Zalai Hírlap, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. szeptember 1., PÉNTEK MEGYE - RÉGIÓ Keszthely köszöni A nyári szünetet követő első ülését tartotta tegnap a Város­házán a keszthelyi képviselő­­testület. Korábbi döntés alap­ján adott át kitüntetést dr. Sza­bó Imre, a város polgármeste­re, majd több előterjesztés zárt ülésen való tárgyalása után rendeletmódosító terve­zeteket vitattak meg. A Keszthely Városért kitün­tető címet kapta Király István kertvárosi lakos, aki két válasz­tási cikluson keresztül vett részt képviselőként a városvezetési munkában. Dr. Szabó Imre a volt képviselőtárs tevékenysé­gét méltatva elmondta: aktívan, személyes példamutatással kép­viselte a választókörzete és a vá­ros érdekeit, s több infrastruktu­rális beruházás indításában volt jeles szerepe. A kitüntetés átadása után Vancsura Miklós, a városi kór­ház önkormányzati biztosa tájé­koztatóját hallgatták meg a kép- Kitüntettek egy áldozatkész polgárt viselők zárt ülésen, s ugyanígy tárgyaltak a vagyongazdálkodá­si funkcióval létrehozandó Vá­rosfejlesztési Társaság alapítá­sának aktualitásairól, valamint az átmeneti segélyezési kérel­meket bírálták el. A továbbiak­ban módosították a lakások bér­letéről szóló rendeletet. H. Á. Díjugratás, szüret, Savaria Mit kínál idén a 25 éves Kerka menti fesztivál? Negyedszázados jubileumát ünnepli az idei esztendőben a Lentiben évről évre megrende­zésre kerülő Kerka Menti Kul­turális Napok (KMKN) ren­dezvénysorozata. A szeptember 9-én kezdődő, kéthetes program a hagyományoknak megfelelően változatos és gazdag kínálatot nyújt a zalai kisváros lakóinak. A 25. KMKN két kiemelkedő napja szeptember 10., illetve 17. lesz. Tizedikén reggel 8 órakor a Futalenti városi futóverseny nyitja a programok sorát, majd a kézművesek napját rendezik meg a Kerka Menti Lovasegylet és a Pro Arte Kulturális Egye­sület közös szervezésében, a Konkoly Lovasiskola területén. A rendezvénynek kísérőprog­ramja is lesz, a Zala Megyei Díjugrató Bajnokság döntője. Szeptember 17-én a hagyo­mányos szüreti felvonulást és a hozzá tartozó folklórműsort rendezik meg délután két órától a Szabadság téren, majd a Sava­ria Légió történelmi bemutató­ját tekinthetik meg az érdek­lődők. A programdömpingben az említettek mellett Kiss Kár­­men grafikus kiállításának meg­nyitója, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház gyermekdarab­­bemutatója, valamint különbö­ző szórakoztató és sportrendez­vények szerepelnek. Csúszós linón gyakorolnak Hamarosan borongós napok köszöntenek ránk és nem kell jós­nak lenni, hogy megmondjuk, az esős napok idén is megszedik áldozataikat az autósok közül. Olcsóbb, ha nem élesben tanuljuk meg a bajt kivédeni, erre a gondolatra jutottak a kanizsai Start Autósiskolánál, amikor beszerezték különleges járművüket. — A megyében elsőként sze­reztünk be egy speciálisan át­alakított Fiat Unót, hogy a kriti­kus útviszonyok között való ve­zetést is oktathassuk — kezdte ismertetőjét Péter Lajos iskola­­vezető a tanpályájukon. Az autót egy magyar mérnök, a du­naújvárosi Ikotics István el­képzelése szerint alakították át. Hátra, a lökhárítóra három, sza­badon elforduló mankó-boly­gó­­kerék került. A csomagtartót pe­dig kompresszor, légtartály és egyéb kellékek foglalják el. Az elv egysze­rű: az oktató vagy a tanuló a pneu­matika segítsé­gével összehúzza a hátsó rugókat. Minél nagyobb ennek a mértéke, annál inkább a mankókerekekre nehezedik a ko­csi súlya. Ezáltal alapvetően meg­változik a jármű viselkedése. — Ily módon imitálni tudjuk a kritikus vezetési körülményeket a vizes burkolattól a nyálkás-sáros úttesten át egé­szen a tükörjégig. Mint Péter Lajos elmondta, júliusban állították üzembe az Unót, az országban a nyolcadi­kat. Tanrendjükbe is beépítették, így a kilenc óra alap vezetési és 21 óra gyakorlati kiképzést kö­vetően egy órát a csúszós Unó­­ban kell eltölteni a tanulóknak.­­Először félelemmel vegyes kíváncsisággal tekintenek rá, de ha kipróbálják és megérzik az ízét, már nagyon lelkessé vál­nak. Ezek a gyakorlatok nem­csak a csúszós úton való autó­zásra tanítanak meg, kialakítják a helyes kormánykezelési tech­nikát és a tanuló megtapasztalja például a üléspozíció megfelelő beállításának fontosságát is. Előnye még az Ikotics-autó­­nak, hogy akár kézilabdapálya nagyságú helyen, sőt, füvön is lehet vele gyakorolni és a man­kókerekeket se szükséges lesze­relni a normál közúti közlekedés idejére. Készül a jármű újabb változata is, annak már az első kerekeit is meg lehet csúsztatni. Az ISO-minősítésre pályázó Start Autósiskola tervei szerint a vezetéstechnika gyakorlatot mi­nél szélesebb kör számára elér­hetővé kívánják tenni, különö­sen azon cégek részére, ahol so­kan és sokszor ülnek volán mö­gé. Első lépésként felajánlották a kanizsai rendőrségnek: havon­ta 4-6 fő kiképzését elvállalják. a. g. Helyükre kerülnek a mankó-bolygókerekek Magyar—horvát régióvonat A dél-dunántúli térség horvát testvérmegyéit is érintette a Pécsről Kaposvá­ron, Kaproncán, Verőcén és Eszéken át csütörtökön indí­tott dél-dunántúli régióvonat, mely a két ország határ men­ti térségeinek önkormányzati, idegenforgalmi és gazdasági szakembereit szállította kap­csolatépítő együttműködést fej­lesztő utazásra. Baranya, Somogy, Zala megye, a horvát­országi Eszék-Baranya, Verő­ce-Dráva mente, Kapronca- Körös és a Mura menti Zsupánság együttműködése keretében októberben kidol­gozzák ama projekt terveze­tét, amelyet már a jövő évben benyújthatnak az EU határ menti együttműködéseket tá­mogató CBC-programjának támogatására. (mti) Hozzák a tudományt A szegedi tanárképző kihelyezett tagozata az MMIK-ban Tegnap tartotta tanévnyitóját Zalaegerszegen, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központban a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Kar, Neveléstudo­mányi Tanszéke kihelyezett ta­gozata. Harminchárman kezdik meg tanulmányaikat a négyéves levelező, önköltséges képzésen, melyen főiskolai szintű pedagó­gia szakos nevelőtanári diplo­mát szerezhetnek. Elvégezvén az iskolát, a többség első, ám akadnak, akik második diplo­májukat vehetik majd kézbe. Képesítésük számos területen hasznosítható, így például az if­júságvédelemben, a gyámügyi munkában, valamint kollégiumi nevelőtanárként. Mint ismert, az MMIK-ban hét éven át a pécsi tudomány­­egyetem kihelyezett tagozata működött. Arra a kérdésre, most miért Szeged, Borosán Gyula, az egerszegi intézmény igaz­gatója elmondta: a művelődés-Szempont ■■■■■■ Nevelőtanári diplo­mát szerezhetnek szervezői szak végzős hallgatói idén „kifutottak”, diplomát sze­reztek. Ugyanakkor a pécsi egyetem lehetőségei az akkredi­­tációval beszűkültek, s nem találtak módot a folytatásra. S minthogy Zalaegerszegen igény merült fel humán jellegű felső­­oktatási diplomaszerzésre, fel­vették a kapcsolatot a szegedi tanárképző főiskolával. — A megkeresés nem volt vá­ratlan, mi szívesen tettünk a fel­kérésnek eleget. Az ország keleti felén vannak konzultációs köz­pontjaink, s tudjuk, fontos a hall­gatók számára, ha tanulmányaik során nem kell nagy távolságokat megtenniük, a szakemberek hely­be hozzák a tudományt—mondta dr. Varga István tanszékvezető főiskolai tanár. Mint hozzátette, csupán a beiratkozás és bizonyos vizsgák alkalmával kell a hall­gatóknak az anyaintézménybe utazni. (se) A négyéves levelező képzés hallgatói a tegnapi tanévnyitón A posta EU-s kihívásai Pécs ad otthont csütörtöktől a 16. Országos Postás Konfe­renciának. A Postások Szak­mai Egyesülete által szerve­zett kétnapos rendezvény a Magyar Posta jelenéről és le­hetőségeiről ad áttekintést. Varjú Tamás elnök-vezér­­igazgató „A Magyar Posta a har­madik évezred küszöbén” című előadásában arra figyelmezte­tett, hogy a hagyományos postai szolgáltatásokat felváltó és egy­re inkább kiszorító elektronikus információáramláshoz a Ma­gyar Postának is alkalmazkod­nia kell, hiszen az Internet hasz­nálata a fejlett országokban nem csupán kommunikációs folya­matot jelent, hanem az üzleti szektor fontos részét. Az Euró­pai Unióhoz csatlakozni kívánó Magyarország postájának a sa­ját adottságait és lehetőségeit figyelembe véve kell a fejlődési irányvonalait kijelölnie, és a legfőbb stratégiai pontok meg­határozásával kell a tulajdonos, az állam segítségét kérnie. Mivel a Magyar Posta a má­sodik legnagyobb, egyben a leg­több embert is foglalkoztató cég az ország állami vállalatai kö­zött, nem lehet közömbös a sorsa a magyar gazdaság alaku­lása szempontjából sem—fűzte hozzá az elnök-vezérigazgató a támogatásokkal szemben tá­masztott reményeket illetően. Elmondta: az uniós csatlako­zásig a postai szabályozásokat is harmonizálni kell, ennek egyik fontos eleme az egységes hír­közlési törvény elfogadása. Belső átalakulás, személyi át­csoportosítás előtt áll a Magyar Posta, s az integrált postai adat­hálózat kiépítése, valamint az integrált vállalatirányítási rend­szer bevezetése is szükséges. ZALAI HÍRLAP . Zala megye NYUGAT-PANNON EURÉGIÓ Rendszerváltás a felvételin Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szer­vezete, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar épüle­tében működő DFT-Buda­­pest szeptember 9-én térí­tésmentes központi felvé­teli nyílt napot rendez az ELTE Állam- és Jogtudo­mányi Kar épületében. A rendezvény aktuali­tását az új felvételi és pontszámítási rendszer ad­ja, melynek alapos ismere­te már 9 hónappal a felvé­teli előtt elengedhetetlen kelléke a jelentkezési lap helyes kitöltésének, s ké­sőbb a sikeres felvételinek. Az érintettek a magyar nyelv és irodalomból, tör­ténelemből, matematiká­ból és közgazdaságtanból felvételizők. Bár a rendez­vényre Budapesten kerül sor, a nyílt nap az ország összes érintett felsőoktatá­si intézményének követel­ményrendszerére kiterjed, tehát a részvétel nagy se­gítséget nyújt. A Pannon Tükör margójára Miért kellett leváltani Pék Pál főszerkesztőt? Akik sok éven át küzdöttek azért, hogy megyénknek is le­gyen nívós művészeti folyóira­ta, bizonyára örömmel forgatták az 1995 óta kéthavonta megjele­nő Pannon Tükört, mely egyre nagyobb rangot vívott ki ma­gának a hazai kulturális közélet­ben. Őket biztosan váratlanul érte a hír. Pék Pál nagykanizsai költő-tanárt, a lap főszerkesztő- A vádak egy részét maga is elfogadja sét kedden váratlanul leváltotta a kiadóként megjelölt Zalai Írók Egyesülete elnöksége. A dolgok hátterét kutatva a kiadásért felelő Lackner László­tól azt tudtuk meg, hogy elsősor­ban anyagi gondok miatt kény­szerültek e lépésre. A felelős szerkesztő, mint azt lapunk ér­deklődésére ő maga is elismerte, rendre túllépte az elismerten tet­szetős küllemű, gazdag szelle­miségű újságra szánt pénzke­retet. A nyomdai számlák, a szerzőknek járó honorárium az utóbbi időben mindig több volt, mint amennyi a pályázatokból és a szponzoroktól befolyt. Ne­hezítette a helyzetet, hogy a főszponzor megyei önkormány­zat — mint azt Vajda László, a megyei művelődési osztály ve­zetője, s egyben a szerkesztőbi­zottság elnöke elmondta , sem tudott eleget adni, 98 óta pedig a Nemzeti Kulturális Alap is szűkkeblűnek mutatkozott. Pék Pál szerint mindezzel együtt a legutóbbi, néhány száz­ezer forintos tartozásállomány rendezése sem tűnt reményte­lennek, ő maga például sze­mélyi kölcsön felvételétől sem riadt vissza. A vele szemben megfogalmazódó vádak között azonban a zalai szerzőknek a lapból való indok nélküli kire­kesztése is szerepel, amelyet ő nem tart megalapozottnak, erre statisztikai adatai is vannak. Lackner László úgy véli, a költ­ségtúlfutást etikai megfontolá­sokból sem lehetett tovább vál­lalni, de leszögezte, Pék Pál fel­­készültsége, ízlése járult hozzá ahhoz, hogy a lap jó hírnévnek örvendett. — adzs — Lackner László Pék Pál

Next