Zalai Hírlap, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-19 / 90. szám

2 ZALAI HÍRLAP Cáfol a Mól A NATO-támadás megindulása óta sem olajat, sem feldolgozott olajterméket nem szállít Jugoszláviába a Mal Rt. sem csővezetéken, sem közúton, sem pedig vízi úton - közölte a cég illetékese vasárnap. Több pénzt kérnek határvédelemre A Jugoszláviával szomszédos 170 kilométer hosszúságú határszakasz teljes egészén képesek a megfelelő védelem, biztonság fenntartására az illetékes szervek. Mindezt Molnár Gyula (MSZP), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szögezte le vasárnap Kiskunhalason. Ugyanakkor szerinte meg kell duplázni Csongrád és Bács-Kiskun megyékben a védelmi bizottságok költségvetését, hogy megnövekedett feladataikat el tudják látni. Munkáspárti tüntetés A magyar kormánynak fel kell lépnie a NATO-n belül a háború azonnali leállítása érdekében - hangoztatta Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke szombaton Budapesten, a NATO katonai akciója ellen szervezett tüntetésen. A párt aláírásgyűjtést kezdeményezett, amelyben követeli, hogy Magyarország területéről ne induljon szárazföldi háború Jugoszlávia ellen. (MTI) KRÓNIKA A szerbek menekültekre lőttek (Folytatás az 1. oldalról.) Solana kijelentette: „Nagyon nehéz manapság autonómiáról beszélni, amely demokratikus elgondolás lenne egy olyan országban, amely egyáltalán nem demokratikus... Az egész balkáni térségben, különösen Jugoszláviában nagyon nehéz a valódi békét megteremteni, amikor Jugoszlávia nem demokratikus állam” — közölte a NATO-főtitkára. Robin Cook brit külügyminiszter vasárnap cáfolta a The Observer hetilapban megjelent elemzést, miszerint a NATO-tervezők már a koszovói szárazföldi hadműveletek tervein dolgoznak. A vasárnapi brit lap védelmi forrásokból úgy értesült, hogy a NATO katonai tervezői azzal számolnak, hogy május végén elindíthatják a szárazföldi akciót, amelyhez mintegy 80 ezer katonát kérnének a NATO- tagállamoktól. Robin Cook a GMTV televíziónak adott nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy Nagy-Britanniának, mint a NATO tagjának nem áll szándékában szárazföldi megszálló erőket küldeni Koszovóba. „A nemzetközi közösségnek nincs két-három hónap ideje arra, hogy a belgrádi vezetés Koszovóban folyó etnikai tisztogatására válaszoljon, ezért kell fokoznia a légicsapásokat a szerb hadigépezet ellen... Márpedig egy szárazföldi hadművelet előkészítése két-három hónapot igényel, mivel hatalmas létszámú erőket kellene felvonultatni a térségben ahhoz, hogy sikeres legyen. Jelenleg az a szándékunk, hogy biztosítsuk, Koszovó olyan helyzetbe kerüljön, hogy Belgrád elfogadja a nemzetközi erők majdani jelenlétét és Koszovó jövőbeni autonómiáját” - hangoztatta a brit külügyminiszter. Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint a NATO már a szárazföldi erők telepítését tervezi Koszovóban. Erről egyelőre azért nem esik szó nyilvánosan, mert nem akarják felizgatni a közvéleményt - jelentette ki az El Pais című spanyol lapnak nyilatkozó Ivanov. Megerősítette: Moszkva kész a megfelelő válaszra, beleértve a katonai lépéseket is, amennyiben az általános helyzet tovább romlik, és ha Oroszország biztonsága veszélybe kerül. Ivanov azt is leszögezte, hogy a NATO megszegte az Oroszországnak tett ígéreteit. Utalt rá, hogy Oroszország és a NATO 1997-ben megállapodott: egyik fél sem alkalmaz katonai erőt Európában. Aknára futott Koszovóban vasárnap reggel egy gépkocsi, amely menekültekkel az albán határ felé tartott. Öten közülük életüket vesztették. A robbanás a jugoszláv-albán határon lévő Morina átkelőhelytől mindöszsze húsz méterre történt. A tragikus eseményről beszámoló EBESZ-megfigyelők szerint a gépkocsi azonnal lángba borult. A hajnali órákig, a robbanás bekövetkeztéig 1500 menekült érkezett a határra, s közülük 1200-an léptek albán területre. A robbanás után a szerb határőrök lezárták a határt - jelentette a Reuters és az AP. Az AFP az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságára hivatkozva azt jelentette, hogy a szerbek aknatüzet zúdítottak a menekültekre. Egy menekült életét vesztette, huszonketten megsebesültek. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közben vasárnap megszakította diplomáciai kapcsolatait Albániával, és azzal vádolta Tiranát, hogy a NATO cinkosa a Jugoszlávia elleni légicsapásokban - adta hírül az AFP. (MTI) Koszovói albán menekültek végeláthatatlan sora várakozik, hogy átvegye élelmiszer-fejadagjait a NATO által fenntartott szenkoveci menekülttáborban, Szkopje mellett vasárnap. A NATO légicsapásainak március 24-i kezdete óta a szerb erők több százezer albánt űztek el Koszovóból. A II. világháború befejezése óta nem volt ekkora menekülthullám Európában MTI-fotó BSfI KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjai felé*óni teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: * Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) * Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) Y ...,'Nij'PIC• Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) * Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Ellenőriznék a támogatottságot (Folytatás az 1. oldalról.) De a fórumon több témakörben, így például az országosan kötelező minimálbér emeléséről, a munkanapok áthelyezéséről megállapodásokat is kötnének a partnerek. Az OMT munkájában az ÉT-ben is működő kormányzati, munkavállalói, munkaadói képviselők vesznek majd részt. Ugyanakkor a kormányjavaslat szerint az ÉT-gyakorlathoz képest következetesebben kérnék számon az érdekképviseletek támogatottságát. Ez főként azokra a képviseletekre vonatkozna, amelyek nem csupán konzultációs, hanem megállapodási joggal vesznek majd részt a tárgyalásokon. Az OMT, akár az ÉT, munkabizottságokat hoz majd létre. (MTI) Bírálat Deutschék címére Az SZDSZ szerint az Ifjúsági és Sportminisztérium lehetetlenné teszi több tízezer gyermek nyári táborozását - közölte budapesti, szombati tájékoztatóján Horn Gábor országgyűlési képviselő. Felhívta a figyelmet: a tavalyi 440 millió helyett idén csak 50 millió forint jut gyermeküdültetésre. (MTI) 1999. április 19., HÉTFŐ Magyarország nagyon lojális Magyarország NATO-n belüli lojalitása kifogástalan - jelentette ki tegnap a NATO szóvivője Brüsszelben. - Ezt mutatja az orosz konvoj ügye és a szövetségi akció folyamatos támogatása - vélekedett Jamie Shea egy kérdés kapcsán. Azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy Magyarországon keresztül vezetéken olaj jutna Jugoszláviába, ahol a NATO az olajtartalékok megsemmisítésén fáradozik. A kérdés előzménye egy, a Washington Post vasárnapi számában megjelent interjú Gerhard Schröder német kancellárral, amelyben a politikus egyebek között kijelentette: ’’„Nem háborúzhatunk úgy egy ország ellen, hogy eközben engedjük, hogy az a csővezeték, amely egy NATO- tagországon vezet keresztül, üzemanyaggal lássa el az ellenfelet”. A kancellár nem nevezte ugyan néven Magyarországot, de az általa mondottak megfelelő szövegrészéül a washingtoni lap szerkesztői zárójelben feltüntették, hogy szerintük Magyarországról van szó. Meglepetését fejezte ki vasárnap az MTI érdeklődésére Horváth Gábor külügyi szóvivő a Washington Post című amerikai lapban megjelentekkel kapcsolatban. Horváth Gábor leszögezte: Magyarország sem csővezetéken, sem más formában nem szállít üzemanyagot Jugoszláviába, és más országból sem szállítanak oda hazánkon keresztül. (MTI) A választmány biztos háttér (Folytatás az 1. oldalról.) A választmány előtt Kövér László ügyvezető alelnök ismertette a párt alapszabályának módosításáról szóló előterjesztést, amelyről a kongresszus fog dönteni. Szita Károly leszögezte, hogy az 1995-ben elfogadott alapszabály nem változik lényeges pontokon. A grémium jóváhagyta a választmány kongresszusi beszámolóját. Ennek kapcsán Szita a sajtónak elmondta: a választmány tette le a Fidesz választási győzelmének alapjait. Most pedig az a feladata, hogy hátteret biztosítson a kormányzati döntésekhez és ellenőrizze a Fidesz választási programjának végrehajtását - tette hozzá az alelnök. (MTI) Most a területfejlesztés a téma Egy joganyagrész, melyben kiemelkedünk az EU-tagjelöltek közül Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások keretében olyan joganyagrész, a területfejlesztés átvizsgálása következik, amelynek tekintetében Magyarországot rendre kiemelik a többi tagjelölt közül. Az EU és a hat tárgyaló ország — hazánk, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország és Szlovénia - már több mint egy éve megkezdte az uniós joganyag összevetését a nemzeti szabályozással. A héten a területfejlesztés, illetve az EU strukturális eszközeinek koordinálása a téma. Kedden és szerdán a hat tárgyaló államnak egyszerre bemutatják az uniós joganyagot, majd csütörtökön és pénteken Magyarországéval mindjárt össze is hasonlítják. Fontos területről van szó, mert ennek keretében törekszik arra az EU, hogy tagállamainak, illetve azon belül az egyes kisebb területeknek egyformán fejlett legyen a gazdasági színvonala. Az unió jelentős összegeket fordít a bizonyos szempontból elmaradott területek felzárkóztatására - a szegényebb keleteurópai államok nyilván felzárkóztatásra szorulnak majd. Az Európai Bizottság tavaly ősszel kiadott és az EU-vezetők által is jóváhagyott időszakos országértékelése az átfogó regionális tervezés felé tett első lépésként értékeli a tavaly márciusban elfogadott magyar nemzeti területfejlesztési koncepciót. Emlékeztet arra, hogy regionális szinten fejlesztési tanácsok létesültek Magyarországon, bár ezek még nem tökéletesen működőképesek. Az 1996-os törvény részletesen kijelöli az intézményes és ellenőrzési struktúrát, de nem ennyire alapos a végrehajtási és felügyeleti rendszert illetően. Hiányzik az EU szerint az emberi és pénzügyi erőforrás is” minden szinten”. A jelentés szerint Magyarország nem teljesítette azt a rövid távú célkitűzést, hogy a területfejlesztésben javítsa az intézményes és irányítási feltételeket. A törvénykezésben és a fejlesztési koncepciókban előrehaladt az ország, de azok végrehajtása akadozik. (MTI)