Zalai Hírlap, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
1999. május 26., SZERDA KULTÚRA Abszurd, ironikus, de bájos Nagy Natália bár mostanában gyakran dalol, nem tör énekesi babérokra Nem csupán énekel, produkciójába a közönséget is bevonja. Végiglejt a padok között, táncra kéri a férfinép szerencsésebbjeit, később gyerekeket hív színpadra afféle rögtönzött, bájos kórusnak. Fellépését követően sem menekül a kulisszák mögé, aki kívánja, dedikált képet kap, és szívesen elbeszélget minden érdeklődővel. Nagy Natáliával hétfőn találkozhatott az egerszegi vásár közönsége, ennek kapcsán váltottunk szót mi is a művésznővel. —A nagyközönség ismerheti a népszerű Besenyő családból, a nagy sikerű Csinibaba című filmből, most pedig mint énekes lépett színre. Fontosnak tartja, hogy mindig egy kicsit mással foglalkozzon? — Igen, több mindent szeretnék párhuzamosan csinálni, bár ez a lemez, a Zsákbamacska minden nő című, amiről most énekeltem, valamilyen szinten ugyanazt a vonalat képviseli, ami anno jellemző volt rám. Kicsit abszurd, kicsit ironikus, de mégis kedves. Ezeket a dalokat kimondottan bájosnak tartom azzal együtt, hogy a szövegük, nyelvezetük ma már nagyon viccesnek hat. Úgy érzem, valójában azt folytatom, amit eddig csináltam, csak éppen dalban és nem prózában. Húsz dalt énekeltem lemezre, valamennyire valóban eltérek az eddig tőlem megszokott műfajtól, és tulajdonképpen kirándulásnak szántam. — Ez összecseng azzal, amit édesapja, Nagy Bandó András nyilatkozott egyszer, miszerint az ember gyermekként mindenre nyitott, aztán mindent elfelejt. — Ez is benne van. Természetesen az ember szeretné magát kipróbálni többféle dologban. Azonban nem tartom magam énekesnőnek, nem is volt szándékomban ilyen babérokra tömni. Azt gondoltam, hogy ezek a régi dalok rendkívül közel állnak a stílusomhoz, hiszen vidámak, kissé infantilisek, és úgy éreztem, el kell őket énekelnem. Talán a fiatalabb generációk részére is nyújthat újat, illetve az idősebbek számára felidézheti a régmúltat. — Mivel rukkol ki legközelebb? — Most azzal telnek a napjaim, hogy járom az országot ezzel a lemezzel, illetve készülök az őszre. Szeretnék egy zenés estet prózával elegyítve, igaz, még számomra is embrionális állapotban van mindez. Az elmúlt évadban a Hotel Menthol című darabban játszottam, amit a következő évadban folytatok. Önállóan dolgozom, konkrét tervem nincs a jövőre vonatkozóan, bár érkeztek felkérések, semmi sem biztos. —A nyár munkával telik vagy pihenéssel? — Szeretnék pihenni, ha csak pár napra is, de jó lenne elutazni, mert utazni nagyon szeretek. Valószínűbb azonban, hogy készülök az őszre, és lehet, hogy majd csak jövő januárban megyek kicsit melegebb éghajlatra. — péter — A nyár jobbára munkával telik majd Nagy Natália az egerszegi közönség közvetlen közelében (Pezzetta Umberto felvétele) A fű, a virág, az erdő, a rét — Labdával és ecsettel a kezemben születtem — említi tréfásan a Csesztregen élő Zsupán József azt az alternatívát, amit a sors felkínált neki. A labdarúgásban az ifjúság a réti válogatottságig vitte, mégis közkedvelt tájképfestő lett. — Édesanyám nővérének férje, Kulcsár Endre volt az, aki festett, és már két-három éves koromban ott ültem mellette, tehát a festészet szeretetének beplántálása tulajdonképpen ekkor történt meg—idézi fel a legkorábbi emlékeket a csesztregi festő, kiben még általános iskolás korában Paksa Imre művésztanár fedezte fel a talentumot. A nagykanizsai középiskolás évek alatt az ecset és a vászon még háttérbe szorult, ám évekkel később Borosán Gyula, az MMIK igazgatója felkarolja a tehetséges fiatalembert, aki ugyan a tájképfestészetre specializálódott, de festményein megjelenik minden, ami — úgymond — a vászonra kívánkozik. — Nagyon megragadott a nyugat-dunántúli, a zalai táj, a természeti környezet. Úgy gondolom, valahol kötelességünk is átmenteni az utókornak őseink építési stílusát, amit a szocialista kockaépítés a városokban szinte teljesen eltüntetett—magyarázza a falusi életképek, a hegyi pincék jelenlétét képein. —A tájképfestészettel pedig azt a természeti szépséget szeretném megmutatni, amit a felületes szemlélő talán nem is vesz észre. Az említettek mellett—főleg az utóbbi időben — Zsupán József képein egyre gyakrabban jelennek meg más témák is. A dalmát tengerpart, az európai városok, és a hazai művészvilágban oly' kedvelt szentendrei utcák adták a legújabb inspirációkat. — Ezek legtöbbje utazásaim során keletkezett, illetve egy Rab-szigeti alkotótáborban készültek. Szentendre azért kedves számomra, mert sok olyan témát kínál fel, amit szeretek festeni— utal a kő- és cseréprengetegre. A csesztregi festő képei nemcsak témájuk és kidolgozottságuk miatt közkedvelt, hanem az egyéni festészeti stílus miatt is. Zsupán József egy különleges alapozás után — amelynek titkát nem árulta el — saját készítésű vékony spaknival viszi fel az olajfestéket a farostlemezre, és ettől válnak képei markánsan egyedivé. Magyarország szinte minden jelentős városában volt kiállítása, de Párizs, München, Bécs közönsége is megtekinthette már festményeit.—Az eltökéltség és kitartás a két legfontosabb tulajdonság, ami kell ahhoz, hogy valakiből festő váljék — fogalmazza meg röviden ars poeticáját a csesztregi művész, ki saját bevallása szerint a mai napig is leginkább saját kedvtelésére dolgozik. — gyuricza — Zsupán József Egy, a tájbeli látványélményben fogant festmény ZALAI HÍRLAP 11 Csapdába esve A legenda szerint a magyarok a külföldi színtereken leginkább arról ismerhetők fel, hogy utolsóként lépnek be a forgóajtón, s elsőként jelennek meg a túloldalon. Természetesen a többi nációnak ugyancsak megvannak az efféle ismertetőjegyei, ezek többnyire vaskos előítéletekként épülnek be tudatalattink nem is annyira rejtett zugaiba, minek következtében időnként aztán jól pofára esünk, mert Párizsban ugyanúgy bottal üthetjük a bőröndünk nyomát, mint mondjuk Moszkvában. No, egy angol forgatócsoport a fejébe vette, hogy utánanéz ezeknek az előítéleteknek, az eredmény a Spectrum televízióban látható kedd esténként, Turistacsapda címmel. Azt találták ki, hogy négy különböző — angol, amerikai, német és japán — náció turistacsoportját teljesen azonos körülmények közé helyezik egy-egy hétre, aztán jól megfigyelik, hogy hogyan viselkednek. Alkalmas helyszínként egy, a világtól viszonylag jól szeparált mediterrán üdülőszállót választottak ki, ahol gondosan elrejtettek 30 mikrofont és 11 kamerát. Arról pedig, hogy a szemmel tartott turisták azonos szituációkban nyilvánulhassanak meg, a csoportokba beépített 2-2 színész gondoskodott. Nem tudom sajnáljuk-e avagy örüljünk neki, hogy a magyarok kívül rekedtek a forgatócsoport érdeklődési körén. Az egyik mesterségesen előidézett helyzet például azt kívánta felmérni, hogy a négy nemzet fiai-lányai hogy viszonyulnak a potyázás lehetőségéhez. Miután a beavatott csapos elhagyta posztját, a bárpultnál ücsörgő beépített ember ingyen piát kezdett osztogatni a csoport tagjainak. Az angolok láthatóan roppant zavarban voltak, egyikük-másikuk inkább oda se nézett, TV-jegyzet ahol a dolgok történnek, de elfogadták. Az amerikaiak nem illetődtek meg, mondhatni élvezettel használták ki a lehetőséget. Nem így a németek és a japánok, akik közül senki(!) sem fogadta el az ingyen italt. Sőt, az egyik távolkeleti házaspár beszámolt a csaposnak a próbálkozásról, nehogy azt higgye, hogy a japánok mind olyanok, mint az az egy. Az is kiderült, hogy a hűvösnek ismert angolok viselkedtek a legoldottabban, s a legnagyobb rendetlenséget is rendre ők hagyták a szobáikban. A németek és a japánok persze rendszeretők — lám nem mindegyik sztereotípia dőlt meg a kísérlet során. Mint ahogy a legtöbb sört sem a németek fogyasztották el az egy hét alatt, hanem a britek, 745 üveggel. Hozzájuk képest a japánok éppen csak kortyolgattak, 104 palacknak néztek a fenekére. Terjedelmi okok miatt itt sajnos véget kell vetni az érdekességek felsorolásának. De a filmsorozat még műsoron van. — szente — ZALAI HÍRLAP Játszva nyerhet! ■■■■MB Akciónk 1. fordulójában az alábbi olvasóink nyertek 5000 Ft-os takarékbetétkönyvet: Hajgató Violetta Zalaegerszeg Németh Gábor Zalaudvarnok Ferenczi István Zalaegerszeg Jakab Árpádné Pusztamagyaród Pörsné Lenner Mónika Zalaegerszeg Horváth László Zákány Pandur Rita Hévíz Csimszi Dezsőné Nagykanizsa Nágel Miklósné Kemendollár Devecser Józsefné Zalaegerszeg A nyeremények átvehetők a Pannon Lapok Társasága Zala megyei terjesztési irodájában hétköznap 8-16 óráig. Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady u. 62. Telefon: 06/80/331-487 Pannon Lapok Társasága Zalai Hírlap - -■ Wy®