Zalai Hírlap, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-05 / 234. szám
2000. október 5., CSÜTÖRTÖK Ősidőtől a jelenig Zalakaros több évszázados történetéről A peres ügyek tulajdonképpen jól szolgálják a történelmi kutatásokat. Zalakaros neve például olyan oklevélben szerepelt először, mely egy, a hospesek miatt kirobbant vitás ügyben született 1254-ben. Mindez egy nemrégiben napvilágot látott monográfiából derül ki: a könyv a zalai kisváros múltját, értékeit mutatja be. A fotókkal, térképekkel, rajzokkal illusztrált tudományos igényű kötetet Halász Imre szerkesztette, a benne foglaltak pedig olyan neves szerzők tollából származnak, mint Lovász György, Gyulai Ferenc, Ördög Ferenc, Vándor László, Halász Imre, Kerecsényi Edit és Novák Ferenc. A fejezetek remek képet rajzolnak az 1984-ben nagyközségi, majd 1997-ben városi rangot kapott településről. Amellett, hogy Zalakaros történelméről, természeti viszonyairól, növény- és állatvilágáról is részletes tájékoztatást ad a könyv, bemutatja a település népi hagyományait. Például azt, mi jellemezte a „pajtáskertes” gazdálkodást vagy a „lopott tornácos” házat. A kiadványban bő leírást talál az olvasó a női és férfi népviseletről, megismerhet olyan kifejezést, mint a „siprikált, roj-Ajánló ■■■■■■■■■ Tudományos, mégis könnyed olvasmányos gatya”. E vidék, vagyis a Karos — Zalakomár — Galambok környéke 1870 körül már a szabadrajzú zalai fehérhímzés egy központja volt. Képet kaphatunk az egykori betyárokról, pásztorokról is. A népszokásokat ugyancsak bemutatja a kötet. Luca-napi rigmusok, betlehemezés idején elhangzó mondókák legjellegzetesebb darabjait közli a kiadvány. Helyet kapott a könyvben természetesen a politika, az egypártrendszertől a rendszerváltáson át napjainkig valamennyi fontos szervezetről, egyesületről, intézményről informálódhatunk. A tűzoltóegyesület 1948-ban KULTÚRA Kinőtték a Kiskondást Gerencsér Zoltánnal táncegyütteseinek programjáról Szól a zene, előbb jobbra, aztán balra forognak-pörögnek a gyerekek, bemelegítő tréninget tartanak, mielőtt a már kész produkciókat gyakorolnák. Ottjártunkkor éppen Vargovics Beáta dirigálta őket, aki amellett, hogy aktív táncos, önálló koreográfiával is sikeresen bemutatkozott már számos alkalommal. A tizennégy éves Kulcsár Lilla és Pető Barnabás hét esztendeje a zalaegerszegi Kiskondás táncegyüttes tagja. Szeretnek táncolni, remek a közösség és élvezik persze a fellépéseket, különösen jó érzés, ha a nézőket bevonhatják a műsorukba, sorolják, miért vállalják a rendszeres, kemény gyakorlást. Elkélnek a próbák, hiszen a Kiskondás szinte minden hét végén közönség elé lép, tájékoztat Gerencsér Zoltán, a csoport vezetője. Hamarosan egyébként a jövőre jubiláló, 35 éves KISZÖV Táncegyüttes tagjaivá lesznek az idők során felcseperedő utánpótláspalánták. Többségük öt-hat éve tanul táncolni, már majdnem egészében elsajátították az alapokat, lassan új, bonyolultabb produkciókat hozhatnak létre. Egyelőre azonban a mostanság időszerű szüreti vigasságokat járja mindkét együttes. Ezt megelőzően tábort szerveztek, a baki faluházban készültek az idei évadra. A tavalyi, portugáliai körutat idén nyáron követhette volna ugyan egy újabb kiruccanás, Tunéziába várták a „kicsiket’’ a KISZÖV együttessel együtt, épp a hét elején érkeztek volna haza. Erre ezúttal nem volt lehetőség, nem volt rá elegendő pénz. Az efféle probléma persze nem jelent újdonságot, mégis elkeserítő, hogy a kultúrával ilyen mostohán bánnak azok, akiknek pedig jutna rá. Szerencsére nem a külföldi utazás lehetősége motiválja a gyerekeket, a néptánc szeretete a legfontosabb, szögezi le Gerencsér Zoltán. Nyáron az MMIK hagyományos fesztiváljának keretében egy görög együttest láttak vendégül a két csoport tagjai. E találkozás alapja lehet egy külföldi bemutatkozásnak. Birtokukban van még egy decemberi meghívás, mediterrán vidékre invitálják őket. Addig más feladat is vár Gerencsér Zoltánra. Október 16-án indítja azt a kurzust, melynek keretében csárdást és keringőt tanulhatnak az érdeklődők. Októbertől bárkit megtanítanak csárdást járni vagy keringőzni Elsajátították már a néptánc alapjait (Melles Ferenc felvétele) Emlékek, dalok fonata Kedden este a Magyar Televízió 2-es csatornáján vetítették a zalai népdalkutatóról, Vajda Józsefről készült portréfilmet. Jó lenne tudni, másokban mit ébresztett az alkotás, mert hiszen bennünk, az őt ismerő nézőkben számos emléket hoztak elő a filmkockák. De legalábbis úgy éreztük, Józsi bácsi ma is itt van közöttünk. Magam előtt láttam egyegy falusi pávaközi esten, melyek próbáin a kopottas kultúrházak falain is túl, messzire hallatszottak a szeretett zalai népdalok jókedvű dallamai. Gyűjtéseinek gazdag tárházából válogatnak ma is a népdalkörök, s egy-egy dalcsokor Gondosan felépített filmet láttunk vagy ének megszólalásakor eszükbe jutnak Józsi bácsi kedvesen „rávezető” instrukciói... Alig hinni, több mint két éve, hogy elbúcsúztunk tőle. A filmet másfél éve kezdték forgatni. Farkas László szerkesztésében és Csenterics Ágnes rendezésében majd egyórás, gondosan felépített portréműsor idézte fel megyénk jeles népzenekutatójának életútját. A film egészét az egerszegi leányka, Ferincz Adrienn tisztán csengő énekhangja fogta keretbe, Vajda József gyűjtéséből való dalokkal fonta körül a kutató s pedagógus emlékét. Egy korábbi felvételről szólt hozzánk Józsi bácsi, mesélt iskolaéveiről, a katonaságról, a háborúban szerzett sérüléséről, melynek következtében elveszítette egyik lábát. Ám, mint a filmből is „visszajött”, a derű, a jókedv soha nem hagyta el. Pályájának fontos állomása volt a novai tanítóskodás, mely a népdalgyűjtés valódi kezdetét is jelentette. A fellelt kincseket, a több ezer népdalt, folyamatosan kötetekbe szerkesztette. E filmet bizonyára számos pávakörös is megtekintette, s jó érzéssel gondolhattak arra, alakulásuknál Józsi bácsi bábáskodott. A gyűjtőmunka mellett tanított, immár Egerszegen igazgatta az egykori Liszt Ferenc ének-zene általános iskolát, s párjával felneveltek, taníttattak öt gyermeket. Ők is felidézik gyermekkori élményeiket, édesapjuk alakját, de mesélt róla egykori tanítványa, megszólalt az emlékeket ápoló mai Liszt Ferenc iskola igazgatója, kórusuk a Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek című dalt is elénekelte. Kutatómunkájának hazai jelentőségét méltatta kollégája, közvetlenségét a művelődési szakember, értékes szakmai segítőkészségét a pacsai pávakör vezetője. E portréfilmben beszélt kapcsolatukról Badacsonyi Lajos, akitől rengeteg népdalt jegyzett le, s akinek életéről könyvet is írt. Most Lajos bácsi is kamera elé állt, s elénekelte a könyv címadó dalát, a Fekete föld termi a jó búzát kezdetűt... Az emlékek s népdalok fonatából szerkesztett filmöszszeállításból képet kapott a néző Vajda József szakmai elhivatottságáról, emberi nagyságáról. (se) Vajda József több ezer népdalt gyűjtött Tervek az Országházra Építészettörténeti kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban, ám nemcsak az építészeti tervek iránt fogékony látogatók élvezhetik a szokatlan bemutatót. A falakon és a teremben kanyargó vitrinekben finom grafikai lapok szemléltetik, hogy ki milyennek álmodta volna az ország házát. Az Ország háza című december végéig nyitva tartó kiállításon azok az építészeti tervek szerepelnek, amelyek 1784 és 1884 között készültek leendő Parlamentünkhöz. Ezeket a Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Országgyűlés Hivatala építészeti osztályán, a Magyar Országos Levéltárban és berlini Műszaki Egyetem gyűjteményében őrzik. E kiállításon láthatja először a nagyközönség az Országos Levéltárban őrzött 1861-es Országháza terveket, miután a kiegyezés után ismét felvetődött a pesti országgyűlésnek helyet adó épület fontossága. E lapok között találhatjuk Ybl Miklós épületvariánsait, amelyekkel a Nemzeti Múzeumot kiegészítve tenné alkalmassá a diéta számára, Ganz Ábrahám teljesen vasból építendő Országháza tervét. Az 1882-es tervpályázatot hatvan lap idézi fel. Természetesen ott van Steindl Imre tizenkét rajzból álló tervsorozata is. Amely többszörös átdolgozás után a ma álló Országház épület alapja lett. mti ZALAI HÍRLAP . Béjart-balett Mercury emlékére Maurice Béjart koreográfiájával, Balett for Life címmel a múlt héten mutatták be Londonban, a Sadler's Wells Theatreben a Freddie Mercury emlékére készült művet. A bemutatón ott voltak a Queen-ből az egykori zenésztársak is. Streisand elbúcsúzott Barbra Streisand New Yorkban, a Madison Square Gardenben szeptember végén adta utolsó koncertjét. Az énekes-színésznő összesen 28 dalt adott elő, köztük több számot életének egyik legnagyobb színpadi és filmsikeréből, a Funny Girlből. Karácsonyi meglepetés Christina Aguilera, a népszerű popénekesnő alig egy év elteltével már a harmadik albumát jelenteti meg. A Kind Of Christmas a karácsonyi hanglemezpiac egyik legnagyobb sikere lehet. Hetventagú zenekar és olyan sztár, mint dr. John segíti Christinát a Merry Christmas Baby című duettben. Visszautasította Ozzy Osbourne, a Black Sabbath rockbanda főnöke az idén is visszautasította a Rock and Roll Hírességek Csarnokába jelölésüket. Viccnek, flitteres rongyrázásnak nevezte az egész procedúrát, amiben ő nem kíván részt venni. Zsú Sajó művei Bécsben Zsú Sajó, a Karmacson és Bécsben egyaránt otthonosan mozgó képzőművész alkotásaiból nyitt kiállítás a minap Bécsben, a Nemzetközi Újságíróközpontban. A művésznő 35 új batikképpel mutatkozik be az osztrák főváros közönsége előtt, művei a legutóbbi dominikai alkotókörút terméséből kínálnak válogatást. Ugyanez az anyag nyáron Hévízen is paravánra került, itt, a honi művészetkedvelők ismerkedhettek a Karib-tenger e gyöngyszemének lakóit, valamint egzotikus állat- és növényvilágát bemutató kollekcióval. A bécsi tárlaton másodmagával szerepel a zalai kötődésű alkotó. Kiállítótársa Winnie Jakob, Bécs egyik legelismertebb karikaturistája, akinek munkáit rendszeresen közlik a lapok, s gyakran szerepel az osztrák televízióban is. A két sikeres hölgy tárlata október 20-ig várja az érdeklődőket. Zsú Sajó: Dominikai narancsárus