Zalai Hírlap, 2002. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

AZ ÁLLAM EGYHARMAD-EGYNEGYED ARÁNYBAN VESZ RÉSZT A FEJLESZTÉSEKBEN, A TÖBBI FORRÁST A PÁLYÁZÓK SAJÁT EREJÜKBŐL BIZTOSÍTJÁK. A 2001-BEN MEGÍTÉLT 94,2 MILLIÁRD FORINT ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL ÍGY ÖSSZESEN 386,6 MILLIÁRDNYI FEJLESZTÉS ÉS 29 EZER ÚJ MUNKAHELY JÖN LÉTRE. EZ A JELENTŐS JAVULÁS FONTOS EREDMÉNY, DE MÉG SOK A TENNIVALÓ A MAGYAR GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK ÜGYÉBEN. Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat. Versenyképes magyar kis- és középvállalkozások jönnek létre Egyre többen tudnak saját otthont teremteni A gazdasági fejlődésbe az ország minden térsége bekapcsolódik A következő évtizedben gazdaságunk akkor lehet sikeres, ha mind tevékenységüket tekintve, mind méretben nem­zetközileg is versenyképes magyar cégekkel rendelkezünk. A Széchenyi Terv keretében az állam 2001-ben össze­sen 31 milliárd forinttal támogatta a vállalkozásokat. 12,8 milliárd forint értékben jutottak tá­mogatáshoz a kis- és középvállalkozások a kifejezetten nekik kiírt pályázatok által. Ennek segít­ségével több mint 38 milliárd forintnyi beruházás való­sul meg. A magyar kis- és középvállalkozások kétmil­lió embernek adnak munkát. A Széchenyi Terv így a nyertes pályázókon túl az ország minden lakójának lehetőség a jobb életminőség megteremtésére. 32%-a a létrejövő beruházásoknak a kereskedelmi szálláshelyek bővítését szolgálja, így a kisebb családi panziók is részesednek a turizmus sikereiből. A beruházások 24%-a új, korszerű gépek beszerzéséhez kötődik, ezáltal javul az előállított termékek minősége. A magyar kis- és középvállalkozások számára fontos lehetőség, hogy beszállítóként a nemzetközi nagyvállalatokhoz kapcso­lódjanak. A létrejövő beruházások 17%-a ebben segít. 17,2 milliárd forinttal támogatta az ál­lam a nagyobb beruházásokat, a magán­források bevonásával együtt így mintegy 180 milliárd forintnyi új beruházás születik. Közel 15 ezer új mun­kahely jön létre. A 249 fejlesztéshez nyújtott nagy­­beruházási támogatás több mint fele a hazai kis- és középvállalkozásoknak jutott. Az ipari parkok fejlesztéséhez nyújtott támogatás 1,9 milliárd forintra nőtt 2001-ben. Korábban négy év alatt állt ekkora összeg rendel­kezésre. A program keretében 42 nyertes pályázó összesen 10 milliárd forint értékű beruházást valósít meg. 2001-ben 13 új ipari centrum nyerte el az „Ipari Park” címet, és ezzel számuk 146-ra növekedett. Elké­szült az ipari parkok fejlesztésének 10 éves programja. A mikro- és kisvállalkozások adóalap­kedvezményt vehetnek igénybe 2001. január 1-jétől mind a társasági adó, mind a személyi jövedelem­­adó területén, ha nyereségüket új, a vállalkozási tevé­kenységet szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előál­lítására használják fel. 2002. január 1-jétől az adóalap­kedvezmény összege 10 millió forintról 30 millió forint­ra emelkedett. Ezzel könnyebbé vált a legkorszerűbb, átlagosnál nagyobb értékű berendezések megvásárlása. A Széchenyi Terv otthonteremtő programjának célja, hogy egyre több család tudjon önállóan lakást vásárol­ni, építeni a rendelkezésükre álló források és az állami támogatások segítségével. A lakáshitelek kamata ötödére csökkent. Az otthonteremtő­ program segítségével új lakás építése­kor vagy vásárlásakor már csak 3% a hitel kamata. Használt lakás vásárlása esetén is 10% alatt juthatunk hitelhez. 2001-ben így 130 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint a megelőző évben. 2001 szeptemberéig 14 ezer család kapott használatbavételi engedélyt, és 34 ezer család kezdett új lakás építésébe. A felépített otthonok száma 50%-kal nőtt. Az új építési engedélyeké 10%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát. A kedvező hitelek mellett még adókedvezmény is jár: a hi­teltörlesztés 40%-a, de legfeljebb évi 240 ezer forint. 32,4 milliárd forinttal támogatta a bér­lakások építését az állam 2000-2001-ben. Az önkormányzatok saját forrásaival együtt összesen 46 milliárd forint értékben több mint hétezer új bérla­kás épült, az ország mintegy 250 településén. A prog­ram új elemekkel bővült: ma már a szociális és a költ­ségelvű bérlakások építése mellett az önkormányzatok garzonház, idősek otthona és nyugdíjasház építésére is pályázhatnak. A legtöbb nyertes pályázatot az energia­takarékossági programban hirdették ki. Sok kis, családi pályázat kapott támogatást összesen 2,7 milliárd forint értékben. Több ezer lakás, épület utólagos hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, illetve fűtés-korszerűsítése vált lehetővé a Széchenyi Terv segítségével. A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. A bruttó nemzeti termék (GDP) több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést. A Széchenyi Terv lehetővé teszi, hogy az ország egész területén, min­den hetedik településen turisztikai fejlesztés induljon. A turizmusfejlesztésben elsőként az egészségturizmus kapott kiemelt támogatást. A gyógy- és termálturizmus támogatá­sára közel 20 milliárd forint jutott, a 41 nyertes pályázat keretében összesen 48 milliárd fo­rint értékű beruházás valósul meg. Több mint másfél ezer új munkahely jön létre. 2001-ben a támogatás el­sősorban a már ismert fürdőközpontok továbbfejlesz­tését, korszerűsítését jelentette. 2002-ben már arra is jut erő, hogy a kedvelt, de nemzetközileg kevésbé ismert, nagy fejlesztést igénylő fürdőhelyek is támo­gatást kapjanak. Az autópálya-építési program új és új területeket kapcsol be a fejlődésbe. Először van példa arra, hogy ennyi út épüljön egy időben. Kö­zel 65 km új autópálya és 20 km félautópálya készül. 72 km autópályát újítanak fel. 2002-ben így elkészül az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti sza­kasza. Felújított autópálya vezet majd Budapesttől Zamárdiig. A Széchenyi Terv segítségével 20 km új au­tóút épül, így 2003-ra elkészül az M9-es autóút a 6. számú és 51. számú utak között. Az autópálya-építési program keretében két új, nagy folyami híd épül: a szekszárdi Duna-híd és a polgári Tisza-híd. A prog­ram segítségével Magyarország bekapcsolódik az Európát behálózó közúti rendszerekbe. A közlekedés egyszerűbbé válásával a hazai kis- és középvállalatok könnyebben és gyorsabban tudnak együttműködni. Csökkennek az országon belüli területi egyenlőtlenségek. A Széchenyi Terv Plusz további 302 milliárd forint értékben támogatja a közúti infrastruktúra fejlesztését. Ebből 204 milliárd Ft értékben öt, összesen 132 km hosszú új gyorsforgalmi út épül. 98 milliárd Ft értékben megkez­dődik 19 új településelkerülő út építése, valamint 19 egyéb fontos közúti kapacitásbővítő beruházás. 2002 kora tavaszán így a folyamatban lévő munkák mellett további 43 helyen kezdődik meg utak, hidak építése. Többek között tovább épül az M0-s körgyűrű, lehetővé téve, hogy kisebb legyen a fővároson átmenő forgalom. ÖN SZERINT HASZNOS-E A KÖVETKEZŐ INTÉZKEDÉS? A Széchenyi Terv keretében a kormány rövid távú - néhány évre szóló - gazdaságfejlesztési progra­mokat dolgoz ki. (2001. április) 0 teljes mértékben hasznos .____| nem hasznos | hasznos egyáltalán nem hasznos nem tudja Forrás: SOCIO-BALANCE A Széchenyi Terv segítségével ma az ország minden harmadik településén új beruházás, fejlesztés megvalósításán dolgoznak. Bebizonyítottuk: együtt képesek vagyunk arra, hogy a magyar gazdaság növekedése kétszerese legyen az európai uniós országok átlagának. Miniszterelnöki Hivatal A Széchenyi Terv keretében 2001-ben megítélt állami támogatások összege, a megvalósuló beruházások értéke és a létrejövő új munkahelyek száma Budapest: 9,5 mrd Ft állami támogatás __ 63,87 mrd Ft beruházás­­ 1689 új munkahely Dunától keletre:­­ V Dunántúl: N 42,0 mrd Ft állami támogatás 42,7 mrd Ft állami támogatás 128,46 mrd Ft beruházás 194,27 mrd Ft beruházás 13 671 új munkahely 13 4­79 új munkahely­­ Forrás: Gazdasági Minisztérium

Next