Zalai Hírlap, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-14 / 163. szám
1998. július 14., KEDD FRANCIAORSZÁG NEMZETI ÜNNEPÉN ZALAI HÍRLAP . Magyar vendég a stadionban Franciaország 1998 világbajnoka - kell-e ennél nagyobb siker, hogy még fényesebbé tegye az ország nemzeti ünnepét, július 14-ikét? A nagyszerű, világra szóló sportsiker estéjén az exkluzív meghívottak között jelen lehetett Orbán Viktor, Magyarország frissen megválasztott miniszterelnöke is. Illusztris vendégek között szurkolhatta végig a Stade de France díszpáholyában Orbán Viktor a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. Jelen volt természetesen szinte mindenki, aki Franciaországban számít: Chirac elnök, Jospin miniszterelnök, 21 miniszter, számos művész, köztük „a három tenor”. Ott volt Gérard Depardieu, Catherine Deneuve és számos előkelőség, például a kenti és a monacói herceg, valamint Henry Kissinger és még Claudia Schiffer is, aki a Citroen autókat reklámozza. Orbán Viktor Chirac elnök meghívására érkezett magánlátogatásra a francia fővárosba, néhány nappal csütörtökön esedékes párizsi munkalátogatása előtt. Ő volt a meghívottak között az egyetlen miniszterelnök, akinek országa nem jutott ki a franciaországi világbajnokságra. Szerinte ebben része lehet annak, hogy ő az egyetlen olyan kormányfő, aki igazolt labdarúgó is egyúttal. (Orbán Viktor az Erdértnél játszik.) Azt a néhány napot, amelyet Párizsban töltheted, családjának, a pihenésnek és persze a labdarúgásnak szentelte, de egy rövid sajtónyilatkozatot a döntő előtt - mégis adott, s ebben nagyra értékelte a horvát csapat teljesítményét. „A térségben minden a sikerre épül, és a siker, legyen szó a kultúráról, a tudományról vagy a sportról, azonnal közüggyé válik. Nem politikai üggyé, mert ez rossz hangzású szó, hanem közüggyé. Ezért minden sikernek nagyon örülök, ami a közép-európai országok népeihez kötődik. A horvátok kitűnően küzdöttek, meg kell emeljük a kalapunkat előttük, és sikerük - ez talán kicsit furcsán hangzik - komoly lelki többletet jelent majd a horvát nép számára a következő időszakban” — mondta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy kisfia mindig a braziloknak szurkol, s szinte megőrül Ronaldóért. Magyarországon amúgy komoly Ronaldo-láz van kialakulóban - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy hány évre van szükség ahhoz, hogy Magyarország labdarúgása behozza a hatalmas lemaradást, Orbán Viktor kijelentette: hosszú évek kellenek ehhez, s egy új nemzedéknek kell felnőnie a pályákon. A kormányfő párizsi magánlátogatása idején történt, hogy a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal érdemrenddel tüntették ki Raymond Barre volt francia miniszterelnököt, s Orbán Viktor természetesen jelen volt a kitüntetés átadásánál. Elmondta, hogy Barre-t már a kilencvenes évek elején megismerhette. „Akkor egy teljesen jelentéktelen pártot képviseltem, ő szívélyesen fogadott, s ez nyilván nem a pártnak szólt, hanem a magyar népnek” - mondta Orbán Viktor, aki felidézte, hogy számos értékes tanácsot kapott a tekintélyes francia politikustól. Barre 1976 és 1981 között volt miniszterelnök, jelenleg képviselő a nemzetgyűlésben és Lyon főpolgármestere. A magas magyar kitüntetés - mint Szombati Béla párizsi nagykövet fogalmazott - kiváló kezekbe került, hiszen Barre professzorként, kutatóként, miniszterelnökként és Lyon főpolgármestereként mindig szívén viselte Magyarország sorsát, figyelemmel kísérte hazánk fejlődését. Ez az érdeklődés természetesen nem véletlen, hiszen Raymond Barre felesége, Éva aszszony magyar emigráns, aki sohasem adta fel magyarságát és nyelvét. Neki is nagy szerepe van a magyar kultúra franciaországi jelenlétében, hiszen tudni kell róla, hogy ő fordította le franciára például Márai Sándor műveit. (MTI) Chirac elnök gratulál Dechampe-nak, a franciák csapatkapitányának azon az emlékezetes vasárnap estén MTI-fotó Kiemelkedően jó kapcsolatok Interjú Paul Poudade-dal, Franciaország budapesti nagykövetével - Tisztelt Poudade úr! Milyennek tartja a magyar-francia kapcsolatokat azoknak a közvetlen tapasztalatoknak a birtokában, amelyeket nagyköveti tevékenysége során Magyarországon az elmúlt egymásfél évben szerzett? - A francia-magyar kapcsolatok kivételesen jók. A francia álláspont mind az Európai Unió, mind pedig a NATO kibővítése szempontjából megfelel Magyarország elvárásainak. Másfelől Magyarország határozott európai irányultsága, elszántsága a jószomszédi kapcsolatok ápolására minden környező országgal - amit az új kormány is megerősített - hozzájárulnak ahhoz a kitűnő országképhez, amely az önök országáról kialakult Franciaországban és más európai uniós országokban is. A kapcsolatok kitűnősége rendszeres miniszteri látogatásokban és a két ország közigazgatásának egyre szorosabb kapcsolatában is megnyilvánul. Végül pedig, mint magyarországi francia nagykövet, csak örülni tudok Orbán Viktor miniszterelnök döntésének, hogy első külföldi látogatását Franciaországba teszi. - Nagykövetként hogyan értékeli az elmúlt csaknem tíz évben az ország politikai-gazdasági átalakulására tett magyarországi erőfeszítéseket, mely eredményeket tart kiemelkedőnek, milyen hiányosságokat lát? - A Magyarország által tíz év alatt megtett út rendkívül figyelemreméltó, mint azt a NATO- csatlakozás és a küszöbön álló európai uniós belépése is mutatja. Magyarországot megbízható partnernek tekintik politikai téren és vonzó partnernek gazdasági szempontból is. Ugyanakkor tudjuk, hogy az átmenet a lakosság egy elég széles rétege számára nehéz volt, sok áldozattal járt. De a társadalmi problémák kezelését bizonyára megkönnyíti majd az újra beinduló gazdasági növekedés. Franciaország 1997-ben Magyarország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, a francia befektetések pedig a harmadik helyet foglalják el Németország és az USA után a rangsorban. A gazdasági kapcsolatok bővítésére kínálkoznak-e további lehetőségek, és ha igen, milyen területeken? Ön szerint a multinacionális cégek vagy a kis- és középvállalatok közötti együttműködés lehet a jövő útja? - Franciaország valóban harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, több mint tízmilliárd frankos összberuházással. Ami a kereskedelmet illeti — ez együttesen értendő a Magyarországra irányuló francia exportra és a magyar kivitelre Franciaországba, szintén tízmilliárd frankot ért el 1997-ben, és élénken fejlődik. A gépipar és a nehézipar kivételével Franciaország minden szektorban jelen van, de kiemelt súllyal a közszolgáltatásokban - így a telefon-, a víz-, a gáz-, az áram- és a távhőszolgáltatásban -, az élelmiszeriparban - így a cukor, az étolaj és tejtermékek gyártásában -, a gyógyszer- és a vegyiparban, az elektromos felszerelés és gumiabroncs előállításában. Ez a jelenlét a legtöbb esetben multinacionális nagyvállalatokon keresztül valósul meg. De a francia kis- és középvállalatok is egyre nagyobb számban vannak jelen Magyarországon, nevezetesen a beszállítói szektorban. - Megfelelőnek találják-e a franciaországi befektetők a magyar gazdasági-társadalmi környezetet, különösen a hosszú távra szóló kapcsolatok szempontjából? - Kiszámítható társadalmigazdasági környezet és egy bizonyos szintű jogi stabilitás alapvető feltételei a külföldi beruházók idecsábításának. Ugyancsak lényeges az aláírt szerződés tiszteletben tartása. Franciaország harmadik legnagyobb beruházói pozíciója is bizonyítja, hogy Magyarország e tekintetben jelentős hitelre tett szert. - Egyetért-e, illetve támogatja-e azt a törekvést, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarország a kelet-közép-európai régió gazdasági-pénzügyi központja legyen? - Ez a törekvés teljesen jogos. Európa közepén elfoglalt helyének köszönhetően Magyarország számos adóval rendelkezik, és Budapestnek természetes regionális elhivatottsága van. De jelentős erőfeszítéseket kell még tennie, különösen a közlekedés területén. - Hogyan látja Magyarország EU-csatlakozási esélyeit? Mely területeken okozhat nehézséget a felzárkózás? Magyarország a legjobb helyzetben lévő országok között van ahhoz, hogy benne legyen a kibővítés első körében. A kérdés már nem az, hogy Magyarország csatlakozik-e az Európai Unióhoz, hanem az, hogy mikor. Véleményem szerint a csatlakozás formális időpontjánál sokkal lényegesebb, hogy Magyarország és az uniós tagállamok közigazgatásai és vállalatai között egyre szorosabb az együttműködés. Ez folyamatosan fejlődik. Nem hiszem, hogy a mezőgazdaság lesz a fő nehézség a csatlakozás során, inkább problémás lehet a környezetvédelem, az igazságügy és a belügy területe. Számunkra is ünnep július 14-e, a francia forradalom napja. Vajon önök, franciák mit tudnak a magyar történelemről, a nemzeti sorsról, kultúráról? Arról, hogy a kultúra, a tudomány területén milyen eredményekkel dicsekedhetünk? Valójában elégedettek lehetünk-e a magyar-francia kapcsolatok alakulásával? - A franciák Magyarországot alapvetően az 56-os forradalomhoz kötik. Tudják, hogy a francia-magyar kapcsolatok nem kevés viszontagságon mentek keresztül a történelem folyamán, de az elmúlt tíz évben új irányt vettek. Liszt és Bartók művei a világ zenei örökségének részét képezik. A magyar vagy a magyar származású tudósok, közöttük tizenkét Nobeldíjas, ugyancsak hozzájárultak az emberiség ismereteinek gyarapodásához. Mint azt már többször említettem e beszélgetés során is, joggal lehetünk elégedettek a francia-magyar kapcsolatok fejlődésével. Gratulálunk a franciák szerepléséhez a futball-világbajnokságon, hasonlóképpen a hatalmas rendezvény megszervezéséhez, nagyszerű lebonyolításához is. Vajon üzletileg mekkora sikerrel zárul Franciaország számára? Tudná-ejó szívvel ajánlani a magyaroknak a következő vb-k valamelyikének megrendezését? Mint ismert, a francia köztársasági elnök a döntőre meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, egyedüliként olyan ország kormányfőjét, amelynek csapata nem jutott ki a vb-re. Hogyan értékelhető ez az új magyar, jobboldali kormány felé tett gesztus? - Túl korai volna még megvonni a labdarúgó-világbajnokság gazdasági-pénzügyi mérlegét. De már most biztosnak látszik, hogy nagy sport- és közönségsikerről beszélhetünk. Örömmel tölt el, hogy az új magyar miniszterelnök is részt vehetett a döntő mérkőzésen, Jacques Chirac köztársasági elnök úr vendégeként. Tudom, Orbán Viktor úr jól focizik, és minden bizonnyal izgalmas és élvezetes volt számára a döntő a Stade de France-ban. Magyarország augusztusban rendezi az atlétikai Európa-bajnokságot, és Ausztriával együtt nyújtotta be pályázatát az európai nemzetek 2004-es labdarúgó-bajnokságára. Franciaország 1984-ben rendezte meg ezt a bajnokságot, és most, 14 évvel később, a világbajnokság házigazdája lehetett, így számomra nagyszerű ötletnek tűnik, hogy a világszerte ismert, csodálatos futballista, Puskás Öcsi hazája egy másik országgal társulva pályázatot nyújtson majd be egyszer a labdarúgó-világbajnokság rendezési jogára. Osváth Sarolta Paul Poudade úr