Zalai Hírlap, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-25 / 71. szám
2000. március 25., SZOMBAT HÉTVÉGE-HITVILÁG Zarándokút a Szentföldön Megadatott számára, hogy felkeresse a kereszténység bölcsőjét. Karol Wojtyla, Krakkó egykori érseke, a „lengyel pápa" — már életében — örökre beírta magát a krónikákba. Utazásaival, kibocsátott enciklikáival, verbális megnyilatkozásaival. Az egyháztörténészek — még pápává való választása előtt — úgy jellemezték, hogy a zsinati tanácskozásokon több kérdés megtárgyalásakor türelmetlenebb, mint közvetlen elöljárója — Wisinszky bíboros. II. János Pál több mint húsz éve lépett Szent Péter örökébe; a historikusok által róla alkotott árnyaltan negatív képet sokszorosan pozitívra fordította. Bizton állíthatjuk: kevés pápa tett annyit egyháza megújulásáért, mint ő. Nincs a világnak tán olyan országa, ahol már ne járt volna. Nem egy helyen többször is megfordult, ott is, ahol a hívők döntő hányada nem római katolikus valláson él. Dél- és Közép- Amerika, az Újvilág északi része, Afrika, Ázsia, Európa vizitációk után—megkoronáztatott a jubileumi év. Őszentsége a bibliai földön jár, a kétezer éves kereszténység bölcsőjénél. Szolgálva egyházát, híveit, nemkülönben a más valláson élőkhöz való közeledés missziós munkáját végzi. Fáradhatatlan energiával, bölcsességgel, tapintattal, megértéssel. II. János Pál, az utazó pápa. Őszentsége a Közel-Keleten, mti-fotó Határon innen, s túl Először Törökbálinton, Prohászka püspök hívására A zalaegerszegi rendház zúzalékkővel borított parkolójában, „SK” felségjelzésű Skoda szuszogja ki a belegyömöszölt kilométereket. A járgány az „eskától” kuriózum, szlovák autót mostanság alig látni megyénk útjain. A Notre-Dame patinás épületének tövében — ismerve az alapító atya, Pierre Fourier fáradozásait — csak az ugrik be — a rend pozsonyi házából érkezett (magyarul perfekt beszélő) nővér. Meglepetésünkre ízig-vérig franciával találkozunk. Stephane-Marie Boullanger, a Notre- Dame szlovákiai intendánsa kormányozta a Skodát Pozsonytól Zalaegerszegig. A Miasszonyunk Rend generálisa, Marie Armelle, az ő örökébe lépett pár évvel ezelőtt. Pár szót sikerült is váltanunk St. Boullangerrel. Ki ne tudná, a rend a Kárpátmedencében századunk húszas éveinek elején lelt otthonra. Törökbálinton, Pécsett, Zalaegerszegen és Pozsonyban. A legpatinásabb épületei —joggal lehetünk erre büszkék — az egykori magyar királyi koronázó városban és Egerszegen maradtak meg. A bársonyos forradalmat Forradalmak ajtókat zárnak és nyitnak követően már „mozgolódhattak” az egyházak Csehszlovákiában is; pár év demokratikus házasság után a felek válópörre vitték a dolgot. Ilyen — állandó mozgásban lévő — világban indította újra pozsonyi iskoláját a Notre-Dame. — „Odaát” jóval előbb viszszaköltözhettünk, mint Önöknél — tudtuk meg a nővértől. — Pozsonyban már 1991-ben átvehettük egykori ingatlanunkat. Magyarországon csak évekkel később. De nem hallgatom el azt sem, rendünk Csehszlovákiában lepusztult, siralmas állapotban lévő épületet kapott vissza. Az első demokratikusan választott csehszlovák kormány—pótolva az elődök mulasztását—anyagi segítséget adott. Rendünk az állami támogatás sokszorosát tette hozzá ahhoz, hogy újrakezdhessük munkánkat. Pozsonyi intézetünkben főképp pedagógusokat képzünk, az iskolában civil tanárnők-tanárok is oktatnak. Egy lépés előre—Malacky (lélekszámban, területét tekintve Zalaegerszeghez hasonló nagyságú város) római katolikus gimnáziumában is adnak órákat testvéreink. Örömmel fogadták a Notre-Dame nővéreit egy olyan intézményben, ami jogilag nem a miénk. Marie Armelle tizenöt ország kongregációjának munkáját felügyeli-igazgatja. Az általános főnöknő óhaja, hogy a szlovákiai oktatási intézményekhez hasonló, nyitott szellemiségű katolikus kultúrközpont legyen a zalaegerszegi Notre-Dame Rendház. Általános iskolájában, gimnáziumában — leendő kollégiumában — öröm legyen tanulni, tanítani, élni. A rend idén nyáron felújítja a visszakapott épületszárny jó részét — a pénztárca Rómában is kimeríthető, egyszerre minden nem megy —, s aztán a többi a reményteli jövőé. Amit Marie Armette így foglal össze: — A családok, vagy talán jobb, ha úgy mondom: barátaink összefogása, segítsége is kell ahhoz, hogy terveink megvalósuljanak. A Notre-Dame energiának nincs híján. Az egyházmegyével, a város és a környező települések lakóival összefogva reményeink mielőbb valósággá válhatnak." Úgy érzem — nem először járok itt —, nagyon sok barátunk él a városban, a falvakban. Hozzájuk szólunk, s a hívó hangján meghallgattatik. A. L. Bővülőben a „vallási piac” A kereslet-kínálat ezen a területen is kezdi éreztetni hatását Nemrégiben jelent meg az a kiadvány—A kétezredik esztendő — Végítélet vagy jubileum? címmel —, amit tankönyvként is használnak a Károli Gáspár Református Egyetemen. A könyv az Ökumenikus Tanulmányi Központ közreműködésével készült. Egyik fejezete az új vallásokról szól. Szakértőként dr. Tóth Károly evangélikus püspök, a központ vezetője működött közre a kiadvány előkészítésében. Vele beszélgettünk a kiadvány kapcsán. — Mi jellemzi az új vallásokat? — A piacgazdaság megjelent vallási területen is. Akár a divatos árukat az üzletek polcain, úgy reklámozzák magukat az új egyházak, vallási mozgalmak, vallási köntösbe bújtatott világnézetek és „lelki gyógymódok.” A korábban illegalitásba szorult kísérletek felszínre kerültek, a vallási pluralizmus hozzánk is elérkezett. Mindennek következtében a „vallási piac” egyre színesebb, sokrétűbb, és egyben áttekinthetőbb is lett. Piaci szabályok, a kereslet és a kínálat törvényei érvényesülnek e területen is. —A közvélemény képes megítélni, hogy valóban új vallásról van szó, vagy esetleg kalandor, netán üzleti vállalkozásról? — Tény, hogy a „művi” vallások — éppen a közvélemény tájékozatlanságát kihasználva — veszélyes eszméket is terjeszthetnek vallási mázzal leöntve, valójában a vallástól merőben idegen, erőszakos üzleti érdekeket leplezve. Vigasztalást, reményt, teljes életet ígérnek az ilyen mozgalmak, és a mai tétova, boldogságot, az élet értelmét kutató ember gyakran „bedől” az álságos filozófiáknak. Éppen ezért sokkal több valós információra van szükség az eligazodáshoz az evangéliumi tanítás alapján. Nem ítélkezni akarunk és megbélyegezni, de az elkötelezett keresztyén hit és tanítás mércéjét alkalmazva kívánjuk felhívni a figyelmet és bemutatni, hogy az új vallások némelyike családot, egészséget, társadalmat is romboló tevékenységet próbál népszerűsíteni. Tapasztalat Sokan „bedőlnek” az álságos filozófiáknak — Ez nem mond ellent a vallásszabadság demokratikus értékrendben történő biztosításának? — A vallásszabadság alapjoga nem szakítható el az emberi alapjogok egészétől, az emberi méltóság és személyiség szabad fejlődésétől. Szabadságjogra hivatkozva nem lehet például tétlenül szemlélni sem az öngyilkosságot sem a testi és lelki önpusztítást. —Milyen vallástípusokról beszélhetünk ma? — A szociológia a következő kategóriákba sorolja a vallásokat: egyházak, szekták, kultuszok, okkultista jelenségek, pszichotechnikák, manipulációk és világvallások. Egyházak a nagy történelmi felekezetek, melyek az emberi élet és társadalom egészéhez szólnak, és hagyományos kulturális értékeket képviselnek. Szekták az ezen egyházakból kivált csoportok, amelyek a keresztény hittételek némelyikét a többi rovására hangsúlyozzák, tagjaiktól szigorú életmódot követelnek, elvetik az „elvilágiasodott” életszemléletet. A kultuszok az uralkodó kultúrával szemben más kultúrát képviselnek — főként Európán kívüli kulturális hátterű vallásokat akarnak meghonosítani a „keresztény kultúra” területén. Vannak keresztény hagyományokra épülő kultuszok is. Romboló, destruktív kultuszok azok a vallási csoportok, melyek hipnotizálják követőiket, képtelenné teszik őket az önálló döntésekre. Okkultizmus az öszszefoglaló megnevezése azoknak az irányzatoknak és praktikáknak, amelyek azt állítják, hogy képesek a titokzatossághoz, a végtelenhez, a sötétség erőihez kapcsolatot teremteni, vagyis „cimboráinak” a túlvilággal. Szoros kapcsolat áll fenn köztük és a mágia, a spiritizmus és a különféle babonák között. Pszicho-technikák és manipulációk azok a jelenségek, amelyek a tudományos pszichológiai módszereket megtévesztő módon keverik az okkult hiedelmekkel. A világvallások, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus teljesen más kategóriába tartoznak, bár modernizált nyugat-európai formáik kimerítik a kultusz fogalmát. Leopold Györgyi ZALAI HÍRLAP . Az új vallási mozgalmak A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának együttműködésével vizsgálat és tájékoztató füzet készül az új vallási mozgalmakról a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén, illetve az azon belül újonnan létrehozott információs és dokumentációs központban — erősítette meg az Új Ember című katolikus hetilap értesülését Schanda Balázs minisztériumi főosztályvezető, valamint az egyetemi tanszék illetékese. Az eddigi értesülések szerint a minisztérium azt kérte a tanszéktől, hogy még az első félév folyamán készüljön el valamiféle kézzel fogható összesítés a vallási mozgalmakról. Úgy tudni, a hivatalosan már működő kutatócsoport szándéka az, hogy a jövőben rendszeres kapcsolatot tartson valamennyi létező — bejegyezett, illetve a hivatalos nyilvántartásban nem szereplő—vallási csoporttal, és minél több információt gyűjtsön ezekről. A vallási közösségekről és az úgynevezett szektajelenségről szóló tájékoztató sorozat első füzete előkészítés alatt áll. Az Új Ember című lap cikke szerint az említett kezdeményezéssel a minisztérium célja, hogy a közvélemény minél szélesebb köre alapos és pontos információhoz jusson az új vallási mozgalmakról. „A szektajelenségként ismert társadalmi tünetegyüttesről” készülő, ismertető jellegű kiadvány, valamint az adatgyűjtés a kezdeményezők reményei szerint segíti majd a hatóságokat, a szülőket és a médiumokat egyaránt. Korunk nagy nevelője Hajdú Pál P. Antal Pókaszepetken született 1921. január 12-én. Innen, a zalai tájról hozta magával zamatos dialektusát, üstökösként jelent meg, hogy Isten jóságával bearanyozza a világot és az ifjúságot, és a szeretet antennája legyen. Középiskoláit abban az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte, amelynek később 13 éven keresztül igazgatója volt. Rendkívüli képességeit is ezért az intézményért áldozta fel. Teológiai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte. Az iskolák államosítása után Budapest és Nagykanizsa csodálhatta szónoki képességeit. Második Buttykainak nevezték. A rendek feloszlatása után plébános Szentpéterúron, majd matematika-fizika tanár Esztergomban. Elöljárói állapították meg, hogy Antal atyában az utóbbi fél évszázad legjelentősebb ferences pedagógusát veszítettük el, akinek lelkében a keresztény hit és az izzó hazaszeretet ötvöződött és csendült ki minden megnyilatkozásából. A szentferenci optimizmus, a szerénység, igénytelen egyszerűség, a közvetlen szolgálatkészség a jó pedagógus következetességével és az indulatokat megfékező szigorral kapcsolódott jellemében. A gyermeki lélekben a Szentlélek működési terét nézte. Egész egyénisége ezt a szívjóságát sugározta. Mint nevelőnek, nagy zsenialitása abban mutatkozott meg, hogy a gyermeki szív pozitív rejtekeit, értékeit, az ifjú szív és lélek lappangó képességeit, erőit senki sem értékelte úgy, mint ő. Szerinte a nevelőnek az a feladata, hogy a lélekben szunynyadó szépségeket megmentse és kifejlessze, az isteni szikrákat a kegyelem erejével lángra gyújtsa és életre hozza. Észrevette, hogy a gyermek ezt a képességet rejti magában, amelyeket megfelelő bánásmóddal elő lehet csalogatni. A gyermekből odaadó gonddal és türelemmel jellemes felnőttet lehet nevelni. A nevelő nem tölthet be rendőri vagy kém szerepet. Együtt játszott, étkezett a gyerekekkel. Nagyszerűen tudta aktivizálni őket a munkában. Szerinte a nevelő értéke akkora, amekkora a szeretete a rábízottak iránt. Nem akart többet mutatni, mint amekkora volt. Nevelői mércéül nem a maga átlagon felüli képességét állította diákjai elé. Kis lépésekben akart haladni diákjai képességének kimunkálásában. Tanári tevékenysége mellett nem akadt olyan tennivaló a kollégiumban és a gimnáziumban, amelybe ne teljes önmagát adta volna. Közben vállalta a nagy óraszámban való tanítást, a reménytelenül bukdácsoló tanulók korrepetálását. Szívesen dolgozott a kertben, vezetett autót, irányította az építkezést. Nem csoda, hogy ez a tevékeny lobogás korai elégéshez vezetett (55 év). Koporsója mellett énekelhettük: „Pályádat betöltöd, célodat elérted”. Nem maradt utána el nem végzett munka, mindent beteljesített. Alakja eszményképpé magasztosult. Tanulni járhatunk eléje, nevelők és diákok. Illő, hogy születésének nyolcvanéves jubileuma előtt megemlékezzünk róla. Rendtársai imájától kísérve hunyt el 1976-ban. Testét az esztergomi ferences templom kriptájába helyezték. Érvényes rá Dániel próféta írása: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok”. Dr. Huszár Imre P. Jeromos Együtt játszott tanítványaival