Zalai Hírlap, 2001. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-10 / 262. szám

A ZALAI HÍRLAP ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE 2001. november 10., SZOMBAT Vadászkamarai közgyűlések Zalaegerszeg (t. s.) - Tegnap tartotta közgyű­lését a zalai vadászkamara sportvadász és hivatásos vadászosztálya. Ugyanis, lejárt az 1997-ben négy év­re megválasztott tisztség­­viselők mandátuma, így a kamara két osztálya most a közgyűléseken küldötte­ket választott a november 22-ei küldöttgyűlésre, ahol a teljes tisztújítás megtörténik majd. A hivatásos vadászok 263-an vannak, az őket képviselő 71 tag a kama­rák házában Páll Tamás alelnök beszámolóját kö­vetően választott 27 kül­döttet. A 2040 sportva­dászt képviselő 41 küldöt­tet az SZMK-ban tartott ta­nácskozáson választották meg. Itt dr. Parrag János alelnök ismertette az el­múlt négy évben végzett munkáról készített beszá­molót. Drótkerítés az árkádok alatt A társasházi közgyűlés „húzta ki” a flasztert az önkormányzat lába alól ■ Arató Lajos Zalaegerszeg - A múzeu­mokban a tárlóktól, műalko­tásoktól vastag bársonykötél tartja távol a szemlélődő­­ket. A Hevesi Sándor Színház előadásain készült fotókat magába foglaló vitrinektől pedig drótkerítés. A fonaton plexitábla lóg, raj­ta „összevont” jelzések. Egy fel­irat, ami tudtára adja az erre já­rónak, hogy a Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca sarkán lévő kilencemeletes lakóház (közis­merten „volt Tulipán”) alatti el­kerített járdarész magánterület, „belépni tilos”. A szövegre rá­erősít egy „behajtani tilos” KRESZ-tábla kicsinyített mása, s egy őrző-védő kutya piktog­­ramja. A kerítést pár nappal ezelőtt feszítették ki - az elhatárolt fe­lület zsebkendőnyi nagyságú - a város polgármesteri hivatala pedig lépett (lehet későn...). — Tény és való, a kilenceme­letes lakóház alatti árkádrész magánterület - így a hivatal műszaki osztályának munkatár­sa Kramarics Géza.­­ S az is igaz, a területre az önkormány­zat nem jegyeztetett be szolgal­mi jogot. Ennek ellenére a terü­letet lezárónak levelet küldtünk, amiben felszólítottuk, hogy bontsa le a kerítést, mivel aka­dályozza a gyalogosok közleke­dését. Továbbá feljelentést tet­tünk ellene a Közlekedési Felügyeletnél is. Kelemen László építész­­tervező - ő a te­rületet birtoko­sa- valóban ka­pott az önkor­mányzattól a kerítés elbon­tásra felszólító levelet. — A helyzet a következő — mondta megke­resésünkkor az építész-tervező Kelemen Lász­ló.­­ Amikor a házban lévő la­kásokat az itt élők az önkormányzattól megvá­sárolták, az otthonaikkal együtt az épülethez tartozó földterület is birtokukba került, per-, teher-Levelezés ■■■■■■I Az önkormányzat és az új tulajdonos vitája és igénymentesen, így az árká­dok alatti rész is. A lakóközösség képviselői 1999-ben felajánlot­ták az önkormányzatnak, hogy vegye meg tőlük az árkádok alat­ti járdarészt. A hivatalnak nem kellett, így azt követően - egy társasházi közgyűlés határozata alapján - eladták nekem. Üzle­tet kívánok létesíteni - az építési engedély kiadását követően­­, egy olyan területen, ami jogosan került a birtokomba. A tulajdo­nomban lévő területre nincs rá­jegyezve átjárási-szolgalmi jog. Szerintem a hivatal által kikül­dött levélben foglaltak — mely­ben felszólítanak a kerítés elbon­tására - téves jogszabályi hivat­kozást tartalmaz, mivel az csak a közterületekre és a magánutakra vonatkozik. Egyébként az önkor­mányzattól a terület beépítésére elvi építési engedélyt is kaptam. S azt még hozzátenném, a közel­múltban levelet kaptam dr. Gyi­­mesi Endre polgármestertől, hogy a tulajdonomban lévő terü­lettel az önkormányzatnak más elképzelései vannak. Személye­sen is találkoztunk, amikor a pol­gármester megígérte, hogy meg­vizsgálják annak lehetőségét, hogy az önkormányzat részemre csereingatlant ajánl fel. Értesí­tést eddig az önkormányzattól nem kaptam. Korlátozott (eldrótozott) gyalogosforgalom Fotó: Katona Tibor Nyári színház - másképp (Folytatás az 1. oldalról.) Orbán Péter altábornagy kér­désekre válaszolva többek kö­zött kitért a polgárőrök áldoza­tos segítségére, az új munkatár­sak toborzásának nehézségeire, a színesfémlopás orgazdái hát­terének felszámolási gondjaira, a mind gyakoribb autólopások megfékezésére tett kísérletekre, és a béreik elégtelenségére. A képviselők, amellett, hogy meg­köszönték a rendőrség munká­ját, nagy számban hoztak fel sa­ját tapasztalataikból jó példákat a rendőri jelenlét értelmére. A testület döntött a kémény­­seprési lakossági tarifák válto­zásáról. Az emelés mértéke kö­veti, illetve némileg meghaladja a jövő évre prognosztizált inflá­ció mértékét, ami 10, 12 száza­lékot jelent. Többen nem értet­tek egyet az díjtételek változta­tásának nagyságrendjével, má­sok kifejtették, például a minimálbérnek a kormány által elhatározott kötelező emelése sújtja a megye északi részén te­vékenykedő Lángőr, illetve a A rögtönzött bejelentés hangulatkeltésre jó dél-zalai füstökért felelős Füst­faragók Kft-t is. A Zalai Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete nevében az elnök, Nagyné Kovács Katalin tájékoztatta a testületet a falusi turizmus hét esztendő alatt elért eredményeiről, sikereiről. Az egyesület jelenleg 138 vendég­látót tart nyilván, akik 1.120 fé­rőhellyel rendelkeznek, s idén (szeptemberig) 48 ezer vendég­­éjszakával számolhattak. Beszámolt a közgyűlés előtt a Zala Megyei Kórház gazdálko­dásáról dr. Csidei Irén, az intéz­mény főigazgatója. A vezető ugyan biztosította a fenntartó­kat, hogy a szigorú gazdálko­dásnak köszönhetően likviditási gondjaik nincsenek, de ők sem tudják, hogy a minimálbér eme­léséhez (a dolgozók 65 százalé­kát érinti) szükséges forrást honnan remélhetik. Ugyanez a helyzet a nemrég napvilágot lá­tott, három műszakosoknak szánt pótlékemeléssel, amelyre most szintén nincs fedezet az egészségügy finanszírozási rendszerében. Csidei Irén nem rejtette véka alá, hogy az egész­ségügyben dolgozók jogos és el­keseredett jelzései nyomán szü­lető, kellően elő nem készített, ad hoc bejelentések pénz híján csak hangulatkeltésre jók. Az örvendetes tények között az on­kológiai osztály januári felállá­sát említette a kórházigazgató, míg a képviselők a kórházi dol­gozók emberségét, szakértel­mét, türelmét köszönték meg. A megyei önkormányzat a za­laegerszegi helyhatósággal, a Reflex Színpad Alapítvánnyal, az Egervári Estékért Alapítvány­nyal, a Zalaegerszegi Vásár Kft­­vel és néhány magánszeméllyel, 3 millió forint alaptőke össze­adásával, megalapította a Zalai Nyári Színházak Kulturális és Művészeti Közhasznú Társasá­got, a nyári egervári játékok és a megyeszékhelyi erdei színi pro­dukciók létrehozására. A megyei közgyűlés - noha néhányan ag­gályosnak tartják a magánsze­mélyek 100.000 forintos betét utáni 5 százalékos társaságbeli tulajdonrészét, s abban sem biz­tosak, hogy ez a forma az eddigi­nél hatékonyabb gazdálkodás irányába mutat - 2002-ben 5 millió forinttal támogatja meg a társaságot, a további elkötele­zettségeket pedig a jövő évi ön­­kormányzati választások után felálló új közgyűlésre bízza. A testület tárgyalt a Zalako­­márban felépíteni tervezett idő­sek otthona beruházási forrásai­ról, erre a témával foglalkozó összeállításunkban térünk ki. Bemutatkozás festményekkel Zalaegerszeg (n. á.)­­ A Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ előterében Szilágyi András hévízi alkotó festmé­nyeiből nyílt tegnap délután ki­állítás. A fiatal művész megye­­székhelyi bemutatkozó tárlatát Lichtenwaller Zoltán festőmű­vész ajánlotta a megjelentek fi­gyelmébe. Mint kiemelte, az al­kotó életében a munkák bemuta­tása egyenértékű önmaga bemu­tatásával, azaz egyfajta szellemi önértékelés. A Herenden porce­lánfestőnek tanult fiatalember útja a népi iparművésze­ten át vitt a cserszegtomaji alkotótá­borig, a festészetig. A kiállítás november 20-ig látható. Az alkotó (balról) és Lichtenwaller Zoltán festőművész F­ÓKUSZ „Szűkebb pátriánkat kell segíteni a Képviselők az ormándpusztai idősek otthonát kiváltó új beruházás támogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Megkérdeztünk több zalai országgyűlési képviselőt is, mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a projekt központi támo­gatáshoz jusson. Dr. Hegedűs Mihálynak (FKGP) jelentős szerepe van abban, hogy újabb remény nyílt. Közbenjárása nyomán ugyanis a parlament szociális és egészségügyi bi­zottsága rendkívüli ülésen fog­lalkozott az üggyel, s elfogad­ták, hogy a zalai igény kerüljön fel azon támogatott kérelmek listájára, amiről még ezután szavaz az Országgyűlés.­­ A kisgazda frakció minden széthúzás ellenére támogatni fogja ezt a javaslatot, sikerült meggyőznöm a képviselőtár­saimat a helyzet súlyosságáról. Remélem, hogy a többi zalai képviselő is hasonló eredmény­re jut, hiszen minden esetben szűkebb pátriánkat kell segíte­nünk a gondok megoldásában.­­ Az MSZP-frakció támo­gatja a parlament szociális és egészségügyi bizottságának ja­vaslatát, különös tekintettel ar­ra, hogy az elmúlt három évben a támogatások differenciáltan érkeztek Zalába, mi több a me­gyei közgyűlésnek eddig egyet­len pályázata sem szerepelt a nyertesek között — mondja Göndör István.­­ A szociális és egészség­­ügyi bizottságban Béki Gab­riella, az SZDSZ Országos Ta­nácsának elnöke volt az egyik kezdeményezője a később elfo­gadott javaslatnak, így termé­szetes, hogy frakciónk támo­gatja az ügyet - véli Kovács Kálmán. - Már csak azért is, mert az időskori ellátás helyze­te Zalában a legkritikusabb. - Mivel jelenleg a független képviselők között ülök, csak a saját szavazatomat tudom ga­rantálni az ügy érdekében - így Zakó László -, de konzultáltam már a kérdésről a MIÉP frakci­ójával is, ahol a támogatásukról biztosítottak. A Zala Megyei Önkormány­zat tegnapi közgyűlésén arról döntött, hogy a megépítendő idősek otthona beruházási forrá­sának előteremtése érdekében Zalakomár községgel közös pá­lyázatot nyújt be a Széchenyi- Hegedűs Mihály Szalai Annamária Kovács Kálmán Deficites demokrácia Zalaegerszeg (a. g.)­­ Diszk­riminatívnak nevezte a kormány politikáját Göndör István or­szággyűlési képviselő. A hon­atya tegnap az MSZP Regioná­lis Szövetsége sajtótájékoztató­ján beszélt, ahol a kormány ed­digi tevékenységét értékelte a párt országgyűlési képviselője­löltjeinek társaságában. Szavait többek között a nagy­­kanizsai laktanyát érintő és a vá­ros számára hátrányos döntéssel támasztotta alá. A megkülön­böztetés más területeken egész rétegeket is érint, mondta: a sze­gények számára például hátrá­nyos a családtámogatás adó­rendszerbe építése. Harmaduk nem tud élni ezzel a lehetőség­gel, így elsősorban a magas jö­vedelműeknek kedvez e rend­szer. Ráadásul a családi pótlék az elmúlt években egyáltalán nem emelkedett, ezért a szegé­nyek még jobban leszakadtak. Propaganda szempontból ki­tűnő a lakástámogatási rend­szer, mondta, ám a valóság csa­lódást keltő. Széles rétegek, fia­tal pályakezdők ugyanis nem tudnak havi 60-80 ezer forintos törlesztést vállalni. Göndör István a demokrácia deficitjéről beszélt, amikor a po­litikai életben eluralkodott hangnemet és módszereket em­lítette. Miközben a kormánynak élen kellene járni a jogkövetés­ben, az emberek pont az ellenke­zőjét tapasztalják. Emiatt azon se lehet csodálkozni, hogy az igazságszolgáltatásba vetett hit megingott: egyesek elkerülhetik a felelősségre vonást. A képviselő a gazdaságról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy '98 óta újra nő az ország külső adósságállománya, bruttó értéke meghaladta már a 30 mil­liárd dollárt. A kormány rendre alultervezi az inflációt, s ehhez igazodva finanszírozza a közki­adásokat. A magasabb ütemű pénzromlás miatt befolyó több­letet pedig ellenőrzés nélkül költi el, a közbeszerzést megke­rülve, az ÁPV Rt-n, Fejlesztési Bankon, állami alapítású gazda­sági társaságokon keresztül. Sajnálatos , hogy ebből a plusz­­bevételből az önkormányzatok nem részesedtek, és a reálbérek növekedése is elmaradt a gazda­ság fejlődési ütemétől. Az értékeléshez hozzászólt Veér Miklós, Kollár Gyula és Balogh Miklós is, akik a párt megyei képviselőjelöltjei.

Next