Zalai Hírlap, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

A ZALAI HÍRLAP ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE 2000. január 20., CSÜTÖRTÖK Zalaegerszeg A MEGYE SZÉKHELYE Az álomfejtés tudományáról A Zalai Gyepűvédők Nemzetségének program­jában ma este hat órakor „Valaki álmodhat róla...” címmel Kustár Zsuzsa nagykanizsai iparművész, az Álomfejtés című könyv szerzője avatja e tudo­mányba az érdeklődőket. A rendezvényre a zala­egerszegi Gönczi ÁMK- ban kerül sor. Baki gazdanapok A Baki Agro-Centrum Kft. az idei gazdanapok nyitóprogramját tegnap tar­totta. Az 1 milliárdos forga­lomról és a tervekről, vegy­szerekről, vetőmagokról hangzottak el előadások. Szükség van az emléknapraKét terv, 53 adós, 16,5 millió forint A LÉSZ Kft. idén behajtja az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kintlevőségeit A zalaegerszegi LÉSZ Kft. önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kintlevőségei 1999. december 31-én 18 millió forin­tot tettek ki. (A korábbiakhoz vi­szonyítva ez 30 százalékos nö­vekedést jelent.) Az adósok kö­zül 93 tartozik több mint 100 ezer forinttal, a legnagyobb hát­ralék 1 millió forintos, melynek „gazdája” éppen tíz éve nem fi­zet! (Közbevetőleg: azért egy ilyen tartozás felhalmozásához nem csak „élelmes” adós, de megfelelő hitelező is kell....) A kft. emellett ellátja társasházak közös képviseletét is, az ott fel­halmozott tartozásokkal együtt teljes kintlevősége 35 millió fo­rintra tehető — késedelmi ka­matok nélkül... A megyeszékhely közgyűlé­se a közelmúltban intézkedési terv kidolgozásával bízta meg a LÉSZ Kft-t, mellyel megállít­hatják a kintlevőség halmozó­dását, illetve hozzájuthatnak pénzükhöz. — Két módozatot dolgoztunk ki, egy úgynevezett közvetett és egy közvetlen tervet — mondta Udvar Sándor, a LÉSZ ügyve­zető igazgatója. —Az előbbi ka­tegóriába tíz magas tartozású adós tartozik. Ők január 10-ig kaptak egy felszólítást ennek rendezésére, melyben megírtuk, hogy ha 15 napon belül nem fi­zetnek, akkor bérlemény­üket fel­értékeljük, pályáztatjuk, majd lakva eladjuk. E bérlők összesen 6,5 millió forinttal tartozik. Következmény Akár kilakoltatás is lehet a vége... A másik kategóriába 43, ösz­­szesen 10 millió forinttal tartozó bérlőt soroltak. — Itt jogi útra tereljük az ügyet — folytatta az ügyvezető. — Három lépcsőben küldjük a fizetési felszólítást, ha ez nem vezet eredményre, adunk egy határidőt a lakás átadására, a végső lépés pedig itt a kilakolta­tás. Ez a mód hosszadalmasabb, de úgy véljük, még az idén pont kerül ezeknek a végére is. Udvar Sándor elmondta: a fent összegzett tartozások átla­gosan (egy 50 négyzetméteres lakást véve alapul) havi 3.200- 3.500 forint lakbérből, valamint a közüzemek 6.500-7.000 forin­tos díjából származnak. Miköz­ben hasonló lakásért albérletbe ennek akár tízszeresét is elké­rik... — va — — Óráimon először érzelmileg próbálom „hangolni” a diáko­kat, utána jöhet az ész „haszná­lata”— mondja a zalaegersze­gi Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem szakos tanára, Hó­­borné Kiss Gabriella. A XX. század tan legnagyobb traumája, a zsidók módszeres ir­tása. Gyászos szerep jutott ben­ne hazánknak is, tán nem vélet­lenül javasolja Pokorni Zoltán oktatási miniszter, hogy a honi középiskolákban minden év áp­rilis 16-án tartsanak Holocaust­emléknapot. 1944-ben e napon indult az első — honfitársaink­kal, a vidéki zsidóság csoport­jaival — telezsúfolt szerelvény a halálgyárakba. A megyeszékhelyi gimnázi­um az elmúlt évek során számta­lan izraeli—magyar kulturális rendezvénynek (vetélkedők, ki­állítások és így tovább) adott otthont. Kérdezem a pedagó­gust, hogy mi a véleménye a tár­ca vezetőjének javaslatáról. — Egyetértek a gondolattal (komolyan, nem szervilis rábó­­lintásról van szó). Az emberek legtöbbjének toleranciája nem áll az elvárható szinten. Egy-egy (emlék)nap azért minden fájó sebet nem orvosol — említi a pedagógus. Példával is is szolgál: nem egy gyerek (vélhetően inkább tudatlanság­ból) „lezsidózza” társát. Talán ugyanez a nebuló megrendülve ül a televízió előtt, amikor a kép­ernyőn a videofilm kockái pe­regnek. Az alkotás címe: „Schindler listája”. — Tartanunk kell magunkat az idő(tan)rendhez, így csak a végzős osztályok történelem­­óráin kerül szóba a holocaust. Hogy nem lehetne-e erről már a másod- és harmadévesekkel is beszélni? A pedagógus dönti el — ha osztályfőnök, méginkább —, oldott keretek között szóba hozza-e a holocaustot. Egyéb­ként sem választható szét telje­sen a nácik emberirtása a kö­zépkori zsidóüldözéstől. Utóbbi (mármint a középkor) históriájának olvastán ismerszik Máglyák, haláltábo­rok , mártíromság meg a diák a szefárd zsidók sorsával. Dávid király Hispániá­ban élő népét űzték ki a félszi­getről, hányatott életük végállo­mása az Ottomán Birodalom (nagyjából a mai Bosznia-Her­cegovina területe). — Sokszor lehet aktualizálni a kérdést — említi a tanárnő. — Úgy gondolom, ha őszintén akarunk beszélni, a tankönyv betűje kevés. Érzelmek is kelle­nek... — a — Járványügyi Tegnap 18 órára az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Zala Megyei In­tézete zalaegerszegi székházá­ba invitálták a megyeszékhely és vonzáskörzete, illetve Lenti város és vonzáskörzete felnőtt és gyermek háziorvosait. A házigazdák nevében dr. Tóth Ágnes tiszti főorvos kö­szöntötte a mintegy félszáz or­vost, hangsúlyozva, tisztában vannak azzal, milyen megeről­tető munkatempóban dolgoznak ezekben a napokban, hiszen egyre több az influenzás tüne­tekkel küszködő beteg, s mind az orvosától várja a megváltást. A továbbképzés-jellegű fa­ aktualitástk nácskozáson dr. Udvari Gyön­gyi főorvos, az ÁNTSZ megyei járványügyi osztályának veze­tője tartott diavetítéssel kísért előadást az aktuális járványügyi helyzetről, az országos és me­gyei elvárásokról. A résztvevők témát kimerítő és minden rész­letre kiterjedő tájékoztatást kap­tak a fertőző gennyes agyhártya­gyulladással, illetve az influen­zával kapcsolatban. A járványügyi szakemberek konzultációs lehetőséget is biz­tosítottak a háziorvosoknak, mód nyílt tapasztalataik felveté­sére, illetve aktuális kérdéseik megfogalmazására, betegeik kéréseinek tolmácsolására. L. M. Európa-óra Zalaegerszegen A Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány szervezésében tegnap ismét randevút adtak egymásnak azok a zalaeger­szegi középiskolás diákok, akik korábban bekapcsolód­tak az Európa Körök elneve­zésű nemzetközi diákmozga­lomba. Nagy Anita, az alapítvány által működtetett keszthelyi Eu­rópa Pont vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: a találkozóra már csak azért is szükség volt, mert a diákoknak április végéig kell készülniük azokkal az Eu­rópai Unió történetét vagy min­dennapjait feldolgozó produk­ciókkal, melyek összállítását a mozgalomhoz való csatlakozás­kor vállalták. Az Európa Pont pedig továbbra is segítséget kí­ván adni ehhez a munkához, hi­szen a legjobb produkció elké­szítői egyhetes meghívást kap­nak majd Franciaországba, és részt vehetnek a „Fiatalok Euró­pai Parlamentje” elnevezésű ta­lálkozón. A tegnapi program keretében Európa-órán is részt vehettek a tanulók. Az Európa Pont ezen szolgáltatását egyébként bármi­lyen közösség igénybe veheti, tudtuk meg Nagy Anitától. Zámbó Gábor Európa-oktató egyebek között az EU intézményeiről tartott előadást a diákoknak Miből gazdálkodhat egy-egy település? Tegnap Zalaegerszegen a Városi Konferenciateremben polgármestereknek, jegyzők­nek és közjegyzőknek, pénz­ügyi szakembereknek tartot­tak felkészítést a települési ön­­kormányzatok idei költségve­tésének elkészítéséhez. Természetesen nem most, a TÁKISZ idei első nagyobb sza­bású rendezvényén hallottak először az érintettek arról, ho­gyan, mivel gazdálkodhatnak az idén. Viszont ez volt az első al­kalom, hogy Szépligeti József igazgató, mint a Pénzügymi­nisztérium Zala Megyei Területi Államháztartási és Közigazga­tási Információs Szolgálat veze­tője köszöntötte az egybegyűlte­ket. (Korábban a Belügyminisz­tériumhoz tartoztak.) Ami a lényeget illeti, ebben benne is van — mutatkozott be a hallgatóságnak dr. Szelényi György, a Pénzügyminisztérium önkormányzati és területfejlesz­tési főosztályának helyettes ve­zetője; attól, hogy a „főfelelős” változott, még nem lett több pénz. De nem sok értelme lenne a számmisztikának, ha tartalmas előadása során be nem bizonyí­taná, azért csüggedésre semmi ok. Lesz szerény fizetésemelés (meg még szerényebb létszám­­csökkentés), emelkedhetnek a dologi kiadások (ha a saját bevé­telekből futja erre). Mivel az idei tervezési munkához szükséges rendeletnek a Magyar Közlöny­ben való megjelenési határideje 2000. január 31., a pénzügyi szakemberek élénk érdeklődés­sel hallgatták az előadót. A felelős változott, pénz nem lett több Dr. Szelényi György részlete­sen szólt az önkormányzatokat érintő költségvetési és állam­­háztartási törvény sarokszámai­ról, az önkormányzatokra lebon­tott különféle támogatásokról; mindez természetesen tájékoz­tató jellegű a helyi költségveté­sek elkészítéséhez. Februárban újabb értekezletet tart a TÁKISZ ugyanebben a körben, akkor már az operatív feladatokra koncent­rálnak. L. M. Csak az jöjjön személyi okmányért. (Folytatás az 1. oldalról.) Nem könnyíti az egerszegiek életét, hogy a technika sem mű­ködött, működik zökkenők nél­kül. Ideiglenes személyit példá­ul nem tudnak kiállítani, mert a gép nem jól továbbítja a hozzá­tartozó képet. Számos bosszú­ság forrása az elhelyezésük is. A helyiség nem túl tágas, ezért ideiglenesen a földre került né­hány gép. Az iroda déli tájolású üvegfalán betűz a nap, s ettől a digitális fénykép szinte használ­hatatlanná válik. Oly mértékben megváltoznak ugyanis az arcvo­nások, hogy az eredetivel való hasonlóság felfedezéséhez kell némi fantázia. De hogy a tulaj­donosa nem dicsekszik vele, az biztos. Az iroda dolgozói elmond­ták, sokan korán reggel már nyi­tás előtt megjelennek, sorszá­mot húznak, s aztán bosszan­kodnak az egy-két, néha három­órás várakozási idő miatt. Délután azonban mindig keve­sebben keresik őket, érdemes arra az időre tenni a látogatást. Keszthelyen a nyitáskor fel­merült néhány technikai nehéz­séget leszámítva zavartalanul működik az okmányiroda. A hi­vatalnak a városháza épületében biztosítottak helyet. A két alkal­mazottat foglalkoztató irodában minden személyi és tárgyi felté­tel adott a gyors ügyintézéshez. —Az állampolgárok már tud­ják, hogy melyek azok az ügyek, amelyekkel hozzánk kell fordul­ni, s ugyancsak közismert, hogy hol találnak bennünket — emlí­tette Baráth Margit ügyintéző. —A városházán gyakran egyéb intéznivalójuk is akad az em­bereknek, így ezekkel összekötve hamar elintézhetik a személyi okmányok cseréjét, kiváltását, ha az éppen aktuális. A tudniva­lókról egyébként a váróhelyi­ségben számos információs anyagot helyeztünk el, és az ügy­feleknek természetesen készsé­gesen adunk tájékoztatást sze­mélyesen is. Az alig háromhetes működés óta közel kétszáz ügyfél kereste fel az irodát a személyi igazol­vány érvényességi idejének le­járta miatt, többen pedig azért jöttek, mert vagy elvesztették okmányaikat, vagy most töltöt­ték be 14. életévüket. A keszthelyi irodát közel kétszázan keresték fel az alig háromhetes működés óta

Next