Zalai Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1997-11-08 / 262. szám

WBZB Egert­­eg Ily lLl LlLítJM szombat-vasárnap 9—16 óráig! Zalaegerszeg, Balatoni út 3/B. Tel.: 92/550-500. Lapunk 10-11-es ol­dalán SZÉPSÉG­­EGÉSZSÉG című közös mellékletével jelentkezik lapcsoportunk. Dr. Oláh­­né Varga Andrea, a hévízi Rogner Hotelben lévő Jacques Dessange fran­cia fodrászat és szépség­farm vezetője ad taná­csokat a jó kinézet meg­őrzéséhez. Lakókra várva... Emlékszem, tavaly egy szeptemberi napon tették le a nyugdíjasház alapkö­vét. Biz' isten, megköny­­nyeztem. Korábban nem hittem volna, hogy valaha is lesz ilyen létesítmény Kanizsán. (5. oldal) Új reneszánsz kell? Mit tehet egy művész? Tán annyit, hogy nem áll be a sorba. Én nem is fo­gok, de hát az én koromban már könnyen lehet eltökélt az ember. A fiatalokat saj­nálom, nagyon nehéz lehet ellenállni a korszellem nyomásának. (6. oldal) Boldoggá avatás A magyar történelem­ben ritka eseményre kerül sor holnap Rómában. II. János Pál a boldogok sorá­ba iktatja az 1945. április 2-án elhunyt püspököt. (9. oldal) Mai számunkban: HÉTVÉGE | 1997. november 8., SZOMBAT '/ A T AT NITTTT A D ~ M ■ | NOVEMBERI L­ALAl niívLm -w ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- KOVÁCS KATI. Lili, évfolyam, 262. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 27 Ft SfiCve&Iteni jegtfen tud* áajzható&f Egerszegen tartják A Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűléséről Bár az önkormányzatok anyagi teherbíró képességének leghúsbavágóbb kérdései min­den bizonnyal ma kerülnek terí­tékre, amikor a Pénzügyminisz­térium államtitkára ismerteti az 1998-ra tervezett állami költ­ségvetés önkormányzatokat érintő fejezeteit, a legtöbb szó a nyitó napon is az anyagi kérdé­sekről esett a Megyei Jogú Vá­rosok Szövetsége közgyűlésén. A tegnap délután kezdődött kétnapos tanácskozást ezúttal Zalaegerszegen tartják. A részt­vevőket dr. Gyimesi Endre, a vendéglátó polgármester kö­szöntötte, hangsúlyozva: az első írásos említésének 750. évfor­dulóját idén ünneplő város meg­tisztelve érzi magát, hogy helyet adhat a rendezvénynek. (A foly­tatás a 3. oldalon olvasható, Egerszegen tartják címmel.) A Megyei Jogú Városok Szövetsége zalaegerszegi közgyűlésének résztvevői. Nem a nyugdíjpénztárra A Zala Megyei Önkormányzat tegnapi közgyűlésén felhívást fo­galmazott meg, melyben arra kéri a lakosságot, hogy vegyen részt a november 16-án sorra kerülő népszavazáson. A képviselők sze­rint a NATO-hoz való csatlakozásra igent kell mondani, mivel ez­zel az Európai Unióba való felvételünket is elő tudjuk készíteni. „Mi zalaiak, a határ menti együttműködés előnyeit itt Nyugat-Magyarországon eddig is érzékeltük”—érvel a felhívás szövege. A tegnapi testületi ülésen na­pirend szerint tárgyalták meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevéte­léről és a személyes gondosko­dást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról szóló rendelettervezetet, s mindkettőt elfogadták. A témakörön belül vitát csak az váltott ki, hogy az intézmények érdekvédelmi fó­rumaiban kik képviseljék a me­gyegyűlést: a hivatal munkatár­sai avagy a testületi tagok. Az utóbbi mellett szólt az előter­jesztés, míg Tarnóczky Attila (MDNP) az előbbit tartotta vol­na szerencsésnek. A szabályo­zást rögzítő törvény szövege nem nyújt egyértelmű eligazí­tást, hiszen a „fenntartó képvi­selője” kifejezést alkalmazza, s ebbe mindkét megoldás belefér. Végül a szavazás eredménye­képp a testületi tagok neve ma­radt a rendeletben. A megyei közgyűlés beszámolót hallga­tott meg a megyei területfejlesz­tési tanács munkájáról is. (Tu­dósításunk azonos címmel a 3. oldalon olvasható.) Városok párbeszéde Előadások az egészségesebb környezetért Hagyományőrzés Tegnap előadásokkal folyta­tódott az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége szimpóziuma, a zalaegerszegi hangversenyteremben. A szö­vetség IX., Egészségpolitika a helyi szinteken című szimpóziu­ma ma ajánlások megfogalma­zásával zárul. A tanácskozást Gyimesi Endre, a szövetség idei elnöke, Egerszeg polgármestere is köszöntötte. Eztán De Blasio Antonio szövetségi titkár tolmá­csolta az egyik fővédnök, Kö­kény Mihály népjóléti miniszter szavait. Az „üdvözlet” többek közt kitért a WHO egészség­­megőrzés ügyében áttörést je­lentő 1986-os konferenciájára. Nyilvánvaló lett, hogy hatékony megelőzés nélkül nincs remény az egészség javulására s a jó megelőzés jó társadalompoliti­kát is jelent, ahol a döntéseknél figyelembe veszik azok hatását természeti és épített környezetre is. A köszöntő kitért arra is, a tárca feladata egyúttal a helyi tö­rekvések támogatása, de szó esett benne a most induló regio­nális egészségügyi korszerűsí­tési programról is. A környezet­védelmi tárca helyettes államtit­kára, Lányi Gábor különösen fontosnak vélte környezeti szempontok integrálását a gaz­dasági változások folyamatába s a megelőzést. (Folytatás a Vá­rosok egymás között... címmel a 3. oldalon.) Tegnap dr. Nagy Árpádné polgármester nyitotta meg a helyi né­met kisebbségi, valamint a települési önkormányzat által szer­vezett német hagyományőrző napokat a szepetneki általános művelődési központban. Az idei programsorozat jelentőségét emeli, hogy a hagyományőrző nap keretében avatták fel ünne­pélyesen a Szepetneki Német Kisebbségi Önkormányzat Petőfi utca 66. szám alatti közösségi helyiségét. A harmadik alkalommal megrendezett hagyományőrző napok nyitórendezvényén — a hangulatos művészeti találko­zón — először átadták a díjakat a német nemzetiségi nyelvi ver­senyeken eredményesen szere­pelt gyermekeknek, majd szín­vonalas kultúrbokréta követke­zett a Királyi Pál ÁMK énekka­rának, diákjainak, valamint német nemzetiségi tánccsoport­jának közreműködésével. A ha­gyományok jegyében az idén is meghívtak egy Vas megyei kül­döttséget a művészeti találkozó­ra: ezúttal a kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola tanulói adtak ízelítőt abból, hogy — nyugati határ menti településről lévén szó — szintén sokat tesz­nek a német nemzetiségi hagyo­mányok ápolásában. Persze a szepetneki pedagógusok és fia­talok is jó példával járnak elöl. (Tudósításunk folytatása a 3. ol­dalon Német­ ünnep Szepetne­­ken címmel olvasható.) Hetven százalékos igent vár Gál Zoltán A NATO-csatlakozásról kiírt népszavazáson 70 százalékban igen voksot vár Gál Zoltán, a részvételt illetően pedig úgy véle­kedett: nem lenne meglepve, ha az arány 50—60 százalékos len­ne. Ugyanakkor Csehszlovákiának és Lengyelországnak nem javasolná e tárgyban a referendum kiírását a házelnök. Az Országgyűlés elnöke pén­teken Békéscsabán az MSZP megyei székházában megtartott sajtótájékoztatóján szólt erről. Megítélése szerint a NATO- népszavazást kedvezőtlenül be­folyásolja, hogy az ellenzék összekapcsolta a föld tulajdon­lásának ügyével s az emberek kezdték pártpolitikai csatáro­zásnak venni az erről folyó vitát, ám az utóbbi hetekben kedvező változást tapasztal a közvéle­mény alakulásában. Majdnem tíz éve, hogy először fölmerült a NATO-ba való belépésünk, így nem a hátralévő néhány napban kell meggyőzni annak helyessé­géről az embereket - jelentette ki a politikus. Ha nem érvényes a népszavazás, a döntés joga visszaszáll az Országgyűlésre, ebben az esetben azonban a NA­TO részéről a ratifikáció nehe­zebben menne, ha viszont az emberek többsége igennel vok­sol, az rendkívül megkönnyíti a katonai szövetség államainak a jóváhagyást - magyarázta Gál Zoltán. Ugyanakkor azt is jelen­tette a hírügynökség, hogy egy prágai lapnak nyilatkozva Gál Zoltán nem javasolná se Cseh­­országnak, se Lengyelország­nak, hogy népszavazást írjanak ki a NATO-tagság ügyében. Nem a kormány, a koalíciót alkotó két párt, az MSZP és az SZDSZ, hanem az ellenzék tak­tikázott többet a november 16-i népszavazás dolgában - mondta egy kérdésre válaszolva. A föld­ről kezdeményezett ellenzéki népszavazást egyébként - ha van törvényi háttere - kiírják, folyik a jogi elemzés, a szakér­tők többsége alkotmányellenes­nek minősíti az ellenzék kezde­ményezését, ugyanis nem lehet népszavazást tartani a nemzet­közi szerződéseket megsértő kérdésben. Ha viszont az derül ki, hogy nincs alkotmányos akadálya ennek a referendum­nak, a törvénynek megfelelően fogják kiírni a föld tulajdonlásá­ról is a népszavazást - közölte Gál Zoltán. (MTI) Erősödik az EU is Az Európai Uniónak a világpolitikában és a világgazdaságban betöltött szerepét is tovább erősítheti a tervezett küszöbönálló bővítés. A szervezet ugyanis ezzel a döntéssel nemcsak jobb ver­senypozícióba kerül, de tovább garantálhatja az európai tör­ténelmi, kulturális és gazdasági értékek megmaradását. Erről Monika Wulf-Mathies, az EU brüsszeli bizottságának regionális politikáért felelős biztosa beszélt, amikor pénte­ken fogadta őt Horn Gyula mi­niszterelnök. A megbeszélésről Horváth Tamás, a kormányfő külpolitikai főtanácsadója tájé­koztatta a hírügynökséget. Horn Gyula beszámolt a brüsszeli vendégnek arról, hogy Magyar­­országon menetrendszerűen fo­lyik a felkészülés az EU-val folytatandó csatlakozási tárgya­lásokra, s a konkrét végrehajtó programokon komoly apparátus dolgozik. A miniszterelnök el­mondta: bízik abban, hogy a csatlakozási tárgyalások két év­nél többet nem vesznek igény­be. Üdvözölte az EU bizottság Agenda 2000 dokumentumát, az elkészült országvélemény kapcsán pedig úgy vélte, az visszaigazolja a magyar lakos­ság erőfeszítéseit. (További részletek a 2. oldalon Támogat­juk szomszédainkat címmel.) Kifogásolt támogatás Energiaszektorunk érett a csatlakozásra Energetikai szempontból Magyarország felkészült az EU- csatlakozásra és képes arra, hogy néhány éven belül a jog­harmonizáció követelményei­nek is eleget tegyen - mondta Ligeti Pál, az ipari tárca képvi­selője pénteken Budapesten azon a nemzetközi konferenci­án, amelyen Csehország, Észt­ország, Magyarország, Len­gyelország és Szlovénia olaj- és gázipari szakemberei tanács­koztak. Ligeti Pál emlékeztetett arra, hogy az EU szakértői megfele­lőnek találták a magyar ország­jelentésben leírt energetikai tör­vényeket, az energiaszektor pri­vatizációját, az energiahordo­zók több irányú beszerzését, a költségarányos árak bevezeté­sére hozott intézkedéseket. A szabályozást azonban - részben az újabb és újabb EU-direktívák miatt - tovább kell fejleszteni. A közösség szerint Magyaror­szágon csökkenteni kell a fajla­gos energiafelhasználást. To­vább kell fejleszteni a környe­zetvédelmet szolgáló jogi sza­bályozást, át kell venni az erre vonatkozó közösségi szabvá­nyokat is. Az országjelentésben az EU kifogásolta az urán- és a szénbányászat magyarországi támogatásának formáját. Az uránbányászat megszűnik, de a szénnel kapcsolatos problémák­ra megoldást kell találni. (MTI)

Next