Zalai Hírlap, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

2 ZALAI HÍRLAP Fidesz: készülnek a kongresszusra­ ­ Országszerte tartanak az előkészületek a Fidesz — Magyar Polgári Párt jövő hét végén megrendezésre kerülő XII. kongresszusá­ra. Eddig az elnöki székre három szóba jöhető jelölt van: Áder János, Kövér László és Szájer József. Közülük a párt tagsága a legesélyesebbnek Kövér Lászlót tartja - mondta szerdán miskolci sajtótájé­koztatóján Pokorni Zoltán. Demszky Berlinben Budapesti befektetési lehetőségekről adott tájé­koztatást, s a német és a magyar főváros közötti együttműködés konkrét formáiról tárgyalt kétna­pos berlini látogatása alatt Budapest főpolgármeste­re. Kollégájával, Eberhard Diepgen kormányzó pol­gármesterrel tárgyalva Demszky Gábor megálla­podott a szeptemberben Budapesten megnyíló „Berlin - grenzenlos” (Berlin - határtalanul) ki­állítás előkészítésének részleteiben. Csurka: csak Sólyom és Németh A sajtó által felvetett ne­vek közül csak Sólyom László és Németh János ál­lamfővé választását támo­gatná a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képviselőcsoportja - je­lentette ki szerdai buda­pesti sajtótájékoztatóján Csurka István pártelnök, frakcióvezető. Csurka hozzátette: a kérdés aktuá­lissá válásáig távol tartják magukat a sajtóban kibon­takozott, szerintük szük­ségtelen és értelmetlen kampánytól, és ezt várják a többi parlamenti erőtől is. Kedvezményes küszöbbel Szocialista képviselők azt tervezik, hogy önálló indítványt nyújtanak be a parlamentnek a tavaszi ülésszak alatt a nemzeti és etnikai kisebbségek teljes jogú országgyűlési képvi­seletének biztosítására. Az MSZP kedvezményes be­kerülési küszöbbel, illetve szavazatszámmal juttatná mandátumhoz a kisebbsé­gi képviselőket. (mti) KRÓNIKA 2000. január 20., CSÜTÖRTÖK Közeleg az influenzajárvány (Folytatás az 1. oldalról.) Elmondta: az Országos Epi­demiológiai Központban meg­kezdődött a gennyes agyhártya­gyulladást okozó Meningococ­cus A és C baktérium elleni szer gyártási dokumentumainak és oltóanyagmintáinak vizsgálata,­­ így az ÁNTSZ előrelátha­tólag két hét múlva megadhatja az ideiglenes engedélyt a vakci­nák patikai forgalmazásához - tette hozzá a tiszti főorvos. Tájé­koztatása szerint a gyártókkal az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár folytat majd tárgya­lásokat az oltóanyag áráról, tb­­támogatásáról. Straub Ilona főigazgató az influenzahelyzettel kapcsolat­ban elmondta: január második hetében az ország 12 megyéjé­ben és a fővárosban működő inf­luenzajelentő szolgálatnál az előző héthez képest 24 százalék­kal kevesebb, összesen 34 918 influenzaszerű megbetegedést vettek nyilvántartásba. Jelezte: a szakemberek azért nem beszélnek influenzajárványról, mert a megbetegedések többsé­gét nem influenzavírus, hanem más kórokozók idézik elő. Összehasonlításként elmondta, hogy az influenzajárványok ide­jén az esetek több mint 50 százalékában a gyerekek beteg­szenek meg. A jelenleg viszont a kórokozók az esetek 87 száza­lékában felnőtteket támadnak meg. A szakember jellemző kü­lönbségnek tartotta azt is, hogy influenzajárvány idején egy-két millió ember fordul orvoshoz, a jelenleg bejelentett betegek száma azonban lényegesen ala­csonyabb, az elmúlt két hét során összesen 80 773 volt. Straub Ilona aggasztónak tar­totta, hogy a betegek mintegy 10 százalékánál lép fel szövőd­mény, leggyakrabban hörghurut és tüdőgyulladás. A szövődmé­nyes esetek aránya pedig Békés, Tolna és Zala megyében 30 szá­zalék fölött volt. Tájékoztatása szerint január­ban 175 szövődményes beteg került kórházba, s közülük 12 idősebb korosztályhoz tartozó ember hunyt el. Straub Ilona (balról), az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója a sajtótájékoztatón azt közölte: elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországot még ezen a télen elérheti az influenzajár­vány. A képen jobbról Molnár Ilona országos tiszti fő­orvos a tájékoztatón mti-fotó Még bíznak a megállapodásban (Folytatás az 1. oldalról.) A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) elnökséggel kibővített sztrájk­­bizottsága szerdai ülésén dön­tött a másik két reprezentatív szakszervezettel közösen meg­hirdetett sztrájkban való részvé­telről. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kiemelte, hogy a vasút­nál a munkaügyi kapcsolatok soha nem látott mélypontra süllyedtek. Katona Kálmán miniszter hivatalba lépése óta eddig hét sztrájkfelhívást bocsá­tottak ki a MÁV-nál. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszerve­zetének elnöke közölte, hogy a sztrájk módját még nem hozzák nyilvánosságra, mivel azt az elégséges szolgáltatásokon folyó tárgyalások függvényé­ben alakítják ki. A VSZ jogsér­tőnek tartja a MÁV korábban tanúsított magatartását, amely szerint az elégséges szolgálta­tásról ugyan tárgyal, de annak feltételeiről nem. A vasutas­szakszervezetek elnökei egybe­hangzóan úgy nyilatkoztak, hogy bíznak a megállapodás lét­rejöttében, és abban, hogy elke­rülhető a vasutassztrájk.­­ A MÁV Rt. a vasutas-szak­szervezetek újabb sztrájkbeje­lentésére reagálva kijelentette, hogy legalább három évre garantálni akarja az inflációt meghaladó béremelést a dolgo­zók számára, ennek azonban feltétele, hogy kollektív szerző­déses megállapodások jöjjenek létre, s hogy egy ilyen bérmegál­lapodáshoz valamennyi vezető érdekképviselet csatlakozik, és nem hirdet sztrájkot. A MÁV közleményében rámutat: a bér­­fejlesztés ajánlott, 8,5 százalé­kos mértéke 2,5 százalékkal haladja meg a várható 6 százalé­kos inflációt. A csütörtökön 10 órakor kezdődő tárgyalásokon a MÁV ebben a szellemben kíván megtenni mindent annak érde­kében, hogy elkerülhető legyen a szakszervezetek által kilátásba helyezett újabb munkabeszün­tetés - fogalmaz közleményé­ben a vasúttársaság. (mti) Kisgazda sikernek tartják Turi-Kovács Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes áttörésként értékeli a praxisjogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az egészségügyi tárca illetékeseivel folytatott szerdai megbeszélé­sen történteket - derült ki a politikus nyilatkozatából. A politikus szerint most már komoly esély van arra, hogy az ő és pártja által szorgalmazott kitételek bekerüljenek a javaslat szövegébe, illetve a kifogásolt passzusok kimaradjanak abból. - Kifejezetten kisgazda sikernek tartjuk, ha mindez megtörténik —­ fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt időszak­nak minden kétkedőt meg kel­lett győzni, hogy a kisgazdapárt szakmai, a betegek és az orvo­sok érdekeit szem előtt tartó magatartást fejtett ki e témában. A képviselő közölte: ha a tárca teljesíti, amiben megálla­podtak, visszavonja a múlt héten beterjesztett három módo­sító indítványát. Ezek egyike azt tartalmazza, hogy a működési jog gyakorlására vonatkozó engedélyt ne a Magyar Orvosi Kamara, hanem az ÁNTSZ adja ki. A képviselő másik indít­ványban azt kezdeményezte, hogy a működési jog ne örököl­hető, hanem­­ a házastárs vagy az egyenes ági leszármazott által - folytatható legyen. A har­madik indítvány szerint „az e törvényben biztosított működte­tési jog gyakorlásának feltéte­leit a szakmai különbségek figyelembevételével, az egész orvostársadalomra vonatko­zóan, külön törvényben kell biz­tosítani”. (mti) Fehér füst a bécsi kancellárián A bécsi kancellári hivatalban az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) megállapodott a kor­mányprogramban, bár a részletek még nem ismertek. Szerdán sem sikerült azon­ban megoldani a még nyitott kérdéseket: az egyes tárcákhoz tartozó területek felosztását és a miniszteri tisztségek betöltését, pontosabban elosztását a két párt között. Ez viszont már csak kisebb akadály, az új, Klima­­kancellár vezette kormány im­már biztosan megalakul. Az SPÖ és az ÖVP a háború óta összesen 34 éve, most ötödször kormányozhatja majd koalíció­ban Ausztriát. Ezúttal rendkívül hosszú - bár nem az eddigi leghosszabb -idő telt el az október 3-i válasz­tások és a kormány megalakulá­sa között. A nehézségek előre láthatók voltak, hiszen az SPÖ nem hajlandó együttműködni a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), az ÖVP viszont eredetileg ellen­zékbe akart vonulni, mert 415 szavazattal a harmadik helyre szorult az FPÖ mögött. Schüs­sel, az ÖVP elnöke csak Klestil elnök döntést követelő nyoma­tékos felszólítására, november 3-án állt el az ellenzékbe vonu­lás szándékától. (mti) A román demokrácia támasza Constantinescu köszöntötte a tízéves RMDSZ-t A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség szerepe a romá­niai politikai életben címmel szerdán konferenciát szerveztek Bukarestben az RMDSZ létre­hozásának 10. évfordulója al­kalmából. A tanácskozást sze­mélyesen köszöntötte Constan­­tinescu államfő, aki üdvözlő be­szédében leszögezte, hogy az RMDSZ a demokrácia támasza, az volt és meggyőződése szerint az is lesz Romániában. Isarescu miniszterelnök a fórumra kül­dött üzenetében azt kérte, hogy az RMDSZ továbbra is aktívan vegyen részt a romániai jogál­lam megszilárdításában. (mti) Heves harcok Groznijért Az oroszok által „felszabadított” csecsenföldi nagyvárosban, Gudermeszben az Európa Tanács tényfeltáró küldöttsége szer­dán az ott élő csecsenek panaszáradatát hallhatta, s nem azt, amit Moszkva vélhetően szeretett volna - írta a Reuters. A helyi lakosok azzal vádol­ták az orosz katonákat, hogy brutálisan viselkednek velük, fennhéjázóak és mindig része­gek - írta a tudósító, beszámol­va az Európa Tanács tényfeltáró küldöttségének élményeiről az orosz hadsereg által ellenőrzött Gudermeszben. Közben egy csecsen vezető szerdán cáfolta azt a moszkvai állítást, hogy az orosz ostromlók elérték Groznij központját, de megerősítette, a fővárosban igen heves harcok folynak. E csecsen forrás szerint taktikájuk az, hogy az orosz harckocsioszlopokat beengedik házak közé, majd előttük és mö­göttük elvágva a szűk utat, meg­semmisítik. (mti) Csecsen iszlám felkelők terepjáróra szerelnek egy géppuskát a csecsenföldi fővárosban, Groznijban mti-fotó Tűrhetetlenül magas kamatok (Folytatás az 1. oldalról.) Az inflációról szólva Surányi György kijelentette: az MNB számításai szerint a szezonális hatásoktól megtisztított fo­gyasztói árindex, a maginfláció tavaly 3 százalékponttal, decemberre éves visszatekintés­ben 8,75 százalékra csökkent. Grafikonokkal mutatta be, hogy a piaci kamatok az orosz pénz­ügyi válság után ugrottak meg hirtelen. A jegybankelnök sze­rint a tavaly novemberi 600 bázispontos kamatprémium ez év januárjának közepére 200 bázisponttal csökkent, azaz most már csak 4 százalékpontos kamatprémiumot biztosítanak a három hónapos diszkont kincs­tárjegyek. Surányi megerősí­tette: a spekulatív tőkebeáram­lás valóban élénk volt az elmúlt hetekben. Annyit azonban Surá­nyi György leszögezett, mivel az országnak nem áll érdeké­ben az ilyen jellegű tőke be­áramlása, az MNB minden monetáris eszközt igénybe vesz, hogy meggátolja nagyobb mennyiségű spekulatív tőke beáramlását. Surányi György a repokamat csökkentésével kapcsolatban hangsúlyozta: „nem hiszem, hogy a kamatpolitikában irány­váltás lesz, nem hiszem, hogy a jegybank feladná eddigi konzer­vatív kamatpolitikáját, de lezá­rult egy szakasz, amely nagy­fokú óvatosságra intett. A sza­kaszhatár után vissza lehet térni a szigor fokában a krízis előtt jellemző szintre.” A jegybank előzetes adatai szerint tavaly a fogyasztás 4,4— 4,5 százalékkal emelkedett, idén az MNB - akár csak a kor­mány - azt prognosztizálja, hogy a fogyasztás 3,5—4 száza­lékkal nő majd. Surányi György kiemelte, hogy az MNB számára az ez évi folyamatokat tekintve irány­adóak a kormány prognózisai, a jegybank is azt várja, hogy ez évben is erőteljesen csökken majd az infláció, a gazdaság pedig a tavalyinál gyorsabban növekszik. A kormány 6-7 szá­zalékos inflációt vár ez évre. Surányi György elmondta: a lakossági hiteleket a háztartások igen magas, 30 százalék fölötti kamattal vették fel tavaly, ez tűrhetetlenül magas szint, ezek a kamatok már 20 százalék fölötti pozitív reálkamatot biztosítanak a hitelintézeteknek. (mti) Járai nem üdvözölne Az MNB 1,5 százalékpontos repokamat-csökkentése helyes lépés volt, és nem okozhat sem­miféle problémát - mondta Járai Zsigmond pénzügymi­niszter egy szerdai, budapesti sajtótájékoztatón. A repokamat csökkentése mérsékli az állam­­adósság költségét - amire szá­mítottak is éves szinten - tette hozzá a pénzügyminiszter. Az MNB utólag igazodott a piac­hoz, de a mostani 1,5 százalék­­pontos csökkentés előremutató - tette hozzá. Ám hangsúlyozta, nem üdvözölné a lakossági hi­telkamatok túl nagy csökkené­sét, mert az túlfűtené a gazdasá­got.­­ A mostani repokamat­­csökkentés reális kamatszinthez vezet - jelentette ki Járai. (mti)

Next