Zalai Hírlap, 1998. február (54. évfolyam, 27-49. szám)

1998-02-02 / 27. szám

6 ZALAI HÍRLAP GAZDASÁG Decemberi piacok Végre valami (a süldő) Lentiben volt olcsóbb...Ki korán kel... Most már jó ideje rendre a lenti árak vezetnek a megye megfigyelt piacain. Nem volt ez másként az előző hónapban, de­cemberben sem, egy valami azonban mégis feltűnt: a manap­ság ritkaságszámba menő süldő kilója Lentiben olcsóbb volt mint máshol. Az egyetlen össze­hasonlítási alapot képező zala­­szentgróti piaccal szemben, ahol kilója 345 forintot kóstált, Lentiben már 298-ért hozzá le­hetett jutni... Hanem a többi árucikk — mint korábban. Igaz, a tojás da­rabja szinte mindenütt egyfor­mán 20 forint körül alakult, de például a burgonya Lentiben 60, Keszthelyen 43, Nagykanizsán 39, Zalaegerszegen 38, Zala­­szentgróton pedig 35 forintba került. A sárgarépa ára Lentiben 136, Egerszegen 111, Kanizsán 98, Keszthelyen 87, Szentgró­­ton pedig 80 forintra rúgott. Pet­rezselymet árulni (mármint szó szerint) szintén Lentiben volt a legkifizetődőbb, hiszen 258 fo­rintba került, Egerszegen ugyancsak borsos áron, 250-ért, Szentgróton 200-ért, Keszthe­lyen 197-ért, míg Kanizsán 184 forintért adták. Ami a gyümölcsféléket illeti, az alma Keszthelyen tetőzött ki­lónként 84 forinttal, utána nem kis meglepetésre a gyümölcs­vidéknek számító Szentgrót kö­vetkezik 75-tel, míg Lentiben 72, Egerszegen 71, Kanizsán pedig 66 forintot kóstált az alma kilója. A dióbél Szentgróton 1200 forinttal tetőzött... ... szinte biztos, hogy állami támogatásra lel­e lehetne folytatni némi megbicsaklással a közmondást, azt azonban okvetlenül hozzá kell tenni: a koránkelésen túl komoly szakértelem, vala­mint jókora türelem is szükségeltetik a sikerhez. Ezekben a napokban a legkü­lönbözőbb fórumokat felhasz­nálva igyekeznek terjeszteni, bővíteni a megyében az agrártá­mogatással kapcsolatos ismere­teket az FM-hivatal, a kamarák és az érdekképviseleti szervek dolgozói. Hatalmas terjedelmű anyagról van szó, szaklapok ön­álló mellékleteként megjelent kiadványban 160 oldalt tesz ki a felsorolás. Új, finom kis „szürkék” Mint Tóth Jenő, az FM-hiva­tal megyei vezető-helyettese el­mondta, csak a beruházási jelle­gű támogatásokhoz 44 jogcí­men lehet jutni, a termelési célúak esetében pedig még szé­lesebb a kör. A preferenciák túl­nyomó többsége egyébként e hivatal közreműködésével sze­rezhető meg, ergo óriási megter­helés hárul rájuk, de az osztály­vezető-helyettes nem emiatt ejt zokszavakat. Mint a falut „élő­ben”, szárnyrabocsájtójaként ismerő gazdász-hivatalnok amiatt bosszankodik, hogy az amúgy sem éppen egyszerű en­gedélyezési, hozzáférhetőségi eljárások néhány kis finom „szurkával” tovább bonyolód­tak. Ide tartozik például beruhá­zási kérelem esetén a végleges, vagy elvi építési engedély felmu­tatása, miközben az építésható­ságok új felállása enyhén szólva „menet közben” leledzik. Há­nyan fognak csak emiatt kicsúsz­ni a szűk határidőkből? Vagy itt van a telepítéseknél az újonnan belépett ökológiai alkalmassági igazolás, melynek kiadására az országban egyetlen szervezet, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutató-Fejlesztő Kft. jogosult. A pályázat benyúj­tásáig másfél hónap van hátra... Aztán van, amihez a helyi önkor­mányzat egyetértő nyilatkozata kell, miközben az engedélyt az ő jegyzőjük adja ki. Szükséges to­vábbá a területfejlesztő tanács nyilatkozata, ami látszólag akár logikus is lehetne, ha nem attól az FM-hivataltól szereznék be az információt, amelyhez aztán visszakerül a dolog. Kivéve per­sze azt a megoldást, hogy a pá­lyázók százával keresik fel e ta­nácsokat. E tekintetben viszont nincs tisztázva az eljárás. — Hát ennyit az automatiz­musról — mondja Tóth Jenő, hozzátéve, hogy automatikusan gyakorlatilag semmi sem jár, mindent kérelmezni kell. S hogy erre ki képes? Szerinte csak a profik, a nagyüzemek. Az egy­szerű emberek, kezdő kisvállal­kozók számára esetenként csak­nem kilátástalan tortúráról van szó, szakértő támaszt kell keres­niük. Késlekedni veszélyes Amit viszont mindenkinek szem előtt kell tartania: a késle­kedés eleve kockázatos, hiszen az igényeket sok esetben a ren­delkezésre álló keretösszeg ere­jéig elégítik ki. Tudni kell to­vábbá, hogy a köztartozás — adó-, vám-, tb-hátralék — feles­legessé tesz minden további lé­pést, kizáró körülmény bármely dotációs lehetőségből. K. F. 1998. február 2., HÉTFŐ A rattan nem bambusz... Egy 1990-ben alakított zalaegerszegi cég távolkeleti országok bútorait és lakberendezési tárgyait importálja. Alkatrész is ér­kezik, amit később a botfai raktár­műhelyben szerelnek össze, s ugyanitt kárpitozzák az ülőgarnitúrákat is. Malajzia és Indoné­zia az a két ország, ahonnan az egzotikusnak mondható rattan bútor és félkésztermék érkezik. Minderről Rettegi Miklós, az egyik tulajdonos, a társaság ügyvezetője beszél: — Sokan összetévesztik a bambuszt és a rattant. Az előző a fűfélékhez tartozik, a rattan meg a pálma­fajtákhoz. A rattannak több mint 500 faja ismert, de bútorgyár­tásra csak alig két tucatnyi hasz­nálható, s ezek többnyire a tró­pusi Délkelet-Ázsiában és a Csendes -óceán szigetvilágában található. Nem véletlen tehát, hogy a rattan bútorokkal nagykereske­dő cég külkeres szakembere éveket tölt azon a vidéken. Ugyanis alaposan oda kell fi­gyelni a kapcsolatokra, a kényes faféle begyűjtésére, válogatásá­ra, feldolgozására. A helyenként akár száz méterre is felnövő rat­tant az őserdőben vagy újabban ültetvényeken termelik ki, a törzsnek mondott részből 15-20 méter a felhasználható anyag. Ezt megtisztítják, s felfőzik nem is egyszer, hogy a rostjai felpu­huljanak. Ugyanis csak így lehet a kívánt formára hajlítani. Ekkor kiadják családi bedolgozóknak fonásra, majd üzemi körülmé­nyek között felületkezelik a bú­tort vagy alkatrészeket.­­ Ezután kezdődik a rattan csodálatos tekergése a világban. Konténerekbe rakják a szállít­mányt, s Penang kikötőjéből há­rom hét alatt Koperbe szállítják. Itt vasúti kocsira rakják, s irány a pesti Józsefváros, itt szortírozzák a rakományt, s teherautóval Za­laegerszegre hozzák. Botfán ösz­­szeszereljük a bútorokat, s irány Győr vagy Nyíregyháza. Mivel egyre fokozódik a távolkeleti bú­torok iránti igény, idén megöt­szörözzük az importot. Komoly érdeklődés van a rattan bútorok iránt Szlovákiában, valamint a szomszédos horvát és szlovén pi­acon is. A törvény biztonságot nyújt Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség tevékenysége A múlt évben növekedett a la­kosság bizalma a fogyasztóvé­delem iránt. Ennek egyik bi­zonyságaként tavaly a felügye­lőségek ügyfélforgalma 48.600- ra növekedett az előző évi 43.000-rel szemben — hangoz­tatta Gyarmati András, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója a múlt hét végén tartott sajtótájékoztatón. „Az ügyfelek döntő többsége nem panaszkodni, hanem felvi­lágosítást kérni megy a felügye­lőségekhez” — hangsúlyozta a főigazgató. A hatóság múlt évi tevékenységét összegezve el­mondta: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1997-ben 47 or­szágos vizsgálatot végzett, szemben az 1996-os 42-vel. Ta­valy 86 millió forintnyi szabály­sértési bírságot szabtak ki, ami 20 millió forinttal több mint amennyi 1996-ban volt. A fogyasztóvédelem szabá­lyozásában nagy előrelépésnek tekinti a hivatal vezetője, hogy a múlt év decemberében az Or­szággyűlés elfogadta a fogyasz­tóvédelmi törvényt, s ez március 1-jei hatályba lépése után általá­nos ellenőrzési jogosítvánnyal ruházza fel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget. Ennek is kö­szönhető, hogy a gazdasági rek­lámtevékenységről szóló tör­vény végrehajtásának ellenőr­zése során a felügyelőség szep­tember és december vége között huszonöt—huszonhat millió fo­rint bírságot állapított meg. A túlzott fogyasztásra ösz­tönző reklámok miatt nyere­ményjátékok ellen kilenc eset­ben kezdeményeztek eljárást. A szeptember 1-jétől hatá­lyos reklámtörvény első féléves tapasztalatait február végén ér­tékeli a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség a szakmai szerve­zetekkel közösen. Az idén is folytatódnak a már visszatérő hagyományos orszá­gos ellenőrzések. Ilyen például a taxiellenőrzés, a tej-, tejtermé­kek, húsforgalmazás stb. vizs­gálata. Tankolás másfél perc alatt Az első robot-benzinkút feke-­tőnek nem kell a jövőben nyár elején nyílik meg Németor- mérgező gázokat belélegeznier­szágban, Münchenben. A tan- ilyen robot-benzinkút már két kolás mindössze 90 másodper­­cre üzemel Stockholmban, és éig tart majd, és a gépkocsivezet néhány hónapja Oslóban.

Next