülésen történtek, valamint az alapszabály-módo­sítás játszott szerepet. Úgy véli: Giczy György „nem jó politi­kus”, az akaratát rá akarja kény­szeríteni a KDNP-re, melyet egy demokratikus pártban nem lehet megtenni. Lemondóleve­lében többek között azt írta: „nem kívánok olyan párt tagja lenni, ahol az első számú veze­tők folyamatosan megsértik az alapszabályt, rágalomhadjára­tot folytatnak a másképpen gon­dolkodók ellen, meggyalázzák a párt jelmondatát. Ők nem a ha­záért, a szabadságért, hanem saját pozícióik megtartásáért, képviselői helyeik újbóli bebiz­tosításáért mindent feláldoz­nak.” Kovács János, a KDNP helyi szervezetének elnöke elmondta: Nagykanizsán eddig csak Jáger László döntött úgy, hogy kilép a pártból, amit nagyon sajnál, mert a volt titkár színvonalas és eredményes munkát végzett. El­határozásáról megpróbálta lebe­szélni, de nem sikerült. — mgy — Újabb orvosper a bíróságon A hozzátartozók szerint a kórház felelős Somján Imre haláláért Orvosszakértő kirendelésé­vel zárult annak a pernek az első tárgyalása, amelyet a lovászi Somján Imre halála kapcsán in­dítottak hozzátartozói a Zala Megyei Kórház ellen. A felpere­sek a kórház felelősségének megállapítását, illetve összesen 3 millió 80 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kártérítés meg­ítélését kérték a Zalaegerszegi Városi Bíróságtól. A titokzatos haláleset, amely­nek hátteréről annak idején la­punkban is beszámoltunk (ZH, 1995. augusztus 18.), csaknem két évvel ezelőtt történt. A szű­­kebb-tágabb környezetében közismert Somján Imrét — a Lenti Ipari Szövetkezet egykori főmérnökét — háziorvosa szív­­infarktus gyanújával küldte be az egerszegi kórházba, ahonnan három nap múltán hozzátartozói saját felelősségükre mentővel Budapestre, a Nyírő Gyula Kór­házba szállíttatták. A fővárosi intézményben azonnal felismer­ték ugyan, hogy a beteg a szep­­szis (vérmérgezéses) állapotá­ban van, megmenteni azonban nem tudták, néhány nap múlva elhunyt. Halálát a Streptococcus B nevű, a köznyelvben húsevő baktériumként ismert kórokozó idézte elő. A felperesek úgy vélik, a kór­ház felelős hozzátartozójuk ha­láláért, mivel ha időben felisme­rik a szeptikus állapotot és anti­biotikummal kezelik, a betegség lefolyása valószínűleg egészen másként alakult volna. Ezt an­nak ellenére nem tették meg, hogy Somján Imre állapota ro­hamosan romlott, míg pénteken még saját lábán érkezett a kór­házba, betegtársai elmondása szerint szombaton már öntudat­­vesztéses időszakai voltak, fél­rebeszélt. Az áldozat fiának és özvegyének elbeszélése szerint, amikor a család úgy döntött, hogy Budapestre vitetik a bete­get, az ügyeletes orvos mindent megtett, hogy erről lebeszélje őket, s végül csak hosszas huza­vona után, a mentőorvos erélyes fellépésére volt hajlandó kiállí­tani a szükséges papírt. Tájé­koztatást akkor a diagnózisról, a kezelés módjáról nem kaptak, a zárójelentésért napok múlva kellett visszamenniük. A kórház — az akkori nyilat­kozatokban, s ellenkeresetében is — mindenekelőtt azzal ma­gyarázza, hogy a kóros labora­tóriumi eredmények, például a rendkívül magas vérsüllyedés ellenére nem ismerték fel a be­teg szepszisét, hogy hiányzott a perdöntő „szeptikus láz”. Állítá­suk szerint a betegnél csupán vasárnap jelentkezett először hőemelkedés, 37,2 fok. Ezért nem adtak neki antibiotikumot sem. A tegnapi tárgyaláson a kór­ház ügyvédje benyújtotta az esetre vonatkozó dokumentu­mokat, az elhunyt hozzátartozói pedig személyesen ismertették a történteket. Mindkét fél kérte orvosszakértő kirendelését, ezt a bíró, dr. Györéné dr. Soltész Beatrix meg is tette. Abban is egyetértettek a felek, hogy a per­ben előbb a jogalapot kell tisz­tázni, az esetleges kártérítés mértéke csak azt követően kerül terítékre. * Sz. O.

Next